Megsértette a romániai magyarok emberi méltóságát a román államfő – Gyűlöletbeszé dért bírságolta meg a diszkriminációellenes tanács,2020.05.2

Megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis román államfő, amikor magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata ellenfeleit – állapította meg szerdai határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).

A CNCD szavazattöbbséggel elfogadott határozatában 5000 lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki az elnökre.

Asztalos Csaba, a CNCD elnöke elmondta: ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást. A tanács 2000-től 100 ezer lejig terjedő bírságokat róhat ki, tehát az államfőre kiszabott büntetés kiegyensúlyozott, mértéktartó bírságnak számít – tette hozzá.

“Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet”– jelentette ki a CNCD elnöke.

Kifejtette: Klaus Iohannis tudatosan “játszott rá” azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy “a magyarok el akarják lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták, és ez folytatódott 1990 után is. Mindennek az államfő is tudatában volt – magyarázta Asztalos Csaba a CNCD szavazattöbbséggel hozott határozatát.

A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később Marcel Ciolacu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.

A Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű “Jó napot kívánok, PSD!”, illetve “Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: “Vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?”

Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban, magát a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. A CNCD határozatát – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon támadhatja meg az államfő.

Az elnöki hivatal aMediafax hírügynökségmegkeresésére azt válaszolta: Klaus Iohannis tudomásul vette a CNCD határozatát, mivel azonban azt teljességgel politikai döntésnek tartja, fellebbezni fog ellene az illetékes bíróságon.

ADigi 24 hírtelevíziónaknyilatkozó Kelemen Hunor úgy értékelte: Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor elégedett volt a CNCD-vel, amikor a testület őt és – az általa korábban vezetett – német kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: a diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott, diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát. Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő kijelentéséért – szögezte le az RMDSZ elnöke. forrás: MTI/Jogi fórum

Fokozatosan, szigorú menetrend mellett újraindítható az élet – Véget ér a koronavírus e lleni védekezés első fázisa! – Új szabályok

Fokozatosan, szigorú menetrend mellett, a koronavírus-fertőzés területi különbségeire is tekintettel újraindítható az élet Magyarországon – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Két szabály változatlan: a leginkább veszélyeztetettek, az idősek biztonságát ezután is garantálni kell, és a területi különbségekre is figyelemmel kell lenni. Az aktív fertőzöttek 70 százaléka Budapesten és Pest megyében – az összes haláleset 70 százaléka pedig csak a fővárosban – van, a kijárási korlátozásokat és a szigorú intézkedéseket ezért Budapesten és Pest megye egyes járásaiban továbbra is indokolt fenntartani – fejtette ki a tárcavezető.

A kormány döntése értelmében a kórházakból kimenő és oda bejövő betegeket kötelezően tesztelni kell, ahogyan az idősotthoni dolgozókat is. Négy egyetem orvostudományi karának összefogásában reprezentatív tesztelés kezdődik, ami választ ad arra, az ország körülbelül hány százaléka eshetett át a betegségen.

“Kijelenthető, 50 nap megfeszített munkájával Magyarország ma olyan helyzetben van, hogy az egészségügy akár a tömeges megbetegedések kezelésére is felkészült”– mondta Gulyás Gergely, jelezve: a koronavírus-járvány elleni védekezés most véget érő első fázisának legfontosabb teendője az egészségügyi rendszer felkészítése volt.

Kiemelte: a járványt sikerült lelassítani, a magyar számok kifejezetten kedvezőek, viszonylag alacsonyan maradt a fertőzöttek száma, de minden ilyen esetben a legrosszabb forgatókönyvre kell készülni, ennek megfelelően intézkedtek. Hangsúlyozta, a védekezéshez kulcsfontosságú lélegeztetőkészülék-állomány szempontjából is ma Magyarország a védekezésre leginkább felkészült országok közé tartozik.

Gulyás Gergely kijelentette: májusban fennmarad a tantermen kívüli, digitális oktatás, a júniusi helyzetről pedig később döntenek.

A tárcavezető közölte: az egész országban marad az ingyenes parkolás, ez az intézkedés bevált, nem eredményezett komoly forgalomnövekedést, viszont lehetővé teszi, hogy aki megteheti, nem a tömegközlekedést veszi igénybe, ami segíti a fertőzés terjedésének korlátozását.

A rendezvényekre vonatkozó korlátozások érvényben maradnak, augusztus 15-ig az 500 főnél nagyobb rendezvényeket nem lehet megtartani.

Elmondta: az idősekettovábbra is arra kérik, hogy csak a legszükségesebb esetekben hagyják el az otthonukat, a számukra biztosított 9-12 óra közötti vásárlási időszak megmarad. Emellett mindenkit kérnek, hogy viseljen maszkot, illetve takarja el a száját a tömegközlekedésben és a boltokban, valamint tartsa be a 1,5 méteres távolságot – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta:vidéken a kijárási korlátozásokat eltörlik, új, az eddiginél lazább szabályokat állapítanak meg, de azt kérik, hogy a védekezési intézkedéseket ott is mindenki tartsa tiszteletben.

Kifejtette: május 4-től engedélyezett az éttermek, szállodák és kávézók nyitva tartása a kerthelyiségekben, teraszokon. A strandok, szabadtéri múzeumok kinyithatnak. Szolgáltatások korlátozások nélkül nyújthatók, az amatőr és profi sportban engedélyezik az edzéseket és zártkörű rendezvényeket. Az esküvők, temetések, szentmisék, istentiszteletek a korábbi szabályok betartásával megtarthatók – sorolta.


Közigazgatási egyszerűsítésekről
döntött a kormány: az engedély alapján gyakorolható tevékenységek – egyes kivételekkel – mostantól bejelentés után gyakorolhatóak lesznek – jelentette be a miniszter. Ha valaki bejelenti egy tevékenység megkezdését és a hatóság azt nyolc napon belül nem tiltja meg, akkor a kilencedik naptól szabadon elkezdheti azt gyakorolni. Mintegy két tucat ügycsoport továbbra is engedélyköteles; a részletszabályok hamarosan megismerhetőek lesznek.

Elmondta, remélik, hogy az egyszerűsítéssel a koronavírus-járvány időszakában kevesebb lesz a személyes kapcsolattartás, illetve csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe. Ma 3000-4000 eljárásfajta van Magyarországon, évente 23 millió engedélyezési eljárást folytatnak le; ez a kormányhivatalok állománya mintegy 84 százalékának, mintegy 29 ezer tisztségviselőnek a közreműködését igényli.

Május 4-től feloldja a kormány a magánegészségügyre vonatkozó korlátozásokat – közölte. Elmondta, a korlátozások feloldása azért is fontos, mert a magánegészségügy hozzá tud járulni a közegészségügyi tehermentesítéséhez.

A közegészségügyi korlátozásokat négy lépésben, különböző időpontokban oldják fel különböző szakrendelésekre vonatkozóan. A részletszabályokat tartalmazó rendelet rövidesen megjelenik – közölte.

Gulyás Gergely elmondta: a magyar oktatási rendszer a jelenlegi helyzetben felkészült a hétfőn induló érettségi megtartására, a lehető legkisebb kockázattal lebonyolíthatóak a vizsgák. A vizsgázók több mint 97 százaléka úgy döntött, most érettségizik, a többiek ősszel.

Beszámolt arról is, hogy hétfőtől több adatot közölnek: a megbetegedésekre és halálozásokra vonatkozó adatokat külön közlik Budapestre és azokra a Pest megyei járásokra nézve, ahol fennmaradnak a kijárási korlátozások, továbbá az ország többi területére vonatkozóan.

Az orvosi protokolltól függ, kinél hányszor kell a tesztelést elvégezni, mára jelentős a tartalék tesztekből, így semmi akadálya nincs, hogy ha szükséges, többször is megtegyék ezt – közölte egy felvetésre. A kormány döntött arról is, hogy a egészségügyi dolgozóknál a tesztelést felgyorsítják, és mindenkinél elvégzik, aki idősotthonban dolgozik, illetve, aki betegként kórházba bemegy, onnan kijön.

Arról, hogy az otthoni karanténban lévőknél hogyan állapítják meg a gyógyulást, közölte: ezt is minden esetben orvosi protokoll határozza meg.

Arra a kérdésre, hogy az idei tanévben újranyithatnak-e még az iskolák, azt mondta: bizonytalanok ebben, a járványügyi helyzettől függ. Most azt lehet mondani, hogy június 2-ig iskolába menni a korábbi szabályok szerint nem kell, és nem is lehet. A gyermekek felügyeletéről gondoskodni kell az iskolákban, ez jelenleg is így van – közölte.

A miniszter kifejezte a kormány segítő szándékát az önkormányzatok felé, ugyanakkor megerősítette: a veszélyben a terheket is közösen kell vállalni. A központi költségvetés veszteségei jóval nagyobbak, mint amit az önkormányzatoknak arányosan el kell szenvedniük. A kormány arra készül, hogy az év második felében mindent megtegyen, hogy a gazdaságot is újra tudják indítani, az a cél, ne kevesebb, hanem több beruházás legyen, ez szolgálja a települések fejlesztését is. Ezért azt tervezik, hogy számos beruházással segítik majd a településeket – jelezte.

Remélik, augusztus 20-ra a nemzeti ünnepre lehet programokat csinálni, de erről ma felelősen nyilatkozni nem lehet – tette hozzá egy másik felvetésre.ű

A kreatív-, illetve az élőzenei ipar megsegítéséről azt mondta: részben eddig is nyújtott segítséget a kabinet ennek a szektornak, és a kultúra számtalan más területén is érzik, komoly baj van. A területen elindult civil összefogást üdvözlik, ehhez kormányzati lépések is kapcsolódni fognak – jelezte. A jövő héten lesznek olyan kulturális egyeztetések – vélhetően a miniszterelnök részvételével – amelyeken megpróbálják felmérni a lehetőségeket.

Az Európai Bíróság főtanácsnokának a röszkei tranzitzónát érintő álláspontjáról elmondta: egyelőre nincs szó az Európai Unió Bíróságának döntéséről. Hozzátette: az eljárás során a főtanácsnoki indítvány egy fontos pont, a végső döntés az esetek nagy többségében megegyezik azzal. Kiemelte: az indítvány ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésével. Magyarország 2015 óta folytat küzdelmet határai védelmének lehetőségéért, és ebben a küzdelemben az uniónak Magyarországot támogatnia kellene, az indítvány azonban ennek teljesen ellentmond. A bíróság kísérlet tesz arra, hogy a hatékony európai határvédelem lehetőségét meghiúsítsa. A magyar kormány úgy gondolja, a tranzitzóna bevált, remélik a bíróság nem a főtanácsnoki indítvány szerint dönt majd – rögzítette.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is: a 2021-es költségvetést Varga Mihály pénzügyminiszter május 19-én nyújtja be.

Az idei nyári turistaszezonra vonatkozó kérdésekre válaszolva Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt közölte: arra készül a kormány, hogy ha kisebb késéssel is, de a belföldi turisztikai szezon – a járványhelyzetre tekintettel – azért el fog indulni. A külföldi turisták elmaradásával azonban számolni kell, és fontos ezt ellensúlyozni, ezért döntött a kormány a SZÉP-kártyára utalható összeg emeléséről – tette hozzá.

A külföldi nyaralásról azt mondta: a magyarok körében leginkább kedvelt turisztikai célpontok ezekben a hetekben hoznak enyhítő intézkedéseket, de a jelenlegi helyzetben európai uniós egyeztetés szükséges az ügyben. Arra biztatott mindenkit, hogy ha teheti, akkor töltse itthon a nyaralását, mert ezzel támogathatja a turisztikai és vendéglátási szektorban dolgozó 400 ezer ember munkáját is.

A kormány tervez átképzéseket, oktatási programokat, szükség esetén a közmunkaprogram bővítését, minden eszközt igénybe vesz, hogy ne legyen olyan, aki három hónappal a munkája elvesztése után – sikertelen piaci elhelyezkedés esetén – ne kapna ajánlatot az államtól – közölte munkaügyi kérdésben.

Az állami bértámogatásról Gulyás Gergely azt közölte: jelentős forrást biztosítanak, ami havi szinten több tízmilliárd forintot jelent, a program május 1-jétvel indul.

Akiskereskedelmi különadó kivetését úgy magyarázta: a kormány mindig indokoltnak tartotta ezt az adónemet, mert helyes, ha multinacionális kereskedelmi láncok is hozzájárulnak a közteherviseléshez. Egy korábbi EU-döntés miatt azonban vissza kellett vonni, de mivel aztán a bíróság Magyarország javára ítélt, újra bevezetik. E teher mellett is megfelelő profittal működtethetők ezek az üzletláncok – tette hozzá.

A járvány miatti szigorított fogyasztóvédelmi intézkedésekrőlúgy tájékoztatott: a hatóság kiemelt aktivistással ellenőriz, április végéig több mint ezer üzletet vizsgált, és több mint 80 bolt esetében indított eljárást például az árakkal kapcsolatos jogsértések miatt.

A járvánnyal összefüggő önkormányzati korlátozó intézkedésekre kitérve a tárcavezető azt mondta: a helyhatóságok többsége arányosan élt az eszközzel, amit a május 1-jei hosszú hétvégére is megkapnak, utána viszont már nem. Volt ugyanakkor szerinte néhány túlkapás is, példaként említette egyes településeken a biciklis áthaladás tiltását.

Az Európai Parlament (EP) várható újraindulását firtató kérdésre úgy reagált: abból láthatjuk majd, hogy az EP újból működik, hogy egy sokadik határozatban elítéli Magyarországot.

Kárpátalja ügyében a Miniszterelnökség vezetője megerősítette: Magyarország mindaddig blokkolja az NATO-Ukrajna társulási megállapodást, amíg Kijev nem állítja vissza azt a korábbi szabályozást, amely megfelelő keretet biztosított a kárpátaljai magyaroknak az anyanyelvi oktatáshoz. forrás: MTI/jogi fórum

A fogvatartottak is megköszönik az egészségügyi dolgozók munkáját – Sajátos módon üzentek a mindennapok hőseinek –


A koronavírus-járvány idején mindenki nagyon hálás az egészségügyben dolgozóknak, hiszen ők nap mint nap fáradhatatlanul küzdenek azért, hogy a rászorulók megfelelő ellátásban részesüljenek. Hálásak a fogvatartottak is, hiszen az ő családtagjaikért is dolgoznak az orvosok, ápolók, de hálásak a büntetés-végrehajtás kötelékében szolgálatot teljesítő egészségügyi szakembereknek is.

Valamennyi hazai börtönben van egészségügyi szolgálat, ahol orvosok és szakápolók kezelik a fogvatartottak egészségügyi problémáit. A sopronkőhidai elítéltek – minden börtönben lévő fogvatartott nevében – sajátos módon üzentek a mindennapok hőseinek. https://youtu.be/hiu2_OaXxtg videó,2020.04.24.

A koronavírus-járvány következtében a magyar börtönökben is megelőző intézkedéseket vezettek be, amelyekről a büntetés-végrehajtás rendszeresen tájékoztatja a fogvatartottakat és hozzátartozóikat egyaránt.

Uniós jogot sért a magyar áfa-visszatérítési gyakorlat – Az Európai Bíróság ít életet hozott

Ellentétes az uniós joggal az a magyarországi gyakorlat, amely nem teszi lehetővé a gazdasági szereplőket a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését az uniós joggal ellentétesen kizáró magyar jogszabályból eredően ért gazdasági károk megtérítését – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A Bíróságnak a C-13/18 Sole-Mizo és a C-126/18 Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. egyesített ügyekben hozott ítélete

AC-274/10. sz. ügyben2011. július 28-án meghozott ítéletében az Európai Bíróság kimondta, hogy a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését kizáró magyar adójogi szabályozás nincs összhangban az uniós joggal.

A magyar jogalkotó ezután módosította a kifogásolt jogszabályokat, de nem rendelkezett az adóalanyok kárpótlásáról azokért a gazdasági hátrányokért, amelyeket a ki nem fizetett beszerzéseikhez kapcsolódó áfa késedelmes (csak a beszerzés ellenértékének kifizetése utáni) visszatérítése miatt szenvedtek el. E szabályozási mulasztás és a témában kialakult hatósági gyakorlat miatt pedig az adóalanyok nem tudták a késedelmesen teljesített visszatérítésekkel összefüggő késedelmikamat-igényeiket érvényesíteni.

A C-654/13. sz. Delphi Hungary ügyben 2014. július 17-én meghozott végzésében a Bíróság megállapította, hogy a kamatfizetés lehetőségét kizáró magyar szabályozás és hatósági gyakorlat ellentétes az uniós joggal.

A mostani ügyekben a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (C-13/18), illetve aSzekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (C-126/18) megkeresésére arról kell döntenie az Európai Bíróságnak, hogy összhangban van-e az uniós joggal a Delphi Hungary ügyben meghozott végzést követően kialakult azon magyar adóhatósági és bírósági gyakorlat, amely az Európai Unió Bírósága által megállapítottan az uniós jogba ütközően visszatartott héatúlfizetésre (a héa/hozzáadottérték-adó az áfa uniós jogi megfelelője) tekintettel esedékes adóvisszatérítés vonatkozásában az érintett adóalanyok javára a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat megfizetését írja elő.

Ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy olyan esetekben, amikor a tagállamoknak az uniós jog megsértésével beszedett adókra tekintettel kamatfizetési kötelezettségük keletkezik, uniós szabályozás hiányában az egyes tagállamok belső jogrendjének feladata meghatározni e kamatok fizetésének feltételeit, különösen e kamatok mértékét és számításának módját (37). E feltételeknek azonban tiszteletben kell tartaniuk különösen a tényleges érvényesülés és az adósemlegesség elvét, amelyek megkövetelik, hogy az uniós jog megsértésével visszatartott levonható héatúlfizetés visszatérítése iránti kérelem esetén esetlegesen fizetendő kamatok számítására vonatkozó nemzeti szabályok ne fosszák meg az adóalanyt az érintett összegek rendelkezésre nem állása által okozott gazdasági veszteségek megfelelő megtérítésétől (43-44).

E gazdasági veszteségek megtérítésével összefüggésben a Bíróság kimondja, hogy a vitatott magyar gyakorlat az Európai Unió Bírósága által megállapítottan az uniós jogba ütközően visszatartott héatúlfizetésre tekintettel esedékes adóvisszatérítés vonatkozásában az érintett adóalanyok javára a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat megfizetését írja elő, amely megegyezik a nemzeti jegybank által az irányadó refinanszírozási műveletekre alkalmazott kamatmértékkel (46). E tekintetben ugyanakkor a Bíróság hangsúlyozza, hogy amennyiben az adóalanyoknak az uniós jog megsértésével visszatartott levonható héatúlfizetés visszatérítésének elmaradásából eredő likviditási hiány kiegyenlítése érdekében a levonható héa összegének megfelelő összegű kölcsönt kell felvenniük valamely hitelintézetnél, úgy a kizárólag a hitelintézetek részére fenntartott magyar jegybanki alapkamat mértékénél magasabb kamatmértéket kell fizetniük (46).

Márpedig a Bíróság szerint az olyan nemzeti gyakorlat, amely alapján az uniós jog megsértésével visszatartott héatúlfizetés összegének az adóalany kérelmére történő visszatérítése esetén az ezen összegre alkalmazandó kamatokat alacsonyabb kamatmérték alapulvételével kell kiszámítani, mint amelyet a hitelintézetnek nem minősülő adóalanyoknak az említettel azonos összegű hitel felvétele esetén kell fizetniük, alkalmas arra, hogy megfossza az adóalanyt az érintett összegek rendelkezésre nem állása folytán okozott gazdasági veszteségek megfelelő megtérítésétől, ebből következően pedig nem tartja tiszteletben a tényleges érvényesülés, valamint az adósemlegesség elvét (49).

Emellett a Bíróság rámutat arra is, hogy e jogelvekkel ellentétes az a magyarországi gyakorlat is, amely szerint – a rendelkezésre álló információk alapján, amelyek vizsgálata a jelen ügyeket előterjesztő magyar bíróságok feladata – az adóalanyokat megillető említett kamatokat csupán egy adott bevallási időszakra terjedően kell megfizetni, olyan kamat felszámítása nélkül, amely arra szolgál, hogy ellensúlyozza az adóalany számára az e bevallási időszakot követően az e kamatok tényleges kifizetéséig az idő múlása által okozott, az érintett összeg értékét befolyásoló monetáris értékvesztést (49).

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar jog a magyar jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatmérték alkalmazását írja elő, amennyiben az adóhatóság a visszaigényelt áfát késedelmesen utalja ki (az adózás rendjéről szóló törvény 37. §-ának (4) és (6) bekezdése), a Bíróság megállapítja, hogy úgy tűnik, hogy e rendelkezés azon határidő adóhatóság által való be nem tartását szankcionálja, amelyen belül az köteles volt valamely általa fizetendő összeg visszatérítésére (41). Ezzel szemben a jelen ügyekben vita tárgyává tett gyakorlat alapjául szolgáló szabályozás2 kimondottan azt a helyzetet érinti, amikor a Bíróság visszamenőleges hatállyal megállapítja valamely adófizetési kötelezettséget előíró nemzeti jogszabálynak az uniós jogba való ütközését (41).

Ennélfogva, amennyiben e megállapítások valóban visszatükrözik a magyar jogi helyzetet – aminek vizsgálata a jelen ügyeket előterjesztő magyar bíróságok feladata –, a Bíróság szerint a szóban forgó két szabályozásról megállapítható, hogy azok tárgya és jogalapja is eltérnek egymástól, amiből az is következik, hogy nem sérti az egyenértékűség elvét3 az, hogy az említett két szabályozás az állam eltérő mértékű kamatfizetési kötelezettségéről rendelkezik (40 és 42).

Végül egy, a C-126/18. sz. ügyben felmerült kérdéssel kapcsolatban a Bíróság kimondja, hogy nem sérti az uniós jogot az a magyarországi gyakorlat, amely az uniós joggal ellentétesnek nyilvánított nemzeti rendelkezés alkalmazása miatt visszatartott levonható héakülönbözet után járó kamatok kifizetése iránti kérelmek tekintetében ötéves elévülési időt határoz meg, amelynek kezdő napja az e többletre vonatkozó visszatérítési eljárást bevezető nemzeti szabályozás hatálybalépésének időpontja (57-58). A Bíróság ítélkezési gyakorlatának értelmében ugyanis az uniós jogból származó kamatfizetési igények vonatkozásában észszerű mértékben meghatározott jogvesztő jellegű keresetindítási határidők, mint amilyen a szóban forgó elévülési idő is, összeegyeztethetőek az uniós joggal (54). forrás: EUB.

A végrendelet – Az örökül hagyás módjai és szabályai a magyar jog alapján 2020-04-16


Tiszteletben kell tartani azt a végrendeletet, amelyet egy McDonald’s papírszalvétára írtak – döntött a kanadai bíróság. A szalvétán az örökhagyó hét gyermekének neve volt feltüntetve és az „Osszák szét a vagyonomat egyenlő részekre, Philip Langan, Apa” szöveg. A bíróság azáltal, hogy a cetlire írt végakaratot érvényes végrendeletnek fogadta el, a favor testamenti elv „mindenekfeletti” érvényesülését biztosította. Milyen szabályok szerint és hogyan lehet végrendelkezni a magyar jog alapján?

A korábbi Alkotmánytól eltérően, az Alaptörvény nemzetközi szerződésekhez hasonlósan egy rendelkezésben szól – „Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez” – a tulajdonhoz és az örökléshez való jogról. Ugyanis az öröklési jog szoros összefüggésben áll a tulajdonhoz való joggal, az öröklés a tulajdon meghosszabbítását jelenti az ember halálát követő időre is, a tulajdonos jogosultságát jelenti az életében tulajdonában állott vagyontárgyak halála utáni átszármaztatására. Az öröklés csak és kizárólag az emberhez köthető fogalom, joghatásainak beállta az ember halálához kapcsolódik. Joghatását tekintve a halállal egy tekintet alá esik a holtnak nyilvánítása, illetve a halál tényének bírósági megállapítása is.

APolgári Törvénykönyvöröklési rendje a végintézkedésen és a törvényen alapuló öröklést ismeri. A végintézkedés körébe tartozik a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás, tehát a halál bekövetkeztéhez, mint halasztó feltételhez kötött jogügyletek. Törvényes öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyó végintézkedésben a hagyaték sorsáról nem rendelkezett. Amennyiben az örökhagyó végintézkedésben a vagyonának csak egy részéről rendelkezett, úgy a vagyon fennmaradó része tekintetében a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

A végrendeletaz örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben a vagyonáról, vagy annak egy részéről a halála esetére rendelkezik. Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel, kivételesen szóbeli végrendelettel lehet. A közvégrendelet közjegyző előtt tehető, alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közvégrendelet nem azonos a közjegyzőnél letett magánvégrendelettel, ez esetben a közjegyzőnél letétel csak a megőrzés, és a biztonság érdekeit szolgálja. Vak, írástudatlan, olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásban kizárólag közvégrendeletet tehet.

Írásbeli magánvégrendelet kizárólag olyan nyelven tehető érvényesen, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén (holográf) írni, más által írt végrendelet esetén (allográf) olvasni tud. Az írásbeli végrendelet alaki szempontból akkor lesz érvényes, ha az okiratból a készítésének ideje megállapítható. Továbbá, sajátkezűleg írt végrendelet esetén érvényességi feltétel, hogy azt elejétől a végéig maga a végrendelkező írja és aláírja, a más által írt végrendeletet két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismerje el. A tanúknak – e minőségükben – a végrendeletet minden esetben alá kell írniuk. A több különálló lapból álló végrendeletek esetében eltérő szabályok kerültek meghatározásra. A saját kezűleg írt végrendelet esetén minden lapot folyamatos sorszámozással kell ellátni, míg a más által írt végrendeletnél a folyamatos sorszámozáson felül, a végrendelet minden lapját a végrendelkezőnek és a tanúknak aláírásukkal kell ellátniuk. Amennyiben a magánvégrendelet gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült, érvénytelen. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet előnye a nem sajátkezűleg írt végrendelettel szemben, hogy az tanúk közreműködése nélkül is érvényes.

A szóbeli végrendelet kivételes és időleges végrendelet, akkor tehető, ha valaki az életet fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van (kivételes jelleg), amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A Ptk. alapján „a szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete”. A tanúkra vonatkozó szabályok megegyeznek az írásbeli végrendelet tanújára vonatkozó szabályokkal, azzal a kivétellel, hogy a szóbeli végrendelet tanújának nem kell írástudónak lennie. A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó az életét fenyegető rendkívüli helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább 30 napon át nehézség nélkül tehetett volna írásbeli végrendeletet (időleges jelleg).

A közös végrendelet– két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése – főszabályként érvénytelen, azonban a házastársak életközössége alatt tett közös okiratba foglalt végrendelkezés érvényes, ha a Ptk.-ban meghatározott feltételek teljesülnek.

A végrendeletet mindig az akarati elv szem előtt tartásával, a favor testamenti elvének, azaz az örökhagyó akaratának érvényre juttatásával kell értelmezni. Ez azt jelenti – a PK 82. számú állásfoglalása szerint –, hogy a végrendeletet kétség esetén úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata a lehetőség határai között a legmesszebbmenően érvényre jusson, a végrendelet érvényes legyen és hatályban maradjon. A végrendelet érvénytelenségére, hatálytalanságára, valamint a végrendelet tartalmára a Ptk. további rendelkezései az irányadóak. forrás:jogi fórum/Papp Nagy Zsolt.

Újabb csalási módszerre figyelmeztet a kibervédelmi intézet! – Magyar nyelvű Covid-19 t émájú levéllel próbálnak pénzügyi adatokat szerezni

Újabb a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos csalási módszerre figyelmeztet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet. Csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzés szerint ezúttal magyar nyelvű Covid-19 témájú levéllel próbálnak pénzügyi adatokat szerezni csalók, akik óvintézkedésnek álcázott e-mailekkel igyekeznek rávenni az áldozatokat számlaadataik megadására.

A támadók arra hivatkoznak, hogy – a személyes érintkezés csökkentése érdekében – a készpénzes fizetést banki utalással helyettesítik a jövőben, amihez elengedhetetlen a számlaadatok bekérése. A levélhez mellékelnek egy “Bankszámla frissítési űrlap” elnevezésű zip fájlt, amely – mint írták – valójában a számítógépet megfertőző káros kódot tartalmaz.

A kibervédelmi intézet felhívta a figyelmet arra is, hogy a személytelen megszólításból, a levél nyelvezetéből, valamint a helyesírási hibákból észrevehető, hogy az e-mail nem legitim forrásból származik. Azt javasolják, hogy az ilyen megkereséseket hagyják figyelmen kívül és a beérkezett levelet töröljék.

ANemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet már több alkalommal felhívta a figyelmet a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fenyegetésekre. Korábban azt közölték: február óta folyamatos az álhíreket és káros programokat terjesztő adathalász kampányok jelenléte.

További módszer, hogy a támadók helyi kórházak nevében küldenek e-maileket, amelyekben azt állítják, hogy a címzett érintkezett egy olyan kollégával, baráttal vagy családtaggal, akinél kimutatták a koronavírus-fertőzést. Ezért arra kérik a felhasználót, hogy a mellékelt űrlap kitöltése és kinyomtatása után, fáradjon be a legközelebbi kórházba a tesztek elvégzéséhez.

Az Intézet kiemelte: ha valaki megnyitja a mellékletként küldött “EmergencyContact.xlsm” táblázatot, és rákattint a “Tartalom engedélyezése” gombra, káros szoftvert letöltő és lefuttató makrók indulnak el a gépén. A rosszindulatú program egyrészt felderíti a megtámadott rendszert (könyvtármegosztások, telepített programok), másrészt kriptopénztárcákat (kriptopénzek tárolására szolgáló program) és a böngészők által elmentett sütiket (cookie) próbál megszerezni: így a bejelentkezési adatok is veszélybe kerülhetnek – hangsúlyozták.

A járvány ideje alatt továbbra is kellő óvatossággal szükséges kezelni az új koronavírussal kapcsolatos e-maileket, nem ajánlott megnyitni a csatolmányokat, helyette javasolt telefonon felvenni a kapcsolatot az e-mailt küldő szervezetekkel – ajánlja a kibervédelmi intézet. fórrás:MTI/ Jogi Fórum

Visszaélt hivatalával a volt fővárosi főügyész? – A Központi Nyomozó Főügyészs ég vádiratot nyújtott be Ihász Sándor ellen.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot hétfőn a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Ihász Sándor volt fővárosi főügyész ellen, akit a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított büntetőeljárásban 2018. április 20-án gyanúsítottak meg.

Az ügyészség közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettemiatt gyanúsítottként hallgatta ki a volt főügyészt.

A közölt megalapozott gyanú lényege szerint, a volt főügyész az akkori, illetve korábbi hivatali beosztásából eredőenhivatalos tudomással rendelkezett arról, hogy az ún. Fenyő-gyilkosság felbujtója továbbra is ismeretlen, és azt is tudta, hogy a felbujtó felderítése érdekében a hatóságok évek óta erőfeszítéseket tesznek.

Ihász Sándor volt fővárosi főügyész – Fotó: Halász Nóra / zoom.hu

A gyanú szerint a volt főügyész 2017 októberébena Fenyő János sérelmére megvalósított emberöléssel kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát átvette a hivatali helyiségében. A leirat átadója az időközben felbujtással meggyanúsított egyik személy volt, aki azért fordult az általa személyesen ismert gyanúsítotthoz, hogy tőle tanácsot kérjen.

Ihász Sándornakfel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltakolyanúj bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, e személy, vagy személyek büntetőjogi felelősségre vonásához.Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességeit, így azt, hogy a felmerült bizonyítékokat a nyomozó hatóság részére átadja,nem teljesítette, az átvett leiratot hivatali helyiségében tárolta. Ezen bizonyítékok a Központi Nyomozó Főügyészség által korábban lefolytatott házkutatás során kerültek lefoglalásra.

Ihász a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett. A továbbiakban szabadlábon védekezik.

Ihász Sándort, aFővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztályának korábbi vezetőjét2004 augusztusában nevezte ki a megüresedettfővárosi főügyészi posztraPolt Péterlegfőbb ügyész.

Ihász Sándor 1993 óta, azaz dolgozott az ügyészi szervezetben. 1995-től beosztott ügyészként a budapesti V., VIII., és XIII. kerületi ügyészségeken teljesített szolgálatot. 1998-tól a Fővárosi Főügyészségen, 2001-től a Legfőbb Ügyészség Nyomozás-felügyeleti Főosztályán dolgozott. 2002-től 2004-ig a Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztályát vezette. forrás: Jogi fórum

Összeférhetetlen bírók, kizárt bíróságok – Megkövetelt függetlenség és pártat lanság – A Szeviép-ügy margójára.

A bírói függetlenség és a pártatlanság követelményébe vetett bizalmat áshatja alá a közelmúltban elhíresült Szeviép-ügy. A hírek szerint a másodfokon eljáró tanács egyik bírájáról kiderült, úgy tárgyalta a szegedi önkormányzatnak is beszállító cég vezetőinek büntetőügyét, hogy családi cége már több, a város által indított közbeszerzési eljárásban is nyert. Milyen biztosítékai vannak a bírói függetlenségnek? Mire terjednek ki a bírói összeférhetetlenség szabályai? Mi történik akkor, ha – elfogultság miatt – egy teljes bíróságot kell kizárni egy ügy elintézéséből?

Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei között nem állítható fel rangsor, azok egységes rendszert alkotnak. Ez alól a bírói függetlenség képez kivételt, amely nem egyszerűen alapelv, hanem az igazságszolgáltató tevékenység fundamentuma. Hiányában az egész eljárás jogszerűsége kérdőjeleződik meg, és érvényesülése nélkül egy bírói ítélet sem tekinthető megalapozottnak. A bírói hatalom függetlenségével szorosan összefügg a pártatlanság követelménye, ugyanis kizárólag egy független bíró képes az egyedi ügyekben pártatlanul eljárni, ahogyan ezt Czine Ágnes megfogalmazta. A pártatlanság azt az elvárást fogalmazza meg az ügyben eljáró bíróval szemben – az alkotmánybíró asszony interpretálásában –, hogy egyrészt „a megítélendő ügy tekintetében ne rendelkezzen előítéletekkel,” másrészt „ az ügyben szereplő egyik fél javára, avagy hátrányára se legyen elfogult”.

Összeférhetetlenség

A bírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a bírói függetlenség és pártatlanság biztosítékai közé tartoznak, mely szabályokról a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (Bjt.) rendelkezik.

A törvény deklarálja a politikai elköteleződéstől való mentesség kötelezettségét, azaz a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathatnak. Meghatározásra kerültek a tilalmazott – a bírák által be nem tölthetett – köztisztségek körei (országgyűlési képviselő, polgármester, stb.), valamint a gazdasági életben való részvétel korlátai is, pl. bíró nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője. A tisztségük ellátásán kívül csak tudományos oktatói, edzői, művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, stb. munkát végezhetnek kereső tevékenységként, azonban ezek ellátásával nem veszélyeztethetik függetlenségüket, pártatlanságukat és nem kelthetik ennek a látszatát sem a Bjt. megfogalmazása szerint, valamint az előzőekben felsoroltak gyakorlása nem akadályozhatja hivatali kötelezettségeik teljesítését.

Amennyiben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kívánnak létesíteni, azt kötelesek előzetesen bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony létesítését megtilthatja, ha az a Bjt. rendelkezései szerint összeférhetetlen a bírónak a szolgálati viszonya alapján betöltött munkakörével.

Együttalkalmazási tilalmi szabályokat is meghatároz a törvény, mely alapján bírósági vezető hozzátartozója a bírósági vezető által vezetett bíróságon vagy bírósági szervezeti egységben bíróként nem működhet. Ugyanekkor e szabályok alól az Országos Bírói Tanács felmentést adhat, továbbá az összeférhetetlenség feloldásának kivételes módja lehet az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés is. Ez utóbbira – szolgálati érdekből – akkor kerülhet sor, ha az összes körülményre figyelemmel megállapítható, hogy az adott vezetői állás betöltése más módon nem lehetséges.

Ha a bíróval szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt bejelenteni, és az ok keletkezésétől számított 30 napon belül kezdeményezni a megszüntetését. Amíg az összeférhetetlenséget nem oldja fel, nem folytathat olyan tevékenységet, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik. Amennyiben a határidő lejártáig nem intézkedik az összeférhetetlenség megszüntetése iránt, úgy a munkáltatói jogkör gyakorlója határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését, mely határozattal szemben ugyanakkor bírósághoz fordulhat a bíró.

„A törvény által rendelt bíró” – bírák (bíróságok) kizárása

A bíróságok szervezetésről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) rendelkezései szerint senki sem vonható el a törvényes bírájától, aki az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapítható ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. A törvényes bíróhoz való jog alapelvének biztosítéka a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig meghatározott ügyelosztási rend, amely csak szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható. Az ügyelosztási rend módosításától meg kell különböztetni az ügyelosztási rendtől való eltérés jogát. Ez esetben a közzétett, érvényes ügyelosztási rendtől eltérően kerül egy ügy kiosztásra, amelyekre igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból, pl. a bíró betegsége, valamint az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, pl. a bíró kizárása kerülhet sor.

A bíró kizárására vonatkozó szabályozás szintén a bíróság iránti bizalom megőrzését garantáló pártatlanság érvényesülését szolgálja. Nem lehet az ítélkezés pártatlan, tárgyilagos, ha az eljárásban valamilyen okból elfogult bíró jár el. A kizárási okokat az egyes eljárási kódexek – a polgári perrendtartásról, a büntetőeljárásról, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvények – tartalmazzák, az a bíró, illetve bíróság, amellyel szemben a kizárási ok áll fenn, az ügyben nem járhat el. A kizárási okok feloszthatóak ún. abszolút kizárási okokra, valamint az elfogultsági kifogásra. Ez utóbbi kizárási ok annyiban különbözik az abszolút kizárási okoktól, hogy míg azok fennállása esetén feltétlenül ki kell zárni a bírót, addig az elfogultsági kifogás tárgyában való állásfoglalás mindig mérlegelés tárgya. A kizárás speciális esetét jelenti az a helyzet, amikor a kizárás nem egy bíróra, hanem egy egész bíróságra vonatkozik.

Az eljáró bíróság kijelölése

A bíróságok kijelölésére hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor kerülhet sor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el. Ez utóbbi valósult meg a Szeviép-ügy esetében is, amikor is a Szegedi Ítélőtábla bírái elfogultságot jelentettek be, ezért az ügyben eljáró bíróságot – a Pécsi Ítélőtáblát – a Kúria jelölte ki. A kijelölés szabályait – a kizárás szabályaihoz hasonlóan – az egyes eljárási kódexek rendezik. forrás: Jogi fórum.

Kártalanítás büntetőeljárásban – avagy az ártatlan elítéltek anyagi kompenzáci ója

vadlott_wikipedia_prison.jpg

Hónapok, évek és évtizedek a börtöncellák falai között – mindez ártatlanul, beláthatalan ideig viselve a sajtó- és a közvélemény által kreált bélyegeket. Anyagilag mennyiben kárpótolható az elvett idő a magyar jog alapján? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kártalanítás összegének megítélésénél?

Megbecsülni sem lehet, hogy hány embert ítéltek már el a világszerte ártatlanul. Az Egyesült Államokban nem példa nélküli, hogy egyes elítéltek ártatlanságára 20, netán 40 év múlva derül fény, nem egy esetben egy véletlen folytán, de van, hogy egy egy bűnbánó elkövető vallomása jelent feloldozást az ártatlan elítélt számára. Mindkét esetre van példa hazánkban is: Ki ne emlékezne a „Móri ártatlan”-ként elhíresült, tévesen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Kaiser Edére, vagy Balla Irma néhai fideszes önkormányzati képviselő tragikus esetére, akinek gyilkosaként saját fiát, Schönstein Sándort ítélték tévesen 12 év fegyházbüntetés letöltésére?

A téves ítéletek meghozatala számos okra visszavezethető – a felderítési szakaszban történt téves nyomrögzítés, eljárási hiba, megtévesztő tanúvallomás vagy akár az egymással konkuráló szakértői vélemények helytelen elbírálása következtében is születhet szerencsétlen döntés… Sok esetben maguk a gyanúsítottak tesznek pszichés nyomás hatására beismerő vallomást olyan bűncselekményben, amelyet soha nem is követtek el.

Mit jelent a kártalanítás jogintézménye a büntetőeljárásban?

A kártalanítás jogintézménye az 1780-as évekből, Olaszországból ered, amikor is Toszkánában pénzalapot hoztak létre az ártatlanul elítéltek kártalanítására. A jogintézményt 1853-ban már törvény is szabályozta és hamarosan a nemzetközi jog részévé vált. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kimondja: „Annak a személynek, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kikényszeríthető joga van kártalanításra.” Az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint: „Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.” [7.
kieg. Jkv. 3. cikk.]

Hazánkban a büntetőeljárásban indult kártalanításhoz való jog törvényi garanciáit az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése rögzíti: „Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.” A kártalanítás jogintézménye a károsult által elszenvedett hátrányok anyagi kompenzálását irányozza elő. A 41/2003 (VII.2.) AB határozatban foglaltak szerint: „A kártalanítás (visszatérítés) intézménye az állam büntető hatalmának gyakorlása során előforduló tévedések orvoslását szolgálja; feltételeit és korlátait a büntetőeljárási jogszabályok határozzák meg.”

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) egy teljes fejezetben rendelkezik a büntetőeljárásban indult kártalanítási ügyek szabályairól, ezzel törvényi szintre emelve azt a joggyakorlat által kimunkált igényt, miszerint a kártalanítás megítélésénél kizárólag az objektív tényeknek van jelentősége. Nincs jelentősége tehát az adott bűncselekmény tárgyi súlyának és társadalmi megítélésének – a kártalanítás megítélésénél kizárólag azon tényhelyzet mérvadó, hogy milyen időtartamban történt meg az alaptalan szabadságelvonás vagy szabadságkorlátozás az érintett vonatkozásában. [BDT2007. 1515. A felmentéssel végződő büntetőeljárás
során foganatosított előzetes letartóztatás miatt igényelt
kártalanítás megállapításánál nem lehet figyelembe venni a vád
tárgyává tett bűncselekmény súlyát és társadalmi megítélését. A
kártalanítási perben a szabadságelvonás tényének és tartamának
van jelentősége.
] A Be. 844. §-a is kimondja, hogy a kártalanítás kizárólag a szabadság korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti hátrányok orvoslására szolgál. A vallomástétel megtagadása önmagában nem zárja ki a kártalanítást.

A polgári jogi szabályok értelmében kártalanítás esetén a jogalap a vétkességtől teljesen független. A bekövetkezett kár tehát nem jogellenes magatartás következménye, a jogalap fennállásának részletes bizonyítási kötelezettsége így nem terheli a kártalanításra jogosultat. A Be. által szabályozottak szerint a kártalanítás jogalapja az alaptalan fogvatartás. A törvény taxatíve sorolja fel azon kényszerintézkedéseket, amelyek elrendelése esetén a terhelt erre irányuló igényérvényesítése esetén kártalanításra lehet jogosult. Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért, a bűnügyi felügyeletért, az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért a törvényben meghatározott esetekben (kártalanításra való jogosultság pozitív feltételeiBe. 845. §). A Be. 846. §-a sorolja fel azon eseteket, amelyek bármelyikének a felmerülése akkor is kizárja a kártalanítást, ha egyébként a pozitív feltételek fennállnak. [104/2009. (X.
30.) AB határozat
: A kártalanítás a meghatározott ügyészi és bírósági
határozatok alapján a büntetőeljárási törvény szerint létrejövő
jogviszony az állam és a határozattal érintett személy között. 
A
kártalanítás lehetőségéről való tájékoztatási kötelezettség
szabályozásának hiánya mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenességet idézett elő.]

A Be. által bevezetett, kártalanítás jogintézményének újítása az ún. osztott szerkezetű kártalanítás, melynek következtében a kártalanításra (i) egyszerűsített kártalanítási eljárásban, illetve kártalanítás iránti vagyonjogi perben, azaz (ii) kártalanítási perben kerülhet sor. Az eljárásra vonatkozó választás joga a kártalanítást igénylőt illeti. Az egyszerűsített kártalanítási eljárást kérelemre indul, míg a kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani, amelyre vonatkozó igény az állammal szemben érvényesítendő. Az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. Kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

A Be. kártalanításra vonatkozó szabályrendszere két jogvesztő határidőt állapít meg az igényérvényesítésre vonatkozóan. A kártalanítást igénylő terhelt a kártalanítást megalapozó határozat vele történő közlésétől számított 1 éven belül jogosult igénye érvényesítésére, amely határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs. Ha a kártalanítást igénylő terhelt az eljárás alatt meghal, az örökös igényérvényesítésére a terhelt halálának bekövetkeztétől számított 6 hónap áll rendelkezésre. [4/2003. PJE: Jogvesztéssel
jár az igény érvényesítésére megszabott határidő elmulasztása, a
jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett
rendelkezése alapján állhat be.]

Az egyszerűsített kártalanítási eljárásban az igazságügyi miniszter a kérelem beérkezését követő 2 hónapon belül köteles megvizsgálni, hogy a Be. 845. §-ban meghatározott pozitív feltételek fennállnak-e. Eljárása során adatszolgáltatást is kérhet a kompetens szervektől olyan adat, információ vonatkozásában, amely a kártalanítási eljárás során felmerülő körülmény tisztázásához szükséges, ezt követően döntéséről a kártalanítást igénylőt tájékoztatja. A kártalanítást igénylő a tájékoztatás szerint megállapított kártalanítási összeget a tájékoztatáshoz csatolt elfogadó nyilatkozat tervezetének a kitöltésével, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva, az igazságügyi miniszter részére történő megküldésével fogadja el. A megállapodást a kérelem benyújtásától számított öt hónapon belül lehet megkötni. A megállapított összeget az írásbeli megállapodást megkötését követő 15 napon belül kell kifizetni a kártalanításra jogosult részére.

A kártalanítás összegét a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályairól szóló 38/2018. (VII. 26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a kártalanítás jogalapját képező szabadságkorlátozás napjainak a száma és a kártalanítás egy napra eső összegének a szorzata teszi ki. Az egyszerűsített kártalanítási eljárásban a kártalanítás egy napra eső összege hétezer forint.

Kártalanítási perben a szabadság alaptalan korlátozásával, illetve elvonásával bekövetkezett kár megtérítése, illetve a nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj követelhető, azzal, hogy a büntetőügy során eljárt meghatalmazott védő díját és költségeit nem lehet érvényesíteni. A kártalanítási perben a polgári jog és a polgári perrendtartás szabályait a Be-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2019. márciusában indult perújítási tárgyalás az 1996-ban történt, a médiában csak „Prisztás-gyilkosság”-ként ismert büntetőperben, melyben a bíró február 14-én első fokon a jogerősen 15 év fegyházra ítélt Hatvani István elsőrendű vádlottat az emberölés vádja alól felmentette. Hatvani közel 8 évet töltött zárka falai között. Amennyiben a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét, az ártatlan elítélt több tízmillió forintos kártalanítási összegre lehet jogosult. forrás: Jogi fórum

Uniós jogot sért a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer – Az Európai B íróság döntést hozott

A magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Ezzel szemben nem ellentétes e joggal azon bejelentkezési kötelezettség, amelynek hatálya alá a külföldi illetőségű reklámszolgáltatók ezen adóval összefüggésben tartoznak – áll az Európai Unió Bíróságának C-482/18. számú ügyben hozott ítéletében.

A C-482/18. sz. ügyben hozott ítélet – Google Ireland Limited kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága

A 2020. március 3-iGoogle Ireland ítéletben (C-482/18)a Bíróság nagytanácsa kimondta, hogy egy olyan tagállami szabályozás, amely a valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatókat a reklámadó-kötelezettségük tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadságával. Ez még abban az esetben is így van, ha a Magyarországon letelepedett ilyen szolgáltatásokat nyújtók mentesülnek e kötelezettség alól arra tekintettel, hogy az említett tagállam területén alkalmazandó bármely másik adó tekintetében fennálló adóalanyiságuk címén összehasonlítható bejelentési vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá esnek.

Ezzel szemben a Bíróság megállapította, hogy a fenti elvvel ellentétes e szabályozás azon része, amely azt írja elő, hogy a Magyarországtól eltérő másik tagállamban letelepedett olyan szolgáltatásnyújtókkal szemben, amelyek nem tettek eleget a bejelentkezési kötelezettségüknek, néhány nap alatt egymást követően több mulasztási bírság kerül kiszabásra, amelyek halmozott összege elérheti a több millió eurót, anélkül hogy az illetékes hatóság az e bírságok halmozott összegét végleges jelleggel megállapító határozat elfogadását megelőzően biztosítaná e szolgáltatók számára a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges időt, hogy lehetőséget adna számukra az észrevételeik megtételére, illetve hogy e hatóság maga vizsgálatot folytatna le a jogsértés súlyossága tekintetében. A Bíróság e tekintetben hangsúlyozza, hogy azon mulasztási bírság összege, amelyet a Magyarországon letelepedett szolgáltatásnyújtóval szemben szabnak ki arra tekintettel, hogy az a nemzeti adózási szabályozás általános rendelkezéseinek a megsértésével nem tett eleget egy hasonló bejelentkezési vagy nyilvántartásba vételi kötelezettségnek, lényegesen alacsonyabb, és az az ilyen kötelezettség folyamatos be nem tartása esetén nem ugyanilyen mértékben és nem is szükségszerűen ilyen rövid határidőkön belül növekszik.

A jelen ügyben az ír jog szerinti Google Ireland társaság, amely a reklámadó hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, elmulasztotta az ezen adóval összefüggő bejelentkezési kötelezettségének teljesítését. Erre tekintettel e szolgáltatóval szemben, első alkalommal, tízmillió HUF (hozzávetőleg 31 000 euró) összegű mulasztási bírság, ezt követően pedig néhány napon belül további mulasztási bírságok kerültek kiszabásra, amelyek együttes összege elérte az 1 milliárd HUF-ot (hozzávetőleg 3,1 millió euró). Ezen összeg a bejelentkezési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetére a magyar szabályozásban előírt mulasztási bírságok maximális összegének felelt meg. A Google Ireland a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) előtt vitatta egyrészt a külföldi illetőségű reklámszolgáltatókkal szemben fennálló bejelentkezési kötelezettségnek, másrészt pedig az ilyen bejelentkezés elmulasztásához kapcsolódó szankciórendszernek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét. Ezen érvelés arra vezette e bíróságot, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz.

A Bíróság emlékeztet arra, hogya szolgáltatásnyújtás szabadsága tiltja minden olyan nemzeti szabályozás alkalmazását, amely alkalmas arra, hogy a tagállamok közötti szolgáltatásnyújtást a tisztán egy tagállamon belüli szolgáltatásnyújtásnál nehezebbé tegye. Ezen elv ily módon megköveteli az ezen alapvető szabadságot érintő minden olyan korlátozás megszüntetését, amely azon alapul, hogy a szolgáltatás nyújtója a szolgáltatásnyújtás helyétől eltérő tagállamban telepedett le.

A Bíróság rámutatott arra, hogy a szóban forgó bejelentkezési kötelezettség nem köti feltételekhez a reklámok közzétételére irányuló tevékenység Magyarország területén való folytatását, és az fennáll függetlenül attól, hogy mindezen, amagyar reklámtörvényhatálya alá tartozó szolgáltatók letelepedési helye hol található. Ezen adminisztratív követelmény önmagában nem képezi a szolgáltatásnyújtás szabadságának akadályát.

Ugyanis a jelen ügyben egyáltalán nem volt megállapítható olyan eltérő bánásmód, amely alkalmas arra, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősüljön, mivel minden szolgáltató mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben bármely más Magyarországon kivetett közvetlen vagy közvetett adónem hatálya alá tartozó adózóként már bejelentkezett vagy nyilvántartásba vételre került az adóhatóságnál. E mentesség nem bír visszatartó erővel, ugyanakkor a már nyilvántartásba vett szolgáltatók tekintetében elkerülhető valamely adminisztratív követelmény felesleges teljesítése.

Az adózással kapcsolatos szankciókat illetően a Bíróság emlékeztetett arra, hogy jóllehet az adóztatással kapcsolatos szankciók rendszere uniós szintű harmonizáció hiányában a tagállamok hatáskörébe tartozik, az ilyen rendszerek nem járhatnak az EUM-Szerződésben előírt szabadságok veszélyeztetésével.

Ebben az összefüggésben a Bíróság azt vizsgálta, hogy a jelen ügyben szóban forgó szabályozással előírt bejelentkezési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó szankciók ellentétesek-e az EUMSZ 56. cikk szerinti szolgáltatásnyújtás szabadságával. A Bíróság e tekintetben megállapította, hogy a szóban forgó szankciórendszer formális szempontból megkülönböztetés nélkül alkalmazandó minden olyan adóalanyra, amely nem teljesíti a bejelentkezési kötelezettségét, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban telepedett le. Ugyanakkor valójában csak a Magyarországon adóilletőséggel nem rendelkező adóalanyokat fenyegeti annak veszélye, hogy velük szemben e szankció kiszabására kerül sor.

Nem vitás, hogy a Magyarországon letelepedett reklámszolgáltatók szankcionálhatók a nemzeti adójogi szabályozás általános rendelkezései alapján velük szemben előírt hasonló bejelentkezési és nyilvántartásba vételi kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt.

Ugyanakkor a reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer olyan mulasztási bírságok kiszabását teszi lehetővé, amelyek összege jelentősen magasabb, mint azon rendszer keretében kiszabott mulasztási bírságok, amelyeket valamely Magyarországon letelepedett reklámszolgáltató által a nyilvántartásba vételi kötelezettségének megsértése esetére írnak elő. Másfelől sem az ez utóbbi rendszerben kiszabott összegek, sem e rendszerhez kapcsolódó határidők nem olyan szigorúak, mint amelyeket a reklámadóról szóló törvény által előírt szankciók keretében alkalmaznak.

A Bíróság megállapította, hogy ez a bánásmódbeli különbség, amelyet aránytalannak és következésképen nem igazoltnak ítél, a szolgáltatásnyújtás szabadságának az EUMSZ 56. cikk által tiltott korlátozásának minősül. forrás: Európai Unió Bírósága