„Napjaink legkritikusabb családjogi és gyermekjogi problémája a különélő szülő és gyermeke közötti kapcsolattartás.” – mondja Szeibert Orsolya egyetemi tanár. De hogyan is szabályozza a magyar jog a kapcsolattartást? Milyen változások léptek életbe a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásával kapcsolatban március 1-jétől? Mennyiben módosultak a szabályok a veszélyhelyzetre tekintettel?

A házasság felbontását követően a gyermeknek joga van, hogy különélő szülőjével kapcsolatot tartson fenn, valamint a különélő szülő joga és kötelezettsége a gyermekével való rendszeres érintkezés. A családjogban is érvényesülő – a nemzetközi egyezményekben és az Alaptörvényben is deklarált – gyermeki jogok, alapelvek között kiemelt helyet foglal el a gyermek érdekeinek a védelme, vagyis a gyermekkel összefüggő jogviszonyokban az elsődleges rendezési szempont minden esetben a gyermek érdeke. A kapcsolattartás célját a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolat fenntartásában, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülőnek a gyermek nevelésében, fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérésében, a tőle telhető segítésében határozza meg.

Amennyiben a házasság felbontását követően a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, vagyis a szülők nem közös szülői felügyeletben állapodtak meg, úgy a különélő szülővel való kapcsolattartás egyezség, ennek hiányában a bíróság vagy a gyámhatóság döntése alapján kerül rendezésre. A felek az egyezség érdekében – a Ptk. által preferált – közvetítői eljárást is igénybe vehetnek. A bíróság vagy a gyámhatóság a döntését a gyermek korára, egészségi állapotára, életkörülményeire, a szülők személyes körülményeire, valamint az ítélőképességgel rendelkező gyermek véleményére figyelemmel hozza meg. A gyámhatóság abban az esetben határozhat a kapcsolattartásról, ha nincs folyamatban házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti per.

A kapcsolattartás során is kiemelt jelentősége van a felek közötti együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek, hiszen csak a kölcsönös és együttműködő magatartás szolgálja a gyermek érdekét. A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek egymást – lehetőség szerint előzetesen, írásban, vagy más igazolható módon – tájékoztatni. Amennyiben a jogosult eleget tett az előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja, pl. lebetegedett, úgy a kapcsolattartást pótolni kell. A kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, ellehetetlenítése adott esetben – kizárólag akkor, ha a kapcsolattartás akadályozása önhibából ered – büntetőjogi felelősségre vonást is maga után vonhat.

A különélő szülőn kívül a gyermekkel való kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogot önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének a testvére és szülőjének házastársa is jogosult. Továbbá jogosult a kapcsolattartásra, ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett: a volt mostohaszülő, a nevelőszülő, a gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

A kapcsolattartásra sor kerülhet folyamatosan, időszakosan, valamint ismert a felügyelt kapcsolattartás intézménye.

Folyamatos kapcsolattartásesetén a kapcsolattartás visszatérően, rendszeres időközönként ismétlődik meg, melyre a kialakult gyakorlat szerint „kéthetente hétvégén”,valamint egy-egy hétköznap beiktatásával kerül sor (Barzó Tímea). Folyamatos kapcsolattartás során biztosított a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolat fenntartása is (levelezés, telefonkapcsolat, informatikai eszköz igénybevétele, ajándékozás, csomagküldés, stb.).

Az időszakos kapcsolattartásra– huzamosabb időn át – a tanítási szünetekben, a többnapos ünnepek időszakában kerülhet sor, amely magában foglalhatja a gyermek külföldre vitelét, vagy a gyermek érdekében annak kizárását is. Az időszakos kapcsolattartás esetén folyamatos kapcsolattartásnak nincs helye.

Felügyelt kapcsolattartáselrendelésével a gyámhivatal arra törekszik, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását. Ekkor biztonságos körülmények között kerül sor a kapcsolattartásra, pl. a gyermekjóléti szolgálaton, szakember jelenlétében.

A kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, valamit a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról a kapcsolattartásra vonatkozó határozat rendelkezik.

Bíróságtól kérhető a kapcsolattartásról szóló határozat végrehajtása – Egy új nemperes eljárás március 1-től!

Az Országgyűlés 2019. december 17-én a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó új szabályokat fogadott el. A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása 2020. március 1-jétől a gyámhatóság helyett a gyermek lakóhelye szerinti bíróságnál kezdeményezhető, nemperes eljárásban.

Az eljárás kérelemre indul, amelyet a kapcsolattartás szabályainak megszegésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező, a kérelmezett és a gyermek adatait, a kapcsolattartást szabályozó bíróság vagy gyámhatóság nevét, az ügyirat számát, annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályainak megszegése miben nyilvánult meg, és a végrehajtásra irányuló határozott kérelmet.

Ha a bíróság a kérelem és az erre adott észrevétel alapján el tudja dönteni, hogy megtörtént-e a szabályszegése vagy sem, akkor végzést hoz az ügyben. Ha az iratok alapján ez nem dönthető el, akkor bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket.

A bíróság megállapíthatja, hogy a kérelmezett megszegte a szabályokat és felhívhatja őt, tartsa be a kapcsolattartás szabályait. Emellett a bíróság meghatározza, hogy az elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia. Az eljárás elején nem kell illetéket fizetni.

A bíróság – az eset körülményeit és a gyermek érdekét mérlegelve – többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki mulasztott. Fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását; kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél is. Emellett pénzbírságot szabhat ki, visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor. Ezen felül a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt.

A jogszabály nem mondja ki ugyan, hogy soron kívüli eljárásban kellene a bíróságnak eljárnia, de mivel gyermekről van szó és az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell, a bíróságok igyekeznek gyorsan dönteni ezekben az ügyekben. A február 29-éig benyújtott kérelmeket azonban továbbra is a gyámhatóság bírálja el.

“A bíróságok számos “kreatív” megoldással találkoztak, ahogyan az egyik szülő ellehetetleníti a kapcsolattartást a másikkal. Előfordult például, hogy miközben a gyerek a különélő szülőjével beszélt telefonon, a másik szülő – hogy így akadályozza a zavartalan kapcsolattartást – kedvenc mesefilmjével igyekezett elvonni a gyerek figyelmét.”– monta el Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró.

Eltérő intézkedések a veszélyhelyzet idején a kapcsolattartás végrehajtására – Új kormányrendelet lépett hatályba május 5-dikén

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásokat is érinti a 2020. május 4-én kihirdetett, a kapcsolattartásra és a távoltartásra a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről szóló 176/2020. (V.4.) Korm. rendelet.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásokban bővült a végrehajtható határozatok köre, a felek között létrejött egyéb okiratok is végrehajthatóvá váltak, a törvényben fennálló egyéb feltételek esetén. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell a megállapodást tartalmazó okiratot is. Ez lehet a szülők között közvetítői eljárásban létrejött, vagy a különélő szülők teljes bizonyító erejű, magánokiratba vagy közokiratba foglalt megállapodása is.

A176/2020. (V.4.) Korm. rendeleteta hatálybalépés napján – 2020. május 5-én -folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. forrás: Jogi fórum/Papp-Nagy Zsolt