A kiberbűnözés egy általános gyűjtőfogalomnak tekinthető, ide tartoznak a számítógépek és a számítógépes rendszerek segítségével, valamint a számítógépek és hálózatok kárára elkövetett bűncselekmények. Beszélgetés Gyárfás Krisztinával, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elektronikus Eljárások Főosztály beosztott bírójával az internet rejtette veszélyekről.

Mit nevezünk kiberbűnözésnek? Mi minősül bűncselekménynek?

A kiberbűnözés egy gyűjtőfogalom. A kiberbűncselekmények nagy részében a számítástechnikai eszközök segítségével, az internet felhasználásával követnek el csalást, illetve hamisítást, míg a cselekmények másik része a számítógép, illetve a számítógépen, vagy az ahhoz kapcsolódó eszközön tárolt adatok, azok sértetlensége, megbízhatósága ellen irányul. A computer trespass(engedély nélküli behatolás számítógépes rendszerekbe) szinte a világ összes országában bűncselekmény, azonban speciális abból a szempontból, hogy a behatoló és a megtámadott ugyanazon, vagy eltérő állam joghatósága alá is tartozhat. A technika, technológia fejlődésével egyidejűleg a kezdeti vírus- (féreg) támadásokat ma már felváltották a célzott, egyedi felhasználókra irányuló offenzívák.

Ma már a bűncselekmények nagy része elkövethető valamilyen informatikai eszköz segítségével, és nem csak a gazdasági szereplőket támadják az elkövetők, hanem az állambiztonsági fenyegetéseken át a magánszemélyek, illetve a társadalom egyes csoportosulásai is sértettjei lehetnek az ilyen deliktumoknak. A jogellenes magatartásformák a gyakorlatban a fentieken túl leggyakrabban online identitáslopás, illetve számítógépes csalás formájában jelennek meg, de ide tartozik a bankkártyák adatainak eltulajdonítása, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, az online felhasználói fiókokba történő illetéktelen belépés és a köz- vagy magántulajdonú informatikai rendszerek elleni támadások.

A technika rohamos fejlődése milyen kihívások elé állítja a bíróságokat?

A kiberbiztonság kapcsán folyamatosan újabbnál újabb jogi, technikai, szervezeti kihívások jelennek meg, melyek speciálisak abból a szempontból, hogy globális jellegűek, így nemzetközi összefogást, együttműködést feltételeznek. Ez a fajta „nemzetek felettiség” egyben azt is jelenti, hogy nagyon sok nemzetközi dokumentum foglalkozik az informatikai bűncselekményekkel, azok felderítésére szolgáló szervezetekkel, az általuk alkalmazható eszközökkel. Ezek megismerése, elsajátítása hatalmas feladat. A bűncselekményi kategóriák is folyamatos fejlődésben, változásban vannak. A nemzetközi szervezetek, a szakosított intézmények, a nemzeti jogban létező bűnüldöző hatóságok és a bíróságok közötti együttműködés, az információcsere, illetve tudásmegosztás elengedhetetlen a sikeres fellépéshez. A digitális bizonyítékok által generált problematikák (e-evidence); a felhő-alapú (clouding) szolgáltatások joghatóságának megállapításának a nehézségei; az internet, mint fogalom pontos meghatározásának hiánya; a darknet, mint jelenség; mind-mind jogalkalmazási szempontból nehézséget jelent, ugyanakkor kihívás is.

A bíróság hogyan készül fel a kiberbűncselekmények kezelésére? Vannak-e ilyen témájú képzések?

Az OBH kiemelt feladatának tartja a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést. Ennek érvényesülése érdekében a szakosított intézményekkel szorosan együttműködik. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájáról szóló 1488/2016. (IX.2.) Kormányhatározat érvényesülése érdekében a gyermekeket fenyegető online térben megjelenő veszélyek, kockázatok, az elkövetett bűncselekmények körének meghatározása érdekében az OBH adatokat gyűjt, adatokat szolgáltat, képzéseket szervez. Ezen felül az Európai Bizottság E-Evidence project (DG Justice B/4. projekt) által meghatározott célok elérése érdekében az OBH a bíróságok hatékony bizonyítási, ítélkezési feladatainak biztosítása érdekében illesztőprogramokat, alkalmazásokat tesztel, nemzeti portál kialakítását célozza, valamint szakemberképzéseket szervez. A magyar bírói kar tagjai rendszeresen vesznek részt a témához kapcsolódó nemzetközi konferenciákon. Mindezeken túl a Magyar Igazságügyi Akadémián az elmúlt években több nemzetközi tanácskozást, konferenciát tartottak a témában (például Kiberbűnözés: pénzmosás az interneten, Nyomozás és vádemelés az interneten elkövetett szellemi tulajdon elleni bűncselekmények esetében), melyeken a hazai és a nemzetközi bűnüldöző hatóságok, jogalkalmazók, a társszervek, a bírók együttesen törekedtek arra, hogy a kiberbűnözés elleni speciális szakértelemmel felvértezzék magukat. Az OBH ebben a magyar jogalkalmazóknak annyiban is segítséget kíván nyújtani, hogy felállítja a kiberbűnözéssel kapcsolatos bírósági hálózatot.