A pénteken elfogadott jogszabályi rendelkezés alapján jövőre, ha egy katás vállalkozás egy év alatt 3 millió forintnál magasabb összegű bevételre tesz szert ugyanazon üzleti partnerétől, akkor azt extrém mértékű, 40 százalékos büntetőadóval sújtják a kata fix összegén felül. Az intézkedés azonban olyanokat is sújt, akik saját eszközükön, saját időbeosztásukkal, más partnereknek is dolgoznak, vagyis valójában nem bújtatott munkavállalók. Mint arra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke felhívta a figyelmet, a változások miatt rosszul járnak az ügyvédek, és azok a fuvaros cégek is, amelyek nagyobb összeget számlázhattak eddig egyazon partner felé. Szintén az intézkedés vesztesei közé tartoznak majd az informatikusok, programozók is.

Ahogyan arra számítani lehetett, az Országgyűlés egy „salátaörvény” részeként ma megszavazta a még Matolcsy György gazdasági minisztersége idején bevezetett kedvező konstrukciójú kisadózó vállalkozások tételes adójának, ismertebb nevén a kata nevű adónemnek a radikális átalakítását.

Nagyot emelkedik a katában maradók adóterhe

A változások miatt több iparág, köztük a médiaipar, illetve a kommunikációs ipar is komoly újratervezésre kényszerül jövőre, ebben a szektorban ugyanis különösen sokan éltek eddig a kata adta, kedvezőnek nevezhető adózási formával. Van olyan szerkesztőség, ahol szinte minden újságíró katásként számlázott eddig a cikkei, grafikusi munkái, videói, fotói vagy épp korrektori munkái után. Most azonban szembe kell nézniük azzal, hogy ha jövőre is így tesznek, és a számlázott összeg eléri a 3 millió forintot éves szinten, akkor az efeletti rész után 40 százalék különadót kell megfizetni a kata alap összegén felül. A plusz 40 százalékos terhet, ha külföldi a vevő, maguknak a kisvállalkozóknak kell befizetniük és kitermelniük, míg belföldi vásárlók esetében a vásárlóknak (az ügyfeleknek) kellene lenyelniük a szolgáltatások 40 százalékos megdrágulását.

Jó kérdés, hogy ezt a plusz adóterhet ki tudják-e gazdálkodni. Szerkesztőségek esetében ez könnyen azt hozhatja, hogy kevesebb újságírót tudnak majd munkával megbízni, vagy tovább csökkenhetnek a honoráriumok.

A változtatás miatt pórul járnak például azok a kisebb online tartalomszolgáltatók is, akik eddig katásként számláztak a Google-nek, a Facebooknak, vagy akár egy hirdetési ügynökségnek a site-jukon futó hirdetési bevételeik után. Ezek a cégek, hiába nem bújtatott munkaviszonyról volt szó, a kormány mégis úgy tekinti és ezért jövőre bevételük 40 százalékától esnek el, feltéve, hogy ilyen változtatások ellenére is Magyarországon hagyják vállalkozásukat, illetve maradnak a kata adónem alatt, illetve nem kezdenek el trükközni keresztbeszámlázások segítségével.

A kata adóvonzata 12 millió forint esetében eddig évente 600.000 Ft kata volt, valamint 2 x 25 ezer forint iparűzési adó, plusz a kamarai hozzájárulás sújtotta még a vállalkozásokat évente 5 ezer forint mértékben. Most lesz, akinek évente 3.600.000 forinttal lesz több a terhe.

Fotó: Andras Deak, freeimages

Tisztességes vállalkozók is rosszul járnak

A kormány a változtatásokat egyébként azzal indokolta, hogy szerinte aki évente 3 millió forintnál magasabb összegű bevételt számlázhat ugyanazon cégnek, az vélhetően bújtatott munkavállaló, és ezt akarják megakadályozni ezzel. Az intézkedés azonban olyanokat is sújt, akik saját eszközükön, saját időbeosztásukkal, más partnereknek is dolgoznak, vagyis valójában nem bújtatott munkavállalók.

Mint arra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke felhívta a figyelmet, a változások miatt rosszul járnak az ügyvédek, és azok a fuvaros cégek is, amelyek nagyobb összeget számlázhattak eddig egyazon partner felé. Szintén az intézkedés vesztesei közé tartoznak majd az informatikusok, programozók is.

Kivételezés az állami beszállítókkal

A katás változtatások közül további érdekesség, hogy azok, akik az államnak számláznak évente 3 millió forintnál többet, megússzák a 40 százalékos különadót. Vagyis az állam saját magának elnézi a bújtatott munkavállalást, pontosabban nem feltételezi azt, hogy valamilyen bűnös dologban vesznek részt a beszállítói, míg a piaci szereplők esetében ezt evidenciának tekinti tisztességes vállalkozók esetében. Így azonban felborul a piaci egyensúly, versenyhátrányba kerülnek azok, akik nem az államnak dolgoznak. Ha egy karbantartással foglalkozó cég az államnak végzi el a munkát, akkor az 40 százalékkal olcsóbb, mintha egy cégnek.

Megszűnik a kettős katázás és kapcsolt vállalkozásnak sem lesz érdemes számlázni

További változás, hogy ha katásként úgynevezett kapcsolt vállalkozásnak számláz be valaki, akkor értékhatár nélkül 40%-os plusz adót kell fizetni annak, aki befogadja a katás számláját. Ez a külföldi kapcsolt cégre is vonatkozik.

Változás az is, hogy egyazon személy csak egy vállalkozásban lehet kisadózó, ami problémát okozhat azok számára, akik több cégben is érdekeltséggel bírnak. Ha valakinek például két blogban is tulajdonrésze van, és ezek mögött különálló cégek vannak, akkor csak az egyik cég tudja igénybe venni a kedvező adókulcsot, a másik cég terhei megugranak.

Nem csak jelentős adóteher-növelés következik, de az adminisztráció is megnő, ugyanis plusz bevallást is készíteni kell a változások miatt. Ezenkívül mostantól mielőtt valaki szerződést köt, írásban köteles tájékoztatni a szerződő felet arról, hogy ő katás.

A könyvelők korábban petíciót is indítottak a katázás megszigorítása ellen, de a mai országgyűlési szavazás azt mutatja, a tiltakozás süket fülekre talált a kormánypárti képviselők között.

Megnőtt a külföldi cégek iránti érdeklődés

A Media1 úgy tudja, hogy már a katázás megszigorításának korábbi hírére jelentősen megnőtt azok száma, akik vállalkozásuk külföldre történő áthelyezését fontolgatják. Ez ügyben több könyvelővel is beszéltünk, akik elmondták, hogy ügyfeleik közül többen már jelezték cégük külföldre helyezésével kapcsolatos szándékukat, és tanácsokat kértek a külföldi könyvelő megtalálásához. A magyar könyvelők emiatt megbízásoktól esnek el, aki pedig marad Magyarországon, annál növekvő adminisztrációval kell számolni az egyszerűsített adózás helyett.

Szlovákiában is több könyvelő is jelezte, hogy az elmúlt napokban, a szigorítás tényére jelentősen megugrott az érdeklődés az ottani cégalapítás iránt Magyarország felől. Úgy tudjuk, vannak, akik Románia felé is kacsintgatnak.

A most elfogadott adóemelés, illetve szigorítás érdekessége, hogy azt az elvben a vállalkozók érdekképviseletét ellátni hivatott, a vállalkozóktól évente tagdíjat szedő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szorgalmazta.forrás: HVG Orak jogkódex