A pénteken elfogadott jogszabályi rendelkezés alapján jövőre, ha egy katás vállalkozás egy év alatt 3 millió forintnál magasabb összegű bevételre tesz szert ugyanazon üzleti partnerétől, akkor azt extrém mértékű, 40 százalékos büntetőadóval sújtják a kata fix összegén felül. Az intézkedés azonban olyanokat is sújt, akik saját eszközükön, saját időbeosztásukkal, más partnereknek is dolgoznak, vagyis valójában nem bújtatott munkavállalók. Mint arra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke felhívta a figyelmet, a változások miatt rosszul járnak az ügyvédek, és azok a fuvaros cégek is, amelyek nagyobb összeget számlázhattak eddig egyazon partner felé. Szintén az intézkedés vesztesei közé tartoznak majd az informatikusok, programozók is.

Ahogyan arra számítani lehetett, az Országgyűlés egy „salátaörvény” részeként ma megszavazta a még Matolcsy György gazdasági minisztersége idején bevezetett kedvező konstrukciójú kisadózó vállalkozások tételes adójának, ismertebb nevén a kata nevű adónemnek a radikális átalakítását.

Nagyot emelkedik a katában maradók adóterhe

A változások miatt több iparág, köztük a médiaipar, illetve a kommunikációs ipar is komoly újratervezésre kényszerül jövőre, ebben a szektorban ugyanis különösen sokan éltek eddig a kata adta, kedvezőnek nevezhető adózási formával. Van olyan szerkesztőség, ahol szinte minden újságíró katásként számlázott eddig a cikkei, grafikusi munkái, videói, fotói vagy épp korrektori munkái után. Most azonban szembe kell nézniük azzal, hogy ha jövőre is így tesznek, és a számlázott összeg eléri a 3 millió forintot éves szinten, akkor az efeletti rész után 40 százalék különadót kell megfizetni a kata alap összegén felül. A plusz 40 százalékos terhet, ha külföldi a vevő, maguknak a kisvállalkozóknak kell befizetniük és kitermelniük, míg belföldi vásárlók esetében a vásárlóknak (az ügyfeleknek) kellene lenyelniük a szolgáltatások 40 százalékos megdrágulását.

Jó kérdés, hogy ezt a plusz adóterhet ki tudják-e gazdálkodni. Szerkesztőségek esetében ez könnyen azt hozhatja, hogy kevesebb újságírót tudnak majd munkával megbízni, vagy tovább csökkenhetnek a honoráriumok.

A változtatás miatt pórul járnak például azok a kisebb online tartalomszolgáltatók is, akik eddig katásként számláztak a Google-nek, a Facebooknak, vagy akár egy hirdetési ügynökségnek a site-jukon futó hirdetési bevételeik után. Ezek a cégek, hiába nem bújtatott munkaviszonyról volt szó, a kormány mégis úgy tekinti és ezért jövőre bevételük 40 százalékától esnek el, feltéve, hogy ilyen változtatások ellenére is Magyarországon hagyják vállalkozásukat, illetve maradnak a kata adónem alatt, illetve nem kezdenek el trükközni keresztbeszámlázások segítségével.

A kata adóvonzata 12 millió forint esetében eddig évente 600.000 Ft kata volt, valamint 2 x 25 ezer forint iparűzési adó, plusz a kamarai hozzájárulás sújtotta még a vállalkozásokat évente 5 ezer forint mértékben. Most lesz, akinek évente 3.600.000 forinttal lesz több a terhe.

Fotó: Andras Deak, freeimages

Tisztességes vállalkozók is rosszul járnak

A kormány a változtatásokat egyébként azzal indokolta, hogy szerinte aki évente 3 millió forintnál magasabb összegű bevételt számlázhat ugyanazon cégnek, az vélhetően bújtatott munkavállaló, és ezt akarják megakadályozni ezzel. Az intézkedés azonban olyanokat is sújt, akik saját eszközükön, saját időbeosztásukkal, más partnereknek is dolgoznak, vagyis valójában nem bújtatott munkavállalók.

Mint arra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke felhívta a figyelmet, a változások miatt rosszul járnak az ügyvédek, és azok a fuvaros cégek is, amelyek nagyobb összeget számlázhattak eddig egyazon partner felé. Szintén az intézkedés vesztesei közé tartoznak majd az informatikusok, programozók is.

Kivételezés az állami beszállítókkal

A katás változtatások közül további érdekesség, hogy azok, akik az államnak számláznak évente 3 millió forintnál többet, megússzák a 40 százalékos különadót. Vagyis az állam saját magának elnézi a bújtatott munkavállalást, pontosabban nem feltételezi azt, hogy valamilyen bűnös dologban vesznek részt a beszállítói, míg a piaci szereplők esetében ezt evidenciának tekinti tisztességes vállalkozók esetében. Így azonban felborul a piaci egyensúly, versenyhátrányba kerülnek azok, akik nem az államnak dolgoznak. Ha egy karbantartással foglalkozó cég az államnak végzi el a munkát, akkor az 40 százalékkal olcsóbb, mintha egy cégnek.

Megszűnik a kettős katázás és kapcsolt vállalkozásnak sem lesz érdemes számlázni

További változás, hogy ha katásként úgynevezett kapcsolt vállalkozásnak számláz be valaki, akkor értékhatár nélkül 40%-os plusz adót kell fizetni annak, aki befogadja a katás számláját. Ez a külföldi kapcsolt cégre is vonatkozik.

Változás az is, hogy egyazon személy csak egy vállalkozásban lehet kisadózó, ami problémát okozhat azok számára, akik több cégben is érdekeltséggel bírnak. Ha valakinek például két blogban is tulajdonrésze van, és ezek mögött különálló cégek vannak, akkor csak az egyik cég tudja igénybe venni a kedvező adókulcsot, a másik cég terhei megugranak.

Nem csak jelentős adóteher-növelés következik, de az adminisztráció is megnő, ugyanis plusz bevallást is készíteni kell a változások miatt. Ezenkívül mostantól mielőtt valaki szerződést köt, írásban köteles tájékoztatni a szerződő felet arról, hogy ő katás.

A könyvelők korábban petíciót is indítottak a katázás megszigorítása ellen, de a mai országgyűlési szavazás azt mutatja, a tiltakozás süket fülekre talált a kormánypárti képviselők között.

Megnőtt a külföldi cégek iránti érdeklődés

A Media1 úgy tudja, hogy már a katázás megszigorításának korábbi hírére jelentősen megnőtt azok száma, akik vállalkozásuk külföldre történő áthelyezését fontolgatják. Ez ügyben több könyvelővel is beszéltünk, akik elmondták, hogy ügyfeleik közül többen már jelezték cégük külföldre helyezésével kapcsolatos szándékukat, és tanácsokat kértek a külföldi könyvelő megtalálásához. A magyar könyvelők emiatt megbízásoktól esnek el, aki pedig marad Magyarországon, annál növekvő adminisztrációval kell számolni az egyszerűsített adózás helyett.

Szlovákiában is több könyvelő is jelezte, hogy az elmúlt napokban, a szigorítás tényére jelentősen megugrott az érdeklődés az ottani cégalapítás iránt Magyarország felől. Úgy tudjuk, vannak, akik Románia felé is kacsintgatnak.

A most elfogadott adóemelés, illetve szigorítás érdekessége, hogy azt az elvben a vállalkozók érdekképviseletét ellátni hivatott, a vállalkozóktól évente tagdíjat szedő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szorgalmazta.forrás: HVG Orak jogkódex

A házasságkötéshez való jog az emberi méltósághoz való jog része, – mutatott rá az Alkotmánybíróság egy korai határozatában, ugyanis az AB gyakorlata szerint az emberi méltósághoz való jog része az önrendelkezés szabadságához való jog, amelynek egyik megnyilvánulási formája e jog.

A koronavírus járvány miatt rengeteg jegyespár elhalasztotta az esküvőjét, azonban egy oroszlányi pár – a hírek szerint – úgy döntött, lábzsákot, kesztyűt, maszkot, védőruhát és szemüveget húz, és tanúikkal így járulnak az anyakönyvvezető elé. Ugyan ennyire komoly védelmet nem vártak el, a házasságkötéseket az elmúlt hónapokban a koronavírus járvány miatt csak szűk családi körben lehetett megtartani. Eközben New York-ban a kormányzó engedélyezte az esküvők megtartását, persze szigorúan online, videó szertartás keretein belül: a házasság teljesen hivatalos, amennyiben az előírt szabályokat betartják, élő videokonferencián részt vesz a pár, a tanúk, valamint a városháza anyakönyvvezetője.

Magyarországon a reneszánszát éli a házasság, a tavalyi évben közel annyian járultak az anyakönyvvezető elé kimondani a boldogító „igen”-t, mint 1991-ben, a rendszerváltozást követően, amikor 61 198 házasság köttetett.Milyen szabályok vonatkoznak a Ptk. szerint a házasságkötésre?

AzAlaptörvényben deklarálására került, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget”,valamint a házasságot – a szülő-gyermek viszony mellett – a családi kapcsolat alapjának tekinti.

Aházasság fogalma törvényben nem szabályozott, a szakirodalom alapján férfi és nő között létrejövő tartós kapcsolatot jelent, amely kapcsolat életközösséget eredményez, ami érzelmi, vagyoni és nemi közösség, és mind a férj, mind a feleség számára kölcsönös jogokat és kötelezettségeket hoz létre. Magyarországon a kötelező polgári házasság rendszere érvényesül, csak anyakönyvvezető előtt lehet államilag elismert házasságot kötni. Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárása és kijelölése, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételek kormányrendeletben kerültek meghatározásra.

A házasulandóknak a házasságkötést megelőzően, személyesen be kell jelenteniük a házassági szándékukat, amelyet bármely anyakönyvi hivatalban megtehetnek. A házassági szándékon túl a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell, hogy házasságuknak nincs jogi akadálya, és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük jogi feltételei fennállnak.

Házassági akadályt jelentenek, vagyis a házasság nem köthető meg, illetve a már megkötött házasság érvénytelen, amennyiben a házasulók valamelyikének fennáll korábbi házassága, a házasulandók a házasságkötéshez szükséges minimális korhatárt, azaz a 16. életévet el nem éri el, illetve amennyiben a 16. életévet betöltötték ugyan, azonban a házasságkötéséhez szükséges gyámhatósági engedély hiányzik. Továbbá érvénytelen a gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága és a cselekvőképtelen állapotban kötött házasság is.Nem köthet házasságot örökbefogadó szülő örökbefogadottjával az örökbefogadás fennállása alatt, valamint az egyenági rokonok, testvérek, továbbá jegyzői felmentés hiányában testvér nem köthet házasságot testvérének vér szerinti leszármazójával. Ezen rokoni, hozzátartozói kapcsolat miatti akadályok az egészséges utódok nemzéséhez fűződő genetikai megfontolásokra és erkölcsi elvárásokra vezethetők vissza.

A házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor nyilatkozhatnak arról is, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható. Ha a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a – házasságukból származó – születendő gyermek családi nevéről. A megállapodást a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni.

A házasságkötést az anyakönyvvezető a bejelentést követő 30 nap utáni időpontra tűzheti ki, mely határidő alól a jegyző indokolt esetben felmentést adhat (pl. külföldi munkavállalás). A 30 napos várakozási idő célja a meggondolás, mely határidő alól kivételt jelent az az eset, ha a házasulók valamelyikének közeli halálával fenyegető egészségi állapota áll fenn. Ez esetben a házasulók nyilatkozata a házasság összes – fenti – jogi feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

A házasság megkötésérekét tanú jelenlétében, nyilvánosan, az önkormányzat hivatali helyiségében kerül sor, azonban a házasulók kérelmére a házasság a nyilvánosság mellőzésével, illetve a jegyző engedélye alapján a hivatalos helyiségen kívül más, erre megfelelő helyen is megköthető. A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot kíván kötni. A felek az „igenek” kimondásával a házasságot megkötötték, a kijelentés kölcsönös megtörténte után az anyakönyvvezető a házasság létrejöttét megállapítja és a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe bejegyzi. jogi fórum/ Papp nagy Zsolt

„Napjaink legkritikusabb családjogi és gyermekjogi problémája a különélő szülő és gyermeke közötti kapcsolattartás.” – mondja Szeibert Orsolya egyetemi tanár. De hogyan is szabályozza a magyar jog a kapcsolattartást? Milyen változások léptek életbe a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásával kapcsolatban március 1-jétől? Mennyiben módosultak a szabályok a veszélyhelyzetre tekintettel?

A házasság felbontását követően a gyermeknek joga van, hogy különélő szülőjével kapcsolatot tartson fenn, valamint a különélő szülő joga és kötelezettsége a gyermekével való rendszeres érintkezés. A családjogban is érvényesülő – a nemzetközi egyezményekben és az Alaptörvényben is deklarált – gyermeki jogok, alapelvek között kiemelt helyet foglal el a gyermek érdekeinek a védelme, vagyis a gyermekkel összefüggő jogviszonyokban az elsődleges rendezési szempont minden esetben a gyermek érdeke. A kapcsolattartás célját a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolat fenntartásában, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülőnek a gyermek nevelésében, fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérésében, a tőle telhető segítésében határozza meg.

Amennyiben a házasság felbontását követően a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, vagyis a szülők nem közös szülői felügyeletben állapodtak meg, úgy a különélő szülővel való kapcsolattartás egyezség, ennek hiányában a bíróság vagy a gyámhatóság döntése alapján kerül rendezésre. A felek az egyezség érdekében – a Ptk. által preferált – közvetítői eljárást is igénybe vehetnek. A bíróság vagy a gyámhatóság a döntését a gyermek korára, egészségi állapotára, életkörülményeire, a szülők személyes körülményeire, valamint az ítélőképességgel rendelkező gyermek véleményére figyelemmel hozza meg. A gyámhatóság abban az esetben határozhat a kapcsolattartásról, ha nincs folyamatban házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti per.

A kapcsolattartás során is kiemelt jelentősége van a felek közötti együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek, hiszen csak a kölcsönös és együttműködő magatartás szolgálja a gyermek érdekét. A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek egymást – lehetőség szerint előzetesen, írásban, vagy más igazolható módon – tájékoztatni. Amennyiben a jogosult eleget tett az előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja, pl. lebetegedett, úgy a kapcsolattartást pótolni kell. A kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, ellehetetlenítése adott esetben – kizárólag akkor, ha a kapcsolattartás akadályozása önhibából ered – büntetőjogi felelősségre vonást is maga után vonhat.

A különélő szülőn kívül a gyermekkel való kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogot önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének a testvére és szülőjének házastársa is jogosult. Továbbá jogosult a kapcsolattartásra, ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett: a volt mostohaszülő, a nevelőszülő, a gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

A kapcsolattartásra sor kerülhet folyamatosan, időszakosan, valamint ismert a felügyelt kapcsolattartás intézménye.

Folyamatos kapcsolattartásesetén a kapcsolattartás visszatérően, rendszeres időközönként ismétlődik meg, melyre a kialakult gyakorlat szerint „kéthetente hétvégén”,valamint egy-egy hétköznap beiktatásával kerül sor (Barzó Tímea). Folyamatos kapcsolattartás során biztosított a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolat fenntartása is (levelezés, telefonkapcsolat, informatikai eszköz igénybevétele, ajándékozás, csomagküldés, stb.).

Az időszakos kapcsolattartásra– huzamosabb időn át – a tanítási szünetekben, a többnapos ünnepek időszakában kerülhet sor, amely magában foglalhatja a gyermek külföldre vitelét, vagy a gyermek érdekében annak kizárását is. Az időszakos kapcsolattartás esetén folyamatos kapcsolattartásnak nincs helye.

Felügyelt kapcsolattartáselrendelésével a gyámhivatal arra törekszik, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását. Ekkor biztonságos körülmények között kerül sor a kapcsolattartásra, pl. a gyermekjóléti szolgálaton, szakember jelenlétében.

A kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, valamit a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról a kapcsolattartásra vonatkozó határozat rendelkezik.

Bíróságtól kérhető a kapcsolattartásról szóló határozat végrehajtása – Egy új nemperes eljárás március 1-től!

Az Országgyűlés 2019. december 17-én a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó új szabályokat fogadott el. A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása 2020. március 1-jétől a gyámhatóság helyett a gyermek lakóhelye szerinti bíróságnál kezdeményezhető, nemperes eljárásban.

Az eljárás kérelemre indul, amelyet a kapcsolattartás szabályainak megszegésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező, a kérelmezett és a gyermek adatait, a kapcsolattartást szabályozó bíróság vagy gyámhatóság nevét, az ügyirat számát, annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályainak megszegése miben nyilvánult meg, és a végrehajtásra irányuló határozott kérelmet.

Ha a bíróság a kérelem és az erre adott észrevétel alapján el tudja dönteni, hogy megtörtént-e a szabályszegése vagy sem, akkor végzést hoz az ügyben. Ha az iratok alapján ez nem dönthető el, akkor bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket.

A bíróság megállapíthatja, hogy a kérelmezett megszegte a szabályokat és felhívhatja őt, tartsa be a kapcsolattartás szabályait. Emellett a bíróság meghatározza, hogy az elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia. Az eljárás elején nem kell illetéket fizetni.

A bíróság – az eset körülményeit és a gyermek érdekét mérlegelve – többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki mulasztott. Fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását; kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél is. Emellett pénzbírságot szabhat ki, visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor. Ezen felül a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt.

A jogszabály nem mondja ki ugyan, hogy soron kívüli eljárásban kellene a bíróságnak eljárnia, de mivel gyermekről van szó és az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell, a bíróságok igyekeznek gyorsan dönteni ezekben az ügyekben. A február 29-éig benyújtott kérelmeket azonban továbbra is a gyámhatóság bírálja el.

“A bíróságok számos “kreatív” megoldással találkoztak, ahogyan az egyik szülő ellehetetleníti a kapcsolattartást a másikkal. Előfordult például, hogy miközben a gyerek a különélő szülőjével beszélt telefonon, a másik szülő – hogy így akadályozza a zavartalan kapcsolattartást – kedvenc mesefilmjével igyekezett elvonni a gyerek figyelmét.”– monta el Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró.

Eltérő intézkedések a veszélyhelyzet idején a kapcsolattartás végrehajtására – Új kormányrendelet lépett hatályba május 5-dikén

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásokat is érinti a 2020. május 4-én kihirdetett, a kapcsolattartásra és a távoltartásra a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről szóló 176/2020. (V.4.) Korm. rendelet.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásokban bővült a végrehajtható határozatok köre, a felek között létrejött egyéb okiratok is végrehajthatóvá váltak, a törvényben fennálló egyéb feltételek esetén. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell a megállapodást tartalmazó okiratot is. Ez lehet a szülők között közvetítői eljárásban létrejött, vagy a különélő szülők teljes bizonyító erejű, magánokiratba vagy közokiratba foglalt megállapodása is.

A176/2020. (V.4.) Korm. rendeleteta hatálybalépés napján – 2020. május 5-én -folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. forrás: Jogi fórum/Papp-Nagy Zsolt

2020.06. 3.Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A gyámhivatal a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően a vér szerinti apa, a vélelmezett apa, valamint a gyermek alapvető jogaira, ezen túlmenően a házasságon alapuló stabil családi kapcsolatra is kiterjedő, komplex vizsgálatot és érdekösszemérést folytasson le.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a gyámhivatal a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően a vér szerinti apa, a vélelmezett apa, valamint a gyermek alapvető jogaira, ezen túlmenően a házasságon alapuló stabil családi kapcsolatra is kiterjedő, komplex vizsgálatot és érdekösszemérést folytasson le.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó apasági vélelem megdöntésére irányuló pert indított, mert apaságát ugyan DNS-vizsgálat bizonyította, az anya új házasságkötése folytán a gyermek születési anyakönyvi kivonatába mégis az anya új férje került bejegyzésre apaként. Az eljáró bíróság az indítványozó keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a Polgári Törvénykönyv taxatív módon felsorolja az apasági vélelem megtámadására jogosultakat, és az abban foglaltak alapján az a férfi, aki magát a gyermek apjának állítja, akkor sem jogosult a más férfira nézve fennálló apasági vélelem megtámadására, ha a gyermek bizonyítottan tőle származik. Az indítványozó szerint ez a szabályozás sérti a nők és férfiak közötti egyenjogúság követelményét; hátrányos megkülönböztetést alkalmaz az apasági vélelem megtámadására nem jogosult vér szerinti apa és az ilyen jogosultsággal rendelkező vélelmezett apa között; nem egyeztethető össze az Alaptörvény jogérvényesítés lehetőségét biztosító cikkével; valamint sérti a gyermek és szülő közötti kapcsolattartást, ebből következően pedig a család mint a társadalom alapegysége integritását.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vér szerinti apának Alaptörvény által védett joga van a származás kiderítéséhez, de önmagában egyenlőségi alapon nem vezethető le az Alaptörvényből a biológiai apának a más férfi tekintetében fennálló apasági vélelem megdöntésére irányuló közvetlen keresetindítási joga. Az Alkotmánybíróság továbbá kifejtette, hogy a Polgári Törvénykönyv alapján az apaság nem az anya egyoldalú elhatározásán múlik: az apasági vélelmet nem az anya egyoldalú elhatározása, nyilatkozata, hanem a törvény keletkezteti, és az anya az apaság vélelmének a megdöntése céljából is csak a gyámhatóság jóváhagyásával, kiskorú gyermekével együttesen indíthat pert; az indítványba foglalt érvek alapján tehát az apasági vélelem megtámadására jogosultak felsorolása és a férfi-női egyenjogúság kérdése között alkotmányjogi összefüggés nem áll fenn. A gyermeknek a családi viszonyok rendezettségéhez és stabilitásához fűződő érdekére tekintettel a családi jogállás kívülről történő megkérdőjelezhetősége szűk körre kell hogy legyen szorítva; mindaddig, amíg a fennálló apasági vélelem a rendeltetését betölti, és a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogát biztosítja, az az észszerű, hogy egy családon kívüli személy egyoldalú elhatározással, a fennálló apasági vélelem megtámadására ne lehessen közvetlenül jogosult.

Az Alkotmánybíróság ezek alapján az alkotmányjogi panaszt elutasította, de a közvetett, eseti gyám útján történő jogérvényesítéshez kapcsolódóan alkotmányos követelményt állapított meg.

Május 26-án benyújtásra került a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló T/10748. sz. törvényjavaslat, amelynek a polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezései lényegileg megegyeznek a megelőző napon megjelent 229/2020. Korm. rendelet rendelkezéseivel. A kormányrendelet június 1. napján lép hatályba és feltehetőleg addig lesz alkalmazandó ameddig az Országgyűlés el nem fogadja a törvényjavaslatot – hívják fel a figyelmet Tamási Artúr és Krisztián Alexandra, a Baker McKenzie szakértői.

Mind akormányrendeletet, mind a törvényjavaslatot a régi és az új Polgári Perrendtartás alatt indult eljárásokra is alkalmazni kell majd. A törvényjavaslat és a kormányrendelet értelmében a bíróságok újra nyitnak június 1. napjától és az eljárásokra ismét a régi és az új Polgári Perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi elérésekkel.

Ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható. Ilyen eset lehet például az, ha a fél akit a tárgyaláson személyesen meg kellene hallgatni házi karanténban van, de alkalmazásra kerülhet ez a szabály a járványveszély súlyosbodása, egy esetleges második hullám esetén is. Ekkor a bíróság „videokonferencia” keretében megtarthatja a tárgyalást.

A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja, ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja. Ez praktikusan azt jelenti, hogy amennyiben a tárgyalóteremben nem megoldható a másfél-két méter betartása a hallgatóság soraiban, akkor bíróság a nyilvánosság korlátozhatja a védőtávolság betarthatósága érdekében.

Főszabály szerint továbbra sincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll (pl. tanú meghallgatást olyan idősotthonban kéne lefolytatni, amelyet karantén alá vontak).

A jogi képviselő nélkül eljáró felet továbbra is megilleti az a kedvezmény, hogy keresetét az erre rendszeresített nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti és az esetleges hiányok esetén részletes kioktatást kap a bíróságtól.

Speciális átmeneti szabályok vonatkoznaka folyamatban lévő ügyekre, amelyekben a 2020. március 31. napja és 2020. június napja közötti időszakban hatályos járványhelyzeti szabályok alapján folyt az eljárás.

Így amennyiben az új Polgári Perrendtartás hatálya alatt indult ügyben a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban írásban beszerezte a perfelvétel lezárásához szükséges nyilatkozatokat, a perfelvételt továbbra is perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le a felek erre való írásbeli figyelmeztetése mellett, mely alapján a felekés további nyilatkozatot tehetnek.

Ha a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a perfelvétel lefolytatását megkezdte, de a perfelvétel lezárásának feltételei nem állnak fenn, akkor a bíróság a perfelvételt az általános szabályok alapján, szükség szerint perfelvételi tárgyalás kitűzésével folytatja.

Abban az esetben, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság azúj Polgári Perrendtartáshatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, a régi Polgári Perrendtartás hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást még nem tűzte ki, az eljárást a tárgyalás kitűzésével folytatja. Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a tárgyalást kitűzte, a bíróság meghatározza a tárgyalás helyét és erről értesíti a tárgyalásra megidézetteket.

Főszabály szerint a bíróság az ítéletét a tárgyaláson hirdeti ki. Azonban, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg. Hasonlóképpen, perbeli egyezség esetén ha a bíróság a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.

A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság továbbra is tárgyaláson kívül jár el, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról. Ekkor azonban, ha a felek az értesítést követően közösen kérik a tárgyalás megtartását, akkor a bíróság kitűzi a tárgyalást.

A fenti szabályok azt jelentik, hogya peres eljárások néhány átmeneti szabály alkalmazása mellett visszatérnek a normál kerékvágásba, azonban a szabályozás lehetőséget biztosít a bíróságoknak arra, hogyszükség szerint alkalmazkodjanak a járványveszély alakulásához, egyrészt a nyilvánosság tárgyalásról való kizárása, másrészt a tárgyalás videokonferencia keretében való megtarthatósága révén. forrás: Jogi fórum

Távozik posztjáról a tokiói főügyész, miután a japán Nikkei híroldal leleplezte, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelet kijárási korlátozások ellenére mások otthonában többször is szerencsejátékot játszott.

Hiroshi Kurokawa a Sankei Shimbun és az Asahi Shimbun újság egy jelenlegi és két korábbi újságíróival hat órán keresztül pénzben játszott szerencsejátékot egyikük otthonában május 1-jén és 13-án, miközben az országban rendkívüli állapot van érvényben a koronavírus-járvány miatt. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Japánban tilos a szerencsejáték. A tokiói főügyész mindezekre tekintettel benyújtotta lemondását.

Forrás: Nikkei.com

A lemondás jelentős csapást jelent Shinzo Abe miniszterelnöknek, aki jogi módosítást próbált kidolgozni az ügyészek nyugdíjazásának késleltetése érdekében, ami a kabinet bírálói szerint alááshatja az igazságszolgáltatás függetlenségét. A módosítás szerint a kabinet jóváhagyásával 63 évről 66-ra emelné a magas rangú ügyészek nyugdíjkorhatárát. Széles körben úgy tekintették, hogy ez előkészíti az utat a 63 éves Kurokawa előléptetéséhez a Legfőbb Ügyészség legfőbb posztjára.

A parlament alsóházának belső ügyekért és kommunikációért felelős bizottsága május 21-i ülésén Hiroyuki Yoshiie, az igazságügyi alelnök miniszter megerősítette, hogy a minisztérium kihallgatta Kurokawát, de részleteket nem közöltek, mert a vizsgálat még folyamatban van.

Kurokawa lemondását az Igazságügyi Minisztériumon keresztül továbbítják a kabinethez. A kabinet jóváhagyásának kézhezvétele után az elbocsátás csak Naruhito császár tanúsítványa után lesz hivatalos. forrás: Jogi fórum/ Fóris G.

Megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis román államfő, amikor magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata ellenfeleit – állapította meg szerdai határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).

A CNCD szavazattöbbséggel elfogadott határozatában 5000 lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki az elnökre.

Asztalos Csaba, a CNCD elnöke elmondta: ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást. A tanács 2000-től 100 ezer lejig terjedő bírságokat róhat ki, tehát az államfőre kiszabott büntetés kiegyensúlyozott, mértéktartó bírságnak számít – tette hozzá.

“Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet”– jelentette ki a CNCD elnöke.

Kifejtette: Klaus Iohannis tudatosan “játszott rá” azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy “a magyarok el akarják lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták, és ez folytatódott 1990 után is. Mindennek az államfő is tudatában volt – magyarázta Asztalos Csaba a CNCD szavazattöbbséggel hozott határozatát.

A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később Marcel Ciolacu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.

A Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű “Jó napot kívánok, PSD!”, illetve “Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: “Vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?”

Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban, magát a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. A CNCD határozatát – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon támadhatja meg az államfő.

Az elnöki hivatal aMediafax hírügynökségmegkeresésére azt válaszolta: Klaus Iohannis tudomásul vette a CNCD határozatát, mivel azonban azt teljességgel politikai döntésnek tartja, fellebbezni fog ellene az illetékes bíróságon.

ADigi 24 hírtelevíziónaknyilatkozó Kelemen Hunor úgy értékelte: Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor elégedett volt a CNCD-vel, amikor a testület őt és – az általa korábban vezetett – német kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: a diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott, diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát. Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő kijelentéséért – szögezte le az RMDSZ elnöke. forrás: MTI/Jogi fórum

Fokozatosan, szigorú menetrend mellett, a koronavírus-fertőzés területi különbségeire is tekintettel újraindítható az élet Magyarországon – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Két szabály változatlan: a leginkább veszélyeztetettek, az idősek biztonságát ezután is garantálni kell, és a területi különbségekre is figyelemmel kell lenni. Az aktív fertőzöttek 70 százaléka Budapesten és Pest megyében – az összes haláleset 70 százaléka pedig csak a fővárosban – van, a kijárási korlátozásokat és a szigorú intézkedéseket ezért Budapesten és Pest megye egyes járásaiban továbbra is indokolt fenntartani – fejtette ki a tárcavezető.

A kormány döntése értelmében a kórházakból kimenő és oda bejövő betegeket kötelezően tesztelni kell, ahogyan az idősotthoni dolgozókat is. Négy egyetem orvostudományi karának összefogásában reprezentatív tesztelés kezdődik, ami választ ad arra, az ország körülbelül hány százaléka eshetett át a betegségen.

“Kijelenthető, 50 nap megfeszített munkájával Magyarország ma olyan helyzetben van, hogy az egészségügy akár a tömeges megbetegedések kezelésére is felkészült”– mondta Gulyás Gergely, jelezve: a koronavírus-járvány elleni védekezés most véget érő első fázisának legfontosabb teendője az egészségügyi rendszer felkészítése volt.

Kiemelte: a járványt sikerült lelassítani, a magyar számok kifejezetten kedvezőek, viszonylag alacsonyan maradt a fertőzöttek száma, de minden ilyen esetben a legrosszabb forgatókönyvre kell készülni, ennek megfelelően intézkedtek. Hangsúlyozta, a védekezéshez kulcsfontosságú lélegeztetőkészülék-állomány szempontjából is ma Magyarország a védekezésre leginkább felkészült országok közé tartozik.

Gulyás Gergely kijelentette: májusban fennmarad a tantermen kívüli, digitális oktatás, a júniusi helyzetről pedig később döntenek.

A tárcavezető közölte: az egész országban marad az ingyenes parkolás, ez az intézkedés bevált, nem eredményezett komoly forgalomnövekedést, viszont lehetővé teszi, hogy aki megteheti, nem a tömegközlekedést veszi igénybe, ami segíti a fertőzés terjedésének korlátozását.

A rendezvényekre vonatkozó korlátozások érvényben maradnak, augusztus 15-ig az 500 főnél nagyobb rendezvényeket nem lehet megtartani.

Elmondta: az idősekettovábbra is arra kérik, hogy csak a legszükségesebb esetekben hagyják el az otthonukat, a számukra biztosított 9-12 óra közötti vásárlási időszak megmarad. Emellett mindenkit kérnek, hogy viseljen maszkot, illetve takarja el a száját a tömegközlekedésben és a boltokban, valamint tartsa be a 1,5 méteres távolságot – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta:vidéken a kijárási korlátozásokat eltörlik, új, az eddiginél lazább szabályokat állapítanak meg, de azt kérik, hogy a védekezési intézkedéseket ott is mindenki tartsa tiszteletben.

Kifejtette: május 4-től engedélyezett az éttermek, szállodák és kávézók nyitva tartása a kerthelyiségekben, teraszokon. A strandok, szabadtéri múzeumok kinyithatnak. Szolgáltatások korlátozások nélkül nyújthatók, az amatőr és profi sportban engedélyezik az edzéseket és zártkörű rendezvényeket. Az esküvők, temetések, szentmisék, istentiszteletek a korábbi szabályok betartásával megtarthatók – sorolta.

Közigazgatási egyszerűsítésekről döntött a kormány: az engedély alapján gyakorolható tevékenységek – egyes kivételekkel – mostantól bejelentés után gyakorolhatóak lesznek – jelentette be a miniszter. Ha valaki bejelenti egy tevékenység megkezdését és a hatóság azt nyolc napon belül nem tiltja meg, akkor a kilencedik naptól szabadon elkezdheti azt gyakorolni. Mintegy két tucat ügycsoport továbbra is engedélyköteles; a részletszabályok hamarosan megismerhetőek lesznek.

Elmondta, remélik, hogy az egyszerűsítéssel a koronavírus-járvány időszakában kevesebb lesz a személyes kapcsolattartás, illetve csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe. Ma 3000-4000 eljárásfajta van Magyarországon, évente 23 millió engedélyezési eljárást folytatnak le; ez a kormányhivatalok állománya mintegy 84 százalékának, mintegy 29 ezer tisztségviselőnek a közreműködését igényli.

Május 4-től feloldja a kormány a magánegészségügyre vonatkozó korlátozásokat – közölte. Elmondta, a korlátozások feloldása azért is fontos, mert a magánegészségügy hozzá tud járulni a közegészségügyi tehermentesítéséhez.

A közegészségügyi korlátozásokat négy lépésben, különböző időpontokban oldják fel különböző szakrendelésekre vonatkozóan. A részletszabályokat tartalmazó rendelet rövidesen megjelenik – közölte.

Gulyás Gergely elmondta: a magyar oktatási rendszer a jelenlegi helyzetben felkészült a hétfőn induló érettségi megtartására, a lehető legkisebb kockázattal lebonyolíthatóak a vizsgák. A vizsgázók több mint 97 százaléka úgy döntött, most érettségizik, a többiek ősszel.

Beszámolt arról is, hogy hétfőtől több adatot közölnek: a megbetegedésekre és halálozásokra vonatkozó adatokat külön közlik Budapestre és azokra a Pest megyei járásokra nézve, ahol fennmaradnak a kijárási korlátozások, továbbá az ország többi területére vonatkozóan.

Az orvosi protokolltól függ, kinél hányszor kell a tesztelést elvégezni, mára jelentős a tartalék tesztekből, így semmi akadálya nincs, hogy ha szükséges, többször is megtegyék ezt – közölte egy felvetésre. A kormány döntött arról is, hogy a egészségügyi dolgozóknál a tesztelést felgyorsítják, és mindenkinél elvégzik, aki idősotthonban dolgozik, illetve, aki betegként kórházba bemegy, onnan kijön.

Arról, hogy az otthoni karanténban lévőknél hogyan állapítják meg a gyógyulást, közölte: ezt is minden esetben orvosi protokoll határozza meg.

Arra a kérdésre, hogy az idei tanévben újranyithatnak-e még az iskolák, azt mondta: bizonytalanok ebben, a járványügyi helyzettől függ. Most azt lehet mondani, hogy június 2-ig iskolába menni a korábbi szabályok szerint nem kell, és nem is lehet. A gyermekek felügyeletéről gondoskodni kell az iskolákban, ez jelenleg is így van – közölte.

A miniszter kifejezte a kormány segítő szándékát az önkormányzatok felé, ugyanakkor megerősítette: a veszélyben a terheket is közösen kell vállalni. A központi költségvetés veszteségei jóval nagyobbak, mint amit az önkormányzatoknak arányosan el kell szenvedniük. A kormány arra készül, hogy az év második felében mindent megtegyen, hogy a gazdaságot is újra tudják indítani, az a cél, ne kevesebb, hanem több beruházás legyen, ez szolgálja a települések fejlesztését is. Ezért azt tervezik, hogy számos beruházással segítik majd a településeket – jelezte.

Remélik, augusztus 20-ra a nemzeti ünnepre lehet programokat csinálni, de erről ma felelősen nyilatkozni nem lehet – tette hozzá egy másik felvetésre.ű

A kreatív-, illetve az élőzenei ipar megsegítéséről azt mondta: részben eddig is nyújtott segítséget a kabinet ennek a szektornak, és a kultúra számtalan más területén is érzik, komoly baj van. A területen elindult civil összefogást üdvözlik, ehhez kormányzati lépések is kapcsolódni fognak – jelezte. A jövő héten lesznek olyan kulturális egyeztetések – vélhetően a miniszterelnök részvételével – amelyeken megpróbálják felmérni a lehetőségeket.

Az Európai Bíróság főtanácsnokának a röszkei tranzitzónát érintő álláspontjáról elmondta: egyelőre nincs szó az Európai Unió Bíróságának döntéséről. Hozzátette: az eljárás során a főtanácsnoki indítvány egy fontos pont, a végső döntés az esetek nagy többségében megegyezik azzal. Kiemelte: az indítvány ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésével. Magyarország 2015 óta folytat küzdelmet határai védelmének lehetőségéért, és ebben a küzdelemben az uniónak Magyarországot támogatnia kellene, az indítvány azonban ennek teljesen ellentmond. A bíróság kísérlet tesz arra, hogy a hatékony európai határvédelem lehetőségét meghiúsítsa. A magyar kormány úgy gondolja, a tranzitzóna bevált, remélik a bíróság nem a főtanácsnoki indítvány szerint dönt majd – rögzítette.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is: a 2021-es költségvetést Varga Mihály pénzügyminiszter május 19-én nyújtja be.

Az idei nyári turistaszezonra vonatkozó kérdésekre válaszolva Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt közölte: arra készül a kormány, hogy ha kisebb késéssel is, de a belföldi turisztikai szezon – a járványhelyzetre tekintettel – azért el fog indulni. A külföldi turisták elmaradásával azonban számolni kell, és fontos ezt ellensúlyozni, ezért döntött a kormány a SZÉP-kártyára utalható összeg emeléséről – tette hozzá.

A külföldi nyaralásról azt mondta: a magyarok körében leginkább kedvelt turisztikai célpontok ezekben a hetekben hoznak enyhítő intézkedéseket, de a jelenlegi helyzetben európai uniós egyeztetés szükséges az ügyben. Arra biztatott mindenkit, hogy ha teheti, akkor töltse itthon a nyaralását, mert ezzel támogathatja a turisztikai és vendéglátási szektorban dolgozó 400 ezer ember munkáját is.

A kormány tervez átképzéseket, oktatási programokat, szükség esetén a közmunkaprogram bővítését, minden eszközt igénybe vesz, hogy ne legyen olyan, aki három hónappal a munkája elvesztése után – sikertelen piaci elhelyezkedés esetén – ne kapna ajánlatot az államtól – közölte munkaügyi kérdésben.

Az állami bértámogatásról Gulyás Gergely azt közölte: jelentős forrást biztosítanak, ami havi szinten több tízmilliárd forintot jelent, a program május 1-jétvel indul.

Akiskereskedelmi különadó kivetését úgy magyarázta: a kormány mindig indokoltnak tartotta ezt az adónemet, mert helyes, ha multinacionális kereskedelmi láncok is hozzájárulnak a közteherviseléshez. Egy korábbi EU-döntés miatt azonban vissza kellett vonni, de mivel aztán a bíróság Magyarország javára ítélt, újra bevezetik. E teher mellett is megfelelő profittal működtethetők ezek az üzletláncok – tette hozzá.

A járvány miatti szigorított fogyasztóvédelmi intézkedésekrőlúgy tájékoztatott: a hatóság kiemelt aktivistással ellenőriz, április végéig több mint ezer üzletet vizsgált, és több mint 80 bolt esetében indított eljárást például az árakkal kapcsolatos jogsértések miatt.

A járvánnyal összefüggő önkormányzati korlátozó intézkedésekre kitérve a tárcavezető azt mondta: a helyhatóságok többsége arányosan élt az eszközzel, amit a május 1-jei hosszú hétvégére is megkapnak, utána viszont már nem. Volt ugyanakkor szerinte néhány túlkapás is, példaként említette egyes településeken a biciklis áthaladás tiltását.

Az Európai Parlament (EP) várható újraindulását firtató kérdésre úgy reagált: abból láthatjuk majd, hogy az EP újból működik, hogy egy sokadik határozatban elítéli Magyarországot.

Kárpátalja ügyében a Miniszterelnökség vezetője megerősítette: Magyarország mindaddig blokkolja az NATO-Ukrajna társulási megállapodást, amíg Kijev nem állítja vissza azt a korábbi szabályozást, amely megfelelő keretet biztosított a kárpátaljai magyaroknak az anyanyelvi oktatáshoz. forrás: MTI/jogi fórum

A koronavírus-járvány idején mindenki nagyon hálás az egészségügyben dolgozóknak, hiszen ők nap mint nap fáradhatatlanul küzdenek azért, hogy a rászorulók megfelelő ellátásban részesüljenek. Hálásak a fogvatartottak is, hiszen az ő családtagjaikért is dolgoznak az orvosok, ápolók, de hálásak a büntetés-végrehajtás kötelékében szolgálatot teljesítő egészségügyi szakembereknek is.

Valamennyi hazai börtönben van egészségügyi szolgálat, ahol orvosok és szakápolók kezelik a fogvatartottak egészségügyi problémáit. A sopronkőhidai elítéltek – minden börtönben lévő fogvatartott nevében – sajátos módon üzentek a mindennapok hőseinek. https://youtu.be/hiu2_OaXxtg videó,2020.04.24.

A koronavírus-járvány következtében a magyar börtönökben is megelőző intézkedéseket vezettek be, amelyekről a büntetés-végrehajtás rendszeresen tájékoztatja a fogvatartottakat és hozzátartozóikat egyaránt.

Ellentétes az uniós joggal az a magyarországi gyakorlat, amely nem teszi lehetővé a gazdasági szereplőket a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését az uniós joggal ellentétesen kizáró magyar jogszabályból eredően ért gazdasági károk megtérítését – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A Bíróságnak a C-13/18 Sole-Mizo és a C-126/18 Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. egyesített ügyekben hozott ítélete

AC-274/10. sz. ügyben2011. július 28-án meghozott ítéletében az Európai Bíróság kimondta, hogy a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését kizáró magyar adójogi szabályozás nincs összhangban az uniós joggal.

A magyar jogalkotó ezután módosította a kifogásolt jogszabályokat, de nem rendelkezett az adóalanyok kárpótlásáról azokért a gazdasági hátrányokért, amelyeket a ki nem fizetett beszerzéseikhez kapcsolódó áfa késedelmes (csak a beszerzés ellenértékének kifizetése utáni) visszatérítése miatt szenvedtek el. E szabályozási mulasztás és a témában kialakult hatósági gyakorlat miatt pedig az adóalanyok nem tudták a késedelmesen teljesített visszatérítésekkel összefüggő késedelmikamat-igényeiket érvényesíteni.

A C-654/13. sz. Delphi Hungary ügyben 2014. július 17-én meghozott végzésében a Bíróság megállapította, hogy a kamatfizetés lehetőségét kizáró magyar szabályozás és hatósági gyakorlat ellentétes az uniós joggal.

A mostani ügyekben a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (C-13/18), illetve aSzekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (C-126/18) megkeresésére arról kell döntenie az Európai Bíróságnak, hogy összhangban van-e az uniós joggal a Delphi Hungary ügyben meghozott végzést követően kialakult azon magyar adóhatósági és bírósági gyakorlat, amely az Európai Unió Bírósága által megállapítottan az uniós jogba ütközően visszatartott héatúlfizetésre (a héa/hozzáadottérték-adó az áfa uniós jogi megfelelője) tekintettel esedékes adóvisszatérítés vonatkozásában az érintett adóalanyok javára a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat megfizetését írja elő.

Ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy olyan esetekben, amikor a tagállamoknak az uniós jog megsértésével beszedett adókra tekintettel kamatfizetési kötelezettségük keletkezik, uniós szabályozás hiányában az egyes tagállamok belső jogrendjének feladata meghatározni e kamatok fizetésének feltételeit, különösen e kamatok mértékét és számításának módját (37). E feltételeknek azonban tiszteletben kell tartaniuk különösen a tényleges érvényesülés és az adósemlegesség elvét, amelyek megkövetelik, hogy az uniós jog megsértésével visszatartott levonható héatúlfizetés visszatérítése iránti kérelem esetén esetlegesen fizetendő kamatok számítására vonatkozó nemzeti szabályok ne fosszák meg az adóalanyt az érintett összegek rendelkezésre nem állása által okozott gazdasági veszteségek megfelelő megtérítésétől (43-44).

E gazdasági veszteségek megtérítésével összefüggésben a Bíróság kimondja, hogy a vitatott magyar gyakorlat az Európai Unió Bírósága által megállapítottan az uniós jogba ütközően visszatartott héatúlfizetésre tekintettel esedékes adóvisszatérítés vonatkozásában az érintett adóalanyok javára a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat megfizetését írja elő, amely megegyezik a nemzeti jegybank által az irányadó refinanszírozási műveletekre alkalmazott kamatmértékkel (46). E tekintetben ugyanakkor a Bíróság hangsúlyozza, hogy amennyiben az adóalanyoknak az uniós jog megsértésével visszatartott levonható héatúlfizetés visszatérítésének elmaradásából eredő likviditási hiány kiegyenlítése érdekében a levonható héa összegének megfelelő összegű kölcsönt kell felvenniük valamely hitelintézetnél, úgy a kizárólag a hitelintézetek részére fenntartott magyar jegybanki alapkamat mértékénél magasabb kamatmértéket kell fizetniük (46).

Márpedig a Bíróság szerint az olyan nemzeti gyakorlat, amely alapján az uniós jog megsértésével visszatartott héatúlfizetés összegének az adóalany kérelmére történő visszatérítése esetén az ezen összegre alkalmazandó kamatokat alacsonyabb kamatmérték alapulvételével kell kiszámítani, mint amelyet a hitelintézetnek nem minősülő adóalanyoknak az említettel azonos összegű hitel felvétele esetén kell fizetniük, alkalmas arra, hogy megfossza az adóalanyt az érintett összegek rendelkezésre nem állása folytán okozott gazdasági veszteségek megfelelő megtérítésétől, ebből következően pedig nem tartja tiszteletben a tényleges érvényesülés, valamint az adósemlegesség elvét (49).

Emellett a Bíróság rámutat arra is, hogy e jogelvekkel ellentétes az a magyarországi gyakorlat is, amely szerint – a rendelkezésre álló információk alapján, amelyek vizsgálata a jelen ügyeket előterjesztő magyar bíróságok feladata – az adóalanyokat megillető említett kamatokat csupán egy adott bevallási időszakra terjedően kell megfizetni, olyan kamat felszámítása nélkül, amely arra szolgál, hogy ellensúlyozza az adóalany számára az e bevallási időszakot követően az e kamatok tényleges kifizetéséig az idő múlása által okozott, az érintett összeg értékét befolyásoló monetáris értékvesztést (49).

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar jog a magyar jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatmérték alkalmazását írja elő, amennyiben az adóhatóság a visszaigényelt áfát késedelmesen utalja ki (az adózás rendjéről szóló törvény 37. §-ának (4) és (6) bekezdése), a Bíróság megállapítja, hogy úgy tűnik, hogy e rendelkezés azon határidő adóhatóság által való be nem tartását szankcionálja, amelyen belül az köteles volt valamely általa fizetendő összeg visszatérítésére (41). Ezzel szemben a jelen ügyekben vita tárgyává tett gyakorlat alapjául szolgáló szabályozás2 kimondottan azt a helyzetet érinti, amikor a Bíróság visszamenőleges hatállyal megállapítja valamely adófizetési kötelezettséget előíró nemzeti jogszabálynak az uniós jogba való ütközését (41).

Ennélfogva, amennyiben e megállapítások valóban visszatükrözik a magyar jogi helyzetet – aminek vizsgálata a jelen ügyeket előterjesztő magyar bíróságok feladata –, a Bíróság szerint a szóban forgó két szabályozásról megállapítható, hogy azok tárgya és jogalapja is eltérnek egymástól, amiből az is következik, hogy nem sérti az egyenértékűség elvét3 az, hogy az említett két szabályozás az állam eltérő mértékű kamatfizetési kötelezettségéről rendelkezik (40 és 42).

Végül egy, a C-126/18. sz. ügyben felmerült kérdéssel kapcsolatban a Bíróság kimondja, hogy nem sérti az uniós jogot az a magyarországi gyakorlat, amely az uniós joggal ellentétesnek nyilvánított nemzeti rendelkezés alkalmazása miatt visszatartott levonható héakülönbözet után járó kamatok kifizetése iránti kérelmek tekintetében ötéves elévülési időt határoz meg, amelynek kezdő napja az e többletre vonatkozó visszatérítési eljárást bevezető nemzeti szabályozás hatálybalépésének időpontja (57-58). A Bíróság ítélkezési gyakorlatának értelmében ugyanis az uniós jogból származó kamatfizetési igények vonatkozásában észszerű mértékben meghatározott jogvesztő jellegű keresetindítási határidők, mint amilyen a szóban forgó elévülési idő is, összeegyeztethetőek az uniós joggal (54). forrás: EUB.