A végrendelet – Az örökül hagyás módjai és szabályai a magyar jog alapján 2020-04-16


Tiszteletben kell tartani azt a végrendeletet, amelyet egy McDonald’s papírszalvétára írtak – döntött a kanadai bíróság. A szalvétán az örökhagyó hét gyermekének neve volt feltüntetve és az „Osszák szét a vagyonomat egyenlő részekre, Philip Langan, Apa” szöveg. A bíróság azáltal, hogy a cetlire írt végakaratot érvényes végrendeletnek fogadta el, a favor testamenti elv „mindenekfeletti” érvényesülését biztosította. Milyen szabályok szerint és hogyan lehet végrendelkezni a magyar jog alapján?

A korábbi Alkotmánytól eltérően, az Alaptörvény nemzetközi szerződésekhez hasonlósan egy rendelkezésben szól – „Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez” – a tulajdonhoz és az örökléshez való jogról. Ugyanis az öröklési jog szoros összefüggésben áll a tulajdonhoz való joggal, az öröklés a tulajdon meghosszabbítását jelenti az ember halálát követő időre is, a tulajdonos jogosultságát jelenti az életében tulajdonában állott vagyontárgyak halála utáni átszármaztatására. Az öröklés csak és kizárólag az emberhez köthető fogalom, joghatásainak beállta az ember halálához kapcsolódik. Joghatását tekintve a halállal egy tekintet alá esik a holtnak nyilvánítása, illetve a halál tényének bírósági megállapítása is.

APolgári Törvénykönyvöröklési rendje a végintézkedésen és a törvényen alapuló öröklést ismeri. A végintézkedés körébe tartozik a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás, tehát a halál bekövetkeztéhez, mint halasztó feltételhez kötött jogügyletek. Törvényes öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyó végintézkedésben a hagyaték sorsáról nem rendelkezett. Amennyiben az örökhagyó végintézkedésben a vagyonának csak egy részéről rendelkezett, úgy a vagyon fennmaradó része tekintetében a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

A végrendeletaz örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben a vagyonáról, vagy annak egy részéről a halála esetére rendelkezik. Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel, kivételesen szóbeli végrendelettel lehet. A közvégrendelet közjegyző előtt tehető, alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közvégrendelet nem azonos a közjegyzőnél letett magánvégrendelettel, ez esetben a közjegyzőnél letétel csak a megőrzés, és a biztonság érdekeit szolgálja. Vak, írástudatlan, olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásban kizárólag közvégrendeletet tehet.

Írásbeli magánvégrendelet kizárólag olyan nyelven tehető érvényesen, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén (holográf) írni, más által írt végrendelet esetén (allográf) olvasni tud. Az írásbeli végrendelet alaki szempontból akkor lesz érvényes, ha az okiratból a készítésének ideje megállapítható. Továbbá, sajátkezűleg írt végrendelet esetén érvényességi feltétel, hogy azt elejétől a végéig maga a végrendelkező írja és aláírja, a más által írt végrendeletet két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismerje el. A tanúknak – e minőségükben – a végrendeletet minden esetben alá kell írniuk. A több különálló lapból álló végrendeletek esetében eltérő szabályok kerültek meghatározásra. A saját kezűleg írt végrendelet esetén minden lapot folyamatos sorszámozással kell ellátni, míg a más által írt végrendeletnél a folyamatos sorszámozáson felül, a végrendelet minden lapját a végrendelkezőnek és a tanúknak aláírásukkal kell ellátniuk. Amennyiben a magánvégrendelet gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült, érvénytelen. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet előnye a nem sajátkezűleg írt végrendelettel szemben, hogy az tanúk közreműködése nélkül is érvényes.

A szóbeli végrendelet kivételes és időleges végrendelet, akkor tehető, ha valaki az életet fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van (kivételes jelleg), amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A Ptk. alapján „a szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete”. A tanúkra vonatkozó szabályok megegyeznek az írásbeli végrendelet tanújára vonatkozó szabályokkal, azzal a kivétellel, hogy a szóbeli végrendelet tanújának nem kell írástudónak lennie. A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó az életét fenyegető rendkívüli helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább 30 napon át nehézség nélkül tehetett volna írásbeli végrendeletet (időleges jelleg).

A közös végrendelet– két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése – főszabályként érvénytelen, azonban a házastársak életközössége alatt tett közös okiratba foglalt végrendelkezés érvényes, ha a Ptk.-ban meghatározott feltételek teljesülnek.

A végrendeletet mindig az akarati elv szem előtt tartásával, a favor testamenti elvének, azaz az örökhagyó akaratának érvényre juttatásával kell értelmezni. Ez azt jelenti – a PK 82. számú állásfoglalása szerint –, hogy a végrendeletet kétség esetén úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata a lehetőség határai között a legmesszebbmenően érvényre jusson, a végrendelet érvényes legyen és hatályban maradjon. A végrendelet érvénytelenségére, hatálytalanságára, valamint a végrendelet tartalmára a Ptk. további rendelkezései az irányadóak. forrás:jogi fórum/Papp Nagy Zsolt.

Újabb csalási módszerre figyelmeztet a kibervédelmi intézet! – Magyar nyelvű Covid-19 t émájú levéllel próbálnak pénzügyi adatokat szerezni

Újabb a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos csalási módszerre figyelmeztet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet. Csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzés szerint ezúttal magyar nyelvű Covid-19 témájú levéllel próbálnak pénzügyi adatokat szerezni csalók, akik óvintézkedésnek álcázott e-mailekkel igyekeznek rávenni az áldozatokat számlaadataik megadására.

A támadók arra hivatkoznak, hogy – a személyes érintkezés csökkentése érdekében – a készpénzes fizetést banki utalással helyettesítik a jövőben, amihez elengedhetetlen a számlaadatok bekérése. A levélhez mellékelnek egy “Bankszámla frissítési űrlap” elnevezésű zip fájlt, amely – mint írták – valójában a számítógépet megfertőző káros kódot tartalmaz.

A kibervédelmi intézet felhívta a figyelmet arra is, hogy a személytelen megszólításból, a levél nyelvezetéből, valamint a helyesírási hibákból észrevehető, hogy az e-mail nem legitim forrásból származik. Azt javasolják, hogy az ilyen megkereséseket hagyják figyelmen kívül és a beérkezett levelet töröljék.

ANemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet már több alkalommal felhívta a figyelmet a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fenyegetésekre. Korábban azt közölték: február óta folyamatos az álhíreket és káros programokat terjesztő adathalász kampányok jelenléte.

További módszer, hogy a támadók helyi kórházak nevében küldenek e-maileket, amelyekben azt állítják, hogy a címzett érintkezett egy olyan kollégával, baráttal vagy családtaggal, akinél kimutatták a koronavírus-fertőzést. Ezért arra kérik a felhasználót, hogy a mellékelt űrlap kitöltése és kinyomtatása után, fáradjon be a legközelebbi kórházba a tesztek elvégzéséhez.

Az Intézet kiemelte: ha valaki megnyitja a mellékletként küldött “EmergencyContact.xlsm” táblázatot, és rákattint a “Tartalom engedélyezése” gombra, káros szoftvert letöltő és lefuttató makrók indulnak el a gépén. A rosszindulatú program egyrészt felderíti a megtámadott rendszert (könyvtármegosztások, telepített programok), másrészt kriptopénztárcákat (kriptopénzek tárolására szolgáló program) és a böngészők által elmentett sütiket (cookie) próbál megszerezni: így a bejelentkezési adatok is veszélybe kerülhetnek – hangsúlyozták.

A járvány ideje alatt továbbra is kellő óvatossággal szükséges kezelni az új koronavírussal kapcsolatos e-maileket, nem ajánlott megnyitni a csatolmányokat, helyette javasolt telefonon felvenni a kapcsolatot az e-mailt küldő szervezetekkel – ajánlja a kibervédelmi intézet. fórrás:MTI/ Jogi Fórum

Visszaélt hivatalával a volt fővárosi főügyész? – A Központi Nyomozó Főügyészs ég vádiratot nyújtott be Ihász Sándor ellen.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot hétfőn a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Ihász Sándor volt fővárosi főügyész ellen, akit a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított büntetőeljárásban 2018. április 20-án gyanúsítottak meg.

Az ügyészség közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettemiatt gyanúsítottként hallgatta ki a volt főügyészt.

A közölt megalapozott gyanú lényege szerint, a volt főügyész az akkori, illetve korábbi hivatali beosztásából eredőenhivatalos tudomással rendelkezett arról, hogy az ún. Fenyő-gyilkosság felbujtója továbbra is ismeretlen, és azt is tudta, hogy a felbujtó felderítése érdekében a hatóságok évek óta erőfeszítéseket tesznek.

Ihász Sándor volt fővárosi főügyész – Fotó: Halász Nóra / zoom.hu

A gyanú szerint a volt főügyész 2017 októberébena Fenyő János sérelmére megvalósított emberöléssel kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát átvette a hivatali helyiségében. A leirat átadója az időközben felbujtással meggyanúsított egyik személy volt, aki azért fordult az általa személyesen ismert gyanúsítotthoz, hogy tőle tanácsot kérjen.

Ihász Sándornakfel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltakolyanúj bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, e személy, vagy személyek büntetőjogi felelősségre vonásához.Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességeit, így azt, hogy a felmerült bizonyítékokat a nyomozó hatóság részére átadja,nem teljesítette, az átvett leiratot hivatali helyiségében tárolta. Ezen bizonyítékok a Központi Nyomozó Főügyészség által korábban lefolytatott házkutatás során kerültek lefoglalásra.

Ihász a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett. A továbbiakban szabadlábon védekezik.

Ihász Sándort, aFővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztályának korábbi vezetőjét2004 augusztusában nevezte ki a megüresedettfővárosi főügyészi posztraPolt Péterlegfőbb ügyész.

Ihász Sándor 1993 óta, azaz dolgozott az ügyészi szervezetben. 1995-től beosztott ügyészként a budapesti V., VIII., és XIII. kerületi ügyészségeken teljesített szolgálatot. 1998-tól a Fővárosi Főügyészségen, 2001-től a Legfőbb Ügyészség Nyomozás-felügyeleti Főosztályán dolgozott. 2002-től 2004-ig a Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztályát vezette. forrás: Jogi fórum

Összeférhetetlen bírók, kizárt bíróságok – Megkövetelt függetlenség és pártat lanság – A Szeviép-ügy margójára.

A bírói függetlenség és a pártatlanság követelményébe vetett bizalmat áshatja alá a közelmúltban elhíresült Szeviép-ügy. A hírek szerint a másodfokon eljáró tanács egyik bírájáról kiderült, úgy tárgyalta a szegedi önkormányzatnak is beszállító cég vezetőinek büntetőügyét, hogy családi cége már több, a város által indított közbeszerzési eljárásban is nyert. Milyen biztosítékai vannak a bírói függetlenségnek? Mire terjednek ki a bírói összeférhetetlenség szabályai? Mi történik akkor, ha – elfogultság miatt – egy teljes bíróságot kell kizárni egy ügy elintézéséből?

Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei között nem állítható fel rangsor, azok egységes rendszert alkotnak. Ez alól a bírói függetlenség képez kivételt, amely nem egyszerűen alapelv, hanem az igazságszolgáltató tevékenység fundamentuma. Hiányában az egész eljárás jogszerűsége kérdőjeleződik meg, és érvényesülése nélkül egy bírói ítélet sem tekinthető megalapozottnak. A bírói hatalom függetlenségével szorosan összefügg a pártatlanság követelménye, ugyanis kizárólag egy független bíró képes az egyedi ügyekben pártatlanul eljárni, ahogyan ezt Czine Ágnes megfogalmazta. A pártatlanság azt az elvárást fogalmazza meg az ügyben eljáró bíróval szemben – az alkotmánybíró asszony interpretálásában –, hogy egyrészt „a megítélendő ügy tekintetében ne rendelkezzen előítéletekkel,” másrészt „ az ügyben szereplő egyik fél javára, avagy hátrányára se legyen elfogult”.

Összeférhetetlenség

A bírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a bírói függetlenség és pártatlanság biztosítékai közé tartoznak, mely szabályokról a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (Bjt.) rendelkezik.

A törvény deklarálja a politikai elköteleződéstől való mentesség kötelezettségét, azaz a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathatnak. Meghatározásra kerültek a tilalmazott – a bírák által be nem tölthetett – köztisztségek körei (országgyűlési képviselő, polgármester, stb.), valamint a gazdasági életben való részvétel korlátai is, pl. bíró nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője. A tisztségük ellátásán kívül csak tudományos oktatói, edzői, művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, stb. munkát végezhetnek kereső tevékenységként, azonban ezek ellátásával nem veszélyeztethetik függetlenségüket, pártatlanságukat és nem kelthetik ennek a látszatát sem a Bjt. megfogalmazása szerint, valamint az előzőekben felsoroltak gyakorlása nem akadályozhatja hivatali kötelezettségeik teljesítését.

Amennyiben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kívánnak létesíteni, azt kötelesek előzetesen bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony létesítését megtilthatja, ha az a Bjt. rendelkezései szerint összeférhetetlen a bírónak a szolgálati viszonya alapján betöltött munkakörével.

Együttalkalmazási tilalmi szabályokat is meghatároz a törvény, mely alapján bírósági vezető hozzátartozója a bírósági vezető által vezetett bíróságon vagy bírósági szervezeti egységben bíróként nem működhet. Ugyanekkor e szabályok alól az Országos Bírói Tanács felmentést adhat, továbbá az összeférhetetlenség feloldásának kivételes módja lehet az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés is. Ez utóbbira – szolgálati érdekből – akkor kerülhet sor, ha az összes körülményre figyelemmel megállapítható, hogy az adott vezetői állás betöltése más módon nem lehetséges.

Ha a bíróval szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt bejelenteni, és az ok keletkezésétől számított 30 napon belül kezdeményezni a megszüntetését. Amíg az összeférhetetlenséget nem oldja fel, nem folytathat olyan tevékenységet, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik. Amennyiben a határidő lejártáig nem intézkedik az összeférhetetlenség megszüntetése iránt, úgy a munkáltatói jogkör gyakorlója határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését, mely határozattal szemben ugyanakkor bírósághoz fordulhat a bíró.

„A törvény által rendelt bíró” – bírák (bíróságok) kizárása

A bíróságok szervezetésről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) rendelkezései szerint senki sem vonható el a törvényes bírájától, aki az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapítható ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. A törvényes bíróhoz való jog alapelvének biztosítéka a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig meghatározott ügyelosztási rend, amely csak szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható. Az ügyelosztási rend módosításától meg kell különböztetni az ügyelosztási rendtől való eltérés jogát. Ez esetben a közzétett, érvényes ügyelosztási rendtől eltérően kerül egy ügy kiosztásra, amelyekre igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból, pl. a bíró betegsége, valamint az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, pl. a bíró kizárása kerülhet sor.

A bíró kizárására vonatkozó szabályozás szintén a bíróság iránti bizalom megőrzését garantáló pártatlanság érvényesülését szolgálja. Nem lehet az ítélkezés pártatlan, tárgyilagos, ha az eljárásban valamilyen okból elfogult bíró jár el. A kizárási okokat az egyes eljárási kódexek – a polgári perrendtartásról, a büntetőeljárásról, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvények – tartalmazzák, az a bíró, illetve bíróság, amellyel szemben a kizárási ok áll fenn, az ügyben nem járhat el. A kizárási okok feloszthatóak ún. abszolút kizárási okokra, valamint az elfogultsági kifogásra. Ez utóbbi kizárási ok annyiban különbözik az abszolút kizárási okoktól, hogy míg azok fennállása esetén feltétlenül ki kell zárni a bírót, addig az elfogultsági kifogás tárgyában való állásfoglalás mindig mérlegelés tárgya. A kizárás speciális esetét jelenti az a helyzet, amikor a kizárás nem egy bíróra, hanem egy egész bíróságra vonatkozik.

Az eljáró bíróság kijelölése

A bíróságok kijelölésére hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor kerülhet sor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el. Ez utóbbi valósult meg a Szeviép-ügy esetében is, amikor is a Szegedi Ítélőtábla bírái elfogultságot jelentettek be, ezért az ügyben eljáró bíróságot – a Pécsi Ítélőtáblát – a Kúria jelölte ki. A kijelölés szabályait – a kizárás szabályaihoz hasonlóan – az egyes eljárási kódexek rendezik. forrás: Jogi fórum.

Kártalanítás büntetőeljárásban – avagy az ártatlan elítéltek anyagi kompenzáci ója

vadlott_wikipedia_prison.jpg

Hónapok, évek és évtizedek a börtöncellák falai között – mindez ártatlanul, beláthatalan ideig viselve a sajtó- és a közvélemény által kreált bélyegeket. Anyagilag mennyiben kárpótolható az elvett idő a magyar jog alapján? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kártalanítás összegének megítélésénél?

Megbecsülni sem lehet, hogy hány embert ítéltek már el a világszerte ártatlanul. Az Egyesült Államokban nem példa nélküli, hogy egyes elítéltek ártatlanságára 20, netán 40 év múlva derül fény, nem egy esetben egy véletlen folytán, de van, hogy egy egy bűnbánó elkövető vallomása jelent feloldozást az ártatlan elítélt számára. Mindkét esetre van példa hazánkban is: Ki ne emlékezne a „Móri ártatlan”-ként elhíresült, tévesen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Kaiser Edére, vagy Balla Irma néhai fideszes önkormányzati képviselő tragikus esetére, akinek gyilkosaként saját fiát, Schönstein Sándort ítélték tévesen 12 év fegyházbüntetés letöltésére?

A téves ítéletek meghozatala számos okra visszavezethető – a felderítési szakaszban történt téves nyomrögzítés, eljárási hiba, megtévesztő tanúvallomás vagy akár az egymással konkuráló szakértői vélemények helytelen elbírálása következtében is születhet szerencsétlen döntés… Sok esetben maguk a gyanúsítottak tesznek pszichés nyomás hatására beismerő vallomást olyan bűncselekményben, amelyet soha nem is követtek el.

Mit jelent a kártalanítás jogintézménye a büntetőeljárásban?

A kártalanítás jogintézménye az 1780-as évekből, Olaszországból ered, amikor is Toszkánában pénzalapot hoztak létre az ártatlanul elítéltek kártalanítására. A jogintézményt 1853-ban már törvény is szabályozta és hamarosan a nemzetközi jog részévé vált. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kimondja: „Annak a személynek, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kikényszeríthető joga van kártalanításra.” Az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint: „Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.” [7.
kieg. Jkv. 3. cikk.]

Hazánkban a büntetőeljárásban indult kártalanításhoz való jog törvényi garanciáit az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése rögzíti: „Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.” A kártalanítás jogintézménye a károsult által elszenvedett hátrányok anyagi kompenzálását irányozza elő. A 41/2003 (VII.2.) AB határozatban foglaltak szerint: „A kártalanítás (visszatérítés) intézménye az állam büntető hatalmának gyakorlása során előforduló tévedések orvoslását szolgálja; feltételeit és korlátait a büntetőeljárási jogszabályok határozzák meg.”

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) egy teljes fejezetben rendelkezik a büntetőeljárásban indult kártalanítási ügyek szabályairól, ezzel törvényi szintre emelve azt a joggyakorlat által kimunkált igényt, miszerint a kártalanítás megítélésénél kizárólag az objektív tényeknek van jelentősége. Nincs jelentősége tehát az adott bűncselekmény tárgyi súlyának és társadalmi megítélésének – a kártalanítás megítélésénél kizárólag azon tényhelyzet mérvadó, hogy milyen időtartamban történt meg az alaptalan szabadságelvonás vagy szabadságkorlátozás az érintett vonatkozásában. [BDT2007. 1515. A felmentéssel végződő büntetőeljárás
során foganatosított előzetes letartóztatás miatt igényelt
kártalanítás megállapításánál nem lehet figyelembe venni a vád
tárgyává tett bűncselekmény súlyát és társadalmi megítélését. A
kártalanítási perben a szabadságelvonás tényének és tartamának
van jelentősége.
] A Be. 844. §-a is kimondja, hogy a kártalanítás kizárólag a szabadság korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti hátrányok orvoslására szolgál. A vallomástétel megtagadása önmagában nem zárja ki a kártalanítást.

A polgári jogi szabályok értelmében kártalanítás esetén a jogalap a vétkességtől teljesen független. A bekövetkezett kár tehát nem jogellenes magatartás következménye, a jogalap fennállásának részletes bizonyítási kötelezettsége így nem terheli a kártalanításra jogosultat. A Be. által szabályozottak szerint a kártalanítás jogalapja az alaptalan fogvatartás. A törvény taxatíve sorolja fel azon kényszerintézkedéseket, amelyek elrendelése esetén a terhelt erre irányuló igényérvényesítése esetén kártalanításra lehet jogosult. Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért, a bűnügyi felügyeletért, az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért a törvényben meghatározott esetekben (kártalanításra való jogosultság pozitív feltételeiBe. 845. §). A Be. 846. §-a sorolja fel azon eseteket, amelyek bármelyikének a felmerülése akkor is kizárja a kártalanítást, ha egyébként a pozitív feltételek fennállnak. [104/2009. (X.
30.) AB határozat
: A kártalanítás a meghatározott ügyészi és bírósági
határozatok alapján a büntetőeljárási törvény szerint létrejövő
jogviszony az állam és a határozattal érintett személy között. 
A
kártalanítás lehetőségéről való tájékoztatási kötelezettség
szabályozásának hiánya mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenességet idézett elő.]

A Be. által bevezetett, kártalanítás jogintézményének újítása az ún. osztott szerkezetű kártalanítás, melynek következtében a kártalanításra (i) egyszerűsített kártalanítási eljárásban, illetve kártalanítás iránti vagyonjogi perben, azaz (ii) kártalanítási perben kerülhet sor. Az eljárásra vonatkozó választás joga a kártalanítást igénylőt illeti. Az egyszerűsített kártalanítási eljárást kérelemre indul, míg a kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani, amelyre vonatkozó igény az állammal szemben érvényesítendő. Az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. Kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

A Be. kártalanításra vonatkozó szabályrendszere két jogvesztő határidőt állapít meg az igényérvényesítésre vonatkozóan. A kártalanítást igénylő terhelt a kártalanítást megalapozó határozat vele történő közlésétől számított 1 éven belül jogosult igénye érvényesítésére, amely határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs. Ha a kártalanítást igénylő terhelt az eljárás alatt meghal, az örökös igényérvényesítésére a terhelt halálának bekövetkeztétől számított 6 hónap áll rendelkezésre. [4/2003. PJE: Jogvesztéssel
jár az igény érvényesítésére megszabott határidő elmulasztása, a
jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett
rendelkezése alapján állhat be.]

Az egyszerűsített kártalanítási eljárásban az igazságügyi miniszter a kérelem beérkezését követő 2 hónapon belül köteles megvizsgálni, hogy a Be. 845. §-ban meghatározott pozitív feltételek fennállnak-e. Eljárása során adatszolgáltatást is kérhet a kompetens szervektől olyan adat, információ vonatkozásában, amely a kártalanítási eljárás során felmerülő körülmény tisztázásához szükséges, ezt követően döntéséről a kártalanítást igénylőt tájékoztatja. A kártalanítást igénylő a tájékoztatás szerint megállapított kártalanítási összeget a tájékoztatáshoz csatolt elfogadó nyilatkozat tervezetének a kitöltésével, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva, az igazságügyi miniszter részére történő megküldésével fogadja el. A megállapodást a kérelem benyújtásától számított öt hónapon belül lehet megkötni. A megállapított összeget az írásbeli megállapodást megkötését követő 15 napon belül kell kifizetni a kártalanításra jogosult részére.

A kártalanítás összegét a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályairól szóló 38/2018. (VII. 26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a kártalanítás jogalapját képező szabadságkorlátozás napjainak a száma és a kártalanítás egy napra eső összegének a szorzata teszi ki. Az egyszerűsített kártalanítási eljárásban a kártalanítás egy napra eső összege hétezer forint.

Kártalanítási perben a szabadság alaptalan korlátozásával, illetve elvonásával bekövetkezett kár megtérítése, illetve a nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj követelhető, azzal, hogy a büntetőügy során eljárt meghatalmazott védő díját és költségeit nem lehet érvényesíteni. A kártalanítási perben a polgári jog és a polgári perrendtartás szabályait a Be-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2019. márciusában indult perújítási tárgyalás az 1996-ban történt, a médiában csak „Prisztás-gyilkosság”-ként ismert büntetőperben, melyben a bíró február 14-én első fokon a jogerősen 15 év fegyházra ítélt Hatvani István elsőrendű vádlottat az emberölés vádja alól felmentette. Hatvani közel 8 évet töltött zárka falai között. Amennyiben a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét, az ártatlan elítélt több tízmillió forintos kártalanítási összegre lehet jogosult. forrás: Jogi fórum

Uniós jogot sért a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer – Az Európai B íróság döntést hozott

A magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Ezzel szemben nem ellentétes e joggal azon bejelentkezési kötelezettség, amelynek hatálya alá a külföldi illetőségű reklámszolgáltatók ezen adóval összefüggésben tartoznak – áll az Európai Unió Bíróságának C-482/18. számú ügyben hozott ítéletében.

A C-482/18. sz. ügyben hozott ítélet – Google Ireland Limited kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága

A 2020. március 3-iGoogle Ireland ítéletben (C-482/18)a Bíróság nagytanácsa kimondta, hogy egy olyan tagállami szabályozás, amely a valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatókat a reklámadó-kötelezettségük tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadságával. Ez még abban az esetben is így van, ha a Magyarországon letelepedett ilyen szolgáltatásokat nyújtók mentesülnek e kötelezettség alól arra tekintettel, hogy az említett tagállam területén alkalmazandó bármely másik adó tekintetében fennálló adóalanyiságuk címén összehasonlítható bejelentési vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá esnek.

Ezzel szemben a Bíróság megállapította, hogy a fenti elvvel ellentétes e szabályozás azon része, amely azt írja elő, hogy a Magyarországtól eltérő másik tagállamban letelepedett olyan szolgáltatásnyújtókkal szemben, amelyek nem tettek eleget a bejelentkezési kötelezettségüknek, néhány nap alatt egymást követően több mulasztási bírság kerül kiszabásra, amelyek halmozott összege elérheti a több millió eurót, anélkül hogy az illetékes hatóság az e bírságok halmozott összegét végleges jelleggel megállapító határozat elfogadását megelőzően biztosítaná e szolgáltatók számára a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges időt, hogy lehetőséget adna számukra az észrevételeik megtételére, illetve hogy e hatóság maga vizsgálatot folytatna le a jogsértés súlyossága tekintetében. A Bíróság e tekintetben hangsúlyozza, hogy azon mulasztási bírság összege, amelyet a Magyarországon letelepedett szolgáltatásnyújtóval szemben szabnak ki arra tekintettel, hogy az a nemzeti adózási szabályozás általános rendelkezéseinek a megsértésével nem tett eleget egy hasonló bejelentkezési vagy nyilvántartásba vételi kötelezettségnek, lényegesen alacsonyabb, és az az ilyen kötelezettség folyamatos be nem tartása esetén nem ugyanilyen mértékben és nem is szükségszerűen ilyen rövid határidőkön belül növekszik.

A jelen ügyben az ír jog szerinti Google Ireland társaság, amely a reklámadó hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, elmulasztotta az ezen adóval összefüggő bejelentkezési kötelezettségének teljesítését. Erre tekintettel e szolgáltatóval szemben, első alkalommal, tízmillió HUF (hozzávetőleg 31 000 euró) összegű mulasztási bírság, ezt követően pedig néhány napon belül további mulasztási bírságok kerültek kiszabásra, amelyek együttes összege elérte az 1 milliárd HUF-ot (hozzávetőleg 3,1 millió euró). Ezen összeg a bejelentkezési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetére a magyar szabályozásban előírt mulasztási bírságok maximális összegének felelt meg. A Google Ireland a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) előtt vitatta egyrészt a külföldi illetőségű reklámszolgáltatókkal szemben fennálló bejelentkezési kötelezettségnek, másrészt pedig az ilyen bejelentkezés elmulasztásához kapcsolódó szankciórendszernek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét. Ezen érvelés arra vezette e bíróságot, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz.

A Bíróság emlékeztet arra, hogya szolgáltatásnyújtás szabadsága tiltja minden olyan nemzeti szabályozás alkalmazását, amely alkalmas arra, hogy a tagállamok közötti szolgáltatásnyújtást a tisztán egy tagállamon belüli szolgáltatásnyújtásnál nehezebbé tegye. Ezen elv ily módon megköveteli az ezen alapvető szabadságot érintő minden olyan korlátozás megszüntetését, amely azon alapul, hogy a szolgáltatás nyújtója a szolgáltatásnyújtás helyétől eltérő tagállamban telepedett le.

A Bíróság rámutatott arra, hogy a szóban forgó bejelentkezési kötelezettség nem köti feltételekhez a reklámok közzétételére irányuló tevékenység Magyarország területén való folytatását, és az fennáll függetlenül attól, hogy mindezen, amagyar reklámtörvényhatálya alá tartozó szolgáltatók letelepedési helye hol található. Ezen adminisztratív követelmény önmagában nem képezi a szolgáltatásnyújtás szabadságának akadályát.

Ugyanis a jelen ügyben egyáltalán nem volt megállapítható olyan eltérő bánásmód, amely alkalmas arra, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősüljön, mivel minden szolgáltató mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben bármely más Magyarországon kivetett közvetlen vagy közvetett adónem hatálya alá tartozó adózóként már bejelentkezett vagy nyilvántartásba vételre került az adóhatóságnál. E mentesség nem bír visszatartó erővel, ugyanakkor a már nyilvántartásba vett szolgáltatók tekintetében elkerülhető valamely adminisztratív követelmény felesleges teljesítése.

Az adózással kapcsolatos szankciókat illetően a Bíróság emlékeztetett arra, hogy jóllehet az adóztatással kapcsolatos szankciók rendszere uniós szintű harmonizáció hiányában a tagállamok hatáskörébe tartozik, az ilyen rendszerek nem járhatnak az EUM-Szerződésben előírt szabadságok veszélyeztetésével.

Ebben az összefüggésben a Bíróság azt vizsgálta, hogy a jelen ügyben szóban forgó szabályozással előírt bejelentkezési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó szankciók ellentétesek-e az EUMSZ 56. cikk szerinti szolgáltatásnyújtás szabadságával. A Bíróság e tekintetben megállapította, hogy a szóban forgó szankciórendszer formális szempontból megkülönböztetés nélkül alkalmazandó minden olyan adóalanyra, amely nem teljesíti a bejelentkezési kötelezettségét, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban telepedett le. Ugyanakkor valójában csak a Magyarországon adóilletőséggel nem rendelkező adóalanyokat fenyegeti annak veszélye, hogy velük szemben e szankció kiszabására kerül sor.

Nem vitás, hogy a Magyarországon letelepedett reklámszolgáltatók szankcionálhatók a nemzeti adójogi szabályozás általános rendelkezései alapján velük szemben előírt hasonló bejelentkezési és nyilvántartásba vételi kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt.

Ugyanakkor a reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer olyan mulasztási bírságok kiszabását teszi lehetővé, amelyek összege jelentősen magasabb, mint azon rendszer keretében kiszabott mulasztási bírságok, amelyeket valamely Magyarországon letelepedett reklámszolgáltató által a nyilvántartásba vételi kötelezettségének megsértése esetére írnak elő. Másfelől sem az ez utóbbi rendszerben kiszabott összegek, sem e rendszerhez kapcsolódó határidők nem olyan szigorúak, mint amelyeket a reklámadóról szóló törvény által előírt szankciók keretében alkalmaznak.

A Bíróság megállapította, hogy ez a bánásmódbeli különbség, amelyet aránytalannak és következésképen nem igazoltnak ítél, a szolgáltatásnyújtás szabadságának az EUMSZ 56. cikk által tiltott korlátozásának minősül. forrás: Európai Unió Bírósága

Súlyosan veszélyeztetett gyermekek és – amit a gyermekvédelmi jelzőrendszerről tudni ér demes!

A családban nevelkedés nem minden esetben jelent ideális légkört a gyermek megfelelő testi, szellemi és érzelmi fejlődéshez. Sajnos. De mikor van veszélyben a gyermek? Ki jogosult az állam nevében korlátozni a család autonómiáját? Milyen rendszer keretében segíti az állam a gyermekek harmonikus családban történő nevelkedését?

Az elmúlt időszak családon belüli erőszakra utaló eseményei mélyen megrázták a közvéleményt, melynek okán több ízben is reagáltak – többek között törvénymódosítási és rendszeroptimalizálási törekvésekkel – az állami szervek a helyzet kezelésére. A 2020-as évben a Kormány kiemelt figyelmet fordít a családon belüli erőszak visszaszorítására és az áldozatvédelemre, melynek szerves részét képezik a gyermekek védelmét szorgalmazó intézményesített törekvések.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer a gyermekjóléti szolgálatok által működtetett együttműködési rendszer az egészségügyi és oktatási intézményekkel, valamint a különböző bűnüldözési és igazságügyi hatóságokkal, amely jelzőrendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A jogintézményt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) azon céllal hozta létre, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A Gyvt. a jogszabály végrehajtási rendeletével – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) – együtt alkot kerek egészet arra vonatkozóan, hogy az állam prioritásként kezeli a gyermekek családban történő nevelkedését és csak végső eszközként teszi lehetővé a családból való kiemelést. A jogszabály a családból való kiemelés esetére kiemelt feladatként határozza meg a gyermek családba történő visszagondozását is.

AGyvt. 17. § (1) bekezdésrendelkezik azon hatóságokról, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében gyermekvédelmi feladatot látnak el. Az alábbi intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, valamint hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén: az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, a köznevelési intézmények és a szakképző intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, a munkaügyi hatóság, a javítóintézet, a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv. A gyermekjóléti szolgálatok kötelezettsége a jelzések rögzítése és a veszélyeztetett gyermekek problémáinak feltárása.

AGyvt.módosítása a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer további erősítését célozza meg. A Gyer. értelmében a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása miatt indult eljárásban a gyámhatóság a haladéktalanul elkészített környezettanulmányt követően soron kívül megteszi a gyermek védelme érdekében szükséges intézkedéseket.

A jogszabály szerintsúlyos veszélyeztetettségnekminősül a gyermek életét veszélyeztető – testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi károkat okozó – bántalmazása, elhanyagolása. Önmagában a gyermeket nevelő család egzisztenciális helyzetében fennálló időszakos bizonytalanságok nem adhatnak kellő alapot a gyermek családból történő kiemelésére. A jelzőrendszer tagjainak feladata a gyermek veszélyezettségének figyelemmel kísérése, a veszélyeztető cselekmények feltárása és a gyermek érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések megtétele. Az Emberi Erőforrás Minisztériumához tartozó Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet szakmai tanulmánya szerint veszélyeztető körülménynek minősülnek és protokoll szerinti jelzést érdemelnek az:

  • anyagi problémák (munkanélküliség, alacsony jövedelem)
  • lakhatási problémák (hajléktalanság, rossz lakáskörülmények, kilakoltatás, vándorló életvitel, kényszerű együttélési körülmények)
  • családszerkezeti, kapcsolati problémák (árvaság, megbomlott család, megromlott családi viszonyok, rossz szülő-gyermek kapcsolat)
  • szülői elhanyagolás, elhagyás (egészségügyi-, gondozás és gondoskodás-, iskoláztatás-, érzelmi elhanyagolás, lemondás a gyermekről)
  • gyermekbántalmazás (fizikai-, érzelmi-, szexuális bántalmazás, magzat-, újszülött károsítása, kényszerítés koldulásra, prostitúcióra, gyermekmunka, rendszer-abúzus)
  • szülői devianciák (alkohol-, drog-, játék-függőség, bűnelkövetés, öngyilkosság, prostitúció),
  • gyermeki devianciák (alkohol-, drog-, játék-függőség, bűnelkövetés, öngyilkosság, prostitúció, magatartási problémák, csavargás)
  • egészségügyi problémák (mentális betegség, fogyatékosság)
  • egyéb veszélyeztető tényezők (családon kívüli veszélyeztetés, kiskorú szülő, illegális bevándorlás)

A gyermekvédelmi szakemberek akkor avatkoznak be a család életébe, ha a szakember diagnózisa szerint a családon belül kialakult veszélyeztető helyzet olyannyira ártalmas a gyermek számára, hogy a probléma megoldása a családra a továbbiakban már nem bízható, és az állami kontroll a gyermek védelme érdekében indokolt. forrás: Jogi fórum

Megsemmisítették a ‘paráználkodási törvényt’ Virginiában – Az USA több államáb an a mai napig büntetendő a házasságon kívüli szex

Megsemmisítette az egyesült államokbeli Virginia állam törvényhozásának alsóháza azt a több száz éves „paráználkodási törvényt”, amely alapján akár 250 dollár büntetést is kaphatott az, aki nem a házastársával létesített konszenzuson alapuló szexuális kapcsolatot. Az USA több államában a jog a mai napig büntetni rendeli a házasságon kívül létesített szexuális együttlétet.

Mark Levine a Demokrata Párt politikusa indítványozta a jogszabály eltörlését, azzal magyarázta ezt, hogy ma már más időket élünk, mint a XVII-XVIII. században. A törvény hatályon kívül helyezéséhez szükség van még a szenátus döntéséhez, vagyis el kell fogadnia a törvényhozás felsőházának is.

A paráználkodás törvényről Virginia Legfelsőbb Bírósága még 2005-ben mondta ki, hogy az„alkotmányellenes kormányzati beavatkozást jelent”a virginiaiak személyes életébe. A törvényhozás azóta többször is próbálta megsemmisíteni a törvényt, eddig sikertelenül.

Az Egyesült Államokban nem csak Virginiában szankcionálja jogszabálya „paráználkodást”, vagyis a házasságon kívül létesített szexuális kapcsolatot. Idahóban például 300 dollár pénzbüntetésre, hat hónap börtönre, vagy akár egyszerre mindkettőre is büntethetik azt a nem házas személyt, aki egy másik személlyel létesít szexuális kapcsoltot. Észak-Karolinában a nem házasok közötti szexuális együttlét vagy vadházasság hat nap börtönt és 1000 dollár megfizetését vonhatja maga után, Mississippi államban pedig ugyanezért 500 dollár és hat hónap börtön járhat. Két további államban, Massachusettsben és Utah-ban az utóbbi években törölték el a paráznaságot szankcionáló jogszabályokat. forrás: Jogi fórum

Vádat emeltek egy volt ügyész és egykori pénzügyőrök ellen korrupció miatt,2020.0 2. 7.MTI


Bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség 14 ember – köztük egy volt ügyész és három egykori pénzügyőr – ellen a Debreceni Törvényszékre – közölte a főügyészség vezetője csütörtökön az MTI-vel.

Keresztes Imre azt írta: a bűnüldöző szervek látókörébe került, illetve büntetőeljárás alá vont emberek tízmilliós nagyságrendű összegeket fizettek egy csoportnak, amelynek tagja volt három, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális bűnügyi igazgatóságának – részben vezető beosztású – hivatásos állományú tagja, egy járási ügyészségi ügyész és egy ügyvéd.

A pénzért cserébe a csoport tagjai úgynevezetett hatósági “védelmet” ígértek és bűnügyi információkat adtak ki az arra jogosulatlanoknak azért, hogy mentesítsék őket a büntetőeljárástól vagy cselekményüket enyhébben bírálják el.

A volt ügyész és pénzügyőr vádlottak – akik korábban letartóztatásban voltak – az eljárás során nem tettek vallomást, hivatásos jogviszonyuk megszűnt, jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek – tette hozzá a főügyész.

Az ügy további vádlottjai a bűnügyi információkat megvásárló emberek és két, befolyással üzérkedő ügyvéd.

A vesztegetést elkövető volt hivatásos állományú vádlottak terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati büntetési szabályokra is figyelemmel – huszonnégy év – tartalmazza a közlemény.

Az ügyészség korábbi közleményében azt írta: a pénzügyőrököt és a helyi ügyészségi ügyészt 2017. június 27-én vették őrizetbe, akkor panaszt nyújtottak be a gyanúsításuk ellen. forrás: MTI.

Kínos apasági per vet árnyékot a belga uralkodói házra – Beigazolódott: Boël II. A lbert házasságon kívül született gyermeke


Az apasági DNS-teszt eredményei szerint II. Albert korábbi belga király a biológiai apja Delphine Boël-nek, aki az egykori uralkodó házasságon kívül született gyermekének vallja magát. Az volt uralkodót még 2018-ban kötelezte DNS-vizsgálatra egy belga bíróság. II. Albert – a teszt eredményére tekintettel – elismerte apaságát, a bírósági eljárás azonban ezzel még nem ért véget.

Delphine Boël (53) több mint egy évtizede küzdött azért, hogy jogi úton megállapíttassa, valóban II. Albert a vér szerinti apja. Az 50 éves nő az eljárás során több alkalommal is hangsúlyozta: nem pénzt vagy rangot akar, csak bizonyosságot. II. Albert korábban félig-meddig beismerte, hogy az 1960-as évek végén – Delphine Boël születése előtt – viszonya volt egy nővel. A király 1999-es karácsonyi üdvözletében azt mondta, hogy több mint harminc évvel korábban házassága komoly válságba került, amelyen azonban feleségével sikerült túljutniuk.

Belgium korábbi uralkodója a közleményben kijelentette: bár megkérdőjelezhetőnek tartja az alkalmazott jogi eljárást, úgy döntött, hogy félretéve ezt, becsülettel és méltósággal véget vet a“fájdalmas procedúrának”. Miután megkapta a DNS-teszt eredményeit, elismerte, hogy ő az apa. Úgy döntött, hogy véget vet a bírósági eljárásnak, kijelentette: többé nem vitatja Delphine Boël állítását.

A közlemény szerint “a hosszú és sok fájdalommal járó eljárás” igazságügyi szempontból ellentmondásos, egyebek mellett nem tartotta tiszteletben a felek magánéletét. Az igazságügyi intézmények iránti tiszteletből II. Albert nem vett részt a tárgyalótermeken kívüli vitákban.

Delphine Boël több mint egy évtizede küzd annak hivatalos megállapításáért, hogy II. Albert az édesapja. – Forrás: maszol.ro

A bírósági eljárás azonban az apaság elismerésével még nem ért véget. Az apaság elismerése iránti kérelmet – amely genetikai eredményeken alapszik – a brüsszeli fellebbviteli bíróság előtti tárgyaláson kell megvitatni. A meghallgatás június 4-én lesz. A bíróság ezt követően harminc napon belül hozza meg a végleges ítéletet.

A belga alkotmány értelmében a király személye sérthetetlen, érinthetetlen, nemcsak büntetőjogi, hanem polgári jogi értelemben is: vele szemben semmilyen eljárás nem indítható, vagyis szó szerint a törvények fölött áll. A mentelmi jog viszont csak addig illeti meg, amíg ő az uralkodó, márpedig II. Albert egészségügyi okok miatt 2013-ban lemondott a trónról legidősebb fia, Fülöp javára.

A trón utódlást tekintve egyértelmű, hogyDelphine nem használhatja a Belgium hercegnője címet, és nem jelenik meg az utódlási sorrendben, mivel az alkotmány szerint csak a király és a királynő kapcsolatából született gyermekek kerülnek fel a listára. Az asszony II. Albert negyedik gyermeke, ezért részt fog kapni az örökségből. forrás: Jogi fórum