Németh János – A polgári perjog atyja.

Németh János jogásznemzedékek sorát vezette be a polgári eljárásjog rejtelmeibe. Neve garancia volt a minőségi oktatásra, de a szigorú vizsgáztatásra is. A pesti jogi kar legendás oktatója közéleti szerepet is vállalt: elnöke volt az Országos Választási Bizottságnak, majd az Alkotmánybíróságnak.

Németh János 1933. július 31-én született Újpesten idősebb Németh János és Nemes Erzsébet gyermeke­ként. Miután szülei visszaköltöztek édesapja szülőfalujába, a Somogy megyei Telekibe, tizenhárom éves ko­rától egyedül élt a fő­város­ban.

A Szent István Gimnáziumban, akkori nevén az I. István Gimnáziumban tanult. Nyolcadikos gimnazistaként néhány osztálytársával gyak­ran jártak az ame­rikai nagy­követség könyvtárába. Kissé naiv fiatalemberek voltak, késő este jártak a könyv­tárba, abban bízva, hogy senki nem veszi észre őket. Az éber ál­lamvédelmi hatóság azonban figyelte a könyvtárba járásukat. Az volt a szeren­cséjük, hogy az ÁVH akkor tette erről a be­je­lentést a gimnázium igaz­gatójának, amikor már leérettsé­giztek. A felvételi je­lentkezését viszont már nem továbbí­tották az egyetemre.

Valószínűleg ezért nem lett állatorvos. Mivel a vidéki életet ismerte és szerette az állatokat, az Állatorvostudományi Egyetemre jelentkezett. Csakhogy a je­lentke­zési lapjának visszatartása miatt végül nem felvételiz­hetett. Egy évre a szüleihez költözött, a Somogy megyei Tele­kibe, ahol állást kínáltak. Egy évig a helyi tanácsnál dolgozott, ahol gyakran ke­rült kezébe a Ma­gyar Köz­löny. Annyira megtetszett, hogy egy idő után kacérkodni kezdett a gondolat­tal: a jogi karra je­lentkezik.

Németh János

A pesti jogi kar legendás oktatója – neve garancia volt a minőségi oktatásra, de a szigorú vizsgáztatásra is. – Polgári eljárásjogi szemináriumot vezet 1958-ban. – Forrás: ajk.elte.hu

A jogi karra ko­rábban nem is volt felvételi vizsga, mert szinte senki nem je­lentkezett, mond­ván, ha a kommunizmusban nincs állam és jog, ak­kor minek a jo­gász. Az Egyetem téri épület I. számú tanter­mében volt a felvételi vizsga, ahol utána négy évet abszolvált, és ahol a későbbiekben egyetemi ok­tatóként ren­geteg előadást is tartot­t. Ahogy az Alkotmánybírák talár nélkül című interjúkötetben is fogalmazott, az első emeleti sa­rokterem élete egyik meghatározó hely­színe volt.

Egyetemista korában sokat sportolt, bok­szolt, az ELTE labdarúgócsapatának tagjaként pedig kemény védőjátékos hírében állt. Nem szakadt el később sem a sporttól, 1985 és 1987 kö­zött az egyetemi sport­egyesü­let, a BEAC elnökeként tevékenykedett.

A tanrendnek megfelelően két évig nem jutott az eljárásjog közelébe, vi­szont a polgári anyagi jogot hamar megkedvelte Nizsalovszky Endre előadá­sain. Az 1954–55-ös tanévre meghirdetett polgári eljárásjogi témakörben A kasszációs-revíziós perorvoslati rendszer című dolgozatáért kéthavi egyetemi tanársegédi fizetésnek megfelelő pénzjutalmat kapott. Harmadéves korától erősen kötődött a polgári eljá­rásjog nagy tudású professzo­rához, Beck Salamonhoz. Sala bácsi volt a máso­dik apja, aki szinte a fiának te­kin­tette és úgy is kezelte. Később, 1959-ben az idős professzor volt az es­küvői ta­núja is. Sala bácsi javasla­tára Nizsalovszky 1955-ben meghívta az akkor polgári eljá­rásjogot is oktató polgári jogi tanszékre. Tan­széki de­monst­rá­tor lett. Hamar bedob­ták a mélyvízbe, az esti és le­velező ta­gozaton tartott előadások mellett gyakran helyet­tesítette Sala bácsit a nappalin is. 1956-ban summa cum laude fokozattal szerzett jogi diplomát.

Németh János

Nem ódzkodott a közéleti szerepvállalástól sem. A rendszerváltozás izgalmas éveiben az Országos Választási Bizottság elnöke. – Forrás: ajk.elte.hu

Az évtizedek során jogászhallgatók generációit tanította a polgári eljárásjogi tanszéken, amelynek később tanszékvezető egyetemi tanára lett. Az Egyetem téri épület a második otthona volt. Tanári nagyságáról árulkodott, hogy legendás szigora ellenére a hallgatók a kar ki­váló oktatójának választották.

Otthonosan mozgott a tudományos világban. A Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként 1973–74-ben Münchenben, 1984-ben Kölnben folytatott kutatómunkát. 1993-tól 1997-ig az ELTE általános rektorhelyettesi tisztségét töltötte be. Tagja volt a MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának, valamint az MTA Doktori Tanácsa Állam- és Jogtudományi Szakbizottságának is.

1986-tól 1997-ig ügyvédként tevékenykedett, a Békés–Németh–Vékás és Társai Ügyvédi Irodát vezette. 1990 és 1997 között tagja volt az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökségének, de kipróbálta magát bíróként is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróságban.

Nem ódzkodott a közéleti szerepvállalástól sem. A rendszerváltozás izgalmas éveiben – 1990 február és 1997 júliusa között – a sokszínű és kiterjedt hatáskörű Országos Választási Bizottság elnöke volt. Szinte kezdő OVB-elnökként egy politikailag pikáns történet főszereplője lett.

1990. március 25-én hat órakor kez­dődött az első szabad parlamenti választá­sok első for­dulója, és az OVB tagjai már öt órakor bent voltak a Parlament­ben. Fél hatkor tele­font kapott Debrecenből, hogy a város főutcáján – a temp­lomtól a vasútállo­másig – megjelentek a szov­jet páncélosok. Egy másodperc alatt kiverte a verejték. Azonnal igyekez­te telefonon utolérni Németh Mik­lóst, akivel végig jó volt a kap­csolata, de közölték, hogy a mi­niszterel­nök úr lement Monokra a szüleihez. Ezek után egy dolgot tudott tenni, felhívta a magyar honvédség vezérkari főnökét, és kérte, hogy nézzenek utána, mi történik Debrecenben. A vezérkari főnök na­gyon korrekt volt, mert rövid időn belül visszahí­vta, hogy beszélt a szovjetekkel, akik – függetlenül a magyar válasz­tásoktól – folytatták a kivonulást. Azért voltak kint az ut­cán a páncé­losok, mert mentek ki a vasútállomásra, hogy a szerződés­ben vállalt határidőre el tudják hagyni az or­szágot. A diplomáciai szempontból is kínos ügyet aztán nem kürtölték szét, hanem intézkedtek, hogy a válasz­tá­sok befejezéséig ne legyenek a debreceni utcákon a szovjet páncélosok.

Németh János

A Németh János vezette Alkotmánybíróság határozatot hirdet. – Fotó: Kovács Attila / MTI

Az oktatás területén sem tétlenkedett. Közvetlenül a rendszerváltozás után tanszékvezetőként kezdeményezte a kar vezetésénél, hogy az addigi két féléves oktatási időszakban a polgári perjogi ismereteket oktassák, majd azt követően egy további félévben külön tantárgyként a rendkívül nagy mértékben megnövekedett és jelentőssé vált nemperes eljárásokat.

Egy interjúban arra a kérdésre, hogy mennyire büszke azokra a tanítványaira, akik sokszor joghézagoktól hemzsegő, ma­gyar­talan, értelmezhetetlen jogsza­bályokat alkotnak, ezt felelte: „A parlamentnek cím­zett valamennyi – többnyire jogos, bár ese­ten­ként eltúl­zott – kritika ellenére jobbára elégedett vagyok volt ta­nítvá­nyaim teljesí­t­mé­nyé­vel. Ha igaz az, hogy a parlament tör­vény­gyár, eb­ben a ki­jelentésben az is ben­ne fog­laltatik, hogy nem jut elég idő a jogsza­bályok alapos előké­szí­tésére. Ha több időt for­díta­nának a jog­sza­bályok kimunkálására – beleértve ebbe a mi­niszté­riumi előkészí­tést is –, bizto­san javulna azok színvonala, de egyben szük­ségsze­rűen csök­kenne is az évente elfogadható törvények száma. Azon valóban érde­mes lenne el­gondol­kodni, hogy a kevesebb nem lenne-e több.”

1997 júniusában választották az Alkotmánybíróság tagjá­nak, 1998-ban és 2001-ben a tes­tület elnökének. Ezt a tisztséget 2003-ig töltötte be, amikor hetvenéves korának elérése miatt vált ki a testületből. Úgy érezte, hogy az Alkotmánybíróság elnökeként szak­mája csú­csára jutot­t. „Az Alkotmánybíróság ebben az időszakban az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény rendelkezései alapján rá há­ruló feladatokat látta el, nem többet, de nem is kevesebbet. Munkánkat tisz­tességgel végeztük, határozatainkat nem kell szégyellnünk, amit iga­zol az a tény is, hogy ebben az időszakban a közvélemény-kutatások szerint az Alkotmánybíróság volt az a szervezet, amelyben az emberek leginkább bíztak.”

Professor emeritusként szakmai tevékenységét újból teljesen kitöltötte szeretett jogterülete, a polgári eljárásjog. A 2010-es években sem lankad a lendülete, vezető szerepet vállalt az új Polgári perrendtartás előkészítésében.

Németh János

A 2010-es években vezető szerepet kapott egy új polgári perrendtartás előkészítésében. – Forrás: ajk.elte.hu

Több mint hat évtizedig boldog házasságban élt. Mérnök végzettségű felesége minden egyetemi és közéleti szerepvállalását támogatta. Két leá­nyunk született: Ágnes édesapját követve jogász, Andrea orvos lett. Büszke volt az unokáira és a dédunokáira. A nyarakat rendszerint családja körében, kőröshegyi házukban töltötte, nem messze édesapja szülőfalujától. Kőröshegyről gyakran járt vadászni a környékre. Legendásan szenvedélyes vadász volt. Szája szegletében egy jellegzetes mosollyal egyszer azért elárulta, hogy ilyenkor az sem zavarja, ha éppen bakot lő.

Németh János életének 88. évében, 2021. március 1-jén hajnalban hunyt el. Halálhírét szeretett munkahelye, az ELTE jogi kara osztotta meg először, de közleményben gyászolta egykori elnökét az Alkotmánybíróság is. Németh János már a tizenegyedik halottja a testületnek.

Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

Megfelelő lakhatás mint európai alapjog – Törvény erejével korlátozná a lakhatás kö ltségeit az EP 2021-01-28

Az Európai Parlament európai alapjoggá tenné a megfelelő lakhatást, és annak költségeit a törvény erejével korlátoznák; emellett uniós célként határoznák meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ra minden tagállamban.

A 352 szavazattal, 179 ellenszavazat és 152 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a megfelelő lakhatás fogalmába többek között a tiszta és jó minőségű ivóvizet, a megfelelő és méltányos higiénés körülményeket, valamint a szennyvíz- és vízhálózatok meglétét is beleértették.

“A megfelelő lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelyet a nemzeti és az európai jognak is el kellene ismernie” – fogalmaztak.

Véleményük szerint kötelező és legalább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásaihoz igazodó minimumkövetelményeket kellene bevezetni az Európai Unióban az egészséges otthonokra, köztük a beltéri levegőminőségre. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a házfelújításokra vonatkozó előírások között fordítsanak kiemelt figyelmet a kibocsátáscsökkentésre és a lakások energiahatékonyságának növelésére.

Az állásfoglalás uniós célkitűzésként határozná meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ig. Emellett fenntartaná a hajléktalanság kialakulását megelőző és a hajléktalanok védelmét szolgáló, a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseket, különösen a kilakoltatási moratóriumot, az energiaellátás folyamatos fenntartását és az ideiglenes elhelyezés garantálását.

A képviselők emellett felszólították a tagállamokat, illetve a regionális és a helyi hatóságokat, hogy fogadjanak el jogszabályt a bérlők és a saját lakásukban élők jogainak védelmére. Véleményük szerint a lakhatás akkor nevezhető megfizethetőnek, ha az azzal összefüggő költségek rendezése után a lakónak elegendő forrása marad az egyéb alapvető kiadásokra.

Az elfogadott szöveg végezetül megemlítette, hogy a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás lakásokat von el a piacról és felviszi az albérletek árát, ami nagyban megnehezíti a megélhetést a belvárosokban és a turisztikai központokban. forrás: MTI

Vádat emeltek az ukrán alkotmánybíróság elnökével szemben – Olekszandr Tupickijt hamis tanúzással és vesztegetéssel gyanúsítják

Hamis tanúzással és vesztegetéssel gyanúsítják Olekszandt Tupickijt, az ukrán alkotmánybíróság elnökét. Az Állami Nyomozó Ügynökség közleménye szerint Tupickij az elnök rendelete ellenére sem hajlandó elhagyni munkahelyét és akadályozza a nyomozást, ezért szerdán az államvédelmi hatóság emberei nem engedték be az alkotmánybíróság épületébe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még december 29-dikén két hónapra felfüggesztette hivatalából Olekszandr Tupickijt. Az elnöki iroda közleménye szerint a döntést az államfő azután hozta meg, hogy a főügyészi hivatal erre vonatkozó kérelmet nyújtott be. Zelenszkij így kívánta megszüntetni az Ukrajnában keletkezett alkotmányos válságot.

Kép forrása: KISZó

Az alkotmánybírósági elnököt tanú megvesztegetésével és a bíróság félrevezetésével gyanúsítják.

Tupickij 2006 és 2010 között Donyeckben volt bíró, a sajtóban kiszivárgott értesülések szerint ekkor hozzájárult egy üzem lefoglalásához, az ügyletből pedig részesedést kapott. Később az alkotmánybíróság helyettes vezetőjeként rábeszélt egy donyecki üzletembert, hogy ne tegyen vallomást egy energetikai művek körüli tulajdonjogváltás részleteiről.

Ukrajnában közfelháborodást váltott ki, hogy a taláros testület elnöke felfüggesztését követően, az ortodox karácsony előestéjén elutazott az Egyesült Arab Emírségbe. Fotók is megjelentek arról, hogy a pocakos bíró tengerparton sütkérezik és pancsol a meleg tengerben. A felvételeket készítők arról is beszámoltak: Tupickij elégedetlenségét fejezte ki, hogy Ukrajnában a vírus miatt a szigorú karantént vezettek be.forrás: jogi fórum

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

Korrupt NAV-igazgatóhelyettes – Többszörösen minősített hivatali vesztegetés miatt em elt vádat az ügyészség

A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik korábbi igazgatóhelyettese és három társa ellen.

Az ügyészség közleményében azt írta: az Európai Unión kívülről érkező árucikkek közvetett vámkezeltetésével foglalkozó gazdasági társaságok képviselője 2016-ban az egyik cég nevére kiállított üzemanyagkártyát adott át rendszeres használatra a NAV egyik akkori vezetőjének, aki azzal a saját tulajdonú gépkocsijába ingyen tankolt.

A képviselőnek a kártya átadásával az volt a célja, hogy a volt pénzügyőr alezredes biztosítsa a képviselt cégek “problémamentes” vámkezelését.

A volt NAV-vezető az üzemanyagkártyával 2016 októbere és 2017 júniusa között 58 alkalommal, mintegy 850 ezer forintért tankolt.

Közölték azt is: 2016 decemberében a képviselő a NAV egyik járőrével megállapodott abban, hogy a pénzügyőr a vámkezelések számához igazodó rendszeres anyagi juttatásért cserébe folyamatosan segíti az általa közvetített ügyfelek konténereinek “gördülékeny” vámkezelését.

A pénzügyőr az importáló cégeket a “képviselt” gazdasági társasághoz irányította és vállalta, hogy ezeknél a cégeknél nem folytat le szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket.

Az érintett gazdasági társaság képviselője ezen megállapodásnak megfelelően 2016 decembere és 2017 augusztusa között több alkalommal, legalább 285 ezer forintot adott át a pénzügyőr főtörzsőrmesternek. A korrupciós ügyletet a járőr akkori élettársa is támogatta, a vesztegetési pénzből ő is részesült.

A nyomozás során a volt vezető beismerő vallomást tett, míg a vámkezeléseknél eljáró pénzügyőr és élettársa tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az érintett cégek képviselőjeként eljáró személy beismerő vallomást tett az ügyben.

A volt igazgatóhelyettes terhére rótt,vezető beosztású személy által az előnyért a hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntetteöttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – áll a közleményben. Az ügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat az ügyben. forrás: MTI/Jogi fórum

Jogszerű a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozóinak sztrájkja – A Fővárosi Ítélőtábla döntést hozott Fellebbezésnek helye nincs!

A Fővárosi Ítélőtábla legújabb végzése szerint is jogszerű a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozóinak sztrájkja – közölte a sztrájkbizottság csütörtökön.

Közleményükben kiemelik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla legújabb végzése már harmadszor állapítja meg, hogy minden sztrájkkövetelésük és így a sztrájkjuk is jogszerű.

A magyar jog szerint akkor érvényes egy sztrájkkövetelés, ha az a dolgozók gazdasági és szociális körülményeinek fenntartását, javítását célozza. Mint fogalmaznak, “az SZFE sztrájkjának jogszerűsége mellett tehát azt is kimondta a bíróság, hogy az akadémiai függetlenségért, a művészi és tudományos munka szabadságáért folytatott küzdelem igenis jogszerű, hiszen ezek az értékek alapvetőn határozzák meg mindannyiunk munkakörülményeit”.

Emlékeztetnek arra, hogy az eddigi hatvannégy sztrájknapból hatvanegy érdemi tárgyalások helyett jogi csatározással telt, az SZFE új vezetése újra és újra a bíróságon támadta meg a sztrájkot, vitatva annak jogszerűségét.

“Az ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Jogszerű sztrájkunkat jogszerűen folytatjuk” – hangsúlyozzák a közleményben, amelyben felszólítják a munkáltatót és a fenntartót a sztrájktörvény betartására, a tárgyalások megkezdésére.

  Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

Hétfőtől szigorodnak a járványügyi szabályok – Orbán: Ha szükséges, erőből tar tatjuk be az előírásokat!

A kormány hétfőtől a vendéglátásra és a szórakozóhelyekre is kiterjeszti a kötelező maszkhasználatot – jelentette be a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a csütörtöki online sajtótájékoztatón. “Amennyiben az érintettek nem tartják be a szabályokat, erőből kell ezeket betartatnunk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kiss Róbert alezredes elmondta: az új szabályok november 2-ától, hétfőtől lépnek életbe.

A szigorítás értelmében a szórakozóhelyen, vendéglátóüzletekben, illetve a sportrendezvények vendéglátó részein is kötelező lesz a maszk viselése, amelyet kizárólag az étel és az ital elfogyasztásának idejére lehet levenni – emelte ki.

Hozzátette: a hatályos jogszabályok szerint jelenleg kötelező a maszk viselése tömegközlekedési eszközön, kereskedelmi üzletekben, mozikban, színházakban, könyvtárakban, egészségügyi és szociális intézményekben, a gyűléseken és a sportrendezvényeken, valamint az ügyfélszolgálati irodákban is.

Az üzemeltetőnek kell intézkednie arról, hogy aki felszólításra sem hajlandó felvenni a maszkot, az ne vehesse igénybe a hely szolgáltatását – jelezte.

Elmondta: a rendőrség a szórakozóhelyekre, a vendéglátóhelyekre és a sportrendezvényekre kiterjesztett maszkhasználati kötelezettséget saját hatáskörben ellenőrizheti, és joga van arra is, hogy szabályszegés esetén intézkedjen az adott hely bezáratására.

Kiss Róbert ismertette: szerdán 69 esetben jártak el a rendőrök a védelmi intézkedéseket be nem tartókkal szemben. Ebből 16 esetben azért, mert a tömegközlekedésben nem vagy nem megfelelően viselték a maszkot. Többségüket – 14 embert – figyelmeztetésben részesítettek, két ember ellen azonban szabálysértési feljelentést tettek.

A kereskedelmi üzletekben, közintézményekben és egyéb, a jogszabályban meghatározott helyeken szerdán 53 intézkedésre volt szükség a védelmi szabályok be nem tartása miatt, 26 embert figyelmeztettek, 13 helyszíni bírságot szabtak ki és 14 feljelentést tettek – mondta.

Beszámolt arról is, hogy a szeptember második felében életbe lépett védelmi intézkedések szabályait be nem tartókkal szemben eddig 2119 alkalommal intézkedtek, a szabályszegők többségénél, 1776 esetben a legenyhébb szankciót, a figyelmeztetést alkalmazták.

Az alezredes kitért arra: ugyancsak ellenőrizték szerdán azokat, akik azzal a céllal léptek be a határon, hogy átutazzanak Magyarországon. Az erre vonatkozó szabályok megszegőivel szemben 39 intézkedésre volt szükség, 38 esetben helyszíni bírságot szabtak ki, egy esetben pedig figyelmeztették a szabályszegőt.

A hatósági házi karanténban lévőket szerdán 11 823 alkalommal ellenőrizték, az elmúlt napon 3669 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, ebből 508-at a határátkelőknél. Jelenleg 25 585-en vannak hatósági házi karanténban, közülük 1193-an vállalták, hogy a hatóságok elektronikusan, mobiltelefonos applikáción keresztül ellenőrizzék, betartják-e a karanténszabályokat.

Orbán: A védekezés közös felelősség! Ha kell, erőből tartatjuk be az előírásokat!

Hétfőtől új világ kezdődik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzésében, és ha azt tapasztalják, hogy az érintettek nem tartják be a szabályokat, “erőből kell ezeket betartatnunk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A védekezés közös felelősség, a maszkot hordani kell, ez a kulcs, mert aki nem hordja és nem tartja be az előírásokat, az felelőtlen, mások egészségével is játszik – hangsúlyozta a kormányfő.

“Hétfőtől büntetni kell azokat, akik nem tartják be a szabályokat. Így hétfőtől joga van a rendőrségnek éttermeket, boltokat bezárni, joga van, hogy javaslatot tegyen, és bezárja a sport- és kulturális rendezvényeket” – jelezte Orbán Viktor, megjegyezve: “felszálló ágban vagyunk”, a számok továbbra sem lesznek kedvezőek.

Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarországon, több más országgal összevetve, most sem rossz a helyzet az állampolgári fegyelmezettség szempontjából, de a helyzet súlyosabb lesz, többre van szükség.

A miniszterelnök közölte azt is: december végén, január elején várható, hogy a koronavírus elleni első adag vakcina megérkezik Magyarországra, így a krónikus betegeket, a legveszélyeztetettebb időseket január környékén be lehet oltani. Nagy tömegben pedig valószínűleg áprilisban érkezik meg az oltóanyag – mondta a kormányfő. Hozzátette: az operatív törzset egy átoltási terv elkészítésére utasította, és a kínai, valamint az orosz vakcinák ügyében is tárgyalásokat folytatnak, így könnyen lehet, hogy tavasszal 2-3 fajta vakcina is lesz Magyarországon.

Nagy valószínűséggel áprilistól “mindannyian meg fogunk szabadulni” a járványtól, “és akkor győzelmet hirdethetünk ellene” – mondta Orbán Viktor.

Beszámolt az Európai Tanács csütörtöki videotanácskozásáról is, úgy fogalmazva: Magyarországon “a helyzet még istenes”, sok nyugat-európai országban sokkal rosszabb a helyzet.

Az állam- és kormányfők tanácskozásán kísérletet tettek a védekezés összehangolására egyebek mellett érdemi információcserével, a határátlépési rendszer összehangolásával, de utóbbi egyelőre nem nagyon megy, mert van, aki elnézőbb, a magyarok viszont szigorúbbak – közölte, hozzáfűzve: a különböző országokban végzett tesztek elfogadásához sem igazán “fűlik a fogunk”.

Orbán Viktor az intézkedések szigorításával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy vannak, akik nagyon szigorú lépéseket tesznek, a helyzet mégis folyamatosan romlik.

Ezért az ő álláspontja az, hogy “üssünk le néhány szabályt”, és azokat tartsuk be. “Nem a szabályok számának szaporítása, hanem a már meghozott szabályok betartatásában látom a helyzet kulcsát” – mondta.

Az egészségügyről szólva kijelentette: a rendszer bírni fogja, van elég kórházi ágy, gyógyszer, lélegeztetőkészülék, orvos és ápoló, “még ha vezényelni is kell őket”. Megjegyezte: Európában a németek és az osztrákok után a magyarok rendelkeznek a legnagyobb kórháziágy-tartalékkal, a lélegeztetőkészülékeket tekintve pedig első helyen vagyunk.

Az influenzaoltásra kitérve jelezte, kétszer annyi vakcina van, mint békeidőben szokott lenni, 1,4 millió adag. Lehet ugyanakkor, hogy ez nem elég, ezért rendeltek még 360 ezret, és van egy magyar tulajdonú vakcinagyár is Pilisborosjenőn, Debrecenben pedig építenek egy magyar oltóanyaggyárat.

Az orvosok jogállása ügyében a miniszterelnök úgy fogalmazott, “az orvosoknak igazuk van abban, hogy a kirendelési szabályokat humanizálni kell. Amikor járvány van, akkor vezényelni kell, de más időszakban joggal kérik a legemberségesebb eljárást, így a rövidebb idejű vezénylést, és ha lehet, az a családosokat ne érintse. A magánpraxissal kapcsolatban is jogos az igény a mielőbbi világos szabályokra” – fűzte hozzá.

Közölte: a szerdai kormányülésen a kirendelésről, a háziorvosokról és a kórházirányítási rendről kell dönteni, ezután következik a másodállás szabályozása.

Az orvosok, ápolók béremelését úgy kommentálta: az ország viszonozza az odaadásukat.

A kormányfő arról is beszélt, most van ugyan egy gazdasági visszaesés, de ő látja, hogyan tér majd vissza a gazdaság a korábbi vágányára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mivel a normális életben mindennek az alapja a család, támogatni kell őket.

“Fel vagyok dúlva” – reagált a rádióműsorban a miniszterelnök arra, hogy előző nap három embert megölt egy késes támadó a nizzai Notre-Dame-bazilikában.

Azt mondta: az afrikaiak jövője Afrikában van, és “ha egyszer beengeded őket, együtt kell velük élned”, alkalmazkodni kell. “Ha nem akarsz alkalmazkodni, egy dolgot tehetsz, nem engeded be őket.”

Közölte: nem szabad engedni, hogy Brüsszelből olyan szabályokat erőltessenek Magyarországra, amelyek eredményeképpen olyanokat kellene beengedni ide, “akiket nem akarunk”, és “aztán temetésekre járhassunk”. “Hiába zsarolnak, Magyarország nem fog a brüsszeli ösvényre lépni” – jelentette ki. Jogi Fórum / MTI