Járványügyi készültségben Magyarország – Új védelmi intézkedési szigorú szabá lyok léptek hatályba a mai nappal!

A hétfőtől életbe léptetett új védelmi intézkedési szigorú szabályok a koronavírus terjedésének meggátolását szolgálják – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a hétfői online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes az egyéni felelősség fontosságát hangsúlyozva közölte: azokon a helyeken, ahol a szigorúbb szabályok léptek életbe,hatéves kor felett mindenki köteles orvosi vagy munkavédelmi, textil, vagy más anyagból készült maszkot viselni, úgy, hogy az a szájat és az orrot folyamatosan elfedje.

Tájékoztatása szerint a tömegközlekedési eszközökön maszk nélkül utazókat vagy az érintett intézmények területét maszk nélkül látogatókat, illetve a maszkot nem előírt módon viselőket a tömegközlekedési eszköz vezetője az utazásból és az üzemeltető az intézmények látogatásából köteles kizárni. Amennyiben a védelmi intézkedéseket megszegők a tömegközlekedési eszközt vagy az intézmény területét felszólításra nem hagyják el, a vezető vagy az üzemeltető köteles rendőri intézkedést kezdeményezni.

Hozzátette: a védelmi intézkedések betartását saját hatáskörben a rendőrség is ellenőrizheti. Ha mulasztást észlelnek, a tömegközlekedésben, a jármű vezetőjét, intézmény esetén annak vezetőjét felhívják a szabályok betartatására, valamint egyes esetekben az illetékes kormányhivatalt vagy a kereskedelmi hatóságot is értesítik.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy zenés-táncos rendezvényeketmostantól csak 500 fő alatt lehet tartani. Az ilyen rendezvények nem tarthatók 23 óra és másnap reggel 6 óra között, és ez az időkorlát vonatkozik a vendéglátóhelyekre is.

Azt kérte, hogy mindenki tartsa be ezeket a szabályokat a mások élete, testi épsége és egészségének védelme érdekében.

Kérdésre válaszolva elmondta: már a járvány első hulláma alatt is jelentek meg megalapozatlan és valótlan hírek, többek közt az az álhír, hogy az operatív törzs a fővárost lezárná. Hangsúlyozta: a rémhírterjesztés bűncselekmény, a járvánnyal összefüggésben március 11 óta 467 büntetőeljárást indítottak, ebből 140-et rémhírterjesztés miatt.

Országos tisztifőorvos: változott a fertőzöttek korösszetétele

A tavaszi időszakkal ellentétben most nem az idősek közül, hanem a fiatalabb korosztályból kerül ki a legtöbb koronavírus-fertőzött – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján az országos tisztifőorvos.

Müller Cecília arról számolt be, hogy a tavaszi időszakhoz képest változott az igazoltan pozitív esetek számában a koreloszlás, mert míg akkor a 65 év felettiek tették ki az esetek mintegy 25 százalékát, most a 20 és 29 év közötti korosztályhoz tartozik a fertőzöttek 24,9 százaléka.

Hozzátette, hogy a megbetegedettek egy része tünetmentes vagy csak enyhe tüneteket mutat, de a fertőzést ők is tovább tudják adni az idősebbeknek vagy a krónikus betegségben szenvedőknek, és a megbetegedés esetükben akár halálos következményekkel is járhat.

Ismertetése szerint az elmúlt 24 órában újabb 876 embernél mutatták ki a fertőzést, így a járvány kezdete óta 18 866-nál, az aktív fertőzöttek száma 13 779, 463-an szorulnak kórházi kezelésre, 35-en vannak lélegeztetőgépen, és elhunyt egy 58, egy 71 és egy 87 éves beteg.

Mintegy egy hete az ezret közelíti a felfedett új esetek napi száma – jegyezte meg.

Mint hangsúlyozta, Magyarország és a magyar egészségügy is a járványügyi készültség állapotában van, annak érdekében, hogy ne kelljen további, a “mindennapi életünket még inkább korlátozó” szigorításokat bevezetni.

Müller Cecília felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen bővült azon helyek köre, ahol kötelező maszkot viselni. A közösségi közlekedés és a boltok mellett hétfőtől már a mozikban, színházakban, az egészségügyi és szociális intézményekben, illetve az ügyfelfogadási irodákban is kötelező maszkot viselni. Javasolják a maszkviselést továbbá minden olyan helyen ahol nem lehet tartan a másfél méteres távolságot, például a kozmetikákban, a fodrászoknál.

Az országos tisztifőorvos figyelmeztetett arra is, hogy hétfőtől már nem elég csak sálat vagy kendőt viselni, hanem szabályos maszkot kell hordani megfelelő módon, az orrot és a szájat is eltakarva.

Közölte: hétfőtől10 napra csökkent a kötelező hatósági házi karantén időtartama, mert a vírus lappangási ideje átlagosan 5-6 nap. A külföldről Magyarországra érkezőknek szintén 10 napig kell karanténban maradniuk, azonban ebből két negatív PCR-teszttel “szabadulhatnak” – tette hozzá.

Müller Cecília beszámolt arról is, hogy szintén hétfőtől 19 500 forintban határozták meg a PCR-tesztek hatósági árát.

Tájékoztatása szerint hétfőtől közlik az oktatási-nevelési intézményekre vonatkozó adatokat. Hozzátette, hogy jelenleg 20 óvodában és hat iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet koronavírusos megbetegedés miatt.

Az operatív törzs ezen felül 186 intézményben rendelt el tantermen kívüli digitális munkarendet: 177 esetben egy-egy osztályt, kilenc esetben pedig a teljes iskolát érinti a rendelkezés.

Kérdésre elmondta: a második hullám alatt is terv szerint történik a védekezés, az intézkedési tervről az aktuális járványhelyzet tekintetében döntenek. Kitért arra is, hogy“a vírustagadók és oltásellenes mozgalmak”nézetei“szakmailag teljességgel megalapozatlanok”, és akadályozzák a védekezést.

Az ellátóintézmények kijelölésének módját firtató kérdésre közölte: azokat jelölik ki, ahol az ellátáshoz szükséges összes feltétel adott, ugyanakkor figyelembe veszik a területi megoszlást is.

Szintén újságírói felvetésre Müller Cecília azt mondta: a PCR-vizsgálatért semmilyen jogcímen nem kérhető a hatósági árnál magasabb összeg. Kifejtette azt is, hogy eddig több mint 600 ezer ilyen tesztet végeztek el, “elenyésző kisebbségüket térítésre”, a többit térítésmentesen.

A tesztért fizetni azoknak kell, akiknél járványügyi szempontból nem indokolt annak elvégzése, és valaki önszántából szeretne vizsgálatot, vagy külföldről érkezve a 10 napos karantén időtartamát szeretné lerövidíteni.

Kérdésre beszélt arról is, hogy iránymutatást adnak háziorvosoknak, de minden orvos a saját megítélése szerint dönt a vírusteszt elrendeléséről forrás: MTI/Jogi fórum

Emelik a nyugdíjakat szeptembertől Romániában – Sürgősségi rendelettel fogadják el a költségvetés-kiigazítást!

Romániában 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat szeptember 1-től – jelentette be pénteken Ludovic Orban miniszterelnök.

A kormányfő közölte, hogy erről a pénteki kormányülésen fognak határozni, amikor elfogadják a költségvetés-kiigazítást egy sürgősségi rendelettel, amely tartalmazni fogja a nyugdíjemelést is.

Orban elmondta, hogy a kabinetnek nagyon nehéz döntést kellett meghoznia, mivel az év elején 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, de a korornavírus-járvány miatt a GDP nem nőni, hanem a legfrissebb becslések szerint 3,8 százalékkal fog csökkeni 2020-ban. Ilyen körülmények között maximum 14 százalékos nyugdíjemelés a fenntartható, aki ennél többet ígér, az nem mond igazat – mondta Orban.

A kormányfő ezzel arra utalt, hogy szeptember 1-től 40 százalékos nyugdíjemelés volt előirányozva a korábban elfogadott jogszabályok szerint, de a liberális kormány szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet ilyen nagy nyugdíjemelést biztosítani. Korábban Florin Citu pénzügyminiszter többször is kijelentette, hogy az államháztartás maximum 10 százalékos nyugdíjemelést bír el, ennek ellenére a kormány most várhatóan 14 százalékos emelésről dönt.

Romániában az idén önkormányzati és parlamenti választások is lesznek. A parlamentben többséggel rendelkező ellenzéki szociáldemokrata párt elnöke kilátásba helyezte egy bizalmatlansági indítvány beterjesztését. A szociáldemokraták egyebek mellett azt róják fel a kormánynak, hogy nem hajlandó megadni a törvény által meghatározott 40 százalékos nyugdíjemelést.

Románia az idén 3,8 százalékos gazdasági csökkenés mellett 8,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra számít. forrás: MTI / jogi fórum.

Bűnöző gyermekek – A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályozás problematik ája


gyerek_kamasz_sxc_667228_sneakers.jpg

12 éves kortól büntetendővé válnak a pedagógusok sérelmére elkövetett bűncselekmények – egy, az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat alapján. „Hiszen még gyerekek!”- szisszennek fel sokan a hír hallatán. A “tanárverő felvételek” tanúsága szerint a gyermek és a fiatalkorú is képes súlyos bűncselekményt elkövetni. De vajon alkalmas-e a büntetőjog a „megbotlott” fiatal helyes irányba terelésére? Egyáltalán, mit tehetne értük a jog?

A közelmúltban volt a 20 éves évfordulója a rendszerváltozást követő legfelkavaróbb hazai gyermekgyilkossági ügynek, amikor két tízes éveinek elején járó fiatal brutális kegyetlenséggel megölte a náluk nem sokkal fiatalabb iskolatársukat, Kocsis Franciskát. A fiatalkorúak által elkövetett erőszakos bűncselekményeknek mindig nagyobb a (sajtó)visszhangja, ilyenkor felmerül a szabályozás megreformálásának kérdése, felerősödnek a szigorúbb fellépést sürgető hangok is.

A fiatalkorú terheltekkel szemben a büntetőjog a felnőtt elkövetőkhöz képest több vonatkozásban eltérő szabályokat (nemcsak anyagi jogit, hanem eljárás- és büntetés-végrehajtási jogit is) állapít meg, ugyanis a fiatalkorú erkölcsi értékrendje, értelmi fejlettsége még ebben az életszakaszban is alakul, változik, csekélyebb élettapasztalattal rendelkezik, nem minden esetben képes maradéktalanul felismerni cselekménye következményeit.

Az eltérő büntetőjogi szabályozás gyökerei a XIX. század második felére alakult ki, ekkor vált agyermekvédelem a kriminálpolitika egyik legfontosabb kérdésévé. A szabályozás a nevelési eszmét állította a középpontba, előtérbe helyezvén a megelőzést, valamint intézményi szinten a felnőtt bűnelkövetőktől való elkülönítést. Azóta számos nemzetközi egyezmény – az ún. „Pekingi szabályok”, az Európa Tanács dokumentumai, stb. – került elfogadásra a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségre vonására vonatkozóan, melyek olyan elvi tételeket fogalmaznak meg, mint a minimális beavatkozás követelménye, a büntetés helyett nevelés gondolatának érvényesítése, a resztoratív (helyreállító) szemlélet. Fiatalkorúak esetében a jogkövetkezmények a felnőttekéhez képest enyhébbek, velük szemben szabadságelvonással járó szankció csak ultima ratio jelleggel kerülhetnek alkalmazásra. Egyre nagyobb jelentőséget kapnak a diverziós, a büntetőeljárás lefolytatásától eltekintő megoldások, a tettes-áldozat kiegyezése, a jóvátételre kötelezés.

Angliát a ’90-es évek elején sokként érte a két éves James Bulgert meggyilkolása. Az áldozatot két tízéves – előre kitervelve – elrabolta, megkínozta, majd megölte. A szigetország – a hírek szerint – a mai napig nem tudott napirendre térni e szörnyű bűncselekmény felett, a közvélemény örökre rácsok mögé zárta volna az elkövetőket, attól függetlenül, hogy kiskorúak voltak.

A büntethetőség alsó korhatárabüntetőpolitikai szakkérdés, Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő nemes egyszerűséggel úgy jellemezte, hogy az az elmúlt évtizedekben a büntetőjog Szent Gráljává vált. Európában a büntethetőség alsó korhatárának meghatározása nem esik egységes megítélés alá, pl. Angliában ez a 10-dik életév, azonban az megállapítható, hogy azt a legtöbb országban a 14-dik életévben állapították meg. Erre az életkorra tehető az az időszak, amikor a gyermek megszerzi azokat a társadalmi tapasztalatokat, amelynek birtokában képes morálisan értékelni a cselekedeteit, s ennek felismerése alapján tudatosan dönteni. A hazai Büntető Törvénykönyv (is) a fiatalkor kezdetét főszabály szerint a 14-dik életévben határozza meg, azonban kivételes esetben, meghatározott bűncselekmények elkövetése esetén – mint az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a terrorcselekmény, a rablás és a kifosztás –, a 12-dik életévet betöltött gyermeket is büntetni rendeli. Abban az esetben büntethető a 12-dik életévet betöltő,ha az elkövetéskor rendelkezett a cselekménye következményeinek a felismeréséhez szükséges belátással. A fiatalkorú beszámítási és belátási képességének vizsgálatára szakértő (pl. igazságügyi elmeorvos szakértő) kirendelésével, valamint a szakértői vizsgálathoz környezettanulmány, pedagógiai és iskolai jellemzés, stb. készítésével kerül sor. A fiatalkorúságnak a bűncselekmény elkövetése időpontjában kell fennállnia, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság nem befolyásolja a büntetőjogi speciális jogalanyiságot. A fiatalkor felső határa a 18-dik életév, e napon az elkövető még fiatalkorúnak számít, nagykorúsága a következő nappal kezdődik.

Európában a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerének két irányzata ismert: a nevelési (pl. Belgium) és az igazságszolgáltatási modell (pl. Anglia). Előbbi az elkövető személyiségére koncentrál, célja annak átnevelése, rehabilitációja. Utóbbi középpontjában a tett áll, nem a tettes, ebből következően a büntetés nem a rehabilitációra koncentrál, hanem az elkövető társadalomba reintegrálására. A legtöbb európai országban a modellek keveredését találjuk, Gyurkó szerint a szabályozás egyfajta „kiegyensúlyozott igazságszolgáltatási” modell irányába mutat, szociális és terápiás elgondolásokkal. Mindezt Lévay Miklós, volt alkotmánybíró, a fiatalkorúak büntetőjogának elismert szakértője úgy illusztrálta, hogy egy 15 éves gyerek esetében, aki életében először követ el lopást, nem szabad kizárólag a tettarányoság elvének érvényesülnie, kiemelt szerepet kell tulajdonítani a speciális prevenciónak és a nevelési szempontoknak is. Újvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője megerősíti a fentieket, a gyakorlati tapasztalati alapján azok a fiatalkorúak, akik csak egyszer botlanak meg, jó eséllyel válhatnak a társadalom hasznos tagjává.

A hazai fiatalkorúak büntetőjogában – a felnőttkorúakéhoz hasonlóan – a dualista szankciórendszer (büntetés, intézkedés) érvényesül, azonban fiatalkorúval szemben büntetés csak akkor szabható ki, ha a 14-dik életévét betöltötte és az intézkedés alkalmazása nem célravezető. A Btk. a fiatalkorúval kapcsolatos szankciók célját, a fiatalok helyes irányú fejlődésének, a társadalom hasznos tagjává válásának az elősegítésében határozza meg.

AzEurópa Tanács 11. számú ajánlásábanfoglaltakra tekintettel, fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó büntetést vagy intézkedést csak akkor lehet kiszabni, ha azok célja más módon nem érhető el. Ugyanis nagyon fiatal személyekről van szó, így a jellemfejlődésükre kifejezetten károsan hathat, ha ideje korán ki kell járniuk a „börtöniskolát”, képzett bűnözővé válhatnak a büntetés évei alatt, ahogyan Újvári, fiatalok ügyeire szakosodott büntetőbíró megfogalmazta a szabadságelvonással kapcsolatos aggályát.

ALegfelsőbb Bíróság 4/2007. BK véleményeszerint a nevelési célból kiindulva döntendő el, hogy a konkrét esetben szükség van-e személyi szabadság elvonására, azaz javítóintézeti nevelés alkalmazására, vagy büntetés kiszabásával a törvényi cél jobban elérhető. A bevezetőben említett Kocsi Franciska-ügyben az a döntés született az egyik elkövető esetében, hogy speciális rendelkezések mellett a szüleivel élhet tovább, mivel a szakértők úgy ítélték meg, ha javítóintézetbe kerülne, „ott a fiú időzített bombaként működne”.

Fiatalkorúakkal szemben azok a büntetések és intézkedések alkalmazhatóak, amelyek a felnőttekkel szemben is kiszabhatók, azonban a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű és jóvátételi munka, a pénzbüntetés, a kitiltás, a próbára bocsátás és a pátfogó felügyelet szabályai tartalmaznak rájuk sajátos, kiegészítő rendelkezéseket. Például fiatalkorúval szemben életfogytig tartó szabadságvesztés nem szabható ki, próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. Van egy speciális, csak a fiatalkorúakkal szemben elrendelhető intézkedés: a javítóintézeti nevelés. E szabadságelvonással járó szankció akkor kerül alkalmazásra, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében a környezetéből való kiemelése szükséges. Javítóintézeti nevelés – melynek tartama 1 évtől 4 évig terjedhet – nem rendelhető el azzal szemben, aki az ítélet meghozatalakor a 20. életévét betöltötte.

ABebukottak – már kultikussá vált – dokumentumfilm kíméletlenül mutatta be a fiatalkorúak börtönének világát.

Áltathatja magát az ember, hogy „már nem úgy mennek a dolgok”,azonban aKáin gyermekei után – a film 30 évvel később mutatja be, hogy mi történt a ’85-ös kultfilm főszereplőivel – mindenképpen elgondolkodtató, hogy az elkövető későbbi életére lehet-e determináló hatása a fiatalkorban elkövetett bűncselekményeknek, a lefolytatott büntetőeljárásnak, majd a kiszabott büntetés végrehajtásának.

A film megerősítheti a szakértők többségének azon véleményét, hogy a büntetőjog a legkevésbé alkalmas a „megbotlott” fiatalkorú helyes irányba terelésére, helyette a család, a megelőzés, a megfelelő intézményrendszer kiépítésének fontosságát hangsúlyozzák, hogy a jövőben minél kisebb számban kövessenek el a fiatalkorúak bűncselekményeket. forrás: Jogi fórum

A tiltakozás ellenére elfogadták a kata szigorítását: rosszul járnak az újságírók, a fuvarosok, az ügyvédek és sokan mások

A pénteken elfogadott jogszabályi rendelkezés alapján jövőre, ha egy katás vállalkozás egy év alatt 3 millió forintnál magasabb összegű bevételre tesz szert ugyanazon üzleti partnerétől, akkor azt extrém mértékű, 40 százalékos büntetőadóval sújtják a kata fix összegén felül. Az intézkedés azonban olyanokat is sújt, akik saját eszközükön, saját időbeosztásukkal, más partnereknek is dolgoznak, vagyis valójában nem bújtatott munkavállalók. Mint arra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke felhívta a figyelmet, a változások miatt rosszul járnak az ügyvédek, és azok a fuvaros cégek is, amelyek nagyobb összeget számlázhattak eddig egyazon partner felé. Szintén az intézkedés vesztesei közé tartoznak majd az informatikusok, programozók is.

Ahogyan arra számítani lehetett, az Országgyűlés egy „salátaörvény” részeként ma megszavazta a még Matolcsy György gazdasági minisztersége idején bevezetett kedvező konstrukciójú kisadózó vállalkozások tételes adójának, ismertebb nevén a kata nevű adónemnek a radikális átalakítását.

Nagyot emelkedik a katában maradók adóterhe

A változások miatt több iparág, köztük a médiaipar, illetve a kommunikációs ipar is komoly újratervezésre kényszerül jövőre, ebben a szektorban ugyanis különösen sokan éltek eddig a kata adta, kedvezőnek nevezhető adózási formával. Van olyan szerkesztőség, ahol szinte minden újságíró katásként számlázott eddig a cikkei, grafikusi munkái, videói, fotói vagy épp korrektori munkái után. Most azonban szembe kell nézniük azzal, hogy ha jövőre is így tesznek, és a számlázott összeg eléri a 3 millió forintot éves szinten, akkor az efeletti rész után 40 százalék különadót kell megfizetni a kata alap összegén felül. A plusz 40 százalékos terhet, ha külföldi a vevő, maguknak a kisvállalkozóknak kell befizetniük és kitermelniük, míg belföldi vásárlók esetében a vásárlóknak (az ügyfeleknek) kellene lenyelniük a szolgáltatások 40 százalékos megdrágulását.

Jó kérdés, hogy ezt a plusz adóterhet ki tudják-e gazdálkodni. Szerkesztőségek esetében ez könnyen azt hozhatja, hogy kevesebb újságírót tudnak majd munkával megbízni, vagy tovább csökkenhetnek a honoráriumok.

A változtatás miatt pórul járnak például azok a kisebb online tartalomszolgáltatók is, akik eddig katásként számláztak a Google-nek, a Facebooknak, vagy akár egy hirdetési ügynökségnek a site-jukon futó hirdetési bevételeik után. Ezek a cégek, hiába nem bújtatott munkaviszonyról volt szó, a kormány mégis úgy tekinti és ezért jövőre bevételük 40 százalékától esnek el, feltéve, hogy ilyen változtatások ellenére is Magyarországon hagyják vállalkozásukat, illetve maradnak a kata adónem alatt, illetve nem kezdenek el trükközni keresztbeszámlázások segítségével.

A kata adóvonzata 12 millió forint esetében eddig évente 600.000 Ft kata volt, valamint 2 x 25 ezer forint iparűzési adó, plusz a kamarai hozzájárulás sújtotta még a vállalkozásokat évente 5 ezer forint mértékben. Most lesz, akinek évente 3.600.000 forinttal lesz több a terhe.

forint, pénzFotó: Andras Deak, freeimages

Tisztességes vállalkozók is rosszul járnak

A kormány a változtatásokat egyébként azzal indokolta, hogy szerinte aki évente 3 millió forintnál magasabb összegű bevételt számlázhat ugyanazon cégnek, az vélhetően bújtatott munkavállaló, és ezt akarják megakadályozni ezzel. Az intézkedés azonban olyanokat is sújt, akik saját eszközükön, saját időbeosztásukkal, más partnereknek is dolgoznak, vagyis valójában nem bújtatott munkavállalók.

Mint arra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke felhívta a figyelmet, a változások miatt rosszul járnak az ügyvédek, és azok a fuvaros cégek is, amelyek nagyobb összeget számlázhattak eddig egyazon partner felé. Szintén az intézkedés vesztesei közé tartoznak majd az informatikusok, programozók is.

Kivételezés az állami beszállítókkal

A katás változtatások közül további érdekesség, hogy azok, akik az államnak számláznak évente 3 millió forintnál többet, megússzák a 40 százalékos különadót. Vagyis az állam saját magának elnézi a bújtatott munkavállalást, pontosabban nem feltételezi azt, hogy valamilyen bűnös dologban vesznek részt a beszállítói, míg a piaci szereplők esetében ezt evidenciának tekinti tisztességes vállalkozók esetében. Így azonban felborul a piaci egyensúly, versenyhátrányba kerülnek azok, akik nem az államnak dolgoznak. Ha egy karbantartással foglalkozó cég az államnak végzi el a munkát, akkor az 40 százalékkal olcsóbb, mintha egy cégnek.

Megszűnik a kettős katázás és kapcsolt vállalkozásnak sem lesz érdemes számlázni

További változás, hogy ha katásként úgynevezett kapcsolt vállalkozásnak számláz be valaki, akkor értékhatár nélkül 40%-os plusz adót kell fizetni annak, aki befogadja a katás számláját. Ez a külföldi kapcsolt cégre is vonatkozik.

Változás az is, hogy egyazon személy csak egy vállalkozásban lehet kisadózó, ami problémát okozhat azok számára, akik több cégben is érdekeltséggel bírnak. Ha valakinek például két blogban is tulajdonrésze van, és ezek mögött különálló cégek vannak, akkor csak az egyik cég tudja igénybe venni a kedvező adókulcsot, a másik cég terhei megugranak.

Nem csak jelentős adóteher-növelés következik, de az adminisztráció is megnő, ugyanis plusz bevallást is készíteni kell a változások miatt. Ezenkívül mostantól mielőtt valaki szerződést köt, írásban köteles tájékoztatni a szerződő felet arról, hogy ő katás.

A könyvelők korábban petíciót is indítottak a katázás megszigorítása ellen, de a mai országgyűlési szavazás azt mutatja, a tiltakozás süket fülekre talált a kormánypárti képviselők között.

Megnőtt a külföldi cégek iránti érdeklődés

A Media1 úgy tudja, hogy már a katázás megszigorításának korábbi hírére jelentősen megnőtt azok száma, akik vállalkozásuk külföldre történő áthelyezését fontolgatják. Ez ügyben több könyvelővel is beszéltünk, akik elmondták, hogy ügyfeleik közül többen már jelezték cégük külföldre helyezésével kapcsolatos szándékukat, és tanácsokat kértek a külföldi könyvelő megtalálásához. A magyar könyvelők emiatt megbízásoktól esnek el, aki pedig marad Magyarországon, annál növekvő adminisztrációval kell számolni az egyszerűsített adózás helyett.

Szlovákiában is több könyvelő is jelezte, hogy az elmúlt napokban, a szigorítás tényére jelentősen megugrott az érdeklődés az ottani cégalapítás iránt Magyarország felől. Úgy tudjuk, vannak, akik Románia felé is kacsintgatnak.

A most elfogadott adóemelés, illetve szigorítás érdekessége, hogy azt az elvben a vállalkozók érdekképviseletét ellátni hivatott, a vállalkozóktól évente tagdíjat szedő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szorgalmazta.forrás: HVG Orak jogkódex

Jog a házasságkötésre – Mik a hatályos szabályok?


A házasságkötéshez való jog az emberi méltósághoz való jog része, – mutatott rá az Alkotmánybíróság egy korai határozatában, ugyanis az AB gyakorlata szerint az emberi méltósághoz való jog része az önrendelkezés szabadságához való jog, amelynek egyik megnyilvánulási formája e jog.

A koronavírus járvány miatt rengeteg jegyespár elhalasztotta az esküvőjét, azonban egy oroszlányi pár – a hírek szerint – úgy döntött, lábzsákot, kesztyűt, maszkot, védőruhát és szemüveget húz, és tanúikkal így járulnak az anyakönyvvezető elé. Ugyan ennyire komoly védelmet nem vártak el, a házasságkötéseket az elmúlt hónapokban a koronavírus járvány miatt csak szűk családi körben lehetett megtartani. Eközben New York-ban a kormányzó engedélyezte az esküvők megtartását, persze szigorúan online, videó szertartás keretein belül: a házasság teljesen hivatalos, amennyiben az előírt szabályokat betartják, élő videokonferencián részt vesz a pár, a tanúk, valamint a városháza anyakönyvvezetője.

Magyarországon a reneszánszát éli a házasság, a tavalyi évben közel annyian járultak az anyakönyvvezető elé kimondani a boldogító „igen”-t, mint 1991-ben, a rendszerváltozást követően, amikor 61 198 házasság köttetett.Milyen szabályok vonatkoznak a Ptk. szerint a házasságkötésre?

AzAlaptörvényben deklarálására került, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget”,valamint a házasságot – a szülő-gyermek viszony mellett – a családi kapcsolat alapjának tekinti.

Aházasság fogalma törvényben nem szabályozott, a szakirodalom alapján férfi és nő között létrejövő tartós kapcsolatot jelent, amely kapcsolat életközösséget eredményez, ami érzelmi, vagyoni és nemi közösség, és mind a férj, mind a feleség számára kölcsönös jogokat és kötelezettségeket hoz létre. Magyarországon a kötelező polgári házasság rendszere érvényesül, csak anyakönyvvezető előtt lehet államilag elismert házasságot kötni. Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárása és kijelölése, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételek kormányrendeletben kerültek meghatározásra.

A házasulandóknak a házasságkötést megelőzően, személyesen be kell jelenteniük a házassági szándékukat, amelyet bármely anyakönyvi hivatalban megtehetnek. A házassági szándékon túl a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell, hogy házasságuknak nincs jogi akadálya, és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük jogi feltételei fennállnak.

Házassági akadályt jelentenek, vagyis a házasság nem köthető meg, illetve a már megkötött házasság érvénytelen, amennyiben a házasulók valamelyikének fennáll korábbi házassága, a házasulandók a házasságkötéshez szükséges minimális korhatárt, azaz a 16. életévet el nem éri el, illetve amennyiben a 16. életévet betöltötték ugyan, azonban a házasságkötéséhez szükséges gyámhatósági engedély hiányzik. Továbbá érvénytelen a gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága és a cselekvőképtelen állapotban kötött házasság is.Nem köthet házasságot örökbefogadó szülő örökbefogadottjával az örökbefogadás fennállása alatt, valamint az egyenági rokonok, testvérek, továbbá jegyzői felmentés hiányában testvér nem köthet házasságot testvérének vér szerinti leszármazójával. Ezen rokoni, hozzátartozói kapcsolat miatti akadályok az egészséges utódok nemzéséhez fűződő genetikai megfontolásokra és erkölcsi elvárásokra vezethetők vissza.

A házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor nyilatkozhatnak arról is, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható. Ha a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a – házasságukból származó – születendő gyermek családi nevéről. A megállapodást a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni.

A házasságkötést az anyakönyvvezető a bejelentést követő 30 nap utáni időpontra tűzheti ki, mely határidő alól a jegyző indokolt esetben felmentést adhat (pl. külföldi munkavállalás). A 30 napos várakozási idő célja a meggondolás, mely határidő alól kivételt jelent az az eset, ha a házasulók valamelyikének közeli halálával fenyegető egészségi állapota áll fenn. Ez esetben a házasulók nyilatkozata a házasság összes – fenti – jogi feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

A házasság megkötésérekét tanú jelenlétében, nyilvánosan, az önkormányzat hivatali helyiségében kerül sor, azonban a házasulók kérelmére a házasság a nyilvánosság mellőzésével, illetve a jegyző engedélye alapján a hivatalos helyiségen kívül más, erre megfelelő helyen is megköthető. A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot kíván kötni. A felek az „igenek” kimondásával a házasságot megkötötték, a kijelentés kölcsönös megtörténte után az anyakönyvvezető a házasság létrejöttét megállapítja és a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe bejegyzi. jogi fórum/ Papp nagy Zsolt

Kapcsolat a különélő szülővel és gyermekláthatás – Napjaink legkritikusabb családjogi problémájának szabályozása és aktualitásai

„Napjaink legkritikusabb családjogi és gyermekjogi problémája a különélő szülő és gyermeke közötti kapcsolattartás.” – mondja Szeibert Orsolya egyetemi tanár. De hogyan is szabályozza a magyar jog a kapcsolattartást? Milyen változások léptek életbe a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásával kapcsolatban március 1-jétől? Mennyiben módosultak a szabályok a veszélyhelyzetre tekintettel?

A házasság felbontását követően a gyermeknek joga van, hogy különélő szülőjével kapcsolatot tartson fenn, valamint a különélő szülő joga és kötelezettsége a gyermekével való rendszeres érintkezés. A családjogban is érvényesülő – a nemzetközi egyezményekben és az Alaptörvényben is deklarált – gyermeki jogok, alapelvek között kiemelt helyet foglal el a gyermek érdekeinek a védelme, vagyis a gyermekkel összefüggő jogviszonyokban az elsődleges rendezési szempont minden esetben a gyermek érdeke. A kapcsolattartás célját a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolat fenntartásában, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülőnek a gyermek nevelésében, fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérésében, a tőle telhető segítésében határozza meg.

Amennyiben a házasság felbontását követően a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, vagyis a szülők nem közös szülői felügyeletben állapodtak meg, úgy a különélő szülővel való kapcsolattartás egyezség, ennek hiányában a bíróság vagy a gyámhatóság döntése alapján kerül rendezésre. A felek az egyezség érdekében – a Ptk. által preferált – közvetítői eljárást is igénybe vehetnek. A bíróság vagy a gyámhatóság a döntését a gyermek korára, egészségi állapotára, életkörülményeire, a szülők személyes körülményeire, valamint az ítélőképességgel rendelkező gyermek véleményére figyelemmel hozza meg. A gyámhatóság abban az esetben határozhat a kapcsolattartásról, ha nincs folyamatban házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti per.

A kapcsolattartás során is kiemelt jelentősége van a felek közötti együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek, hiszen csak a kölcsönös és együttműködő magatartás szolgálja a gyermek érdekét. A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek egymást – lehetőség szerint előzetesen, írásban, vagy más igazolható módon – tájékoztatni. Amennyiben a jogosult eleget tett az előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja, pl. lebetegedett, úgy a kapcsolattartást pótolni kell. A kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, ellehetetlenítése adott esetben – kizárólag akkor, ha a kapcsolattartás akadályozása önhibából ered – büntetőjogi felelősségre vonást is maga után vonhat.

A különélő szülőn kívül a gyermekkel való kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogot önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének a testvére és szülőjének házastársa is jogosult. Továbbá jogosult a kapcsolattartásra, ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett: a volt mostohaszülő, a nevelőszülő, a gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

A kapcsolattartásra sor kerülhet folyamatosan, időszakosan, valamint ismert a felügyelt kapcsolattartás intézménye.

Folyamatos kapcsolattartásesetén a kapcsolattartás visszatérően, rendszeres időközönként ismétlődik meg, melyre a kialakult gyakorlat szerint „kéthetente hétvégén”,valamint egy-egy hétköznap beiktatásával kerül sor (Barzó Tímea). Folyamatos kapcsolattartás során biztosított a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolat fenntartása is (levelezés, telefonkapcsolat, informatikai eszköz igénybevétele, ajándékozás, csomagküldés, stb.).

Az időszakos kapcsolattartásra– huzamosabb időn át – a tanítási szünetekben, a többnapos ünnepek időszakában kerülhet sor, amely magában foglalhatja a gyermek külföldre vitelét, vagy a gyermek érdekében annak kizárását is. Az időszakos kapcsolattartás esetén folyamatos kapcsolattartásnak nincs helye.

Felügyelt kapcsolattartáselrendelésével a gyámhivatal arra törekszik, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását. Ekkor biztonságos körülmények között kerül sor a kapcsolattartásra, pl. a gyermekjóléti szolgálaton, szakember jelenlétében.

A kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, valamit a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról a kapcsolattartásra vonatkozó határozat rendelkezik.

Bíróságtól kérhető a kapcsolattartásról szóló határozat végrehajtása – Egy új nemperes eljárás március 1-től!

Az Országgyűlés 2019. december 17-én a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó új szabályokat fogadott el. A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása 2020. március 1-jétől a gyámhatóság helyett a gyermek lakóhelye szerinti bíróságnál kezdeményezhető, nemperes eljárásban.

Az eljárás kérelemre indul, amelyet a kapcsolattartás szabályainak megszegésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező, a kérelmezett és a gyermek adatait, a kapcsolattartást szabályozó bíróság vagy gyámhatóság nevét, az ügyirat számát, annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályainak megszegése miben nyilvánult meg, és a végrehajtásra irányuló határozott kérelmet.

Ha a bíróság a kérelem és az erre adott észrevétel alapján el tudja dönteni, hogy megtörtént-e a szabályszegése vagy sem, akkor végzést hoz az ügyben. Ha az iratok alapján ez nem dönthető el, akkor bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket.

A bíróság megállapíthatja, hogy a kérelmezett megszegte a szabályokat és felhívhatja őt, tartsa be a kapcsolattartás szabályait. Emellett a bíróság meghatározza, hogy az elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia. Az eljárás elején nem kell illetéket fizetni.

A bíróság – az eset körülményeit és a gyermek érdekét mérlegelve – többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki mulasztott. Fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását; kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél is. Emellett pénzbírságot szabhat ki, visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor. Ezen felül a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt.

A jogszabály nem mondja ki ugyan, hogy soron kívüli eljárásban kellene a bíróságnak eljárnia, de mivel gyermekről van szó és az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell, a bíróságok igyekeznek gyorsan dönteni ezekben az ügyekben. A február 29-éig benyújtott kérelmeket azonban továbbra is a gyámhatóság bírálja el.

“A bíróságok számos “kreatív” megoldással találkoztak, ahogyan az egyik szülő ellehetetleníti a kapcsolattartást a másikkal. Előfordult például, hogy miközben a gyerek a különélő szülőjével beszélt telefonon, a másik szülő – hogy így akadályozza a zavartalan kapcsolattartást – kedvenc mesefilmjével igyekezett elvonni a gyerek figyelmét.”– monta el Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró.

Eltérő intézkedések a veszélyhelyzet idején a kapcsolattartás végrehajtására – Új kormányrendelet lépett hatályba május 5-dikén

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásokat is érinti a 2020. május 4-én kihirdetett, a kapcsolattartásra és a távoltartásra a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről szóló 176/2020. (V.4.) Korm. rendelet.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásokban bővült a végrehajtható határozatok köre, a felek között létrejött egyéb okiratok is végrehajthatóvá váltak, a törvényben fennálló egyéb feltételek esetén. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell a megállapodást tartalmazó okiratot is. Ez lehet a szülők között közvetítői eljárásban létrejött, vagy a különélő szülők teljes bizonyító erejű, magánokiratba vagy közokiratba foglalt megállapodása is.

A176/2020. (V.4.) Korm. rendeleteta hatálybalépés napján – 2020. május 5-én -folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. forrás: Jogi fórum/Papp-Nagy Zsolt

Jogosult-e a biológiai apa a vélelmezett apaság megtámadására? – Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg!

2020.06. 3.Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A gyámhivatal a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően a vér szerinti apa, a vélelmezett apa, valamint a gyermek alapvető jogaira, ezen túlmenően a házasságon alapuló stabil családi kapcsolatra is kiterjedő, komplex vizsgálatot és érdekösszemérést folytasson le.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a gyámhivatal a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően a vér szerinti apa, a vélelmezett apa, valamint a gyermek alapvető jogaira, ezen túlmenően a házasságon alapuló stabil családi kapcsolatra is kiterjedő, komplex vizsgálatot és érdekösszemérést folytasson le.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó apasági vélelem megdöntésére irányuló pert indított, mert apaságát ugyan DNS-vizsgálat bizonyította, az anya új házasságkötése folytán a gyermek születési anyakönyvi kivonatába mégis az anya új férje került bejegyzésre apaként. Az eljáró bíróság az indítványozó keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a Polgári Törvénykönyv taxatív módon felsorolja az apasági vélelem megtámadására jogosultakat, és az abban foglaltak alapján az a férfi, aki magát a gyermek apjának állítja, akkor sem jogosult a más férfira nézve fennálló apasági vélelem megtámadására, ha a gyermek bizonyítottan tőle származik. Az indítványozó szerint ez a szabályozás sérti a nők és férfiak közötti egyenjogúság követelményét; hátrányos megkülönböztetést alkalmaz az apasági vélelem megtámadására nem jogosult vér szerinti apa és az ilyen jogosultsággal rendelkező vélelmezett apa között; nem egyeztethető össze az Alaptörvény jogérvényesítés lehetőségét biztosító cikkével; valamint sérti a gyermek és szülő közötti kapcsolattartást, ebből következően pedig a család mint a társadalom alapegysége integritását.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vér szerinti apának Alaptörvény által védett joga van a származás kiderítéséhez, de önmagában egyenlőségi alapon nem vezethető le az Alaptörvényből a biológiai apának a más férfi tekintetében fennálló apasági vélelem megdöntésére irányuló közvetlen keresetindítási joga. Az Alkotmánybíróság továbbá kifejtette, hogy a Polgári Törvénykönyv alapján az apaság nem az anya egyoldalú elhatározásán múlik: az apasági vélelmet nem az anya egyoldalú elhatározása, nyilatkozata, hanem a törvény keletkezteti, és az anya az apaság vélelmének a megdöntése céljából is csak a gyámhatóság jóváhagyásával, kiskorú gyermekével együttesen indíthat pert; az indítványba foglalt érvek alapján tehát az apasági vélelem megtámadására jogosultak felsorolása és a férfi-női egyenjogúság kérdése között alkotmányjogi összefüggés nem áll fenn. A gyermeknek a családi viszonyok rendezettségéhez és stabilitásához fűződő érdekére tekintettel a családi jogállás kívülről történő megkérdőjelezhetősége szűk körre kell hogy legyen szorítva; mindaddig, amíg a fennálló apasági vélelem a rendeltetését betölti, és a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogát biztosítja, az az észszerű, hogy egy családon kívüli személy egyoldalú elhatározással, a fennálló apasági vélelem megtámadására ne lehessen közvetlenül jogosult.

Az Alkotmánybíróság ezek alapján az alkotmányjogi panaszt elutasította, de a közvetett, eseti gyám útján történő jogérvényesítéshez kapcsolódóan alkotmányos követelményt állapított meg.

Június 1. napjával újra megnyithatnak a bíróságok! – Néhány átmeneti szabály alka lmazása mellett visszatér a normál ügymenet

Május 26-án benyújtásra került a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló T/10748. sz. törvényjavaslat, amelynek a polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezései lényegileg megegyeznek a megelőző napon megjelent 229/2020. Korm. rendelet rendelkezéseivel. A kormányrendelet június 1. napján lép hatályba és feltehetőleg addig lesz alkalmazandó ameddig az Országgyűlés el nem fogadja a törvényjavaslatot – hívják fel a figyelmet Tamási Artúr és Krisztián Alexandra, a Baker McKenzie szakértői.

Mind akormányrendeletet, mind a törvényjavaslatot a régi és az új Polgári Perrendtartás alatt indult eljárásokra is alkalmazni kell majd. A törvényjavaslat és a kormányrendelet értelmében a bíróságok újra nyitnak június 1. napjától és az eljárásokra ismét a régi és az új Polgári Perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi elérésekkel.

Ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható. Ilyen eset lehet például az, ha a fél akit a tárgyaláson személyesen meg kellene hallgatni házi karanténban van, de alkalmazásra kerülhet ez a szabály a járványveszély súlyosbodása, egy esetleges második hullám esetén is. Ekkor a bíróság „videokonferencia” keretében megtarthatja a tárgyalást.

A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja, ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja. Ez praktikusan azt jelenti, hogy amennyiben a tárgyalóteremben nem megoldható a másfél-két méter betartása a hallgatóság soraiban, akkor bíróság a nyilvánosság korlátozhatja a védőtávolság betarthatósága érdekében.

Főszabály szerint továbbra sincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll (pl. tanú meghallgatást olyan idősotthonban kéne lefolytatni, amelyet karantén alá vontak).

A jogi képviselő nélkül eljáró felet továbbra is megilleti az a kedvezmény, hogy keresetét az erre rendszeresített nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti és az esetleges hiányok esetén részletes kioktatást kap a bíróságtól.

Speciális átmeneti szabályok vonatkoznaka folyamatban lévő ügyekre, amelyekben a 2020. március 31. napja és 2020. június napja közötti időszakban hatályos járványhelyzeti szabályok alapján folyt az eljárás.

Így amennyiben az új Polgári Perrendtartás hatálya alatt indult ügyben a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban írásban beszerezte a perfelvétel lezárásához szükséges nyilatkozatokat, a perfelvételt továbbra is perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le a felek erre való írásbeli figyelmeztetése mellett, mely alapján a felekés további nyilatkozatot tehetnek.

Ha a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a perfelvétel lefolytatását megkezdte, de a perfelvétel lezárásának feltételei nem állnak fenn, akkor a bíróság a perfelvételt az általános szabályok alapján, szükség szerint perfelvételi tárgyalás kitűzésével folytatja.

Abban az esetben, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság azúj Polgári Perrendtartáshatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, a régi Polgári Perrendtartás hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást még nem tűzte ki, az eljárást a tárgyalás kitűzésével folytatja. Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a tárgyalást kitűzte, a bíróság meghatározza a tárgyalás helyét és erről értesíti a tárgyalásra megidézetteket.

Főszabály szerint a bíróság az ítéletét a tárgyaláson hirdeti ki. Azonban, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg. Hasonlóképpen, perbeli egyezség esetén ha a bíróság a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.

A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság továbbra is tárgyaláson kívül jár el, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról. Ekkor azonban, ha a felek az értesítést követően közösen kérik a tárgyalás megtartását, akkor a bíróság kitűzi a tárgyalást.

A fenti szabályok azt jelentik, hogya peres eljárások néhány átmeneti szabály alkalmazása mellett visszatérnek a normál kerékvágásba, azonban a szabályozás lehetőséget biztosít a bíróságoknak arra, hogyszükség szerint alkalmazkodjanak a járványveszély alakulásához, egyrészt a nyilvánosság tárgyalásról való kizárása, másrészt a tárgyalás videokonferencia keretében való megtarthatósága révén. forrás: Jogi fórum

Súlyosan megsértette a járványügyi szabályokat a japán főügyész – Lemondott posz tjáról Hiroshi Kurokawa

Távozik posztjáról a tokiói főügyész, miután a japán Nikkei híroldal leleplezte, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelet kijárási korlátozások ellenére mások otthonában többször is szerencsejátékot játszott.

Hiroshi Kurokawa a Sankei Shimbun és az Asahi Shimbun újság egy jelenlegi és két korábbi újságíróival hat órán keresztül pénzben játszott szerencsejátékot egyikük otthonában május 1-jén és 13-án, miközben az országban rendkívüli állapot van érvényben a koronavírus-járvány miatt. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Japánban tilos a szerencsejáték. A tokiói főügyész mindezekre tekintettel benyújtotta lemondását.

Forrás: Nikkei.com

A lemondás jelentős csapást jelent Shinzo Abe miniszterelnöknek, aki jogi módosítást próbált kidolgozni az ügyészek nyugdíjazásának késleltetése érdekében, ami a kabinet bírálói szerint alááshatja az igazságszolgáltatás függetlenségét. A módosítás szerint a kabinet jóváhagyásával 63 évről 66-ra emelné a magas rangú ügyészek nyugdíjkorhatárát. Széles körben úgy tekintették, hogy ez előkészíti az utat a 63 éves Kurokawa előléptetéséhez a Legfőbb Ügyészség legfőbb posztjára.

A parlament alsóházának belső ügyekért és kommunikációért felelős bizottsága május 21-i ülésén Hiroyuki Yoshiie, az igazságügyi alelnök miniszter megerősítette, hogy a minisztérium kihallgatta Kurokawát, de részleteket nem közöltek, mert a vizsgálat még folyamatban van.

Kurokawa lemondását az Igazságügyi Minisztériumon keresztül továbbítják a kabinethez. A kabinet jóváhagyásának kézhezvétele után az elbocsátás csak Naruhito császár tanúsítványa után lesz hivatalos. forrás: Jogi fórum/ Fóris G.