Jogszerű a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozóinak sztrájkja – A Fővárosi Ítélőtábla döntést hozott Fellebbezésnek helye nincs!

A Fővárosi Ítélőtábla legújabb végzése szerint is jogszerű a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozóinak sztrájkja – közölte a sztrájkbizottság csütörtökön.

Közleményükben kiemelik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla legújabb végzése már harmadszor állapítja meg, hogy minden sztrájkkövetelésük és így a sztrájkjuk is jogszerű.

A magyar jog szerint akkor érvényes egy sztrájkkövetelés, ha az a dolgozók gazdasági és szociális körülményeinek fenntartását, javítását célozza. Mint fogalmaznak, “az SZFE sztrájkjának jogszerűsége mellett tehát azt is kimondta a bíróság, hogy az akadémiai függetlenségért, a művészi és tudományos munka szabadságáért folytatott küzdelem igenis jogszerű, hiszen ezek az értékek alapvetőn határozzák meg mindannyiunk munkakörülményeit”.

Emlékeztetnek arra, hogy az eddigi hatvannégy sztrájknapból hatvanegy érdemi tárgyalások helyett jogi csatározással telt, az SZFE új vezetése újra és újra a bíróságon támadta meg a sztrájkot, vitatva annak jogszerűségét.

“Az ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Jogszerű sztrájkunkat jogszerűen folytatjuk” – hangsúlyozzák a közleményben, amelyben felszólítják a munkáltatót és a fenntartót a sztrájktörvény betartására, a tárgyalások megkezdésére.

  Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

Hétfőtől szigorodnak a járványügyi szabályok – Orbán: Ha szükséges, erőből tar tatjuk be az előírásokat!

A kormány hétfőtől a vendéglátásra és a szórakozóhelyekre is kiterjeszti a kötelező maszkhasználatot – jelentette be a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a csütörtöki online sajtótájékoztatón. “Amennyiben az érintettek nem tartják be a szabályokat, erőből kell ezeket betartatnunk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kiss Róbert alezredes elmondta: az új szabályok november 2-ától, hétfőtől lépnek életbe.

A szigorítás értelmében a szórakozóhelyen, vendéglátóüzletekben, illetve a sportrendezvények vendéglátó részein is kötelező lesz a maszk viselése, amelyet kizárólag az étel és az ital elfogyasztásának idejére lehet levenni – emelte ki.

Hozzátette: a hatályos jogszabályok szerint jelenleg kötelező a maszk viselése tömegközlekedési eszközön, kereskedelmi üzletekben, mozikban, színházakban, könyvtárakban, egészségügyi és szociális intézményekben, a gyűléseken és a sportrendezvényeken, valamint az ügyfélszolgálati irodákban is.

Az üzemeltetőnek kell intézkednie arról, hogy aki felszólításra sem hajlandó felvenni a maszkot, az ne vehesse igénybe a hely szolgáltatását – jelezte.

Elmondta: a rendőrség a szórakozóhelyekre, a vendéglátóhelyekre és a sportrendezvényekre kiterjesztett maszkhasználati kötelezettséget saját hatáskörben ellenőrizheti, és joga van arra is, hogy szabályszegés esetén intézkedjen az adott hely bezáratására.

Kiss Róbert ismertette: szerdán 69 esetben jártak el a rendőrök a védelmi intézkedéseket be nem tartókkal szemben. Ebből 16 esetben azért, mert a tömegközlekedésben nem vagy nem megfelelően viselték a maszkot. Többségüket – 14 embert – figyelmeztetésben részesítettek, két ember ellen azonban szabálysértési feljelentést tettek.

A kereskedelmi üzletekben, közintézményekben és egyéb, a jogszabályban meghatározott helyeken szerdán 53 intézkedésre volt szükség a védelmi szabályok be nem tartása miatt, 26 embert figyelmeztettek, 13 helyszíni bírságot szabtak ki és 14 feljelentést tettek – mondta.

Beszámolt arról is, hogy a szeptember második felében életbe lépett védelmi intézkedések szabályait be nem tartókkal szemben eddig 2119 alkalommal intézkedtek, a szabályszegők többségénél, 1776 esetben a legenyhébb szankciót, a figyelmeztetést alkalmazták.

Az alezredes kitért arra: ugyancsak ellenőrizték szerdán azokat, akik azzal a céllal léptek be a határon, hogy átutazzanak Magyarországon. Az erre vonatkozó szabályok megszegőivel szemben 39 intézkedésre volt szükség, 38 esetben helyszíni bírságot szabtak ki, egy esetben pedig figyelmeztették a szabályszegőt.

A hatósági házi karanténban lévőket szerdán 11 823 alkalommal ellenőrizték, az elmúlt napon 3669 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, ebből 508-at a határátkelőknél. Jelenleg 25 585-en vannak hatósági házi karanténban, közülük 1193-an vállalták, hogy a hatóságok elektronikusan, mobiltelefonos applikáción keresztül ellenőrizzék, betartják-e a karanténszabályokat.

Orbán: A védekezés közös felelősség! Ha kell, erőből tartatjuk be az előírásokat!

Hétfőtől új világ kezdődik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzésében, és ha azt tapasztalják, hogy az érintettek nem tartják be a szabályokat, “erőből kell ezeket betartatnunk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A védekezés közös felelősség, a maszkot hordani kell, ez a kulcs, mert aki nem hordja és nem tartja be az előírásokat, az felelőtlen, mások egészségével is játszik – hangsúlyozta a kormányfő.

“Hétfőtől büntetni kell azokat, akik nem tartják be a szabályokat. Így hétfőtől joga van a rendőrségnek éttermeket, boltokat bezárni, joga van, hogy javaslatot tegyen, és bezárja a sport- és kulturális rendezvényeket” – jelezte Orbán Viktor, megjegyezve: “felszálló ágban vagyunk”, a számok továbbra sem lesznek kedvezőek.

Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarországon, több más országgal összevetve, most sem rossz a helyzet az állampolgári fegyelmezettség szempontjából, de a helyzet súlyosabb lesz, többre van szükség.

A miniszterelnök közölte azt is: december végén, január elején várható, hogy a koronavírus elleni első adag vakcina megérkezik Magyarországra, így a krónikus betegeket, a legveszélyeztetettebb időseket január környékén be lehet oltani. Nagy tömegben pedig valószínűleg áprilisban érkezik meg az oltóanyag – mondta a kormányfő. Hozzátette: az operatív törzset egy átoltási terv elkészítésére utasította, és a kínai, valamint az orosz vakcinák ügyében is tárgyalásokat folytatnak, így könnyen lehet, hogy tavasszal 2-3 fajta vakcina is lesz Magyarországon.

Nagy valószínűséggel áprilistól “mindannyian meg fogunk szabadulni” a járványtól, “és akkor győzelmet hirdethetünk ellene” – mondta Orbán Viktor.

Beszámolt az Európai Tanács csütörtöki videotanácskozásáról is, úgy fogalmazva: Magyarországon “a helyzet még istenes”, sok nyugat-európai országban sokkal rosszabb a helyzet.

Az állam- és kormányfők tanácskozásán kísérletet tettek a védekezés összehangolására egyebek mellett érdemi információcserével, a határátlépési rendszer összehangolásával, de utóbbi egyelőre nem nagyon megy, mert van, aki elnézőbb, a magyarok viszont szigorúbbak – közölte, hozzáfűzve: a különböző országokban végzett tesztek elfogadásához sem igazán “fűlik a fogunk”.

Orbán Viktor az intézkedések szigorításával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy vannak, akik nagyon szigorú lépéseket tesznek, a helyzet mégis folyamatosan romlik.

Ezért az ő álláspontja az, hogy “üssünk le néhány szabályt”, és azokat tartsuk be. “Nem a szabályok számának szaporítása, hanem a már meghozott szabályok betartatásában látom a helyzet kulcsát” – mondta.

Az egészségügyről szólva kijelentette: a rendszer bírni fogja, van elég kórházi ágy, gyógyszer, lélegeztetőkészülék, orvos és ápoló, “még ha vezényelni is kell őket”. Megjegyezte: Európában a németek és az osztrákok után a magyarok rendelkeznek a legnagyobb kórháziágy-tartalékkal, a lélegeztetőkészülékeket tekintve pedig első helyen vagyunk.

Az influenzaoltásra kitérve jelezte, kétszer annyi vakcina van, mint békeidőben szokott lenni, 1,4 millió adag. Lehet ugyanakkor, hogy ez nem elég, ezért rendeltek még 360 ezret, és van egy magyar tulajdonú vakcinagyár is Pilisborosjenőn, Debrecenben pedig építenek egy magyar oltóanyaggyárat.

Az orvosok jogállása ügyében a miniszterelnök úgy fogalmazott, “az orvosoknak igazuk van abban, hogy a kirendelési szabályokat humanizálni kell. Amikor járvány van, akkor vezényelni kell, de más időszakban joggal kérik a legemberségesebb eljárást, így a rövidebb idejű vezénylést, és ha lehet, az a családosokat ne érintse. A magánpraxissal kapcsolatban is jogos az igény a mielőbbi világos szabályokra” – fűzte hozzá.

Közölte: a szerdai kormányülésen a kirendelésről, a háziorvosokról és a kórházirányítási rendről kell dönteni, ezután következik a másodállás szabályozása.

Az orvosok, ápolók béremelését úgy kommentálta: az ország viszonozza az odaadásukat.

A kormányfő arról is beszélt, most van ugyan egy gazdasági visszaesés, de ő látja, hogyan tér majd vissza a gazdaság a korábbi vágányára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mivel a normális életben mindennek az alapja a család, támogatni kell őket.

“Fel vagyok dúlva” – reagált a rádióműsorban a miniszterelnök arra, hogy előző nap három embert megölt egy késes támadó a nizzai Notre-Dame-bazilikában.

Azt mondta: az afrikaiak jövője Afrikában van, és “ha egyszer beengeded őket, együtt kell velük élned”, alkalmazkodni kell. “Ha nem akarsz alkalmazkodni, egy dolgot tehetsz, nem engeded be őket.”

Közölte: nem szabad engedni, hogy Brüsszelből olyan szabályokat erőltessenek Magyarországra, amelyek eredményeképpen olyanokat kellene beengedni ide, “akiket nem akarunk”, és “aztán temetésekre járhassunk”. “Hiába zsarolnak, Magyarország nem fog a brüsszeli ösvényre lépni” – jelentette ki. Jogi Fórum / MTI

“Trükkös kettős”

“Trükkös kettős”

Írta:
FüHü

2020-07-23 0

Share

Facebook/orbán

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„HA NINCS JOGÁLLAM, NINCS EURÓ”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„HA ILYEN SZOROSAN ÉS SZILÁRDAN EGYMÁS MELLETT ÁLLUNK, EGYETLEN ELLENSÉG SEM GYŐZHET LE MINKET” – MONDTA ORBÁN, ÉS TÉNYLEG AZT MONDTA: „ELLENSÉG”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„A BIZOTTSÁG JAVASLATÁT A TANÁCS MINŐSÍTETT TÖBBSÉGGEL FOGADJA EL”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

A Covid-19 hatására szektorok válhatnak köddé adózási szempontból – Kihívások elő tt a nemzetközi és a nemzeti adójog!

A Covid-19 járvány hatására elfogadottá vált a home office és egyre gyakoribbá válhatnak a vállalkozások, amelyek tevékenységükhöz nem feltétlenül rendelkeznek egy fizikailag létező hellyel. “Ha pedig az üzleti folyamatok virtuálissá válnak, a vállalkozás adózási szempontból is problémákkal szembesülhet: nem lesz egyértelmű, hogy bevétele után mely országban kell adót fizetnie” – hangsúlyozza a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.

Az állandó telephely fogalma a kettős adóegyezményekből származik és azt a célt szolgálja, hogy azokban az esetekben, amikor egy személy vagy cég jövedelmét mindkét szerződő ország meg kívánja adóztatni, eldöntse, hogy melyik állam, milyen mértékben adóztathat. Például, ‘A’ országban bejegyzett vállalkozás fenntart egy irodát ‘B’ országban, ami az ‘A’ országban gyártott termékeit értékesíti. Az adóegyezmény alapján ‘B’ ország megadóztathatja az így elért profitot, mivel azt a vállalkozás a ‘B’ országban lévő állandó telephelyén – az irodáján – keresztül érte el, tehát a vállalkozás tevékenységének eredménye egy fizikai helyhez köthető ‘B’ államban.

Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője kiemelte, hogy a példa rámutat a kettős adóegyezmények hagyományos megközelítésére, ami az értéket keletkeztető üzleti tevékenységet egy fizikailag körülírható helyhez köti.

„Ugyanakkor egyes üzleti funkciók, élve a digitális kor által kínált megoldásokkal, akár teljes egészében virtuálisakká válhatnak, mivel ezekhez nincsen feltétlenül szükség a vállalkozás tulajdonában álló vagy általa bérelt, fizikailag létező helyre, irodára. Olyan esetekben, amikor egy vállalkozás egész tevékenysége ilyen funkciókban áll – például a shared service center-ek – a vállalkozás egésze virtuálissá válhat adózási szempontból. Következésképpen, a vállalkozás tevékenységét, amelyet addig egy telephelyen keresztül végzett egy államban, ez az állam nem lesz képes megadóztatni. Ez a külföldi vállalkozás számára egyaránt jelenthet jó és rossz hírt, attól függően, hogy egyébként a saját államában fizet-e társasági adót, annak mértéke magasabb vagy alacsonyabb-e a magyar társasági adónál, illetve, függ az alkalmazandó kettős adóegyezmény rendelkezéseitől.” -tette hozzá a szakértő.

A home office elterjedésével ez a probléma hatványozottan jelentkezik. Az állandó telephely standard definíciója megköveteli, hogy a vállalkozás képes legyen ellenőrzést gyakorolni a fizikai hely felett, ahol a munkavállaló a tevékenységét végzi. Ha a munkavállaló home office-ban vagy egy coworking irodában dolgozik, ez az ellenőrzés nem teljesül, így a vállalkozás telephelyének sem minősülhet a hely (megjegyezzük, hogy egyes államok adóhatóságai ennél szigorúbb értelmezést fogadtak el, és a home office-t is minősítették már állandó telephelynek).

Olyan államokban, ahol az állandó telephelynek belföldi viszonyokban is van jelentősége, mert létezik az állam területi egységei, helyi önkormányzatai által kivetett adó (mint a magyar helyi iparűzési adó), a helyi önkormányzat könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy az a vállalkozás, amely kötelezővé tette a home office-t alkalmazottjai számára, megfosztja őt az adóbevételétől.

Kántor Balázs szerint, ez a trend elkerülhetetlen, elsősorban azon üzleti funkcióknál, ahol a tényleges tevékenység kommunikáció (telefonos ügyfélszolgálat, sales, tanácsadás) vagy szellemi termék előállításában áll (IT, mérnöki-tervezési tevékenység). Ezeket a tevékenységeket a klasszikus állandó telephely fogalmak nem tudják kezelni, és egész szektorok válhatnak köddé adózási szempontból, akár egy államon belül is.

Kántor Balázs hozzátette, mindez csak a COVID-19 által felgyorsítottvirtualizációs probléma egyik szelete, ugyanígy felmerülnek a vállalkozás tényleges ügyvezetésének helyével – és így adójogi illetőségével – kapcsolatos problémák, csakúgy, mint annak a megítélése, hogy hogyan alakulnak annak a magánszemélynek és munkáltatójának adókötelezettségei, aki a COVID-19 okozta utazási nehézségek miatt, akarata ellenére marad egy országban, és az átmeneti időszak alatt végzi a tevékenységét home office-ban. forrás: Jogi fórum.

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

Járványügyi készültségben Magyarország – Új védelmi intézkedési szigorú szabá lyok léptek hatályba a mai nappal!

A hétfőtől életbe léptetett új védelmi intézkedési szigorú szabályok a koronavírus terjedésének meggátolását szolgálják – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a hétfői online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes az egyéni felelősség fontosságát hangsúlyozva közölte: azokon a helyeken, ahol a szigorúbb szabályok léptek életbe,hatéves kor felett mindenki köteles orvosi vagy munkavédelmi, textil, vagy más anyagból készült maszkot viselni, úgy, hogy az a szájat és az orrot folyamatosan elfedje.

Tájékoztatása szerint a tömegközlekedési eszközökön maszk nélkül utazókat vagy az érintett intézmények területét maszk nélkül látogatókat, illetve a maszkot nem előírt módon viselőket a tömegközlekedési eszköz vezetője az utazásból és az üzemeltető az intézmények látogatásából köteles kizárni. Amennyiben a védelmi intézkedéseket megszegők a tömegközlekedési eszközt vagy az intézmény területét felszólításra nem hagyják el, a vezető vagy az üzemeltető köteles rendőri intézkedést kezdeményezni.

Hozzátette: a védelmi intézkedések betartását saját hatáskörben a rendőrség is ellenőrizheti. Ha mulasztást észlelnek, a tömegközlekedésben, a jármű vezetőjét, intézmény esetén annak vezetőjét felhívják a szabályok betartatására, valamint egyes esetekben az illetékes kormányhivatalt vagy a kereskedelmi hatóságot is értesítik.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy zenés-táncos rendezvényeketmostantól csak 500 fő alatt lehet tartani. Az ilyen rendezvények nem tarthatók 23 óra és másnap reggel 6 óra között, és ez az időkorlát vonatkozik a vendéglátóhelyekre is.

Azt kérte, hogy mindenki tartsa be ezeket a szabályokat a mások élete, testi épsége és egészségének védelme érdekében.

Kérdésre válaszolva elmondta: már a járvány első hulláma alatt is jelentek meg megalapozatlan és valótlan hírek, többek közt az az álhír, hogy az operatív törzs a fővárost lezárná. Hangsúlyozta: a rémhírterjesztés bűncselekmény, a járvánnyal összefüggésben március 11 óta 467 büntetőeljárást indítottak, ebből 140-et rémhírterjesztés miatt.

Országos tisztifőorvos: változott a fertőzöttek korösszetétele

A tavaszi időszakkal ellentétben most nem az idősek közül, hanem a fiatalabb korosztályból kerül ki a legtöbb koronavírus-fertőzött – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján az országos tisztifőorvos.

Müller Cecília arról számolt be, hogy a tavaszi időszakhoz képest változott az igazoltan pozitív esetek számában a koreloszlás, mert míg akkor a 65 év felettiek tették ki az esetek mintegy 25 százalékát, most a 20 és 29 év közötti korosztályhoz tartozik a fertőzöttek 24,9 százaléka.

Hozzátette, hogy a megbetegedettek egy része tünetmentes vagy csak enyhe tüneteket mutat, de a fertőzést ők is tovább tudják adni az idősebbeknek vagy a krónikus betegségben szenvedőknek, és a megbetegedés esetükben akár halálos következményekkel is járhat.

Ismertetése szerint az elmúlt 24 órában újabb 876 embernél mutatták ki a fertőzést, így a járvány kezdete óta 18 866-nál, az aktív fertőzöttek száma 13 779, 463-an szorulnak kórházi kezelésre, 35-en vannak lélegeztetőgépen, és elhunyt egy 58, egy 71 és egy 87 éves beteg.

Mintegy egy hete az ezret közelíti a felfedett új esetek napi száma – jegyezte meg.

Mint hangsúlyozta, Magyarország és a magyar egészségügy is a járványügyi készültség állapotában van, annak érdekében, hogy ne kelljen további, a “mindennapi életünket még inkább korlátozó” szigorításokat bevezetni.

Müller Cecília felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen bővült azon helyek köre, ahol kötelező maszkot viselni. A közösségi közlekedés és a boltok mellett hétfőtől már a mozikban, színházakban, az egészségügyi és szociális intézményekben, illetve az ügyfelfogadási irodákban is kötelező maszkot viselni. Javasolják a maszkviselést továbbá minden olyan helyen ahol nem lehet tartan a másfél méteres távolságot, például a kozmetikákban, a fodrászoknál.

Az országos tisztifőorvos figyelmeztetett arra is, hogy hétfőtől már nem elég csak sálat vagy kendőt viselni, hanem szabályos maszkot kell hordani megfelelő módon, az orrot és a szájat is eltakarva.

Közölte: hétfőtől10 napra csökkent a kötelező hatósági házi karantén időtartama, mert a vírus lappangási ideje átlagosan 5-6 nap. A külföldről Magyarországra érkezőknek szintén 10 napig kell karanténban maradniuk, azonban ebből két negatív PCR-teszttel “szabadulhatnak” – tette hozzá.

Müller Cecília beszámolt arról is, hogy szintén hétfőtől 19 500 forintban határozták meg a PCR-tesztek hatósági árát.

Tájékoztatása szerint hétfőtől közlik az oktatási-nevelési intézményekre vonatkozó adatokat. Hozzátette, hogy jelenleg 20 óvodában és hat iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet koronavírusos megbetegedés miatt.

Az operatív törzs ezen felül 186 intézményben rendelt el tantermen kívüli digitális munkarendet: 177 esetben egy-egy osztályt, kilenc esetben pedig a teljes iskolát érinti a rendelkezés.

Kérdésre elmondta: a második hullám alatt is terv szerint történik a védekezés, az intézkedési tervről az aktuális járványhelyzet tekintetében döntenek. Kitért arra is, hogy“a vírustagadók és oltásellenes mozgalmak”nézetei“szakmailag teljességgel megalapozatlanok”, és akadályozzák a védekezést.

Az ellátóintézmények kijelölésének módját firtató kérdésre közölte: azokat jelölik ki, ahol az ellátáshoz szükséges összes feltétel adott, ugyanakkor figyelembe veszik a területi megoszlást is.

Szintén újságírói felvetésre Müller Cecília azt mondta: a PCR-vizsgálatért semmilyen jogcímen nem kérhető a hatósági árnál magasabb összeg. Kifejtette azt is, hogy eddig több mint 600 ezer ilyen tesztet végeztek el, “elenyésző kisebbségüket térítésre”, a többit térítésmentesen.

A tesztért fizetni azoknak kell, akiknél járványügyi szempontból nem indokolt annak elvégzése, és valaki önszántából szeretne vizsgálatot, vagy külföldről érkezve a 10 napos karantén időtartamát szeretné lerövidíteni.

Kérdésre beszélt arról is, hogy iránymutatást adnak háziorvosoknak, de minden orvos a saját megítélése szerint dönt a vírusteszt elrendeléséről forrás: MTI/Jogi fórum

Emelik a nyugdíjakat szeptembertől Romániában – Sürgősségi rendelettel fogadják el a költségvetés-kiigazítást!

Romániában 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat szeptember 1-től – jelentette be pénteken Ludovic Orban miniszterelnök.

A kormányfő közölte, hogy erről a pénteki kormányülésen fognak határozni, amikor elfogadják a költségvetés-kiigazítást egy sürgősségi rendelettel, amely tartalmazni fogja a nyugdíjemelést is.

Orban elmondta, hogy a kabinetnek nagyon nehéz döntést kellett meghoznia, mivel az év elején 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, de a korornavírus-járvány miatt a GDP nem nőni, hanem a legfrissebb becslések szerint 3,8 százalékkal fog csökkeni 2020-ban. Ilyen körülmények között maximum 14 százalékos nyugdíjemelés a fenntartható, aki ennél többet ígér, az nem mond igazat – mondta Orban.

A kormányfő ezzel arra utalt, hogy szeptember 1-től 40 százalékos nyugdíjemelés volt előirányozva a korábban elfogadott jogszabályok szerint, de a liberális kormány szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet ilyen nagy nyugdíjemelést biztosítani. Korábban Florin Citu pénzügyminiszter többször is kijelentette, hogy az államháztartás maximum 10 százalékos nyugdíjemelést bír el, ennek ellenére a kormány most várhatóan 14 százalékos emelésről dönt.

Romániában az idén önkormányzati és parlamenti választások is lesznek. A parlamentben többséggel rendelkező ellenzéki szociáldemokrata párt elnöke kilátásba helyezte egy bizalmatlansági indítvány beterjesztését. A szociáldemokraták egyebek mellett azt róják fel a kormánynak, hogy nem hajlandó megadni a törvény által meghatározott 40 százalékos nyugdíjemelést.

Románia az idén 3,8 százalékos gazdasági csökkenés mellett 8,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra számít. forrás: MTI / jogi fórum.

Bűnöző gyermekek – A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályozás problematik ája


gyerek_kamasz_sxc_667228_sneakers.jpg

12 éves kortól büntetendővé válnak a pedagógusok sérelmére elkövetett bűncselekmények – egy, az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat alapján. „Hiszen még gyerekek!”- szisszennek fel sokan a hír hallatán. A “tanárverő felvételek” tanúsága szerint a gyermek és a fiatalkorú is képes súlyos bűncselekményt elkövetni. De vajon alkalmas-e a büntetőjog a „megbotlott” fiatal helyes irányba terelésére? Egyáltalán, mit tehetne értük a jog?

A közelmúltban volt a 20 éves évfordulója a rendszerváltozást követő legfelkavaróbb hazai gyermekgyilkossági ügynek, amikor két tízes éveinek elején járó fiatal brutális kegyetlenséggel megölte a náluk nem sokkal fiatalabb iskolatársukat, Kocsis Franciskát. A fiatalkorúak által elkövetett erőszakos bűncselekményeknek mindig nagyobb a (sajtó)visszhangja, ilyenkor felmerül a szabályozás megreformálásának kérdése, felerősödnek a szigorúbb fellépést sürgető hangok is.

A fiatalkorú terheltekkel szemben a büntetőjog a felnőtt elkövetőkhöz képest több vonatkozásban eltérő szabályokat (nemcsak anyagi jogit, hanem eljárás- és büntetés-végrehajtási jogit is) állapít meg, ugyanis a fiatalkorú erkölcsi értékrendje, értelmi fejlettsége még ebben az életszakaszban is alakul, változik, csekélyebb élettapasztalattal rendelkezik, nem minden esetben képes maradéktalanul felismerni cselekménye következményeit.

Az eltérő büntetőjogi szabályozás gyökerei a XIX. század második felére alakult ki, ekkor vált agyermekvédelem a kriminálpolitika egyik legfontosabb kérdésévé. A szabályozás a nevelési eszmét állította a középpontba, előtérbe helyezvén a megelőzést, valamint intézményi szinten a felnőtt bűnelkövetőktől való elkülönítést. Azóta számos nemzetközi egyezmény – az ún. „Pekingi szabályok”, az Európa Tanács dokumentumai, stb. – került elfogadásra a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségre vonására vonatkozóan, melyek olyan elvi tételeket fogalmaznak meg, mint a minimális beavatkozás követelménye, a büntetés helyett nevelés gondolatának érvényesítése, a resztoratív (helyreállító) szemlélet. Fiatalkorúak esetében a jogkövetkezmények a felnőttekéhez képest enyhébbek, velük szemben szabadságelvonással járó szankció csak ultima ratio jelleggel kerülhetnek alkalmazásra. Egyre nagyobb jelentőséget kapnak a diverziós, a büntetőeljárás lefolytatásától eltekintő megoldások, a tettes-áldozat kiegyezése, a jóvátételre kötelezés.

Angliát a ’90-es évek elején sokként érte a két éves James Bulgert meggyilkolása. Az áldozatot két tízéves – előre kitervelve – elrabolta, megkínozta, majd megölte. A szigetország – a hírek szerint – a mai napig nem tudott napirendre térni e szörnyű bűncselekmény felett, a közvélemény örökre rácsok mögé zárta volna az elkövetőket, attól függetlenül, hogy kiskorúak voltak.

A büntethetőség alsó korhatárabüntetőpolitikai szakkérdés, Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő nemes egyszerűséggel úgy jellemezte, hogy az az elmúlt évtizedekben a büntetőjog Szent Gráljává vált. Európában a büntethetőség alsó korhatárának meghatározása nem esik egységes megítélés alá, pl. Angliában ez a 10-dik életév, azonban az megállapítható, hogy azt a legtöbb országban a 14-dik életévben állapították meg. Erre az életkorra tehető az az időszak, amikor a gyermek megszerzi azokat a társadalmi tapasztalatokat, amelynek birtokában képes morálisan értékelni a cselekedeteit, s ennek felismerése alapján tudatosan dönteni. A hazai Büntető Törvénykönyv (is) a fiatalkor kezdetét főszabály szerint a 14-dik életévben határozza meg, azonban kivételes esetben, meghatározott bűncselekmények elkövetése esetén – mint az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a terrorcselekmény, a rablás és a kifosztás –, a 12-dik életévet betöltött gyermeket is büntetni rendeli. Abban az esetben büntethető a 12-dik életévet betöltő,ha az elkövetéskor rendelkezett a cselekménye következményeinek a felismeréséhez szükséges belátással. A fiatalkorú beszámítási és belátási képességének vizsgálatára szakértő (pl. igazságügyi elmeorvos szakértő) kirendelésével, valamint a szakértői vizsgálathoz környezettanulmány, pedagógiai és iskolai jellemzés, stb. készítésével kerül sor. A fiatalkorúságnak a bűncselekmény elkövetése időpontjában kell fennállnia, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság nem befolyásolja a büntetőjogi speciális jogalanyiságot. A fiatalkor felső határa a 18-dik életév, e napon az elkövető még fiatalkorúnak számít, nagykorúsága a következő nappal kezdődik.

Európában a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerének két irányzata ismert: a nevelési (pl. Belgium) és az igazságszolgáltatási modell (pl. Anglia). Előbbi az elkövető személyiségére koncentrál, célja annak átnevelése, rehabilitációja. Utóbbi középpontjában a tett áll, nem a tettes, ebből következően a büntetés nem a rehabilitációra koncentrál, hanem az elkövető társadalomba reintegrálására. A legtöbb európai országban a modellek keveredését találjuk, Gyurkó szerint a szabályozás egyfajta „kiegyensúlyozott igazságszolgáltatási” modell irányába mutat, szociális és terápiás elgondolásokkal. Mindezt Lévay Miklós, volt alkotmánybíró, a fiatalkorúak büntetőjogának elismert szakértője úgy illusztrálta, hogy egy 15 éves gyerek esetében, aki életében először követ el lopást, nem szabad kizárólag a tettarányoság elvének érvényesülnie, kiemelt szerepet kell tulajdonítani a speciális prevenciónak és a nevelési szempontoknak is. Újvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője megerősíti a fentieket, a gyakorlati tapasztalati alapján azok a fiatalkorúak, akik csak egyszer botlanak meg, jó eséllyel válhatnak a társadalom hasznos tagjává.

A hazai fiatalkorúak büntetőjogában – a felnőttkorúakéhoz hasonlóan – a dualista szankciórendszer (büntetés, intézkedés) érvényesül, azonban fiatalkorúval szemben büntetés csak akkor szabható ki, ha a 14-dik életévét betöltötte és az intézkedés alkalmazása nem célravezető. A Btk. a fiatalkorúval kapcsolatos szankciók célját, a fiatalok helyes irányú fejlődésének, a társadalom hasznos tagjává válásának az elősegítésében határozza meg.

AzEurópa Tanács 11. számú ajánlásábanfoglaltakra tekintettel, fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó büntetést vagy intézkedést csak akkor lehet kiszabni, ha azok célja más módon nem érhető el. Ugyanis nagyon fiatal személyekről van szó, így a jellemfejlődésükre kifejezetten károsan hathat, ha ideje korán ki kell járniuk a „börtöniskolát”, képzett bűnözővé válhatnak a büntetés évei alatt, ahogyan Újvári, fiatalok ügyeire szakosodott büntetőbíró megfogalmazta a szabadságelvonással kapcsolatos aggályát.

ALegfelsőbb Bíróság 4/2007. BK véleményeszerint a nevelési célból kiindulva döntendő el, hogy a konkrét esetben szükség van-e személyi szabadság elvonására, azaz javítóintézeti nevelés alkalmazására, vagy büntetés kiszabásával a törvényi cél jobban elérhető. A bevezetőben említett Kocsi Franciska-ügyben az a döntés született az egyik elkövető esetében, hogy speciális rendelkezések mellett a szüleivel élhet tovább, mivel a szakértők úgy ítélték meg, ha javítóintézetbe kerülne, „ott a fiú időzített bombaként működne”.

Fiatalkorúakkal szemben azok a büntetések és intézkedések alkalmazhatóak, amelyek a felnőttekkel szemben is kiszabhatók, azonban a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű és jóvátételi munka, a pénzbüntetés, a kitiltás, a próbára bocsátás és a pátfogó felügyelet szabályai tartalmaznak rájuk sajátos, kiegészítő rendelkezéseket. Például fiatalkorúval szemben életfogytig tartó szabadságvesztés nem szabható ki, próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. Van egy speciális, csak a fiatalkorúakkal szemben elrendelhető intézkedés: a javítóintézeti nevelés. E szabadságelvonással járó szankció akkor kerül alkalmazásra, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében a környezetéből való kiemelése szükséges. Javítóintézeti nevelés – melynek tartama 1 évtől 4 évig terjedhet – nem rendelhető el azzal szemben, aki az ítélet meghozatalakor a 20. életévét betöltötte.

ABebukottak – már kultikussá vált – dokumentumfilm kíméletlenül mutatta be a fiatalkorúak börtönének világát.

Áltathatja magát az ember, hogy „már nem úgy mennek a dolgok”,azonban aKáin gyermekei után – a film 30 évvel később mutatja be, hogy mi történt a ’85-ös kultfilm főszereplőivel – mindenképpen elgondolkodtató, hogy az elkövető későbbi életére lehet-e determináló hatása a fiatalkorban elkövetett bűncselekményeknek, a lefolytatott büntetőeljárásnak, majd a kiszabott büntetés végrehajtásának.

A film megerősítheti a szakértők többségének azon véleményét, hogy a büntetőjog a legkevésbé alkalmas a „megbotlott” fiatalkorú helyes irányba terelésére, helyette a család, a megelőzés, a megfelelő intézményrendszer kiépítésének fontosságát hangsúlyozzák, hogy a jövőben minél kisebb számban kövessenek el a fiatalkorúak bűncselekményeket. forrás: Jogi fórum