Az európai elfogatóparanccsal egy uniós tagállam hatóságai kérhetik egy másik tagállam hatóságaitól valamely személynek büntetés letöltése, vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából történő elfogását és átadását. Az európai elfogatóparancsról szóló uniós kerethatározat értelmében a parancsot kibocsátó tagállam a parancs végrehajtásából eredő fogva tartás teljes időtartamát beszámítja az általa kiszabott letöltendő szabadságvesztés időtartamába.

Főtanácsnoki indítvány a C-294/16 PPU J.Z. ügyben

Egy lengyel bíróság kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt 3 év 2 hónap szabadságvesztés-büntetésre ítélt egy személyt, aki azonban megszökött a hatóságok elől és az Egyesült Királyságba menekült. A lengyel hatóságok európai elfogatóparancsot bocsátottak ki vele szemben, amelynek alapján a brit hatóságok elfogták és a Lengyelországnak történő átadásáig a mozgása elektronikus nyomon követésével párosuló házi őrizetbe helyezték.

Mivel az ilyen házi őrizet időtartamát a brit jog szerint be kell számítani a kiszabott szabadságvesztés időtartamába, ezért az érintett személy – hivatkozva a kerethatározatnak az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő fogva tartás beszámítására vonatkozó rendelkezésére is – kérte a lengyel hatóságoktól az Egyesült Királyságban házi őrizetben töltött idő beszámítását a Lengyelországban kiszabott büntetése időtartamába.

Az ügyben eljáró lengyel bíróság azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a kerethatározat alapján köteles-e beszámítani a kérdéses időszakot.

Forrás: Jogi Fórum.hu