A Nemzeti Jogszabálytár (a továbbiakban: NJT) továbbfejlesztésére is sor kerül a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) elnevezésű Projekt keretében. Az NJT kényelmi szolgáltatásai a jövőben már mobil applikáción keresztül is elérhetővé válnak a felhasználók részére. A fejlesztésben az NJT új szolgáltatásaként kialakításra kerül egy személyre szabott ügyintézési felület is így az NJT új szolgáltatásaként SZÜF-ön is elérhető lesz.

A Nemzeti Jogszabálytár (NJT) létrehozásának alapvető célja az volt, hogy mindenki meg tudja ismerni a jogszabályok mindazon szövegeit, amelyek az életét, munkáját, ügyei intézését, vállalkozásának működését meghatározzák. Az NJT e célkitűzésnek megfelelően a jogszabályszövegeket, valamint a jelentősebb közjogi szervezetszabályozó eszközöket a módosításaikkal egységes szerkezetben, öt éves időtartamra visszamenőleg, valamint (ha léteznek) a még hatályba nem lépett későbbi három időállapotukkal tartalmazza. A szövegek a lekérdezés napját megelőző 20 évre visszamenőleg lekérhetők. A portálon önálló felületen a helyi önkormányzatok rendeletei is hozzáférhetők, továbbá lehetőség van a nemzetközi szerződések egységes szerkezetű szövegeinek a megtekintésére is.

Jóllehet az NJT az állam egy ingyenes szolgáltatása, amelynek célközönsége főként a lakosság és a vállalkozások, az NJT eddigi működési tapasztalatai alapján a szolgáltatás a közigazgatás és a gazdaság egészére hatással van. Mivel a közigazgatási szervek, intézmények, egyéb állami szervezetek döntő többsége számára ügyeik viteléhez elegendők az NJT-n publikált jogszabályszövegek, így az NJT kiszolgálja a jogalkalmazó szervek széles körének napi igényeit is.

Egynapos sztrájkot tartanak a szerbiai ügyvédek hétfőn, mert még nincs látható előrelépés és kézzelfogható eredmény a július végén meggyilkolt kollégájuk, Dragoslav Misa Ognjanovic ügyében.

Az ügyvéd több hírhedt alvilági vezetőt is védett az utóbbi években, korábban Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök védője volt a hágai Nemzetközi Törvényszéken.

Az utóbbi két évben a szerb és a montenegrói szervezett bűnözés több emberét is meggyilkolták Belgrádban, amit a rendőrség szerint kábítószer-piaci háború motivált. A hatóságok úgy vélik: a gyilkosság módjából ítélve Dragoslav Misa Ognjanoviccsal is bűnözők végezhettek.

A szerbiai ügyvédek a gyilkosság után egy hétig sztrájkoltak, és a legsürgősebb ügyeket sem vállalták el, mert – mint mondták – a munkabeszüntetéssel akarták felhívni a nyilvánosság és az illetékes szervek figyelmét arra, hogy mindent meg kell tenni, minden erőforrást mozgósítani kell a gyilkosok felkutatása érdekében.

A hétfői munkabeszüntetés másik oka, hogy az államügyészség felfüggesztette a kommunikációt az ügyvédekkel Ognjanovic ügyével kapcsolatban, így azt sem lehet tudni, hol tart a nyomozás.

A Szerbiai Ügyvédi Kamara közlése szerint a sztrájkkal szeretnék felhívni a figyelmet arra is, hogyaz ügyvédeket munkavégzésük hatékonysága érdekében meg kell védeni, ugyanis ez a igazságszolgáltatás működésének az alapja.

Az utóbbi három évben három ügyvédet öltek meg Szerbiában, a legutóbbi gyilkosságra néhány órával azt követően került sor, hogy a belügyminiszter sajtótájékoztatón számolt be a bűnözés arányának csökkenéséről az országban – írta a szerb sajtó július végén. foprrás: MTI.

A családi vállalkozás szétaprózódásának megakadályozása vagy éppen az üzleti kockázatok családi vagyontól történő elválasztása is jó indok lehet a házassági vagyonjogi szerződés megkötésére. Sokan nem is tudják, hogy a szerződés megkötésére az életközösség fennállása alatt bármikor lehetőség van. A felek ilyenkor meghatározhatják a közös és külön vagyonukat, szabályozhatják a válást követő juttatásokat, egymással szembeni vagyoni igényeiket is. Aki pedig nem kíván házassági szerződést kötni, akár a bizalmi vagyonkezelést is választhatja vagyoni viszonyai rendezésére.

Tipikusan előfordul, hogy a házasulók – a már együtt élő felek –, illetve a friss házasok nem érzik helyénvalónak házassági vagyonjogi szerződés megkötését, mivel az akár a párral szembeni bizalmatlanságot vagy a kapcsolat tartósságába vetett hit hiányát is jelképezheti. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek a későbbiekben mégis indokolttá tehetik a vagyonjogi helyzet tisztázását, mint például a családi vállalkozások szétaprózódásának megakadályozása, az üzleti kockázatok elválasztása a családi vagyontól, illetve a házastársak eltérő vagyoni viszonyaiból eredő konfliktusok elkerülése.

A gazdasági társasági érdekeltséggel rendelkező házaspároknál különösen fontos annak tisztázása, hogy a cég külön vagy közös vagyonba tartozik-e. Az üzleti folyamatok dinamikája folytán előálló helyzetek komoly problémák elé állíthatják a párokat. A gyakorlatban sokszor kérdéses lehet például annak meghatározása, hogy a házastársak egyike által tulajdonolt cég értékének ugrásszerű növekedése, illetve a társaság esetleges értékesítése során befolyt vételár a házastársak közös vagy különvagyonát képezi-e. Sokan nem tudják továbbá, hogy hiába tartozik különvagyonba egy cég (amit például a szülőktől ajándékba kapott az egyik fél), az annak kapcsánszerzett osztalék közös vagyonnak minősül a házastársak eltérő rendelkezése hiányában.

„Ha a felek nem csupán a jövőre nézve kötik ki az általuk választott vagyonjogi rendszert, hanem rendezni kívánják az évek során előállt helyzetet, úgy erre is lehetőség van. E körben különösen fontos megjegyezni, hogy a vagyonközösség nem a házasságkötéssel, hanem az azt megelőző életközösséggel jön létre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy – vagyonjogi szerződés hiányában – a házastársak a házasságkötésüket megelőző élettársi kapcsolatban is alapvetően közös vagyonszerzők” – mutatott rá Takács Diána, a Deloitte Private szenior tanácsadója.

A felek megállapodásuk szerint mozgathatják a vagyonukat a házastársi közös és különvagyon között. Azonban a bírói gyakorlat kiemelt vizsgálat alá helyezi az ehhez hasonló vagyonátrendezést: az olyan rendelkezés, amely az egyik házastárs vagyonát a másik javára jelentősen elvonja, érvénytelen lehet.

A vagyonjogi szerződést ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy közokiratba szükséges foglalni. A megfelelő szakértelem azonban nem csak a törvény által megkövetelt formalitások miatt szükséges. A gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember közreműködése azért is elengedhetetlen, mivel – bizonyos esetekben – a jogszabály szövegének szó szerint megfelelő szerződés is támadható lehet.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyoni viszonyok rendezésére más lehetőségek is vannak. Ilyen például az utóbbi időkben egyre népszerűbb bizalmi vagyonkezelés. Ennek előnye, hogy a fenti célok mellett számos egyéb cél elérésére is alkalmas, mint például a családi vagyon generációkon átívelő védelme” – fűzte hozzá Takács Diána.

„A munkánk során sok olyan esettel találkoztunk, ahol kiderült, hogy a felek túl későn kezdtek el gondolkodni a családi vagyon megfelelő jogi rendezéséről. Jobb ezért előrelátónak lenni és azelőtt foglalkozni a vagyoni kérdésekkel, mielőtt túl késő lenne. Természetesen a cél az, hogy a felek kívánságainak megfelelő, jogi szempontból kikezdhetetlen megállapodás készüljön el a házastársak vagyoni viszonyairól, amelyre a jogszabályok által biztosított eszköztár – a házasság gyakorlatilag bármely szakaszában – kiválóan alkalmas” – mondta el Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója. Forrás: Jogi fórum.

Nem zárható ki a kiegészítő védelemből valamely személy, ha kizárólag az érintett tagállam joga szerinti büntetési tétel alapján nyer megállapítást, hogy „súlyos bűncselekményt követett el”. A kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelmet elbíráló nemzeti hatóságnak vagy bíróságnak a szóban forgó egyedi ügy sajátos körülményeinek teljes körű vizsgálatát követően kell megítélnie a bűncselekmény súlyosságát – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C‑369/17. sz. ügyben hozott ítélet – Shajin Ahmed kontra Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

Shajin Ahmed afgán állampolgárt 2000‑ben menekültként ismerték el Magyarországon azzal az indokkal, hogy a származási országában üldöztetésnek volt kitéve. A vele szemben később Magyarországon indult büntetőeljárásban S. Ahmed kérte az afgán konzulátus teljes körű tájékoztatását helyzetéről. Mivel a magyar hatóságok úgy ítélték meg, hogy a védelem iránti kérelemből, amelyet S. Ahmed önkéntesen intézett a származási országához, arra lehet következtetni, hogy az üldöztetés veszélye megszűnt, 2014‑ben visszavonták S. Ahmedtől a menekült státuszát.

2016‑ban, egy új közigazgatási eljárás keretében1 a magyar hatóságok S. Ahmed kérelmét mind a menekült jogállás, mind pedig a kiegészítő védelem elismerése tekintetében elutasították, a visszaküldés tilalma fennállásának megállapítása mellett. A kiegészítő védelmet konkrétan a – menekültekről szóló uniós irányelvet2 átültető – menedékjogról szóló magyar törvény szerinti kizáró ok fennállása miatt nem lehetett elismerni S. Ahmed számára, nevezetesen olyan „súlyos bűncselekmény” elkövetése miatt, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés‑büntetés kiszabását rendeli.

S. Ahmed a magyar bíróságok előtt megtámadta ezen elutasító határozatot, és azt állította, hogy a nemzeti szabályozás a mérlegelés lehetőségét vonja el a kérelmét elbíráló közigazgatási szervektől, valamint a közigazgatási határozatok törvényességi felülvizsgálatát végző bíróságoktól, holott az irányelvben3 szereplő, „súlyos bűncselekményt követett el” kifejezés a szóban forgó egyedi ügy összes körülménye mérlegelésének kötelezettségét jelenti.

Az ügyben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) azt kéri a bíróságtól, hogy e kifejezést – mint a kiegészítő védelemre való jogosultság kizáró okát – értelmezze. E bíróság különösen arra kíváncsi, hogy a bűncselekmény súlyossága meghatározható‑e kizárólag az adott bűncselekmény érintett tagállam joga szerint meghatározott büntetési tétele alapján.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság legelőször is rámutat arra, hogy az irányelvből az következik, hogy az uniós jogalkotó egységes jogállást kívánt létrehozni a nemzetközi védelemben részesülő valamennyi személy részére, és hogy a kizáró okokat illetően a menekültekre irányadó szabályokat vette alapul annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiterjessze azokat a kiegészítő védelemre jogosult személyekre.

A Bíróság ezt követően emlékeztet azon ítélkezési gyakorlatára4, amely szerint a valamely személy menekültként való elismerésének kizárására vonatkozó határozatot az egyedi ügyre jellemző, valamennyi sajátos körülmény teljes körű vizsgálatának kell megelőznie, és az nem hozható meg automatikusan. E követelménynek a kiegészítő védelmi jogállás elismerésének kizárására vonatkozó határozatokra is alkalmazhatónak kell lennie.

E feltételek mellett a Bíróság megállapítja, hogy még ha a nemzeti büntetőjog szerinti büntetési tétel kritériuma különös fontossággal is bír a kiegészítő védelem elismerésének kizárását igazoló bűncselekmény súlyosságának megítélése tekintetében, az érintett tagállam illetékes hatósága csak azt követően hivatkozhat e kizáró okra, hogy minden egyes esetben értékelte a tudomására jutott konkrét tényeket annak meghatározása érdekében, hogy van e nyomós ok annak feltételezésére, hogy az érdekelt személy – aki egyebekben megfelel a kért jogállás megszerzésére vonatkozó szempontoknak – által elkövetett cselekmények e kizáró ok hatálya alá tartoznak.

E körülményekre tekintettel a Bíróság azt a következtetést vonja le, hogy az uniós joggal ellentétes azon tagállami jogszabály, amelynek értelmében kizárólag az adott bűncselekmény nemzeti jog szerint meghatározott büntetési tétele alapján úgy kell tekinteni, hogy a kiegészítő védelmet kérelmező személy „súlyos bűncselekményt követett el”, ami kizárhatja, hogy e védelemben részesüljön. A kiegészítő védelem iránti kérelmet elbíráló illetékes nemzeti hatóság vagy bíróság feladata, hogy a szóban forgó egyedi ügy valamennyi sajátos körülményének teljes körű vizsgálatát követően értékelje a szóban forgó bűncselekmény súlyosságát.

Államilag térítetté – azaz a szülők számára ingyenessé – válik Szlovákiában az iskolai ebéd az általános iskolás, illetve az óvodák utolsó évfolyamaiba járó gyermekek számára januártól – ezt Robert Fico korábbi kormányfő, a legerősebb szlovák kormánypárt, az Irány (Smer) elnöke jelentette be a kabinet több tagjával közösen tartott keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján.

Az iskolai ingyen ebédek bevezetését Robert Fico részint azzal indokolta, hogy az általános iskolák felső tagozatán nagyon alacsony – mintegy 50-60 százalékos – az iskolai étkeztetésben részt vevő gyermekek száma, részint pedig azzal, hogy az ország gazdasági teljesítménye lehetővé és indokolttá teszi az ehhez hasonló népjóléti intézkedéseket.

Az intézkedés mintegy 516 ezer általános iskolást és óvodást érint, ők – a család jövedelmi helyzetétől függetlenül – januártól térítésmentesen jutnak az iskolai ebédekhez. Az előző iskolai évben az erre vonatkozó statisztikák szerint mintegy 381 ezer gyermek használta ki az iskolai étkeztetés lehetőségét Szlovákiában, ami az országban működő oktatási intézmények túlnyomó hányadában csak ebédet jelent.

Az ingyenes iskolai ebédek bevezetése a tervek szerint megközelítőleg 117 millió euróba kerül majd egy tanévre. A legerősebb szlovák kormánypárt tervei szerint, amennyiben az ingyenes ebédek rendszere beválik, a kedvezményt a későbbiekben a középfokú oktatási intézmények diákjaira is kiterjesztik.

forrás: MTI/ jogi fórum

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elfogadta a Google LLC (Google) vállalását, amely a fogyasztók kiegyensúlyozottabb tájékoztatását szolgálja a Google fiókban elérhető funkciókról – közölte a versenyhivatal.

A GVH jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki.

A hivatal a Google tájékoztatási gyakorlatát vizsgálta a Google-fiókban elérhető “Internetes és alkalmazástevékenység”, a “Hirdetések személyre szabása” funkciók valamint az Allo chatkliens adatkezelésével, továbbá a chatkliens végpontok közötti titkosításával összefüggésben.

A GVH kifogásolta, hogy a Google nem adott olyan közvetlen tájékoztatást a más Google-termékektől, illetve a Google-fióktól függetlenül is használható Allo chatkliens ismertetése, telepítése és használata során a fogyasztók adatainak kezeléséről, ami szükséges lehet a tájékozott fogyasztói döntéshez. A tájékoztatás nélkül a fogyasztó hiányos információkkal bírhat a termék jellegéről, természetéről és a használat ellentételezéséről.

Az Allo chatkliensszel kapcsolatban kiemelték, a GVH nem tartotta indokoltnak sem a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését, sem a jogsértés hiányának megállapítását, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az esetleges sérelem – az Allo adatkezelésével kapcsolatos tájékoztatások miatt – hatékonyan kezelhető a társaság kötelezettségvállalási csomagjával, így a közérdek védelme biztosítható.

A közlemény szerint a Google kötelezettségvállalása értelmében létrehoz egy aloldalt az Allo adatkezeléséről az Allo Súgó weboldalon. A Google vállalta, hogy az aloldalt a fogyasztók számára érthetően és kiegyensúlyozottan szövegezi meg. Vállalta továbbá, hogy a tájékoztatást a webáruházak leírásaiban könnyen, a bevezető szöveget követő első bekezdésben teszi elérhetővé.

Ezeken felül 2018. negyedik negyedévében a YouTube csatornán egynapos, grafikus edukációs bannert (reklámcsík) tesz közzé azzal az üzenettel, hogy a Google gyűjti és kezeli személyes adataikat, és javasolja az adatvédelmi irányelvek és beállítások átnézését.

A kötelezettségvállalás eredményeként módosuló kereskedelmi gyakorlat túlmutat az adott ügyön, hiszen nemcsak a magyar nyelvű tájékoztatásokat érinti: az adatkezelési aloldalt egyidejűleg még 44 nyelvre fordítják le, valamint vállalkozás az Allo chatkliens felhasználóinál lényegesen nagyobb magyar fogyasztói kört képes elérni az általános, adatvédelmi témájú edukációs bannerrel, szélesebb tartalmú üzenettel – olvasható a GVH közleményében.

Forrás: MTI/Jogi fórum

Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja – hívta fel rá a figyelmet Frech Ágnes, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke. Hozzátette: az óvadék összegének meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe a bíróság.

Mi az óvadék jogintézményének lényege és célja?

A korábbi büntetőeljárási törvény is ismerte az óvadék intézményét, de abban önálló kényszerintézkedésként szerepelt, és alapvetően az előzetes letartóztatás kiváltására, valamint a terhelt jelenlétének biztosítására szolgált. Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a jogintézmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és egyre ritkábban alkalmazták. Ez pedig szükségessé tette a szabályozás újragondolását.

Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja. Önállósága megszűnt, és kizárólag az említett kényszerintézkedésekhez kapcsolódhat. Így például, ha a bíróság bűnügyi felügyeletet rendel el és magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt nem hagyhatja el a lakását, ennek betartására két intézmény is szolgál: az egyik a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, másrészt az óvadék. Ez a két biztosítási intézkedés együttesen is alkalmazható.

Milyen feltételek mellett alkalmazható?

Óvadék a terhelt vagy a védő indítványára állapítható meg, a bíróság ezt hivatalból nem rendelheti el az eljárás egyik szakaszában sem. Az óvadék felajánlásával letartóztatás helyett enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása, vagy enyhébb magatartási szabály megállapítása rendelhető el. A példánknál maradva, a bűnügyi felügyelet esetén a korábbi „házi őrizet” helyett elegendő lehet annak előírása, hogy a terhelt minden héten egyszer köteles a rendőrkapitányságon jelentkezni.

Hogyan történik az óvadék megállapítása?

Óvadék felajánlása esetén a bíróság kétféle döntést hozhat: vagy elutasítja az indítványt, vagy megállapítja az óvadék összegét, amely nem feltétlenül azonos a felajánlott összeggel. Az óvadék letétele esetén a bíróság vagy enyhébb kényszerintézkedést, vagy enyhébb magatartási szabályt állapít meg.

Az óvadék tárgya csak pénz lehet, amelynek legkisebb összege ötszázezer forint. A bíróságóvadék felajánlása esetén az összeg meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe. Az óvadék összegét a terhelt, a meghatalmazott képviselője és a védő is leteheti.

A bíróság döntése ellen fellebbezésnek van helye, amely az összegszerűséget is támadhatja.

Mi lesz a befizetett óvadék sorsa? Visszajár-e?

Az óvadék járulékos jellegéből adódóan automatikusan visszajár, ha megszűnik az a kényszerintézkedés, amelynek biztosítására szolgál. Ha a távoltartásra vagy a bűnügyi felügyelet legenyhébb formájára sincs már tovább szükség, akkor az óvadékot letevőnek az összeg nyomban visszajár. Ez azért jelentős változás a korábbi törvényben szabályozott óvadékhoz képest, mert menet közben is, nemcsak az eljárás jogerős befejezését követően kapható vissza.

Ugyanakkor az óvadék összegét a terhelt elveszti, ha az eljárás során elérhetetlenné válik, vagy ha a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi. Ilyen lehet például, ha a terhelt a tárgyaláson nem jelenik meg, ha engedély nélkül elhagyja a lakását vagy a számára tartózkodási helyként kijelölt helységet, illetve ha a tilalom ellenére felkeresi a sértettet.

OBH/ Jogi fórum

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én hirdette ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. A 2018-as esztendőben kerül sor a Nyilatkozat elfogadásának 70. évfordulójára. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is csatlakozik a 70. évforduló megünnepléséhez, ennek keretében pedig pályázatokat írja ki felsőfokú-, illetve doktori képzésben résztvevő hallgatók középiskolás tanulók számára.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata magyar nyelven ITT elolvasható.

A Nyilatkozatnak az emberek mindennapi életétét is meghatározó fontosságának hangsúlyozása érdekében az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága 2017. december 10-én egy évig tartó kampányt indított, amely az évforduló megünneplésének alkalmával zárul majd. A kampánynak három fő célja van: promóció, bevonás és reflexió. Cél, hogy az emberek minél szélesebb köre kerüljön bevonásra világszerte; promótálva a Nyilatkozat azon fő vívmányát, hogy minden egyes embert ugyanazon alapvető jogokkal ruházza fel; és ösztönözve a további közös gondolkodást arra vonatkozóan, hogy milyen módokon állhatunk ki a mindennapokban e jogokért.

• A Nyilatkozat mindannyiunkat hatalommal ruház fel: mindenkit ugyanazon méltósággal és egyenértékűként kezel. Megerősíti, hogy az állam alapvető feladata az életszínvonal előmozdítása, amely lehetővé teszi számunkra, hogy nagyobb szabadságban gyakorolhassuk méltóságunkat és egyenlőségünket.
• Az emberi jogok mindannyiunk számára mindennapi relevanciával bírnak. Az emberi jogok magukban foglalják a félelemtől és a szükségtől való szabadságot, a szólás szabadságát, az egészséghez és az oktatáshoz való jogunkat; és a gazdasági és társadalmi igazságosság előmozdítását szolgáló intézkedésekből fakadó előnyök élvezetét.
• A mi közös emberi mivoltunk ezeken az egyetemes értékeken alapul.Összekapcsolódunk egymással. Ezek a közös emberi jogok, az egymással való szolidaritás és az emberi jogokért való felelősségvállalás aktusa az, ami összeköt minket közös bolygónkon.
• Az egyenlőség, az igazságosság és a szabadság megakadályozza az erőszakot és fenntartja a békét. Az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a viták rendezésére irányuló, szilárd, pártatlan jogállam a fejlődés és a béke legfontosabb eleme.
• Mindahányszor az emberiség értékeit figyelmen kívül hagyják, mi mindannyian kerülünk nagyobb veszélybe. Keresztúthoz érkeztünk. A gyűlöletből és a kizsákmányolásból profitálni kívánó embereknek az emberi jogokkal szembeni támadása a szabadságot és egyenlőséget mossa alá, mind helyi, mind pedig globális szinten. Ennek ellen lehet – ellen kell – állni.
• Ki kell állnunk a jogainkért és a mások jogaiért. Mindannyian ki tudunk állni. Mindannyian képesek vagyunk lépéseket tenni a mindennapi életünkben, fenntartva azokat a jogokat, amelyek mindahányunkat védenek, és ezzel előrelendítik az emberiség nagy családját.

Az évforduló tematikus honlapja ITT érhető el.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is csatlakozik a 70. évforduló megünnepléséhez, ennek keretében pedig az alábbi pályázatokat írja ki:

Pályázat felsőfokú-, illetve doktori képzésben résztvevő hallgatók számára – a kiírás ITT elérhető.

Pályázat középiskolás tanulók számára – részletek hamarosan.

Forrás: ÁJBH/ Jogi fórum

Módosította a cseh nyugdíjtörvényt a prágai képviselőház, eszerint a jövőben gyorsabban emelkednek majd a nyugdíjak – közölte a közszolgálati hírtelevízió (CT24) szerdán.

A csehek nyugdíja két részből áll: az egyik a stabil, mindenki számára egyenlő rész, míg a másik a korábban ledolgozott évek és a reális jövedelem alapján kiszámított. Ez mindenkinél nyilvánvalóan más és más.

A nyugdíj stabil része, amely mindenki számára azonos és amelyet az országos átlagbérből számítanak ki, a módosítás alapján az eddigi kilenc százalékról tíz százalékra emelkedik. A jelenlegi kilenc százalék 2700 koronát (32 400 forint) tesz ki. A kormány ezt az összeget a jövő évben egyszeri módon 3000 koronára (36 000 forint) emeli.

Ezzel párhuzamosan a volt személyi jövedelem súlya a nyugdíjban egy százalékkal csökken.Elemzők szerint ennek az lesz a következménye, hogy az alacsony nyugdíjak valamivel gyorsabban fognak nőni a jövőben, mint a magas nyugdíjak.

A nyugdíjak értékét minden évben átszámolják. Amennyiben a reálbérek és az árak legalább öt százalékkal emelkednek, hasonló módon emelkednek januártól a nyugdíjak is.

Pénzügyi szakértők szerint a nyugdíjak a jövő év januárjában a kormány általi egyszeri 300 koronás (3600) juttatás mellett átlagban további 600 koronával (7200 forint) fognak emelkedni.

A cseh államkasszát a nyugdíjak jövő évi emelése összesen mintegy 35 milliárd koronával fogja terhelni.

Csehországban 2017 végén az országos havi átlagbér 29 496 korona (353 952 forint) volt. Az öregségi nyugdíjak átlagos havi értéke 11 850 koronát (142 200 forint) tett ki.

forrás: MTI/ Jogi fórum

Az idei első fél évben 440 esetben gázoltak gyalogost zebrán. A rendőrség pénteken figyelemfelhívó videót tett közzé a honlapján.

A térfigyelő kamera felvételén látható, hogy több ember – köztük egy gyermek – lép le a járdáról. A belső sávban közlekedő autó a gyalogátkelőhely előtt megállt, míg a másik – ráadásul a külső sávban közlekedő – autó elgázolta az úton átkelni szándékozókat. A felvétel alapján a gyalogosok nem sérültek meg súlyosabban.

A rendőrség a videó mellett annyit írt: “Ebből most nem lett tragédia, de ez nem a sofőrön múlt”. A felvétel idén augusztusban készült Magyarországon.

A Kommentár nélkül című, 18-as karikával közzétett videó:

Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője kiemelte: a hatályos KRESZ szerint a járművezetőknek a kijelölt gyalogos átkelőhelynél elsőbbséget kell adniuk a gyalogosoknak. Azt a helyet pedig, ahol a gyalogosoknak elsőbbségük van, a járművek vezetőinek mindig fokozott óvatossággal és olyan sebességgel kell megközelíteniük, hogy ha szükséges, meg tudjanak állni.

A szóvivő elmondta: idén, az első fél évben 440 esetben gázoltak gyalogost zebrán. Az elgázolt gyalogos szinte minden esetben megsérült, a balesetet mindig valamilyen emberi hiba, gyorshajtás, elsőbbség meg nem adása, illetve figyelmetlenség okozta. Nagyobb körültekintéssel az összes baleset elkerülhető lett volna – mondta Gál Kristóf.

forrás: MTI/ Jogi fórum