A Kúria Konzultációs Testület több mint 140 ügy alapján vizsgálta az árfolyam kockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségével kapcsolatos országos bírói gyakorlatot. – Rövid összefoglaló a Testület főbb megállapításairól

A Konzultációs Testület a vizsgálat tapasztalatai, valamint az Európai Unió Bírósága által különösen a C-26/13., C-186/16., C-51/17. számú ügyekben a tájékoztatás tisztességtelensége tárgyában kifejtettek alapján megállapította, hogy a Kúriának az ezzel kapcsolatos elvi iránymutatásai (6/2013. PJE számú jogegységi határozat 3. pontja; 2/2014. PJE számú jogegységi határozat 1. pontja) változatlanul irányadóak.

Annak megítélése, hogy az adott ügyben az árfolyamkockázatról való tájékoztatás tisztességes volt-e vagy sem,a bizonyítékok összességének értékelésén alapuló mérlegelési kérdés, így erre nézve a bíróságok számára jogegységi határozattal további kötelező iránymutatás általános jelleggel nem adható.

Az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatostájékoztatás elmaradása vagy nem megfelelő volta esetén tisztességtelen(„nem világos, nem érthető”)és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli.Mivel ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, ennek érvénytelensége azegész szerződés érvénytelenségét eredményezi,aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.

A vizsgálat tapasztalatai szerintaz árfolyamkockázat a következő tipikus esetekben nem terheli a fogyasztót:

  • ha atájékoztatásmegtörténtét éselvárt tartalmáta pénzügyi intézménysem kockázatfeltáró nyilatkozattal, sem a szerződés világos és érthető rendelkezéseivel, sem pedig szóbeli tájékoztatás megtörténtével és tartalmávalnem tudja bizonyítani;
  • ha a tájékoztatás tartalmátcsak kikövetkeztetni lehettöbb rendelkezés együttes értelmezésével;
  • ha a megfelelő írásbeli tájékoztatással szemben afogyasztó bizonyítja, hogy a pénzügyi intézménytől kapott szóbeli tájékoztatás tartalma vagy egyéb körülmények folytánalappal gondolhatta, hogy a kockázat csekély, vagy nem valós.

Ha az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékokra tekintettel a bíróság megítélése szerint megfelelt a Kúria jogegységi határozataiban, valamint az Európai Unió Bírósága ítéleteiben felállított követelményrendszernek, az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli.

A tájékoztatás akkor megfelelő,ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa,vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozáslehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Ha az írásbeli vagy szóbeli tájékoztatásból a várható árfolyam növekedés felső határa, vagy maximális nagyságrendje megállapítható, azárfolyamkockázat csak eddig a mértékigterheli a fogyasztót.

A Konzultációs Testület szerinta bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzottan magas elvárhatósági mércét érvényesíteni, figyelemmel kell lenni arra, hogy a felek között „információs egyensúlyhiány”áll fenn. A fogyasztótól elvárható, hogy a szerződést aláírás előtt alaposan áttanulmányozza, és ha annak valamely rendelkezése nem érthető a számára, azzal kapcsolatban tájékoztatást kérjen. Ugyanakkornem értékelhető a fogyasztó terhére,ha ezt azért nem tette meg, merta szöveg bonyolultsága folytán nem ismerhette felaz egyes rendelkezések összefüggéseit, jelentőségüket, vagyis azt a körülményt, hogy további tájékoztatásra lenne szüksége.

A Konzultációs Testület a továbbiakban azt a kérdést vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. Munkájának eredményéről a Konzultációs Testület még a nyári ítélkezési szünet előtt közleményt fog kiadni.

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd

www.sosjogisegitseg.com