Vádat emeltek az ukrán alkotmánybíróság elnökével szemben – Olekszandr Tupickijt hamis tanúzással és vesztegetéssel gyanúsítják

Hamis tanúzással és vesztegetéssel gyanúsítják Olekszandt Tupickijt, az ukrán alkotmánybíróság elnökét. Az Állami Nyomozó Ügynökség közleménye szerint Tupickij az elnök rendelete ellenére sem hajlandó elhagyni munkahelyét és akadályozza a nyomozást, ezért szerdán az államvédelmi hatóság emberei nem engedték be az alkotmánybíróság épületébe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még december 29-dikén két hónapra felfüggesztette hivatalából Olekszandr Tupickijt. Az elnöki iroda közleménye szerint a döntést az államfő azután hozta meg, hogy a főügyészi hivatal erre vonatkozó kérelmet nyújtott be. Zelenszkij így kívánta megszüntetni az Ukrajnában keletkezett alkotmányos válságot.

Kép forrása: KISZó

Az alkotmánybírósági elnököt tanú megvesztegetésével és a bíróság félrevezetésével gyanúsítják.

Tupickij 2006 és 2010 között Donyeckben volt bíró, a sajtóban kiszivárgott értesülések szerint ekkor hozzájárult egy üzem lefoglalásához, az ügyletből pedig részesedést kapott. Később az alkotmánybíróság helyettes vezetőjeként rábeszélt egy donyecki üzletembert, hogy ne tegyen vallomást egy energetikai művek körüli tulajdonjogváltás részleteiről.

Ukrajnában közfelháborodást váltott ki, hogy a taláros testület elnöke felfüggesztését követően, az ortodox karácsony előestéjén elutazott az Egyesült Arab Emírségbe. Fotók is megjelentek arról, hogy a pocakos bíró tengerparton sütkérezik és pancsol a meleg tengerben. A felvételeket készítők arról is beszámoltak: Tupickij elégedetlenségét fejezte ki, hogy Ukrajnában a vírus miatt a szigorú karantént vezettek be.forrás: jogi fórum

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

Korrupt NAV-igazgatóhelyettes – Többszörösen minősített hivatali vesztegetés miatt em elt vádat az ügyészség

A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik korábbi igazgatóhelyettese és három társa ellen.

Az ügyészség közleményében azt írta: az Európai Unión kívülről érkező árucikkek közvetett vámkezeltetésével foglalkozó gazdasági társaságok képviselője 2016-ban az egyik cég nevére kiállított üzemanyagkártyát adott át rendszeres használatra a NAV egyik akkori vezetőjének, aki azzal a saját tulajdonú gépkocsijába ingyen tankolt.

A képviselőnek a kártya átadásával az volt a célja, hogy a volt pénzügyőr alezredes biztosítsa a képviselt cégek “problémamentes” vámkezelését.

A volt NAV-vezető az üzemanyagkártyával 2016 októbere és 2017 júniusa között 58 alkalommal, mintegy 850 ezer forintért tankolt.

Közölték azt is: 2016 decemberében a képviselő a NAV egyik járőrével megállapodott abban, hogy a pénzügyőr a vámkezelések számához igazodó rendszeres anyagi juttatásért cserébe folyamatosan segíti az általa közvetített ügyfelek konténereinek “gördülékeny” vámkezelését.

A pénzügyőr az importáló cégeket a “képviselt” gazdasági társasághoz irányította és vállalta, hogy ezeknél a cégeknél nem folytat le szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket.

Az érintett gazdasági társaság képviselője ezen megállapodásnak megfelelően 2016 decembere és 2017 augusztusa között több alkalommal, legalább 285 ezer forintot adott át a pénzügyőr főtörzsőrmesternek. A korrupciós ügyletet a járőr akkori élettársa is támogatta, a vesztegetési pénzből ő is részesült.

A nyomozás során a volt vezető beismerő vallomást tett, míg a vámkezeléseknél eljáró pénzügyőr és élettársa tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az érintett cégek képviselőjeként eljáró személy beismerő vallomást tett az ügyben.

A volt igazgatóhelyettes terhére rótt,vezető beosztású személy által az előnyért a hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntetteöttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – áll a közleményben. Az ügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat az ügyben. forrás: MTI/Jogi fórum

Jogszerű a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozóinak sztrájkja – A Fővárosi Ítélőtábla döntést hozott Fellebbezésnek helye nincs!

A Fővárosi Ítélőtábla legújabb végzése szerint is jogszerű a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozóinak sztrájkja – közölte a sztrájkbizottság csütörtökön.

Közleményükben kiemelik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla legújabb végzése már harmadszor állapítja meg, hogy minden sztrájkkövetelésük és így a sztrájkjuk is jogszerű.

A magyar jog szerint akkor érvényes egy sztrájkkövetelés, ha az a dolgozók gazdasági és szociális körülményeinek fenntartását, javítását célozza. Mint fogalmaznak, “az SZFE sztrájkjának jogszerűsége mellett tehát azt is kimondta a bíróság, hogy az akadémiai függetlenségért, a művészi és tudományos munka szabadságáért folytatott küzdelem igenis jogszerű, hiszen ezek az értékek alapvetőn határozzák meg mindannyiunk munkakörülményeit”.

Emlékeztetnek arra, hogy az eddigi hatvannégy sztrájknapból hatvanegy érdemi tárgyalások helyett jogi csatározással telt, az SZFE új vezetése újra és újra a bíróságon támadta meg a sztrájkot, vitatva annak jogszerűségét.

“Az ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Jogszerű sztrájkunkat jogszerűen folytatjuk” – hangsúlyozzák a közleményben, amelyben felszólítják a munkáltatót és a fenntartót a sztrájktörvény betartására, a tárgyalások megkezdésére.

  Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

Hétfőtől szigorodnak a járványügyi szabályok – Orbán: Ha szükséges, erőből tar tatjuk be az előírásokat!

A kormány hétfőtől a vendéglátásra és a szórakozóhelyekre is kiterjeszti a kötelező maszkhasználatot – jelentette be a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a csütörtöki online sajtótájékoztatón. “Amennyiben az érintettek nem tartják be a szabályokat, erőből kell ezeket betartatnunk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kiss Róbert alezredes elmondta: az új szabályok november 2-ától, hétfőtől lépnek életbe.

A szigorítás értelmében a szórakozóhelyen, vendéglátóüzletekben, illetve a sportrendezvények vendéglátó részein is kötelező lesz a maszk viselése, amelyet kizárólag az étel és az ital elfogyasztásának idejére lehet levenni – emelte ki.

Hozzátette: a hatályos jogszabályok szerint jelenleg kötelező a maszk viselése tömegközlekedési eszközön, kereskedelmi üzletekben, mozikban, színházakban, könyvtárakban, egészségügyi és szociális intézményekben, a gyűléseken és a sportrendezvényeken, valamint az ügyfélszolgálati irodákban is.

Az üzemeltetőnek kell intézkednie arról, hogy aki felszólításra sem hajlandó felvenni a maszkot, az ne vehesse igénybe a hely szolgáltatását – jelezte.

Elmondta: a rendőrség a szórakozóhelyekre, a vendéglátóhelyekre és a sportrendezvényekre kiterjesztett maszkhasználati kötelezettséget saját hatáskörben ellenőrizheti, és joga van arra is, hogy szabályszegés esetén intézkedjen az adott hely bezáratására.

Kiss Róbert ismertette: szerdán 69 esetben jártak el a rendőrök a védelmi intézkedéseket be nem tartókkal szemben. Ebből 16 esetben azért, mert a tömegközlekedésben nem vagy nem megfelelően viselték a maszkot. Többségüket – 14 embert – figyelmeztetésben részesítettek, két ember ellen azonban szabálysértési feljelentést tettek.

A kereskedelmi üzletekben, közintézményekben és egyéb, a jogszabályban meghatározott helyeken szerdán 53 intézkedésre volt szükség a védelmi szabályok be nem tartása miatt, 26 embert figyelmeztettek, 13 helyszíni bírságot szabtak ki és 14 feljelentést tettek – mondta.

Beszámolt arról is, hogy a szeptember második felében életbe lépett védelmi intézkedések szabályait be nem tartókkal szemben eddig 2119 alkalommal intézkedtek, a szabályszegők többségénél, 1776 esetben a legenyhébb szankciót, a figyelmeztetést alkalmazták.

Az alezredes kitért arra: ugyancsak ellenőrizték szerdán azokat, akik azzal a céllal léptek be a határon, hogy átutazzanak Magyarországon. Az erre vonatkozó szabályok megszegőivel szemben 39 intézkedésre volt szükség, 38 esetben helyszíni bírságot szabtak ki, egy esetben pedig figyelmeztették a szabályszegőt.

A hatósági házi karanténban lévőket szerdán 11 823 alkalommal ellenőrizték, az elmúlt napon 3669 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, ebből 508-at a határátkelőknél. Jelenleg 25 585-en vannak hatósági házi karanténban, közülük 1193-an vállalták, hogy a hatóságok elektronikusan, mobiltelefonos applikáción keresztül ellenőrizzék, betartják-e a karanténszabályokat.

Orbán: A védekezés közös felelősség! Ha kell, erőből tartatjuk be az előírásokat!

Hétfőtől új világ kezdődik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzésében, és ha azt tapasztalják, hogy az érintettek nem tartják be a szabályokat, “erőből kell ezeket betartatnunk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A védekezés közös felelősség, a maszkot hordani kell, ez a kulcs, mert aki nem hordja és nem tartja be az előírásokat, az felelőtlen, mások egészségével is játszik – hangsúlyozta a kormányfő.

“Hétfőtől büntetni kell azokat, akik nem tartják be a szabályokat. Így hétfőtől joga van a rendőrségnek éttermeket, boltokat bezárni, joga van, hogy javaslatot tegyen, és bezárja a sport- és kulturális rendezvényeket” – jelezte Orbán Viktor, megjegyezve: “felszálló ágban vagyunk”, a számok továbbra sem lesznek kedvezőek.

Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarországon, több más országgal összevetve, most sem rossz a helyzet az állampolgári fegyelmezettség szempontjából, de a helyzet súlyosabb lesz, többre van szükség.

A miniszterelnök közölte azt is: december végén, január elején várható, hogy a koronavírus elleni első adag vakcina megérkezik Magyarországra, így a krónikus betegeket, a legveszélyeztetettebb időseket január környékén be lehet oltani. Nagy tömegben pedig valószínűleg áprilisban érkezik meg az oltóanyag – mondta a kormányfő. Hozzátette: az operatív törzset egy átoltási terv elkészítésére utasította, és a kínai, valamint az orosz vakcinák ügyében is tárgyalásokat folytatnak, így könnyen lehet, hogy tavasszal 2-3 fajta vakcina is lesz Magyarországon.

Nagy valószínűséggel áprilistól “mindannyian meg fogunk szabadulni” a járványtól, “és akkor győzelmet hirdethetünk ellene” – mondta Orbán Viktor.

Beszámolt az Európai Tanács csütörtöki videotanácskozásáról is, úgy fogalmazva: Magyarországon “a helyzet még istenes”, sok nyugat-európai országban sokkal rosszabb a helyzet.

Az állam- és kormányfők tanácskozásán kísérletet tettek a védekezés összehangolására egyebek mellett érdemi információcserével, a határátlépési rendszer összehangolásával, de utóbbi egyelőre nem nagyon megy, mert van, aki elnézőbb, a magyarok viszont szigorúbbak – közölte, hozzáfűzve: a különböző országokban végzett tesztek elfogadásához sem igazán “fűlik a fogunk”.

Orbán Viktor az intézkedések szigorításával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy vannak, akik nagyon szigorú lépéseket tesznek, a helyzet mégis folyamatosan romlik.

Ezért az ő álláspontja az, hogy “üssünk le néhány szabályt”, és azokat tartsuk be. “Nem a szabályok számának szaporítása, hanem a már meghozott szabályok betartatásában látom a helyzet kulcsát” – mondta.

Az egészségügyről szólva kijelentette: a rendszer bírni fogja, van elég kórházi ágy, gyógyszer, lélegeztetőkészülék, orvos és ápoló, “még ha vezényelni is kell őket”. Megjegyezte: Európában a németek és az osztrákok után a magyarok rendelkeznek a legnagyobb kórháziágy-tartalékkal, a lélegeztetőkészülékeket tekintve pedig első helyen vagyunk.

Az influenzaoltásra kitérve jelezte, kétszer annyi vakcina van, mint békeidőben szokott lenni, 1,4 millió adag. Lehet ugyanakkor, hogy ez nem elég, ezért rendeltek még 360 ezret, és van egy magyar tulajdonú vakcinagyár is Pilisborosjenőn, Debrecenben pedig építenek egy magyar oltóanyaggyárat.

Az orvosok jogállása ügyében a miniszterelnök úgy fogalmazott, “az orvosoknak igazuk van abban, hogy a kirendelési szabályokat humanizálni kell. Amikor járvány van, akkor vezényelni kell, de más időszakban joggal kérik a legemberségesebb eljárást, így a rövidebb idejű vezénylést, és ha lehet, az a családosokat ne érintse. A magánpraxissal kapcsolatban is jogos az igény a mielőbbi világos szabályokra” – fűzte hozzá.

Közölte: a szerdai kormányülésen a kirendelésről, a háziorvosokról és a kórházirányítási rendről kell dönteni, ezután következik a másodállás szabályozása.

Az orvosok, ápolók béremelését úgy kommentálta: az ország viszonozza az odaadásukat.

A kormányfő arról is beszélt, most van ugyan egy gazdasági visszaesés, de ő látja, hogyan tér majd vissza a gazdaság a korábbi vágányára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mivel a normális életben mindennek az alapja a család, támogatni kell őket.

“Fel vagyok dúlva” – reagált a rádióműsorban a miniszterelnök arra, hogy előző nap három embert megölt egy késes támadó a nizzai Notre-Dame-bazilikában.

Azt mondta: az afrikaiak jövője Afrikában van, és “ha egyszer beengeded őket, együtt kell velük élned”, alkalmazkodni kell. “Ha nem akarsz alkalmazkodni, egy dolgot tehetsz, nem engeded be őket.”

Közölte: nem szabad engedni, hogy Brüsszelből olyan szabályokat erőltessenek Magyarországra, amelyek eredményeképpen olyanokat kellene beengedni ide, “akiket nem akarunk”, és “aztán temetésekre járhassunk”. “Hiába zsarolnak, Magyarország nem fog a brüsszeli ösvényre lépni” – jelentette ki. Jogi Fórum / MTI

“Trükkös kettős”

“Trükkös kettős”

Írta:
FüHü

2020-07-23 0

Share

Facebook/orbán

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„HA NINCS JOGÁLLAM, NINCS EURÓ”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„HA ILYEN SZOROSAN ÉS SZILÁRDAN EGYMÁS MELLETT ÁLLUNK, EGYETLEN ELLENSÉG SEM GYŐZHET LE MINKET” – MONDTA ORBÁN, ÉS TÉNYLEG AZT MONDTA: „ELLENSÉG”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„A BIZOTTSÁG JAVASLATÁT A TANÁCS MINŐSÍTETT TÖBBSÉGGEL FOGADJA EL”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

A Covid-19 hatására szektorok válhatnak köddé adózási szempontból – Kihívások elő tt a nemzetközi és a nemzeti adójog!

A Covid-19 járvány hatására elfogadottá vált a home office és egyre gyakoribbá válhatnak a vállalkozások, amelyek tevékenységükhöz nem feltétlenül rendelkeznek egy fizikailag létező hellyel. “Ha pedig az üzleti folyamatok virtuálissá válnak, a vállalkozás adózási szempontból is problémákkal szembesülhet: nem lesz egyértelmű, hogy bevétele után mely országban kell adót fizetnie” – hangsúlyozza a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.

Az állandó telephely fogalma a kettős adóegyezményekből származik és azt a célt szolgálja, hogy azokban az esetekben, amikor egy személy vagy cég jövedelmét mindkét szerződő ország meg kívánja adóztatni, eldöntse, hogy melyik állam, milyen mértékben adóztathat. Például, ‘A’ országban bejegyzett vállalkozás fenntart egy irodát ‘B’ országban, ami az ‘A’ országban gyártott termékeit értékesíti. Az adóegyezmény alapján ‘B’ ország megadóztathatja az így elért profitot, mivel azt a vállalkozás a ‘B’ országban lévő állandó telephelyén – az irodáján – keresztül érte el, tehát a vállalkozás tevékenységének eredménye egy fizikai helyhez köthető ‘B’ államban.

Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője kiemelte, hogy a példa rámutat a kettős adóegyezmények hagyományos megközelítésére, ami az értéket keletkeztető üzleti tevékenységet egy fizikailag körülírható helyhez köti.

„Ugyanakkor egyes üzleti funkciók, élve a digitális kor által kínált megoldásokkal, akár teljes egészében virtuálisakká válhatnak, mivel ezekhez nincsen feltétlenül szükség a vállalkozás tulajdonában álló vagy általa bérelt, fizikailag létező helyre, irodára. Olyan esetekben, amikor egy vállalkozás egész tevékenysége ilyen funkciókban áll – például a shared service center-ek – a vállalkozás egésze virtuálissá válhat adózási szempontból. Következésképpen, a vállalkozás tevékenységét, amelyet addig egy telephelyen keresztül végzett egy államban, ez az állam nem lesz képes megadóztatni. Ez a külföldi vállalkozás számára egyaránt jelenthet jó és rossz hírt, attól függően, hogy egyébként a saját államában fizet-e társasági adót, annak mértéke magasabb vagy alacsonyabb-e a magyar társasági adónál, illetve, függ az alkalmazandó kettős adóegyezmény rendelkezéseitől.” -tette hozzá a szakértő.

A home office elterjedésével ez a probléma hatványozottan jelentkezik. Az állandó telephely standard definíciója megköveteli, hogy a vállalkozás képes legyen ellenőrzést gyakorolni a fizikai hely felett, ahol a munkavállaló a tevékenységét végzi. Ha a munkavállaló home office-ban vagy egy coworking irodában dolgozik, ez az ellenőrzés nem teljesül, így a vállalkozás telephelyének sem minősülhet a hely (megjegyezzük, hogy egyes államok adóhatóságai ennél szigorúbb értelmezést fogadtak el, és a home office-t is minősítették már állandó telephelynek).

Olyan államokban, ahol az állandó telephelynek belföldi viszonyokban is van jelentősége, mert létezik az állam területi egységei, helyi önkormányzatai által kivetett adó (mint a magyar helyi iparűzési adó), a helyi önkormányzat könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy az a vállalkozás, amely kötelezővé tette a home office-t alkalmazottjai számára, megfosztja őt az adóbevételétől.

Kántor Balázs szerint, ez a trend elkerülhetetlen, elsősorban azon üzleti funkcióknál, ahol a tényleges tevékenység kommunikáció (telefonos ügyfélszolgálat, sales, tanácsadás) vagy szellemi termék előállításában áll (IT, mérnöki-tervezési tevékenység). Ezeket a tevékenységeket a klasszikus állandó telephely fogalmak nem tudják kezelni, és egész szektorok válhatnak köddé adózási szempontból, akár egy államon belül is.

Kántor Balázs hozzátette, mindez csak a COVID-19 által felgyorsítottvirtualizációs probléma egyik szelete, ugyanígy felmerülnek a vállalkozás tényleges ügyvezetésének helyével – és így adójogi illetőségével – kapcsolatos problémák, csakúgy, mint annak a megítélése, hogy hogyan alakulnak annak a magánszemélynek és munkáltatójának adókötelezettségei, aki a COVID-19 okozta utazási nehézségek miatt, akarata ellenére marad egy országban, és az átmeneti időszak alatt végzi a tevékenységét home office-ban. forrás: Jogi fórum.

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd +36 30 942 8708 1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 1/2-em. 15. ajtó KASZ: 36064243 www.sosjogisegitseg.com

Járványügyi készültségben Magyarország – Új védelmi intézkedési szigorú szabá lyok léptek hatályba a mai nappal!

A hétfőtől életbe léptetett új védelmi intézkedési szigorú szabályok a koronavírus terjedésének meggátolását szolgálják – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a hétfői online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes az egyéni felelősség fontosságát hangsúlyozva közölte: azokon a helyeken, ahol a szigorúbb szabályok léptek életbe,hatéves kor felett mindenki köteles orvosi vagy munkavédelmi, textil, vagy más anyagból készült maszkot viselni, úgy, hogy az a szájat és az orrot folyamatosan elfedje.

Tájékoztatása szerint a tömegközlekedési eszközökön maszk nélkül utazókat vagy az érintett intézmények területét maszk nélkül látogatókat, illetve a maszkot nem előírt módon viselőket a tömegközlekedési eszköz vezetője az utazásból és az üzemeltető az intézmények látogatásából köteles kizárni. Amennyiben a védelmi intézkedéseket megszegők a tömegközlekedési eszközt vagy az intézmény területét felszólításra nem hagyják el, a vezető vagy az üzemeltető köteles rendőri intézkedést kezdeményezni.

Hozzátette: a védelmi intézkedések betartását saját hatáskörben a rendőrség is ellenőrizheti. Ha mulasztást észlelnek, a tömegközlekedésben, a jármű vezetőjét, intézmény esetén annak vezetőjét felhívják a szabályok betartatására, valamint egyes esetekben az illetékes kormányhivatalt vagy a kereskedelmi hatóságot is értesítik.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy zenés-táncos rendezvényeketmostantól csak 500 fő alatt lehet tartani. Az ilyen rendezvények nem tarthatók 23 óra és másnap reggel 6 óra között, és ez az időkorlát vonatkozik a vendéglátóhelyekre is.

Azt kérte, hogy mindenki tartsa be ezeket a szabályokat a mások élete, testi épsége és egészségének védelme érdekében.

Kérdésre válaszolva elmondta: már a járvány első hulláma alatt is jelentek meg megalapozatlan és valótlan hírek, többek közt az az álhír, hogy az operatív törzs a fővárost lezárná. Hangsúlyozta: a rémhírterjesztés bűncselekmény, a járvánnyal összefüggésben március 11 óta 467 büntetőeljárást indítottak, ebből 140-et rémhírterjesztés miatt.

Országos tisztifőorvos: változott a fertőzöttek korösszetétele

A tavaszi időszakkal ellentétben most nem az idősek közül, hanem a fiatalabb korosztályból kerül ki a legtöbb koronavírus-fertőzött – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján az országos tisztifőorvos.

Müller Cecília arról számolt be, hogy a tavaszi időszakhoz képest változott az igazoltan pozitív esetek számában a koreloszlás, mert míg akkor a 65 év felettiek tették ki az esetek mintegy 25 százalékát, most a 20 és 29 év közötti korosztályhoz tartozik a fertőzöttek 24,9 százaléka.

Hozzátette, hogy a megbetegedettek egy része tünetmentes vagy csak enyhe tüneteket mutat, de a fertőzést ők is tovább tudják adni az idősebbeknek vagy a krónikus betegségben szenvedőknek, és a megbetegedés esetükben akár halálos következményekkel is járhat.

Ismertetése szerint az elmúlt 24 órában újabb 876 embernél mutatták ki a fertőzést, így a járvány kezdete óta 18 866-nál, az aktív fertőzöttek száma 13 779, 463-an szorulnak kórházi kezelésre, 35-en vannak lélegeztetőgépen, és elhunyt egy 58, egy 71 és egy 87 éves beteg.

Mintegy egy hete az ezret közelíti a felfedett új esetek napi száma – jegyezte meg.

Mint hangsúlyozta, Magyarország és a magyar egészségügy is a járványügyi készültség állapotában van, annak érdekében, hogy ne kelljen további, a “mindennapi életünket még inkább korlátozó” szigorításokat bevezetni.

Müller Cecília felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen bővült azon helyek köre, ahol kötelező maszkot viselni. A közösségi közlekedés és a boltok mellett hétfőtől már a mozikban, színházakban, az egészségügyi és szociális intézményekben, illetve az ügyfelfogadási irodákban is kötelező maszkot viselni. Javasolják a maszkviselést továbbá minden olyan helyen ahol nem lehet tartan a másfél méteres távolságot, például a kozmetikákban, a fodrászoknál.

Az országos tisztifőorvos figyelmeztetett arra is, hogy hétfőtől már nem elég csak sálat vagy kendőt viselni, hanem szabályos maszkot kell hordani megfelelő módon, az orrot és a szájat is eltakarva.

Közölte: hétfőtől10 napra csökkent a kötelező hatósági házi karantén időtartama, mert a vírus lappangási ideje átlagosan 5-6 nap. A külföldről Magyarországra érkezőknek szintén 10 napig kell karanténban maradniuk, azonban ebből két negatív PCR-teszttel “szabadulhatnak” – tette hozzá.

Müller Cecília beszámolt arról is, hogy szintén hétfőtől 19 500 forintban határozták meg a PCR-tesztek hatósági árát.

Tájékoztatása szerint hétfőtől közlik az oktatási-nevelési intézményekre vonatkozó adatokat. Hozzátette, hogy jelenleg 20 óvodában és hat iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet koronavírusos megbetegedés miatt.

Az operatív törzs ezen felül 186 intézményben rendelt el tantermen kívüli digitális munkarendet: 177 esetben egy-egy osztályt, kilenc esetben pedig a teljes iskolát érinti a rendelkezés.

Kérdésre elmondta: a második hullám alatt is terv szerint történik a védekezés, az intézkedési tervről az aktuális járványhelyzet tekintetében döntenek. Kitért arra is, hogy“a vírustagadók és oltásellenes mozgalmak”nézetei“szakmailag teljességgel megalapozatlanok”, és akadályozzák a védekezést.

Az ellátóintézmények kijelölésének módját firtató kérdésre közölte: azokat jelölik ki, ahol az ellátáshoz szükséges összes feltétel adott, ugyanakkor figyelembe veszik a területi megoszlást is.

Szintén újságírói felvetésre Müller Cecília azt mondta: a PCR-vizsgálatért semmilyen jogcímen nem kérhető a hatósági árnál magasabb összeg. Kifejtette azt is, hogy eddig több mint 600 ezer ilyen tesztet végeztek el, “elenyésző kisebbségüket térítésre”, a többit térítésmentesen.

A tesztért fizetni azoknak kell, akiknél járványügyi szempontból nem indokolt annak elvégzése, és valaki önszántából szeretne vizsgálatot, vagy külföldről érkezve a 10 napos karantén időtartamát szeretné lerövidíteni.

Kérdésre beszélt arról is, hogy iránymutatást adnak háziorvosoknak, de minden orvos a saját megítélése szerint dönt a vírusteszt elrendeléséről forrás: MTI/Jogi fórum

Emelik a nyugdíjakat szeptembertől Romániában – Sürgősségi rendelettel fogadják el a költségvetés-kiigazítást!

Romániában 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat szeptember 1-től – jelentette be pénteken Ludovic Orban miniszterelnök.

A kormányfő közölte, hogy erről a pénteki kormányülésen fognak határozni, amikor elfogadják a költségvetés-kiigazítást egy sürgősségi rendelettel, amely tartalmazni fogja a nyugdíjemelést is.

Orban elmondta, hogy a kabinetnek nagyon nehéz döntést kellett meghoznia, mivel az év elején 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, de a korornavírus-járvány miatt a GDP nem nőni, hanem a legfrissebb becslések szerint 3,8 százalékkal fog csökkeni 2020-ban. Ilyen körülmények között maximum 14 százalékos nyugdíjemelés a fenntartható, aki ennél többet ígér, az nem mond igazat – mondta Orban.

A kormányfő ezzel arra utalt, hogy szeptember 1-től 40 százalékos nyugdíjemelés volt előirányozva a korábban elfogadott jogszabályok szerint, de a liberális kormány szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet ilyen nagy nyugdíjemelést biztosítani. Korábban Florin Citu pénzügyminiszter többször is kijelentette, hogy az államháztartás maximum 10 százalékos nyugdíjemelést bír el, ennek ellenére a kormány most várhatóan 14 százalékos emelésről dönt.

Romániában az idén önkormányzati és parlamenti választások is lesznek. A parlamentben többséggel rendelkező ellenzéki szociáldemokrata párt elnöke kilátásba helyezte egy bizalmatlansági indítvány beterjesztését. A szociáldemokraták egyebek mellett azt róják fel a kormánynak, hogy nem hajlandó megadni a törvény által meghatározott 40 százalékos nyugdíjemelést.

Románia az idén 3,8 százalékos gazdasági csökkenés mellett 8,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra számít. forrás: MTI / jogi fórum.