Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a megújult központi honlapon tájékoztató anyagokat tett közzé a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozóan, mely tartalmazza – többek között – a beadványok benyújtásának folyamatát ismertető tájékoztatót, az egyes célcsoportok részére készített segédleteket, a beadványok benyújtását követő értesítésekkel és az illetékfizetéssel kapcsolatos tudnivalókat.

A 2018. január 1-jén vagy azt követően indult peres és nemperes eljárások tekintetében az E-PER 2018, az ezt megelőzően indult és elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek tekintetében az E-PER 2016 aloldal tartalmazza a haszos információkat.

Az OBH elnöke a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás során alkalmazandó elektronikus űrlapokat rendszeresített, melyek a Nyomtatványok menüpont alatt érthetőek el. Az űrlapok rendszeresen frissülnek, erről az OBH tájékoztatást nyújt a www.birosag.hu oldalon.

Az Üzemzavar naptár folyamatos és időszerű tájékoztatást nyújtaz elektronikus kapcsolattartást biztosító rendszerek karbantartásáról, üzemkieséséről, mely események az eljárási határidők számítása szempontjából bírnak jelentőséggel.

A Gyakran ismételt kérdések az elektronikus kapcsolattartásról aloldalon az elektronikus kapcsolattartást érintően leggyakrabban felmerülő kérdésekre találnak hasznos válaszokat az ügyfelek.

Az OBH a bírósággal történő e-kapcsolattartást érintő, ügyfelektől érkező technikai kérdések szakszerű megválaszolása céljából működteti az E-PER Helpdesket.

Az OBH 2015. évben több elektronikus ügyintézési szolgáltatást vezetett be, melyek az ügyfelek gyorsabb, olcsóbb, tértől és időtől független, online ügyintézését biztosítják:

• Az E-panasz biztosítja, hogy az ügyfelek az igazgatási panaszaikat a nap 24 órájában, a hét minden napján elektronikus úton is benyújthatják.
• A Pertartam-kalkulátor egy online szolgáltatás, melynek segítségével az állampolgárok megtekinthetik, hogy egyes ügytípusokat adott bíróság átlagosan mennyi idő alatt intéz el, s ezáltal döntésük alapján a per időszerűbb lefolytatását biztosító illetékes bíróságon indíthatnak pert.
• Bírósági Elektronikus Tájékoztató és Figyelmeztető Rendszer (BETFR) segítségével a regisztráló ügyfelek, jogi képviselők betekinthetnek az ügy alapadataiba, SMS és e-mail üzenetben tájékoztatást kaphatnak a fontosabb eljárási cselekményekről.

Szintén az ügyfelek kényelmét szolgálja a 2018. év során bevezetett Csődbetekintő Portál, amely a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. § (1d) bekezdése szerinti igazolás kiállítása iránti kérelmek elektronikus ügyintézését teszi lehetővé.

Kapcsolódó hivatkozások: forrás: OBH/jogi fórum

E-PER 2018

E-PER 2016

Üzemzavar naptár

Gyakran ismételt kérdések

E-PER Helpdesk

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd

www.sosjogisegitseg.com

A Veszprém Megyei Főügyészség indítványára a bíróság 68 000 000 forint Magyar Állam javára történő megfizetéséről rendelkezett egy német állampolgár és a megbízásából Magyarországon termőföldet felvásároló magyar állampolgárok közötti kártérítési perben. Az ítélet nem jogerős.

A tényállás lényege szerint a német férfi még az 1990-es években határozta el, hogy Magyarországon lótenyésztéssel, mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, bár tudta, hogy hazánkban mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogát nem szerezheti meg. A férfi bízott abban, hogy Magyarország uniós csatlakozásával az akadály elhárul, Németországban pedig olyan jogi tanácsot kapott, hogy ún. vagyonkezelői szerződések révén a használatába kerülhetnek a földterületek. 1999-ben ezért megállapodott egy Veszprém megyei férfival, aki vállalta, hogy a tiltó rendelkezéseket megkerülve, a termőföldek megszerzésében közreműködik.

Megállapodásuk nyomán közel 1000 ha földet vásároltak, melyek tulajdonjoga a magyar férfi és családtagjai nevére került bejegyzésre. A vásárláshoz szükséges pénzt minden esetben a német férfi adta, aki a földeken egy, a magyar férfival közösen alapított cégen keresztül gazdálkodott.

A külföldi fél látva, hogy a földszerzést a magyar jogszabályok továbbra sem teszik lehetővé, elhatározta, hogy felhagy a gazdálkodással, és értékesíti a termőföldeket, amely 2014-ben megtörtént. A német állampolgár és az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett magyar eladók között azonban a vételárral kapcsolatos elszámolásra nem került sor, és a német férfi peres úton követelte a pénzt az üzlettársától, illetve annak családtagjaitól.

Az ügyész e polgári perben lépett fel, és az ügyletkötések idején hatályos törvényi rendelkezések alapján indítványozta, hogy a bíróság a tiltott szerződést kötő félnek visszajáró, az ingatlanvagyon értékesítéséből származó vételárat az állam javára ítélje meg. A Veszprémi Törvényszék ennek nyomán a nem jogerős ítéletében a német félnek visszajáró szolgáltatásból68 000 000 forint elvonásáról döntött.

forrás: Veszprém megyei Főügyészség/jogi fórum

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd
www.sosjogisegitseg.com

DNS-vizsgálat elvégzésére kötelezte a bíróság II. Albert volt belga királyt abban az apasági perben, amelyet Delphine Boël indított ellene. Az asszony azt állítja, hogy az egykori uralkodó házasságon kívül született lánya.

Delphine Boël ügyvédjének közleménye szerint az ügyben eljáró bíróság elrendelte, hogy a korábbi belga király három hónapon belül apasági tesztnek vesse alá magát. II. Albert bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be a döntés ellen.

Delphine Boël több mint egy évtizede küzd azért, hogy jogi úton megállapíttassa, valóban II. Albert a vér szerinti apja. Az 50 éves nő az eljárás során több alkalommal is hangsúlyozta: nem pénzt vagy rangot akar, csak bizonyosságot.

II. Albert korábban félig-meddig beismerte, hogy az 1960-as évek végén – Delphine Boël születése előtt – viszonya volt egy nővel. A király 1999-es karácsonyi üdvözletében azt mondta, hogy több mint harminc évvel korábban házassága komoly válságba került, amelyen azonban feleségével sikerült túljutniuk.

Delphine Boël több mint egy évtizede küzd annak hivatalos megállapításáért, hogy II. Albert az édesapja. – Forrás: maszol.ro

II. Albert a pert megelőzően, 2013-ban szeretett volna megegyezésre jutni Delphine Boëlvel, hogy elkerüljék a bírósági ügyet. Egy levelet helyezett letétbe, amelyet csak a halál után lehetett volna felbontani, ebben állítólag elismerte volna, hogy ő az apa. Delphine Boël azonban visszautasította a javaslatot.

A belga alkotmány értelmében a király személye sérthetetlen, érinthetetlen, nemcsak büntetőjogi, hanem polgári jogi értelemben is: vele szemben semmilyen eljárás nem indítható, szó szerint a törvények fölött áll. Ez a mentelmi jog viszont csak addig illeti meg, amíg ő az uralkodó, márpedig a jelenleg 84 éves II. Albert egészségi okok miatt 2013-ban lemondott a trónról legidősebb fia, Fülöp javára.

forrás: Jogi fórum

A karácsonyi üdvözlőlapok és jókívánságok küldése a hazai adatvédelmi megfelelés komoly erőpróbája: a jogszabályok útvesztőjében elveszhet, ezért nehéz dolga van annak, aki jogszerűen szeretne karácsonyi üzeneteket küldeni. Az uniós jog nem tiltja, viszont az üzenetküldéseket szabályozó magyar jogot jogalkotónk a mai napig sem igazította hozzá az európai joghoz.

Bár az Európai Unió adatvédelmi rendelete magasabb adatvédelmi bírságokat és részletes adatvédelmi szabályozást vezetett be, a magyar jog szempontjából év végére elsősorban arra lehetett volna számítani, hogy komolyabb áttörés érhető el, azaz tisztázódnak az üzenetküldés feltételei és legalább idén már problémamentesen küldhetőek ki a karácsonyi üdvözlőlapok legalább az ügyfelek részére. Mégis, milyen útmutatót lehet adni annak, aki jogszerűen szeretne ilyen üzeneteket küldeni?

Karácsonyi üzenetküldés magánszemélyként

Ha valaki magánszemélyként (azaz nem gazdasági tevékenység keretében küld karácsonyi üdvözlőlapot) az nem tartozik az adatvédelmi jog és a reklámjog hatálya alá. Az adatvédelmi rendelet ugyanis nem alkalmazandó, ha az adatkezelést egy természetes személy kizárólag személyes vagy otthoni tevékenysége keretében végzi. Ez a kommunikációs csatornától függetlenül mind a postai, mind pedig az elektronikus csatornán megküldött üdvözletekre vonatkozik, ha annak egy magánszemély a küldője.

Karácsonyi üzenetküldés vállalkozásként

Az adatvédelem kérdése akkor jelentkezik, ha az üdvözlőlap küldése nem kizárólag személyes célból történik, vagy ha nem magánszemély a küldő fél, hanem egyéni vállalkozó, cég vagy jogi személy az üzenet küldője. Tipikusan ebbe a körbe tartoznak a céges üdvözlőlapok és jókívánságok, illetve a non-profit szervezetek karácsonyi jókívánságai.

A céges üdvözlőlapok esetében meg kell vizsgálni, hogy az üdvözlőlap reklámnak minősül-e.Reklám ugyanis természetes címzettnek közvetlen megkeresése módszerével, így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz csak akkorközölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. A reklám fogalmát az irányadó hatósági és bírósági gyakorlat tágan értelmezi, és ahhoz, hogy egy üzenet, tájékoztatás reklámnak minősüljön elegendő az, ha a vállalkozás neve, logója vagy terméke megjelenik a karácsonyi üzenetben. Ha az üzenet valamely brand elemet tartalmaz, mert egy cég fejezi ki a jókívánságait, az ilyen üzenetküldés a közvetlen üzletszerzésnek, direkt marketingnek minősül. Ha a karácsonyi üzenet „reklám”, akkor postai úton és az elektronikus úton megküldött jókívánságokhoz – bizonyos szűk körű kivétellel – egyaránt előzetes hozzájárulás szükséges a jelenleg hatályos magyar jogszabályok szerint. A reklámtörvény szerinti hozzájárulási követelmény független attól, hogy a karácsonyi üzenet üzleti ügyfélnek (B2B) vagy fogyasztónak (B2C) kerül megküldésre.

Az további értelmezés kérdése, hogy a reklámtörvényben megfogalmazott kifejezett hozzájárulás vajon adatvédelmi természetű, vagy attól független, például szabályozási (fogyasztóvédelmi) követelmény. Előbbivel kapcsolatban érdekes álláspontot közölt a holland adatvédelmi hatóság, kimondva, hogy a más jogszabályban körülírt hozzájárulás fogalma független a GDPR-ban használt hozzájárulástól és emiatt természetében is eltér attól. A magyar hatóság álláspontja ettől eltér. A reklámtörvény szerinti hozzájárulás egyértelműen a reklám üzenetnek minősülő kommunikáció fogadására irányul. Tehát ha egy természetes személy, valamint a jogi személy ügyfelek kapcsolattartóinak az adatait – ha kapcsolat áll fenn vele – a megfelelő szerződéses jogalap vagy jogos érdek alapján kezelhető az adatkezelő részéről (fontos, hogy utóbbi esetben is tiltakozási jogot kell biztosítani az érintettnek), ugyanakkor kifejezett hozzájárulás hiányában, reklámozási célból a kapcsolat nem vehető fel velük.

Postai üzenet küldése

A reklámtörvény kizárólag egy szűk kivételt ismer el a hozzájárulás követelménye alól.Mégpedig azt, ha az üzenetet postai úton küldik és az ún. „címzett reklámküldemény”-nek minősül, azaz egyszerre legalább 500 címzett részére feladott, a címzett neve, címe, és az üzenet jellegét nem módosító adat kivételével azonos tartalmú az üzenet, továbbá a címzetti adatok forrása megfelel a direkt marketing törvény feltételeinek (így különösen, ha ügyfél vagy támogató a címzett). Kisvállalkozások várhatóan nem tudnak ezzel a kivétellel élni.

Ha a karácsonyi postai üzenet nem tartalmaz reklámot, nem tartalmaz cégnevet és egyéb brand elemet sem, akkor egy ilyen postai üzenet „jogos érdek” alapján lehet küldhető, azaz ebben a kivételes esetben nem szükséges az érintett hozzájárulása ahhoz. Ekkor is azonban fel kell hívni a címzett figyelmét az ilyen üzenettel szembeni tiltakozás lehetőségére, melyre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

Elektronikus üzenet küldése

Elektronikus levelek esetében más a helyzet, mivel az elektronikus kereskedelemről szóló törvény szerint a társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatásokat is a reklámszabályok hatálya alá rendeli. Ez azt jelenti, hogy az ilyen üzenetek esetében minden esetben kifejezett hozzájárulás szükséges, akkor is ha nem minősül reklámnak a karácsonyi üzenet, vagy ha non profit szervezet küldi ki meg az üzenetet elektronikus (SMS, e-mail, Whatsapp etc) úton.

A reklámozással kapcsolatos elektronikus levelezéssel kapcsolatos kommunikációk hozzájáruláshoz kötöttsége arra is kiterjed, ha valaki létező ügyfeleinek küld ilyen üzenetet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy saját létező ügyfeleknek sem küldhető céges (reklám)üzenet, ha erre nézve nincs meg az ügyfél hozzájárulása. Az ilyen üzenetek „szerződéses kommunikációnak” sem tekinthetőek, azaz nem lehet arra hivatkozni, hogy az üzenetküldés valamely szerződés teljesítéséhez szükséges lenne.

Üzenetküldés külföldről

A külföldről történő elektronikus üzenetküldéssel sem lehet megkerülni a szigorú magyar szabályokat, csak emiatt nem érdemes offshore vállalkozást alapítani. Az európai elektronikus kereskedelemről szóló irányelv melléklete ugyanis a kéretlen kereskedelmi kommunikációkat kiveszi az ún. származási ország elve alól, azaz hiába szeretne valaki más európai ország (pl. az Egyesület Királyság) kedvezőbb szabályai alapján üzeneteket küldeni magyarországi címzetteknek. A magyar jogszabályok szigora tehát külföldről is fennáll.

A magyar jog szerint nem, a GDPR szerint igen

A fentiek a hatályos magyar szabályok, melyek rugalmatlansága a hatályos európai jog, így az általános adatvédelmi rendelet fényében szembetűnőek. Alaposan feltehető ugyanis, hogy a jelenleg hatályos magyar jog nem felel meg maradéktalanul az európai jog követelményeinek, ami a karácsonyi üzenetküldések jogszerűségét is alapvetően befolyásolja. Ennek indoka, hogy a magyar jog adatvédelmi rendelettel való harmonizációja a mai napig sem történt meg maradéktalanul, az a mai napig várat magára.

Az adatvédelmi rendelet szerint ugyanis a személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén „jogos érdeken” alapulónak tekinthető. Ez a szabály elsősorban a postai kommunikációkra vonatkozik, hiszen a postai (reklám)kommunikációkat (az elektronikus üzenetküldéssel ellentétben) nem szabályozza az európai jog. Kérdéses ezért, hogy a postai kommunikációkat milyen (jog)alapon köti kötelezően és főszabály szerint hozzájáruláshoz a magyar jog, ha az adatvédelmi rendelet szerint erre nincs szabályozási felhatalmazása a magyar jogalkotónak. A tagállami jogalkotó ugyanis csak az adatkezelésre vonatkozó szabályok „alkalmazásának kiigazítása” érdekében szabályozhatja ezt a területet. Azonban a postai üzletszerzés kifejezett hozzájáruláshoz kötése meghaladja azt a szabályozási felhatalmazást, melyet az adatvédelmi rendelet a magyar jogalkotónak biztosít. A magyar jog lehetséges uniós jogba ütközését jelzi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) „Az egyes törvényeknek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról szóló kormány-előterjesztés” véleményezéséről szóló állásfoglalása, melyben a NAIH a jelenleg hatályos szabályozás deregulációját javasolja, mivel szintén problémásnak látja ezen magyar szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét.

Elektronikus direkt marketing esetében más a helyzet, mivel azt az európai jog is címzetti hozzájáruláshoz köti, egy olyan kivétellel, melyet a magyar jogalkotó a korábban uralkodó „hozzájárulás fetisizmus” indokából nem ültetett át a hazai jogba. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv értelmében ugyanis létező ügyfeleknek saját hasonló termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos közvetlen üzletszerzési célra – az ügyfél tiltakozásáig – jogszerűen küldhetőek elektronikus reklámüzenetek. Ebben a körben tehát szintén felmerül a magyar jog európai joggal való összeegyeztethetőségének problematikája, tehát konkrétan az, hogy létező és ügyfélkapcsolatban álló személyek részére a jogos érdek figyelembe vételével miért nem küldhető magyar jog alapján (karácsonyi) üzenet. Feltétel azonban ilyenkor, hogy az üzenetküldésre saját hasonló termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosan kell sorra kerülnie, azaz a karácsonyi üzenetnek ilyen jellegű tartalommal szükséges rendelkeznie, hogy megfeleljen az európai jogi követelményeknek.

Összefoglalva a fentieket, az adatvédelmi rendelet tehát nem tiltja, hanem lehetővé teszi

• a magánszemélyként való (privát) karácsonyi üzenetküldést,
• a céges postai üzenetküldést, továbbá
• az elektronikus üzenetküldést létező ügyfeleknek, ha arra saját hasonló termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosan kerül sor.

A magyar (reklám)jog ezzel szemben tiltja és kifejezett hozzájáruláshoz köti jelenleg

• a céges postai üzenetküldést és
• az elektronikus üzenetküldést, mégpedig akkor is, ha az ügyfeleknek történik, vagy ha az üzenet nem minősíthető reklámnak, mert nem tartalmaz cégnevet sem vagy non-profit szervezet küldi ki.

A magyar jog és az európai jog közötti különbség tehát szembetűnő. A GDPR szabályai pedigkedvezőbbek, mint amit a magyar jog kínál. Az ideális és európai jognak megfelelő helyzet tehát az lenne, ha a céges postai karácsonyi üzenetküldéshez és a létező ügyfeleknek küldött üzeneteket nem kötné kifejezett hozzájáruláshoz a magyar jog, hanem arra hozzájárulás nélkül, jogos érdek alapján jogszerűen sor kerülhetne.

A fentiek tekintetében a magyar jog és az európai jog összhangja problémásnak tűnik, amely elsősorban annak tudható be, hogy a magyar jogalkotás késedelembe esett az adatvédelmi rendelet hazai végrehajtását szolgáló jogszabályok elfogadásával és a deregulációval. A NAIH a 2018. május 25. napján közzétett tájékoztató közleményében azt jelezte erre az esetre, hogy a NAIH az adatvédelmi rendelet által eltérést nem engedő módon szabályozott tárgykörökben az európai uniós rendeletet és nem a magyar jogot tekinti alkalmazandónak.Az adatvédelmi hatóság egyelőre nem adott ki állásfoglalást arról, hogy az uniós jog elsőbbsége alapján az európai jogi követelményeket kellene ezen a területen figyelembe venni. A karácsonyi üzenetküldés lehetősége ezért a magyar vállalkozások részére idén karácsonykor is csak szürke terület marad.

forrás: Baker & McKenzie

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd
www.sosjogisegitseg.com

Sikerrel perelt az ügyészség a biztosító tájékoztatási kötelezettségét elismerő fogyasztói nyilatkozatok érvénytelenségének megállapítása iránt. A jogerős bírósági döntés értelmében, mivel nem állapítható meg egyértelműen, hogy a fogyasztói nyilatkozat mely szerződési feltétel megismerésére és tudomásulvételére vonatkozik, ezért az érvénytelen.

A biztosítási tevékenységről szóló törvény a biztosító és a fogyasztó egyenlőtlen helyzete miatt kötelezően előírja a biztosítónak, hogy a szerződés megkötése előtt világos, pontos, közérthető, egyértelmű és részletes tájékoztatást adjon a szerződést kötni kívánó ügyfél részére. A szabályozás célja, hogy a fogyasztó a szerződés legfontosabb tartalmi elemeiről előzetes információkat kapjon, amelyek alapján kellő körültekintéssel, a biztosítási piacon elérhető termékek közül a legmegfelelőbb kiválasztásával tudjon szerződni. A kötelező felelősségbiztosításnál ezt az is indokolja, hogy a fogyasztó csak meghatározott időszakban tud másik biztosítóhoz átszerződni, erről pedig csak egyértelmű tájékoztatás birtokában hozható megfelelő döntés.

Szakítás után hirtelen felindulásból küldött volt barátnőjéről intim fotókat egy középiskolás fiú egy népszerű közösségi oldalon keresztül. Megbánta, de már nem tudta megállítani a közzétételi láncolatot – a képek sok száz emberhez eljutottak. – Gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat 11 fiatallal – fiúkkal és egy lánnyal – szemben a Budakörnyéki Járási Ügyészség – tájékoztatott a vádhatóság kedden.

Pest megyei középiskolások olyan pornográf felvételeket osztottak meg az interneten, amelyek az egyik vádlott volt barátnőjéről, a bűnügy sértettjéről készültek – tartalmazza a közlemény.

A felvételeket egy fiú készítette a lányról a telefonjával, illetve a lány, aki bízott abban, hogy a felvételek nem kerülnek illetéktelen kezekbe, maga is küldött a fiúnak intim fotókat.

Végül 2017 nyarán a fiatalok szakítottak, ám a fiú, aki haragudott a lányra, a felvételeket egy közösségi oldalon elküldte az egyik barátjának. Utóbbi pedig egy ismerősének továbbította a képeket.

A fiú, néhány nap múlva megbánta, hogy elküldte a képeket és arra kérte a barátját, hogy törölje az átküldött felvételeket, azonban addigra már a felvételek a bűnügy további vádlottjaihoz is eljutottak. Ők letöltötték, elmentették, tárolták, majd egymás között és további ismerőseik között megosztották a felvételeket.

A vádlottak olyan csoportokba is feltöltötték a pornográf felvételeket, ahol több százan megtekinthették azokat – ismertette az ügyészség.

A közlemény szerint “aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről pornográf felvételt készít, megszerez, tart, átad, más vagy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűncselekményt követ el”

forrás:MTI / jogi fórum

Tisztelettel:

Dr. Kutas Gábor ügyvéd
www.sosjogisegitseg.com

Két hónapos előzetes letartóztatásba helyezik a lengyel bankfelügyelet (KNF) két héttel ezelőtt lemondott, korrupcióval gyanúsított elnökét, Marek Ch.-t – döntött az illetékes katowicei bíróság csütörtökre virradó éjjel.

A KNF volt elnökét kedden idézték be a katowicei ügyészségre. Letartóztatása idején az ügyészség folytatja a rendelkezésére álló bizonyítékok ellenőrzését, és megvizsgálja a gyanúsított vallomását is. Marek Ch. kimerítő vallomást tett, de nem ismerte el bűnösségét. Ügyvédei fellebbezést jelentettek be a bírósági döntés ellen.

A gyanú szerint Marek Ch. idén tavasszal a hatodik legnagyobb lengyelországi pénzintézet, a Getin Noble Bank (GNB) tulajdonosának, Leszek Czarneckinek – az utóbbi által rögzített, és az ügyészségnek átadott beszélgetés során – a KNF “jóindulatú hozzáállását” ígérte a nehézségekkel küszködő, átalakítás előtt álló banknak annak fejében, hogy a GNB egy, Marek Ch. által ajánlott jogászt alkalmaz.

A lengyel ügyészség szerdai közleménye szerint a KNF volt elnökének minden olyan lépéstől tartózkodnia kellett volna, amely megingathatja a bankfelügyelet iránti bizalmat. A gyanú szerint “egy másik személy anyagi haszonszerzése” érdekében Marek Ch. túllépte hatáskörét. Ha bűnösnek találják, tíz évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

Mateusz Morawiecki kormányfő október 13-án fogadta el Marek Ch. lemondását, a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap aznap közölte a GNB tulajdonosa által átadott hangfelvétel részleteit.

Forrás: MTI/Jogi fórum

A testület friss határozatában kiemelte: egy gyermek jogellenes elvitele kapcsán folytatott eljárásban a bíróságnak lehetőség szerint a felek által felajánlott összes bizonyítási eszközt igénybe kell venni annak érdekében, hogy egyértelműen megállapíthatóak legyenek a kiskorú gyermekek érdekei. Az olyan eljárás, amely ellehetetleníti azt, hogy a gyermek érdekeire fény derüljön, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének.

Az Alkotmánybíróság eljárása alkotmányjogi panasz alapján indult. A részben Spanyolországban, részben pedig Magyarországon élő szülők házassága megromlott, a magyar anya pedig úgy döntött, hogy négy éves fiú-, illetve két éves lánygyermekével Magyarországon kíván élni. Az olasz származású apa eljárást indított az anya ellen gyermek jogellenes elvitele miatt. A magyar bíróságok a bizonyítékokat végül úgy értékelték, hogy az anya a gyermekeket jogellenesen vitte el Spanyolországból.

Az anya indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, a tisztességes eljáráshoz való alapjog sérelmére hivatkozással. Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás során a bíróság a bizonyítást számára ellehetetlenítette, például azzal, hogy nem rendelt ki igazságügyi pszichológus szakértőt, nem adott helyt az idősebb gyermek meghallgatására irányuló kérelemnek, és tévesen állapította meg az idősebb gyermek szokásos tartózkodási helyét is. Állítása szerint a bíróságok azt sem vizsgálták, hogy a gyermekek Spanyolországba vitele esetén megfelelő környezetbe kerülnének-e, bár ez indokolt lett volna.

Az Alkotmánybíróság aláhúzta: az Alaptörvény mindenkinek jogot biztosít ahhoz, hogy ügyében független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül döntsön. Az Alkotmánybíróságnak meg kellett vizsgálnia azt, hogy az indítványozó által állított egyes eljárási hibák összességükben – tekintetbe véve a gyermekek érdekeit is – vezethettek-e az eljárás tisztességtelenségéhez.

A Magyarország által is kihirdetett, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában kelt egyezmény alapján a jogellenes elvitel kapcsán lefolytatott bizonyításnak arra is ki kell terjednie, hogy a gyermek visszavitele a gyermeknek testi vagy lelki károsodást okoz-e. A hatóságok ugyanis nem kötelesek elrendelni a gyermek visszavitelét, ha az a gyermeket testi vagy lelki károsodásnak tenné ki, vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene számára. A gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga ugyanis alaptörvényi védelemben részesül.

A határozat szerint a bíróságok jelen ügyben a szakértő kirendelésére irányuló indítványt értelmezhető indokolás nélkül utasították el, ezzel az anyát lényegében az egyetlen lehetséges bizonyítási eszköz igénybevételétől fosztották meg. Bár a bíróságok részletesen megvizsgálták azokat a körülményeket (pl. szokásos tartózkodási hely, elvitel jogellenessége), amelyeket a nemzetközi és a hazai szabályozás is megkíván, ugyanakkor nem vizsgálták kellő alapossággal azt, hogy a gyermekek visszavitele a gyermekek számára milyen pszichés, vagy testi következményekkel járna, járhatna. Ez a körülmény sértette a tisztességes eljárás alapjogát, ezért az Alkotmánybíróság a bírósági határozatokat megsemmisítette.

A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Schanda Balázs és Szabó Marcel alkotmánybíró, különvéleményt fűzött Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybíró. A határozat teljes szövege és adatlapja az Alkotmánybíróság honlapján megtekinthető

forrás: Alkotmánybíróság/ Jogi fórum

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd

www.sosjogisegitseg.com

A városvezetés javaslatára kiterjesztik a helyi iparűzési adó alóli mentességgel érintett vállalkozások körét. A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése nyomán a mentességnek az adóalap által meghatározott határát az eddigi 1 millióról 1,5 millió forintra emelik.

A testület 26 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett támogatta a mentesség kiterjesztését.

A helyi iparűzési adómentesség a fővárosban jelenleg azt a vállalkozót illeti meg, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított adóalapja az 1 millió forintot nem haladja meg. A döntés értelmében 2019. január elsejétől az kap mentességet, akinek az említett adóalapja nem haladja meg a 1,5 millió forintot.

A háziorvos, védőnő vállalkozások adómentessége nem változik.

Az elfogadott javaslatban kiemelték: a megalkotandó új szabályozás adómentességet bővít, kedvezőbb helyzetbe hozva a kisvállalkozásokat.

Az előterjesztéshez készült hatásvizsgálat szerint a fizetési kötelezettség alól a jelenlegi mintegy 27 400 adózó helyett várhatóan több mint 46 ezer mentesül, ugyanakkor a fővárosban összességében ez hozzávetőleg 300 millió forint kiesést generál, ami a fővárosi önkormányzat költségvetésében mintegy 160 millió forintot jelent.

forrás: MTI.

Állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége. – Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelmény megállapításáról határozott.

Az alapügy felperese 2011. december 31. napjáig rokkantsági nyugdíjban részesült, azonban az új szabályozásnak megfelelően lefolytatott felülvizsgálat eredményeként állapotában javulás következett be, és ellátásának összege a korábbi rokkantsági nyugdíjának kevesebb, mint a felére csökkent. Az ezt tartalmazó társadalombiztosítási határozatot az illetékes bíróság hatályon kívül helyezte, mivel álláspontja szerint önmagában az egészségi állapot meghatározására használt százalékos értékek változása nem indokolhatja az állapotjavulást: ki kell mutatni azt is, hogy az eltérő minősítési szempontok miatt csak a százalékos értékekben, vagy ténylegesen történt-e az ellátásra jogosult egészségi állapotában változás. Az ügy végül a Kúriára került, amely kezdeményezte az Alkotmánybíróságon a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény Emberi Jogok Európai Egyezményébe, mint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát.

A rokkantsági ellátások összege a 2012. január 1. napját megelőzően folyósított rokkantsági nyugdíjak összegéhez képest kizárólag akkor csökkenthető, ha az ellátásra jogosult személy állapotában javulás következett be, azonban a szabályozás nem határozza meg az állapotjavulás fogalmát. Az Alkotmánybíróság rámutatott: aránytalan, és így Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes az egyes ellátásra jogosultak által viselt teher akkor, ha az ellátás csökkentésére kizárólag a jogi keretek átalakításából következően az egészségi állapot meghatározására használt százalékos értékek változása miatt kerül sor. Az Alkotmánybíróság ezért alkotmányos követelményként rögzítette, hogy állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.

Az Alkotmánybíróság kiemelte: a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségek egyikéből sem vezethető le egy meghatározott összegű ellátásra való alanyi jogosultság. Ebből következően a támadott rendelkezés rokkantsági ellátás összegét megállapító rendelkezése önmagában nem lehet ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, így az Emberi Jogok Európai Egyezményével sem. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hivatalból eljárva azt is megállapította, hogy a kötelező felülvizsgálatot követően a rokkantsági ellátás összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár 50 %-ot meghaladó mértékben is csökkenhet. Az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg akkor, amikor nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. március 31. napjáig tegyen eleget.

A határozathoz párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes és Stumpf István alkotmánybíró, különvéleményt fűzött Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybíró.

Alkotménybíróság.