A büntetőjog megújítása megfékezte a bűnözést Magyarországon: hetven százalékkal kevesebb bűncselekményt követtek el 2020-ban, mint 2012-ben – közölte Kónya István az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kónya István tudatta: 2012-ben regisztrálták a legtöbb bűncselekményt, több mint 451 500-at, 2020-ban viszont kevesebb mint 153 ezer bűncselekményt követtek el.

“A statisztika javulása mögött olyan kormányzati intézkedéscsomag áll, amely a büntetőjogi és rendészeti elemek mellett hatékony szociális és foglalkoztatáspolitikai döntéseket is tartalmazott” – mondta.

“A törvényhozás egyebek mellett szigorította az erőszakos, testi épséget veszélyeztető és a gyermekek elleni bűncselekmények megítélését, valamint zéró toleranciát hirdetett a pedofilok ellen”

– sorolta.

Hozzátette: “Az állam egyértelművé tette, hogy legalapvetőbb kötelessége az emberi élet védelme, a tulajdon megóvása, és az polgárok alapjogává tette az önvédelmet.”

A változások a bűncselekmények soha nem látott mértékű csökkenését eredményezték, így Magyarország az Eurostatnak az európai polgárok biztonságérzetéről szóló felmérésében a harmadik helyen áll – emelte ki.

Beszámolt arról is, hogy áldozatsegítő központok jöttek létre, és eddig már 15 ezer áldozat kapott támogatást.

“Jelenleg nyolc városban van áldozatsegítő központ, de a jövőben minden megyeszékhelyen működik majd “- tette hozzá a miniszteri biztos.

Forrás: Jogi Fórum / MTI

Strasbourgi ítélet: Kövér jogtalanul tiltott ki újságírókat a Parlamentből

• NARANCS.HU

2020.05.26 10:38

BELPOL

Az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz való jogát

• AJÁNLOM

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi ítéletébenkimondta: Kövér László, az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből, számol be azIndex.

A strasbourgi bírósághoz azIndex, a hvg.hu, aNépszabadság és a24.huújságírói fordultak. Kövér az után tiltotta ki az újságírókat a Parlamentből, miután ők 2016 április 25-én arról kérdezték a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a jegybanki alapítványok költéseiről. Pár nappal korábban derült ki ugyanis, hogy a Matolcsy György MNB alá tartozó alapítványai százmilliárdokat osztottak szét baráti körnek.

A kérdezősködés után az újságírókat határozatlan időre tiltotta ki Kövér a Parlamentből, mert olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad Kövér 2013-as rendelete után.

Mivel a kitiltás ellen itthon nem lehet jogorvoslattal élni, az újságírók a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi EJEB-hez fordultak.

A TASZ szerint az újságírókra vonatkozó parlamenti szabályozás indokolatlanul jogkorlátozó, és ezzel Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát.

A kormány azzal érvelt, hogy azért nem szabad bárhol forgatni a Parlamentben, mert ott adott esetben a képviselők kezében lehetnek titkosított íratok, és a tiltott helyen forgató újságírók esetleg lefotózhatják azokat. Ezek mellett a kormány szerint a kérdezősködéssel akadályozták a parlamenti munkát és „zaklatták“ a kormánypárti képviselőket.

A bíróság az újságíróknak adott igazat, és kimondta, kitiltásuk sértette az európai emberi jogi egyezmény véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.

Nem vagyoni kártérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie. forrás: Magyar Narancs.

Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága csütörtökön elutasította az Európai Parlament (EP) 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet.

Az EP 2018 szeptemberében nem kötelező érvényű állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tagállamokat tömörítő tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az Európai Unió alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetéről.

Magyarország az év októberében keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, amelyben az állásfoglalás elfogadásának szabálytalanságára hivatkozva a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményező EP-javaslat megsemmisítését kérte. Indoklásában azzal vonta kétségbe az állásfoglalás érvényességét, hogy annak elfogadásakor a tartózkodásokat is figyelembe kellett volna venni a leadott szavazatok kétharmados többségének megállapításához.

“A tartózkodások figyelembe vételének elmulasztásával az európai uniós parlament nem tett eleget az uniós szerződésekből eredő követelményeknek” – érveltek.

Az uniós bíróság döntésének indoklásában kijelentette: az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat. Az EP-képviselők tartózkodásait ugyanis nem kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az uniós szerződés vonatkozó cikkében előírt kétharmados többségét elérték-e.

Értelmezése szerint a “leadott szavazatok” fogalom csak az adott javaslatra vonatkozó pozitív vagy negatív szavazat kinyilvánítását foglalja magában. A tartózkodás, amelyet úgy kell érteni mint az állásfoglalás megtagadását, nem tekinthető “leadott szavazatnak”.

Következésképpen azt a szabályt, amely a leadott szavazatok többségével történő szavazást ír elő, úgy kell értelmezni, hogy az kizárja a tartózkodások figyelembevételét – közölték.

Végezetül az uniós bíróság megállapította, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során a tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el.

Előzetesen tájékoztatásban részesültek ugyanis arról, hogy a leadott szavazatok számlálásakor a tartózkodásokat nem veszik figyelembe – tették hozzá.

Varga Judit: A tartózkodás hallgatólagos egyet nem értést, tudatos politikai akaratnyilvánítást jelent

“A kormány álláspontja szerint a Sargentini-jelentésről tartott szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP eljárási szabályzatával is” – reagált Varga Judit igazságügyi miniszter a luxemburgi székhelyű szervezet döntésére, amely elutasította az Európai Parlament (EP) 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet.

A szavazatszámlálás során ugyanis nem számították be a tartózkodó szavazatokat a leadott voksok közé – tette hozzá. “Ha a tartózkodásokat – az egyébként egy elsőéves joghallgató számára is könnyen beazonosítható, egyértelmű eljárási szabályok alapján – figyelembe vették volna a támogató szavazatok arányának meghatározásakor, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség a politikailag elfogult jelentés elfogadásához” – írta a miniszter.

“A tartózkodás a hallgatólagos egyet nem értést, az uniós képviselők tudatos politikai akaratnyilvánítását jelenti, nem azt, hogy nem kívánnak részt venni egy szavazáson. Akkor ugyanis be sem mennek szavazni” – jegyezte meg.

A miniszter szerint a szavazatszámítás szabálytalan módja így a képviselői szabad mandátum elvét is sértette, hiszen a tartózkodók akaratukkal ellentétben “járultak hozzá” egy határozat sikeréhez.

“Sargentiniék érdeke azonban azt diktálta, hogy az EP figyelmen kívül hagyja ezeket a szavazatokat. Emlékezhetünk, korábban a jelentéstevő maga kérte egy interjúban a potenciális tartózkodókat, hogy a szavazás ideje alatt inkább menjenek ki kávézni. És még rajtunk kérik számon a közös értékek és szabályok betartását? Ugyan már!” – írta Varga Judit.

A miniszter érdekesnek nevezte azt is, hogy a bírósági ítéletre egy ilyen “egyszerű” eljárásjogi kérdésben majdnem három évet kellett várni, miközben egy másik ügyben, a jogállamisági kondicionalitás rendelet rendkívül bonyolult kérdésében, maga az EP követeli a bíróság döntéshozatali folyamatának gyorsítását. “Enyhén szólva ellentmondásos” – fűzte hozzá.

Varga Judit kiemelte, a bíróság csütörtöki döntése semmilyen módon nem jelenti a Sargentini-jelentésben foglaltak tartalmi megerősítését, amelyet a magyar kormány “számos alkalommal cáfolt már szakmai és elvi szinten is”.

“Ahogy eddig, Magyarország a lojális együttműködés szellemében készen áll a párbeszédre a jogállamiság témakörét érintő kérdésekben is. A politikailag motivált boszorkányüldözéseket azonban továbbra is elutasítjuk” – írta az igazságügyi miniszter a bejegyzésben. Forrás: MTI / Jogi fórum

Németh János jogásznemzedékek sorát vezette be a polgári eljárásjog rejtelmeibe. Neve garancia volt a minőségi oktatásra, de a szigorú vizsgáztatásra is. A pesti jogi kar legendás oktatója közéleti szerepet is vállalt: elnöke volt az Országos Választási Bizottságnak, majd az Alkotmánybíróságnak.

Németh János 1933. július 31-én született Újpesten idősebb Németh János és Nemes Erzsébet gyermeke­ként. Miután szülei visszaköltöztek édesapja szülőfalujába, a Somogy megyei Telekibe, tizenhárom éves ko­rától egyedül élt a fő­város­ban.

A Szent István Gimnáziumban, akkori nevén az I. István Gimnáziumban tanult. Nyolcadikos gimnazistaként néhány osztálytársával gyak­ran jártak az ame­rikai nagy­követség könyvtárába. Kissé naiv fiatalemberek voltak, késő este jártak a könyv­tárba, abban bízva, hogy senki nem veszi észre őket. Az éber ál­lamvédelmi hatóság azonban figyelte a könyvtárba járásukat. Az volt a szeren­cséjük, hogy az ÁVH akkor tette erről a be­je­lentést a gimnázium igaz­gatójának, amikor már leérettsé­giztek. A felvételi je­lentkezését viszont már nem továbbí­tották az egyetemre.

Valószínűleg ezért nem lett állatorvos. Mivel a vidéki életet ismerte és szerette az állatokat, az Állatorvostudományi Egyetemre jelentkezett. Csakhogy a je­lentke­zési lapjának visszatartása miatt végül nem felvételiz­hetett. Egy évre a szüleihez költözött, a Somogy megyei Tele­kibe, ahol állást kínáltak. Egy évig a helyi tanácsnál dolgozott, ahol gyakran ke­rült kezébe a Ma­gyar Köz­löny. Annyira megtetszett, hogy egy idő után kacérkodni kezdett a gondolat­tal: a jogi karra je­lentkezik.

A pesti jogi kar legendás oktatója – neve garancia volt a minőségi oktatásra, de a szigorú vizsgáztatásra is. – Polgári eljárásjogi szemináriumot vezet 1958-ban. – Forrás: ajk.elte.hu

A jogi karra ko­rábban nem is volt felvételi vizsga, mert szinte senki nem je­lentkezett, mond­ván, ha a kommunizmusban nincs állam és jog, ak­kor minek a jo­gász. Az Egyetem téri épület I. számú tanter­mében volt a felvételi vizsga, ahol utána négy évet abszolvált, és ahol a későbbiekben egyetemi ok­tatóként ren­geteg előadást is tartot­t. Ahogy az Alkotmánybírák talár nélkül című interjúkötetben is fogalmazott, az első emeleti sa­rokterem élete egyik meghatározó hely­színe volt.

Egyetemista korában sokat sportolt, bok­szolt, az ELTE labdarúgócsapatának tagjaként pedig kemény védőjátékos hírében állt. Nem szakadt el később sem a sporttól, 1985 és 1987 kö­zött az egyetemi sport­egyesü­let, a BEAC elnökeként tevékenykedett.

A tanrendnek megfelelően két évig nem jutott az eljárásjog közelébe, vi­szont a polgári anyagi jogot hamar megkedvelte Nizsalovszky Endre előadá­sain. Az 1954–55-ös tanévre meghirdetett polgári eljárásjogi témakörben A kasszációs-revíziós perorvoslati rendszer című dolgozatáért kéthavi egyetemi tanársegédi fizetésnek megfelelő pénzjutalmat kapott. Harmadéves korától erősen kötődött a polgári eljá­rásjog nagy tudású professzo­rához, Beck Salamonhoz. Sala bácsi volt a máso­dik apja, aki szinte a fiának te­kin­tette és úgy is kezelte. Később, 1959-ben az idős professzor volt az es­küvői ta­núja is. Sala bácsi javasla­tára Nizsalovszky 1955-ben meghívta az akkor polgári eljá­rásjogot is oktató polgári jogi tanszékre. Tan­széki de­monst­rá­tor lett. Hamar bedob­ták a mélyvízbe, az esti és le­velező ta­gozaton tartott előadások mellett gyakran helyet­tesítette Sala bácsit a nappalin is. 1956-ban summa cum laude fokozattal szerzett jogi diplomát.

Nem ódzkodott a közéleti szerepvállalástól sem. A rendszerváltozás izgalmas éveiben az Országos Választási Bizottság elnöke. – Forrás: ajk.elte.hu

Az évtizedek során jogászhallgatók generációit tanította a polgári eljárásjogi tanszéken, amelynek később tanszékvezető egyetemi tanára lett. Az Egyetem téri épület a második otthona volt. Tanári nagyságáról árulkodott, hogy legendás szigora ellenére a hallgatók a kar ki­váló oktatójának választották.

Otthonosan mozgott a tudományos világban. A Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként 1973–74-ben Münchenben, 1984-ben Kölnben folytatott kutatómunkát. 1993-tól 1997-ig az ELTE általános rektorhelyettesi tisztségét töltötte be. Tagja volt a MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának, valamint az MTA Doktori Tanácsa Állam- és Jogtudományi Szakbizottságának is.

1986-tól 1997-ig ügyvédként tevékenykedett, a Békés–Németh–Vékás és Társai Ügyvédi Irodát vezette. 1990 és 1997 között tagja volt az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökségének, de kipróbálta magát bíróként is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróságban.

Nem ódzkodott a közéleti szerepvállalástól sem. A rendszerváltozás izgalmas éveiben – 1990 február és 1997 júliusa között – a sokszínű és kiterjedt hatáskörű Országos Választási Bizottság elnöke volt. Szinte kezdő OVB-elnökként egy politikailag pikáns történet főszereplője lett.

1990. március 25-én hat órakor kez­dődött az első szabad parlamenti választá­sok első for­dulója, és az OVB tagjai már öt órakor bent voltak a Parlament­ben. Fél hatkor tele­font kapott Debrecenből, hogy a város főutcáján – a temp­lomtól a vasútállo­másig – megjelentek a szov­jet páncélosok. Egy másodperc alatt kiverte a verejték. Azonnal igyekez­te telefonon utolérni Németh Mik­lóst, akivel végig jó volt a kap­csolata, de közölték, hogy a mi­niszterel­nök úr lement Monokra a szüleihez. Ezek után egy dolgot tudott tenni, felhívta a magyar honvédség vezérkari főnökét, és kérte, hogy nézzenek utána, mi történik Debrecenben. A vezérkari főnök na­gyon korrekt volt, mert rövid időn belül visszahí­vta, hogy beszélt a szovjetekkel, akik – függetlenül a magyar válasz­tásoktól – folytatták a kivonulást. Azért voltak kint az ut­cán a páncé­losok, mert mentek ki a vasútállomásra, hogy a szerződés­ben vállalt határidőre el tudják hagyni az or­szágot. A diplomáciai szempontból is kínos ügyet aztán nem kürtölték szét, hanem intézkedtek, hogy a válasz­tá­sok befejezéséig ne legyenek a debreceni utcákon a szovjet páncélosok.

A Németh János vezette Alkotmánybíróság határozatot hirdet. – Fotó: Kovács Attila / MTI

Az oktatás területén sem tétlenkedett. Közvetlenül a rendszerváltozás után tanszékvezetőként kezdeményezte a kar vezetésénél, hogy az addigi két féléves oktatási időszakban a polgári perjogi ismereteket oktassák, majd azt követően egy további félévben külön tantárgyként a rendkívül nagy mértékben megnövekedett és jelentőssé vált nemperes eljárásokat.

Egy interjúban arra a kérdésre, hogy mennyire büszke azokra a tanítványaira, akik sokszor joghézagoktól hemzsegő, ma­gyar­talan, értelmezhetetlen jogsza­bályokat alkotnak, ezt felelte: „A parlamentnek cím­zett valamennyi – többnyire jogos, bár ese­ten­ként eltúl­zott – kritika ellenére jobbára elégedett vagyok volt ta­nítvá­nyaim teljesí­t­mé­nyé­vel. Ha igaz az, hogy a parlament tör­vény­gyár, eb­ben a ki­jelentésben az is ben­ne fog­laltatik, hogy nem jut elég idő a jogsza­bályok alapos előké­szí­tésére. Ha több időt for­díta­nának a jog­sza­bályok kimunkálására – beleértve ebbe a mi­niszté­riumi előkészí­tést is –, bizto­san javulna azok színvonala, de egyben szük­ségsze­rűen csök­kenne is az évente elfogadható törvények száma. Azon valóban érde­mes lenne el­gondol­kodni, hogy a kevesebb nem lenne-e több.”

1997 júniusában választották az Alkotmánybíróság tagjá­nak, 1998-ban és 2001-ben a tes­tület elnökének. Ezt a tisztséget 2003-ig töltötte be, amikor hetvenéves korának elérése miatt vált ki a testületből. Úgy érezte, hogy az Alkotmánybíróság elnökeként szak­mája csú­csára jutot­t. „Az Alkotmánybíróság ebben az időszakban az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény rendelkezései alapján rá há­ruló feladatokat látta el, nem többet, de nem is kevesebbet. Munkánkat tisz­tességgel végeztük, határozatainkat nem kell szégyellnünk, amit iga­zol az a tény is, hogy ebben az időszakban a közvélemény-kutatások szerint az Alkotmánybíróság volt az a szervezet, amelyben az emberek leginkább bíztak.”

Professor emeritusként szakmai tevékenységét újból teljesen kitöltötte szeretett jogterülete, a polgári eljárásjog. A 2010-es években sem lankad a lendülete, vezető szerepet vállalt az új Polgári perrendtartás előkészítésében.

A 2010-es években vezető szerepet kapott egy új polgári perrendtartás előkészítésében. – Forrás: ajk.elte.hu

Több mint hat évtizedig boldog házasságban élt. Mérnök végzettségű felesége minden egyetemi és közéleti szerepvállalását támogatta. Két leá­nyunk született: Ágnes édesapját követve jogász, Andrea orvos lett. Büszke volt az unokáira és a dédunokáira. A nyarakat rendszerint családja körében, kőröshegyi házukban töltötte, nem messze édesapja szülőfalujától. Kőröshegyről gyakran járt vadászni a környékre. Legendásan szenvedélyes vadász volt. Szája szegletében egy jellegzetes mosollyal egyszer azért elárulta, hogy ilyenkor az sem zavarja, ha éppen bakot lő.

Németh János életének 88. évében, 2021. március 1-jén hajnalban hunyt el. Halálhírét szeretett munkahelye, az ELTE jogi kara osztotta meg először, de közleményben gyászolta egykori elnökét az Alkotmánybíróság is. Németh János már a tizenegyedik halottja a testületnek.

Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

Az Európai Parlament európai alapjoggá tenné a megfelelő lakhatást, és annak költségeit a törvény erejével korlátoznák; emellett uniós célként határoznák meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ra minden tagállamban.

A 352 szavazattal, 179 ellenszavazat és 152 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a megfelelő lakhatás fogalmába többek között a tiszta és jó minőségű ivóvizet, a megfelelő és méltányos higiénés körülményeket, valamint a szennyvíz- és vízhálózatok meglétét is beleértették.

“A megfelelő lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelyet a nemzeti és az európai jognak is el kellene ismernie” – fogalmaztak.

Véleményük szerint kötelező és legalább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásaihoz igazodó minimumkövetelményeket kellene bevezetni az Európai Unióban az egészséges otthonokra, köztük a beltéri levegőminőségre. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a házfelújításokra vonatkozó előírások között fordítsanak kiemelt figyelmet a kibocsátáscsökkentésre és a lakások energiahatékonyságának növelésére.

Az állásfoglalás uniós célkitűzésként határozná meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ig. Emellett fenntartaná a hajléktalanság kialakulását megelőző és a hajléktalanok védelmét szolgáló, a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseket, különösen a kilakoltatási moratóriumot, az energiaellátás folyamatos fenntartását és az ideiglenes elhelyezés garantálását.

A képviselők emellett felszólították a tagállamokat, illetve a regionális és a helyi hatóságokat, hogy fogadjanak el jogszabályt a bérlők és a saját lakásukban élők jogainak védelmére. Véleményük szerint a lakhatás akkor nevezhető megfizethetőnek, ha az azzal összefüggő költségek rendezése után a lakónak elegendő forrása marad az egyéb alapvető kiadásokra.

Az elfogadott szöveg végezetül megemlítette, hogy a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás lakásokat von el a piacról és felviszi az albérletek árát, ami nagyban megnehezíti a megélhetést a belvárosokban és a turisztikai központokban. forrás: MTI

Hamis tanúzással és vesztegetéssel gyanúsítják Olekszandt Tupickijt, az ukrán alkotmánybíróság elnökét. Az Állami Nyomozó Ügynökség közleménye szerint Tupickij az elnök rendelete ellenére sem hajlandó elhagyni munkahelyét és akadályozza a nyomozást, ezért szerdán az államvédelmi hatóság emberei nem engedték be az alkotmánybíróság épületébe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még december 29-dikén két hónapra felfüggesztette hivatalából Olekszandr Tupickijt. Az elnöki iroda közleménye szerint a döntést az államfő azután hozta meg, hogy a főügyészi hivatal erre vonatkozó kérelmet nyújtott be. Zelenszkij így kívánta megszüntetni az Ukrajnában keletkezett alkotmányos válságot.

Kép forrása: KISZó

Az alkotmánybírósági elnököt tanú megvesztegetésével és a bíróság félrevezetésével gyanúsítják.

Tupickij 2006 és 2010 között Donyeckben volt bíró, a sajtóban kiszivárgott értesülések szerint ekkor hozzájárult egy üzem lefoglalásához, az ügyletből pedig részesedést kapott. Később az alkotmánybíróság helyettes vezetőjeként rábeszélt egy donyecki üzletembert, hogy ne tegyen vallomást egy energetikai művek körüli tulajdonjogváltás részleteiről.

Ukrajnában közfelháborodást váltott ki, hogy a taláros testület elnöke felfüggesztését követően, az ortodox karácsony előestéjén elutazott az Egyesült Arab Emírségbe. Fotók is megjelentek arról, hogy a pocakos bíró tengerparton sütkérezik és pancsol a meleg tengerben. A felvételeket készítők arról is beszámoltak: Tupickij elégedetlenségét fejezte ki, hogy Ukrajnában a vírus miatt a szigorú karantént vezettek be.forrás: jogi fórum

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik korábbi igazgatóhelyettese és három társa ellen.

Az ügyészség közleményében azt írta: az Európai Unión kívülről érkező árucikkek közvetett vámkezeltetésével foglalkozó gazdasági társaságok képviselője 2016-ban az egyik cég nevére kiállított üzemanyagkártyát adott át rendszeres használatra a NAV egyik akkori vezetőjének, aki azzal a saját tulajdonú gépkocsijába ingyen tankolt.

A képviselőnek a kártya átadásával az volt a célja, hogy a volt pénzügyőr alezredes biztosítsa a képviselt cégek “problémamentes” vámkezelését.

A volt NAV-vezető az üzemanyagkártyával 2016 októbere és 2017 júniusa között 58 alkalommal, mintegy 850 ezer forintért tankolt.

Közölték azt is: 2016 decemberében a képviselő a NAV egyik járőrével megállapodott abban, hogy a pénzügyőr a vámkezelések számához igazodó rendszeres anyagi juttatásért cserébe folyamatosan segíti az általa közvetített ügyfelek konténereinek “gördülékeny” vámkezelését.

A pénzügyőr az importáló cégeket a “képviselt” gazdasági társasághoz irányította és vállalta, hogy ezeknél a cégeknél nem folytat le szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket.

Az érintett gazdasági társaság képviselője ezen megállapodásnak megfelelően 2016 decembere és 2017 augusztusa között több alkalommal, legalább 285 ezer forintot adott át a pénzügyőr főtörzsőrmesternek. A korrupciós ügyletet a járőr akkori élettársa is támogatta, a vesztegetési pénzből ő is részesült.

A nyomozás során a volt vezető beismerő vallomást tett, míg a vámkezeléseknél eljáró pénzügyőr és élettársa tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az érintett cégek képviselőjeként eljáró személy beismerő vallomást tett az ügyben.

A volt igazgatóhelyettes terhére rótt,vezető beosztású személy által az előnyért a hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntetteöttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – áll a közleményben. Az ügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat az ügyben. forrás: MTI/Jogi fórum