hvg.hu

26

Az Eurostat ismét jelezte: nem győzték meg a budapesti érvek, így hozzácsaphatja az államadóssághoz az Eximbank kötelezettségállományát is. Az unió statisztikai hivatala kritizálta a Magyar Nemzeti Bankot is.

Nem győzte meg a kormány és a KSH az EU statisztikai hivatalát: az Eurostat most közölt államadósság-adatai jóval magasabbak, mint amit korábban Budapesten kiszámoltak – szúrta ki a 444.hu. A vita tavasz óta tart: ekkor derült ki, hogy az Eurostat megítélése szerint az EximBank az államháztartás része, így a bank kötelezettségei államadósságnak számítanak.

A KSH ezt vitatja, a statisztikai hivatal néhány hete azt közölte lapunk érdeklődésére, hogy a kérdés még mindig nyitott. Nyáron viszont azt jelezte a statisztikai hivatal vezetősége, hogy nem várják meg, amíg az Eurostat számolja ki az államadósság-mutatót, inkább megteszik ők. Az eltérés így is jelentős lesz: csaknem két százalékponttal nőhet a 2015-ben 74,7 százalékra tett mutató.

Az Eximbank az elmúlt két évben a bank eredeti szerepkörét – az exporttámogatást – túllépve számos magyarországi üzlethez is nagy összegű kölcsönöket kapott. Részesült az állami bank pénzéből Garancsi István, a Videoton tulajdonosa 16,5 milliárdot kapott a Kopaszi-gát megvásárlásához. Andy Vajnának 6,7 milliárd jutott a TV2 megvásárlásához, Csányi Sándor OTP-vezér pedig gumifeldolgozója megvalósításához kapott hitelt. A Rogán Antalhoz körébe tartozó Gubicza Ágoston cége, a GB & Partners pedig egy titokzatos tőkealap-pályázaton nyert 16 milliárdot a banktól.

Úgy tudjuk azonban, az Eurostatnak nem is ezek a megahitelek szúrtak szemet, hanem az új típusú államháztartási kalkuláció (ESA2010) szerint az alaptevékenysége szerint is államinak tartja ezeket az intézményeket.

Nem csupán az EU szervei gondolják úgy, hogy az Eximbank az államháztartás része: szeptember végén a Standard & Poor’s minősítette fel a bankot, nem sokkal a magyar szuverén államadósság után. Akkor ezt azzal indokolta a világ egyik legnagyobb hitelminősítője: az Eximbank kormányzati kötődésű szervezet, és szinte bizonyosra vehető, hogy a magyar kormány időbeli és elégséges rendkívüli támogatásban részesítené a bankot pénzügyi stresszhelyzet kialakulása esetén.

A kormányzati kötődés nem csupán személyes szálakat jelez, hanem a statisztikusok olvasatában azt is, hogy a bank nem végez önálló tevékenységet, nem hoz önálló döntéseket sem, vagyis kimeríti az úgynevezett foglyul ejtett pénzügyi intézmény fogalmát.

Az Eurostatot zavarja a Magyar Nemzeti Bank is: mint fogalmaznak olyan tevékenységeket hajtanak végre, amely nem az ő feladatuk lenne, hanem a kormányé. Az MNB-t nem annyira az Eurostat bírálta eddig, hanem „felügyeleti szerve”, az Európai Központi Bank. A frankfurti szervezet szóvá tette többek között azt, hogy a jegybank többségi tulajdont szerzett a Budapesti Értéktőzsdében, de még inkább azt, hogy alapítványai állampapírokat vásárolnak – ez szigorúan tiltott. Mario Draghi EKB-elnök egyébként szerdán újabb levélben fejtette ki aggályait ezzel kapcsolatban.

Az MNB is lépett az ügyben: kora délután közleményben jelezték, a Pallas Athéné Alapítványok „aktívan léptek állampapír-portfóliójuk leépítése érdekében”. A közlemény szerint 56 milliárdtól szabadultak meg – ez az összes állomány alig több mint negyede.

Forrás: HVG. hu

FACEBOOKTWITTEREMAILGOOGLE+TUMBLR