A Kúria kedden, bűncselekmény hiányában felmentette K. Andreát, akit korábban azért vádoltak meg, mert autójával üldözőbe vett motoros tolvajokat, akik közül az egyik menekülés közben meghalt.

A tényállás szerint a tolvajok 2012 decemberében a fővárosi csúcsforgalomban a piros lámpánál álló nő autójának ablakát bezúzták és elragadták a táskáját. A nő az autójával üldözőbe vette őket, amelynek során a motoros és a nő is számos közlekedési szabályt megszegett, majd fél kilométerre a lopás helyszínétől a motor felborult, s a motoron ülő egyik tolvaj halálos sérülést szenvedett.

Az üldözés közben több vétlen autó megsérült, összességében több milliós kár keletkezett, egy vétlen autós könnyebben megsérült. Az ellopott kézitáskában pénz, bankkártya, ékszerek és okiratok voltak.

Az elsőfokú bíróság közúti veszélyeztetés és rongálás miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztésre, majd a Fővárosi Törvényszék másodfokon, jogerősen halált okozó közúti veszélyeztetés és rongálás miatt már két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a nőt, továbbá eltiltotta a járművezetéstől. Az eljárásnak volt olyan szakasza, amikor még a történtek emberölésként való minősítésének lehetősége is felmerült. Az életben maradt tolvaj időközben e cselekménye és több másik hasonló miatt 2 év 11 hónap letöltendő szabadságvesztést kapott, amit már le is töltött.

A megvádolt nő az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta, mint mondta: hirtelen, ösztönösen cselekedett, senkit nem akart veszélyeztetni, csak értékeit szerette volna visszaszerezni.

A nő ügyvédje fordult a Kúriához felülvizsgálati indítvánnyal az ítéletek megsemmisítését és védence vádak alóli felmentést kérve.

A Kúria tárgyalásán a védő többek között azzal érvelt, hogy a meglopott nő jogos védelmi helyzetben volt, így cselekménye nem bűncselekmény, vétlen, harmadik személyeket nem veszélyeztetett, továbbá a két férfi erőszakos támadásának hatására elvesztette pszichés kontrollját, ijedtség, menthető felindultság állapotában volt, és már csak ezért sem büntethető.

A Legfőbb Ügyészség képviselője ugyanakkor – egyebek mellett – arra hívta fel a figyelmet: csak a szerencsének köszönhető, hogy ennek az üldözésnek nem lettek súlyosabb következményei, több áldozata, az üldözéses jelenet közvetlen közelében sétált például egy anya két kisgyermekével. A vádlottéhoz hasonló fellépésre még a hatóságok tagjai sem jogosultak – tette hozzá, rámutatva: a történtek értékelésekor az egyik oldalon egy ellopott kézi táska, a másikon vétlen, kívülálló emberek életének veszélyeztetése áll.

A Kúria felmentő ítélete kimondta: a vádlott jogos védelmi helyzetben volt, magatartása nem veszélyes a társadalomra, nem követett el bűncselekményt, csak alkotmányos jogával élt.

A Kúria tanácselnöke szóbeli indoklásában kiemelte: a megvádolt nő, két férfi jogtalan, erőszakos, útonálló jellegű támadásának áldozatává vált, védekező reakciója természetes és törvényes volt. Ez nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető alapvető jog.

A támadó választja meg a helyet, az időt, a támadás módját, viselje, hát az ilyen támadást indokolt és szükséges módon elhárító cselekmények következményeit, kockázatát is – jegyezte meg.

Személy elleni támadásnál mindaddig fennáll a jogos védelmi helyzet, amíg fel nem hagynak a támadó magatartással. A tulajdon elleni támadásnál sem büntethető az a magatartás, amely ennek elhárításához szükséges. A tulajdon elvétele viszont csak akkor válik befejezetté, ha a jogos tulajdonosnak már nincs reális esélye visszaszerzésére, mindaddig azonban jogos védelmi helyzetben igyekszik elhárítani a tulajdona elleni támadást – fejtette ki a szakember.

Rámutatott: jelen ügyben nem egy menekülő üldözéséről, hanem a tetten ért tolvaj elleni forró nyomos fellépésről van szó, ami megengedett. Túl azon, hogy az eseménysort a támadás indította el, a tolvajok a történtek közben is bármikor dönthettek volna úgy, hogy visszaadják a lopott holmit, vagy legalább megszabadulnak attól, és akkor már nem jogos védelmi helyzetben folytatta volna a tulajdona elleni támadás elhárítását a megvádolt nő. A konkrét esetben azonban a nő magatartása mindvégig jogszerű volt, a támadóké pedig jogszerűtlen.

A Kúria tanácselnöke szerint a megvádolt nő részéről nem történt veszélyeztetés, ura volt a helyzetnek. Továbbá, egy hivatalos személyre, például egy kiképzett, kényszerítő eszközökkel felszerelt, hivatását végző rendőrre egész más szabályok, elvárások vonatkoznak, mint egy váratlan, erőszakos támadás áldozatára. A rongálás bűncselekménye pedig csak szándékos lehet, erről pedig ez esetben nem lehet beszélni.

Megjegyezte azt is, hogy az alsóbb fokú bíróságok válogathattak volna a felmentési indokok között, hiszen nem csupán arról van szó, hogy a jogos védelmi helyzet miatt nem állapítható meg bűncselekmény, de az ijedtség, menthető felindultság miatt a vádlott nem is büntethető a történtek miatt.

A tanácsvezető bíró rámutatott arra is, hogy az évekkel ezelőtt hatályba lépett új büntető törvénykönyv kiszélesítette a jogos védelem lehetőségét, ám ez az alsóbb fokú ítélkezési gyakorlatban még nem mindig jelenik meg. Ideje, hogy ez a helyzet megváltozzon, és a jogtalan támadásnak ellenálló, azt elhárító áldozatoknak immár ne kelljen évekig tartó eljárások során téves jogértelmezések hátrányát viselniük – mutatott rá.

A Kúria ítéletének kihirdetése után K. Andrea – aki a vádbeli cselekmények idején az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt -, újságíróknak azt mondta: a fél évtizede kezdődött büntetőeljárás során mindvégig abban reménykedett, hogy egyszer majd lesz egy olyan bíróság, amelyik elfogadja, hogy az embernek van joga megvédenie magát és tulajdonát. A Kúria ítélete végre a bűnözőknek üzeni azt, hogy nem éri meg – jegyezte meg.

Forrás: Kúria/ Jogi fórum

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény számos változást vezet be a bírósági eljárás szabályai közé. Az egyik leglényegesebb eltérés, hogy a 2018. január 1-jén és ezt követően induló perekben a peres eljárás során a felek számára kötelező lesz a jogi képviselet. Az általános szabály alól csak a járásbíróság hatáskörébe tartozó és a munkaügyi perek jelentenek majd kivételt.

A jogi képviselet kötelező igénybe vételéről a bíróság a felperest akkor tájékoztatja, amikor a keresetlevelet a bíróság visszautasítja, vagy ha az eljárás folyamán lép perbe, a perbevonás közlésével. Az alperesnek szóló tájékoztatást a bíróság a kereset közlésével, illetőleg a perbevonás, perbe állítás kezdeményezésének közlésével egyidejűleg nyújtja.

A kötelező jogi képviselet szabályai vonatkoznak a fellebbezési és perújítási eljárásra is, továbbá a felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő félre.

A kötelező jogi képviselet hiányának legfontosabb következménye, hogy a fél perbeli nyilatkozata, cselekménye hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz – kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. További jogkövetkezmény, hogy a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja, illetve az eljárást hivatalból megszünteti.

A képviselő részére a meghatalmazást a fél, vagy annak törvényes képviselője adhatja.

A bíróság előtti képviseletre vonatkozó meghatalmazás a féltől, vagy törvényes képviselőjétől származó, a bírósághoz intézett jognyilatkozat, amely alapján a képviselő a képviselt nevében és érdekében végezhet percselekményeket, s tehet nyilatkozatokat.

A fél több személynek is adhat meghatalmazást. Ebben az esetben a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti azzal a megkötéssel, hogy egy-egy perbeli cselekménynél, vagy jognyilatkozat megtételénél csak egyikük járhat el. Amennyiben a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, azt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek. Ha a félnek több meghatalmazottja van, a bíróság bármelyik meghatalmazott részére joghatályosan kézbesítheti a félnek szóló iratokat.

Ha a felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást megszünteti.

Amennyiben pedig a viszontkeresetet előterjesztő alperes – felhívás ellenére – nem gondoskodik megszűnt jogi képviseletének pótlásáról, a bíróság az eljárást részlegesen, a viszontkereset tekintetében szünteti meg.

Forrás: Fővárosi Törvényszék/Jogi Fórum

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

Az ittas vagy bódult sofőrök kiszűrésére tart akciót a hétvégén a rendőrség – írta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata szerdán a rendőrség honlapján.

A gépjárművek fokozott közúti ellenőrzését – a TISPOL (Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata) Műveleti Csoportjának éves ellenőrzési terve alapján – december 15. és december 17. között tartják Magyarország egész területén.

A decemberi TISPOL akció olyan – a tagállamok által végrehajtott, európai szintű, összehangolt – közúti ellenőrzés, amely az ittas vagy bódult állapotban lévő járművezetők kiszűrésére irányul.

Forrás: MTI/ jogi fórum

Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd

Julián Sánchez Melgart nevezte ki legfőbb ügyésznek a spanyol kormány csütörtökön, miután elődje, José Manuel Maza november 18-án váratlanul elhunyt.

Az előző főügyész vezette a nyomozást a szakadár katalán kormány és tagjai ellen, illetve ő kezdeményezte a büntetőeljárást ellenük.

Julián Sánchez Melgar megkapta a spanyol általános igazságszolgáltatási tanács (CGPJ) jóváhagyását, és a parlament igazságügyi bizottsága is meghallgatta a héten.

A leendő főügyész nyilatkozataiban az alkotmányos rend védelme mellett foglalt állást, ami szerinte kötelessége az ügyészségnek, továbbá hangsúlyozta, hogy határozott és arányos választ ad abban az esetben, ha engedetlenséget tapasztal a bíróságok döntéseivel szemben, vagy ha figyelmen kívül hagyják az alkotmányt.

A 62 éves Sánchez Melgar az egyik legtapasztaltabb ügyésznek számít Spanyolországban, 1999 óta dolgozik a madridi legfelsőbb bíróságon.

Az új legfőbb ügyész jövő hétfőn teszi le hivatali esküjét.

forrás: MTI / Jogi Fórum.

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

A 2018. január elsejétől induló polgári peres elsőfokú eljárások három szakra fognak tagolódni: a keresetlevél benyújtásával kezdődik a perindítási szak, amit a perfelvétel, majd az érdemi tárgyalás szaka követ. A perindítás körében a keresetlevél szükséges tartalmi elemeinek meghatározása jelenti majd a legnehezebb feladatot.

A perindítás szorosan összefügg az új polgári perrendtartás alapvető céljával, ami a hatékonyság és időszerűség érdekében professzionális pervitelt kíván meg. Erre figyelemmel a jogalkotó a törvényjavaslat indokolásában teljesen egyértelművé tette, hogy a professzionális pervitel körében azt feltételezi, hogy úgy a felek, mint a bíróság is professzionálisan fognak eljárni. Ezt az elvárást támasztja alá az is, hogy a továbbiakban a törvényszéki elsőfokú eljárásokban például kötelező lesz a jogi képviselet, következésképp ezekben az esetekben mindenképp jogi képviselő kell elkészítse a keresetlevelet.

Januártól a perindítás körében a keresetlevél szükséges tartalmi elemeinek meghatározása jelenti majd a legnehezebb feladatot. A keresetlevélben a tények, az érvényesíteni kívánt jog, s a határozott kérelem rögzítése mellett a jogi érvelést is elő kell adni, a bizonyítási indítványokat elő kell terjeszteni, valamint csatolni kell a bizonyítékokat is. A szabályozásnak az a lényege, hogy a keresetlevélben minden szükséges adatnak benne kell lennie. Ha a keresetlevél bármelyik eleme hiányozni fog, akkor a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül fogja visszautasítani a keresetlevelet.

Az ellenkérelemben ugyanazokat az adatokat, s ugyanolyan részletességig kell majd előadni, mint ahogyan azok a keresetlevélben már megfogalmazódtak, következésképp a keresetlevél és az ellenkérelem tartalmi elemei megegyeznek egymással.

Ha az alperes nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet – vagy beszámítást tartalmazó iratot –, esetleg ezeket a bíróság visszautasítja, akkor a bíróság még a perindítási szakban hivatalból, tárgyaláson kívül kibocsátja a bírósági meghagyást, amiben a keresettel egyezően fogja kötelezni az alperest. Ha e kötelezéssel szemben ellentmondást nem terjeszt elő az alperes, akkor az egész per már a perindítási szakban befejeződik.

Lényeges, hogy a járásbírósági szinten továbbra sem lesz kötelező jogi képviselő bevonása az eljárásba. Ha viszont a fél jogi képviselőt vesz igénybe a járásbíróságon, akkor rá ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a törvényszéki első fokon jogaikat érvényesítőkre, és köteles is lesz fenntartani a jogi képviseletet az eljárás jogerős befejezéséig. Mindössze egy alkalommal illeti meg a felet a jog, hogy áttérjen személyes eljárásra.

Ha a felperes által benyújtott keresetlevelet perfelvételre alkalmasnak találja a bíróság, akkor ezt közli az alperessel, s elkezdődik el a perindítási szak. A perindítás és a perfelvétel szaka akkor különül el egymástól, amikor az alperes írásbeli ellenkérelmet terjeszt elő, mert akkortól a továbbiakban perfelvételről fogunk beszélni. Ez esetben a bíróság három perfelvételi mód közül választhat. Az egyik az, hogy azonnal kitűzi a perfelvételi tárgyalást. A másik, hogy a perfelvétel előtt még felhívja a felperest arra, hogy nyilatkozzon az írásbeli ellenkérelemben foglaltakról. Ezt a nyilatkozatot nevezik majd válasziratnak. A harmadik lehetőség pedig az, hogy a bíróság nem kíván perfelvételi tárgyalást tartani, mert úgy ítéli meg, a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben a felek pontosan meghatározták a jogvita kereteit. A perfelvételnek ugyanis az lesz a célja, hogy a jogvita kereteit meghatározzák, s pontosan láthatóvá váljék, hogy miről is kell majd dönteni. A felek a bíróság javaslata ellenére természetesen kérhetik perfelvételi tárgyalás megtartását.

A perfelvétel szakát a bíróság végzéssel fogja lezárni. A lezárt perfelvétel után az érdemi tárgyalási szak következik, ahol már csupán a bizonyításra kerül sor, majd a bíróság érdemi döntéssel lezárja az eljárás

forrás: Fővárosi Törvényszék/Jogi fórum

Tisztelettel:

Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke tavaly utasításban rendelkezett az integritás szabályairól, vagyis a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről, és a bírák ennek megfelelő magatartásáról. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján megvizsgálta, és több ponton alaptörvény-ellenesnek találta az Utasítást, így egyes szövegrészeit megsemmisítette. Az Alaptörvény értelmében a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, vagyis nem csak a törvényhozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük. Utóbbi kapcsán ki kell zárni az igazgatási befolyásolás lehetőségét.

Az alkotmányjogi panaszt benyújtó bíró szerint az OBH elnökének Utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyeknek a megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. Ez alaptörvény-ellenes, mivel az Alaptörvény értelmében a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak törvényben – ráadásul csak sarkalatos törvényben – lehet megállapítani.

A támadott Utasítás szerint az OBH elnöke nem csak kötelező erővel bíró utasításban, hanem a bíróságokra, a bírákra, illetve az igazságügyi alkalmazottakra nézve nem kötelező jellegű ajánlásban is fogalmazhat meg olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ilyen kötelező erővel nem rendelkező, vagyis alkotmányossági kontroll alól kivont dokumentumban nem írhatók elő olyan magatartási szabályok, amelyek érinthetik a bírói függetlenséget. A testület ennek megfelelően az Utasítás ajánlásra vonatkozó szövegrészét megsemmisítette.

A panasszal támadott Utasítás ezen felül úgy rendelkezik, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint „az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról”. Arról azonban nem rendelkezik, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg. Az Utasítás olyan magatartási szabályokat ír elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne – ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az Utasítás nem tartalmaz, és az Alaptörvény alapján nem is tartalmazhat. Az Alkotmánybíróság kimondta: a vizsgált rendelkezések, mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, továbbá az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik. Mindezekre tekintettel az Utasítás ilyen tartalmú szabályai alaptörvény-ellenesek, ezért azokat a testület szintén megsemmisítette.

OBH: felülvizsgálják az integritási kérdések szabályozását

Folyamatban van az integritási kérdések szabályozásának felülvizsgálata, a módosítás tekintettel lesz az Alkotmánybíróság (Ab) határozatának indokolásában foglaltakra is – reagált az Országos Bírósági Hivatal (OBH) csütörtökön az Ab határozatára.

Az OBH reagálásában az áll, hogy az Ab a szabályzat ötvenkét szakaszából mindössze háromnak egyes rendelkezéseit kifogásolta.

Az Ab megerősítette, hogy lehetséges és szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben. Ilyen kérdés lehet például, hogy a bírósági dolgozók elfogadhatnak-e ajándékot, vagy hogy miként kell bejelenteniük egyéb kereső tevékenységüket – tették hozzá.

A szabályzat megalkotását mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg, a tervezetet bírók fogalmazták és véleményezték – írták.

Az Ab csak az elmúlt három hónapban hét jogszabályt és öt egyedi bírói döntést semmisített meg, ez mutatja, hogy az alkotmánybírósági kontroll a jogállami működés természetes része – tették hozzá.

Az Európa Tanács Korrupcióellenes Államokat tömörítő csoportja (GRECO) a 2017. évi jelentéstervezetében egyébként kifejezetten üdvözölte az integritási szabályzat megalkotását – közölték.

Az OBH jelezte azt is, hogy a bírói karból az integritási szabályzat egyéb rendelkezéseit érintően is érkeztek már módosító javaslatok.

Az Alkotmánybíróság a bírói függetlenségről

A bírói függetlenség az igazságszolgáltatás függetlenségének legfontosabb garanciája, ami pedig a jogállami működés egyik fundamentuma. Az Alaptörvény bírói függetlenséget garantáló rendelkezése akként fogalmaz, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.

A bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában két síkon értelmezhető, egyrészt szakmai függetlenséget, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség azt garantálja, hogy a bírót ne lehessen ítélkezési tevékenysége során közvetlenül befolyásolni. A bírák csak a törvénynek vannak alárendelve és ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A bírói szolgálati jogviszonyok stabilitásának biztosítása olyan, az Alaptörvényből folyó követelmény, amely más jogviszonyokhoz képest is többlet garanciákat igényel. Így a bírák fegyelmi felelősségre vonása, illetve a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések is törvényi felhatalmazáson kell, hogy alapuljanak.

Forrás: Alkotmánybíróság/MTI

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói a napokban szervezett akció keretében összesen 15 személyt vettek őrizetbe, köztük a két bűnszervezet irányítóit, több tagját, valamint a bűnszervezetek szolgáltatásait igénybe vevő egyik vagyonvédelemmel foglalkozó cég két vezetőjét. A rendelkezésre álló adatok szerint a két bűnszervezet irányítói legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot biztosító bűnszervezetet irányítottak és működtettek.

A bűnszervezetek szolgáltatásait jellemzően őrzés- és vagyonvédelemmel foglalkozó gazdasági társaságok vették igénybe, amelyek a bűnszervezethez tartozó cégekkel különböző munkák teljesítésére színlelt szerződéseket kötöttek. A színlelt szerződéskötésekkel a céljuk az volt, hogy a munkát teljesítő vagyonőrök foglalkoztatása után keletkező közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt az alvállalkozóktól befogadott fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták. A munkavállalókat valójában a bűnszervezetek szolgáltatásait igénybe vevő gazdasági társaságok foglalkoztatták, azonban őket papíron a bűnszervezetekhez tartozó cégekhez jelentették be. A dolgozók után a járulékokat sem a tényleges foglalkoztató cég, sem a papírok szerinti munkáltató cég nem fizette meg. A lebukás elkerülése érdekében pedig ezeket a cégpiramis alján lévő alvállalkozó társaságokat rendszeres időközönként lecserélték.

A gyanúsítottak a munkáltatást terhelő közterhek meg nem fizetésével, valamint a fizetendő ÁFA jogosulatlan csökkentésével a jelenlegi adatok szerint összesen több mint 2,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A NAV pénzügyi nyomozói 2017. november 7-én országos akciót hajtottak végre a bűnszervezet felszámolása érdekében, amelynek eredményeként elfogták a bűnszervezet irányítóit és tagjait. Az összesen 115 helyszínen végzett házkutatás során a nyomozók a bűncselekmények elkövetését alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le, és összesen 26 gyanúsítottat hallgattak ki, akik közül 15 személyt őrizetbe vettek.

A Fővárosi Főügyészség megvizsgálta a bizonyítékokat, majd az őrizetbe vett személyek közül 8 gyanúsított előzetes letartóztatására tett indítványt, amivel a bíróság egyetértett és a tegnapi napon tartott ülésen őket előzetes letartóztatásba helyezte. A végzés nem jogerős.

A Fővárosi Főügyészség a további 7, őrizetbe vett gyanúsított vonatkozásában lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére tett indítványt, amiről a bíróság a mai napon hoz döntést.

Az ügyben a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága teljesíti a Fővárosi Főügyészség fokozott felügyelete mellett.

forrás: Fővárosi Főügyészség/Jogi fórum

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

Megszavazta a román szenátus hétfőn azt az ellenzéki törvénytervezetet, amely bűncselekménynek minősítené, és két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtaná az ingyenes parkolóhelyek elfoglalásáért pénzt követelő, önjelölt parkolóőröket.

Az Európa legnagyobb közlekedési dugóiról elhíresült Bukarest utcáin nemcsak haladni nehéz egy autóval, hanem megállni is. A román főváros tele van járdán vagy éppenséggel az úttest közepén parkoló autókkal, a szabálytalanságok felett pedig a közlekedésrendészet is szemet huny, mert képtelen naponta több százezer sofőrt megbírságolni. Parkolóház és elkerített fizetős parkoló a belvárosban alig van, így szabad prédának számít minden olyan aszfaltfelület, ahol elfér egy jármű, anélkül, hogy sok másik mozgását akadályozná.

A nem létező parkolóhelyek iránti igényben fedezték fel a jelentős bevétellel kecsegtető “piaci rést” az önjelölt parkolóőrök, akik sajátjukként értékesítik az egyébként ingyenes, fel-felszabaduló parkolóhelyeket. A “parkolóőr” általában nem is kér pénzt: a vadászterületén megálló autó körül segítőkészen tüsténkedve adja a sofőr tudtára, hogy jobban teszi, ha önként meghálálja szolgálatait, ha nem akarja megkarcolva találni autóját, amikor visszatér.

A legjövedelmezőbb térségek a minisztériumok és más fontos közintézmények környékén lévő utcák és terek, ahol rengeteg ember megfordul, de nem időzik sokáig. A “szolgáltatót” az sem szokta zavarni, hogy a kuncsaft a közlekedési szabályok szempontjából tilosban parkol, adott esetben két “megállni tilos” tábla között a járdát elfoglalva.

A parkolásért megkövetelt “védelmi pénz” gyakorlata ellen lázadt fel az ellenzék két törvényhozója, akik fél évtől hét évig terjedő időre börtönbe akarják küldeni a parkolási nyomorból hasznot húzó ügyeskedőket. Az élősködő parkolóőröket “futtató” maffiózókat kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná az általuk parlament elé terjesztett tervezet, amelyet a kormánypártok támogatásával, nagy többséggel fogadott el a szenátus.

A törvényhozók csak a visszaeső, többször is “parkoltatáson” ért ügyeskedőkkel szemben ilyen szigorúak. Az első ilyen bűncselekménynél az önjelölt parkolóőr még kiválthatja majd a börtönbüntetését 50 nap közmunkával. Bár a tervezet nem tér ki rá, de ilyen esetben a közmunkát lebonyolító önkormányzat legjobban a fizetős parkolóknál hasznosíthatná “szaktudásukat”.

Forrás: MTI/Jogi fórum

Bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és más bűncselekménnyel vádolja az ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Záhonyi Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság 27 volt pénzügyőrét és 23 polgári személyt.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügy adatai szerint a volt pénzügyőrök jogtalan előnyért, hivatali kötelességüket megszegve azzal segítették az ukrán eredetű árukat Magyarországra csempésző személyeket, hogy szándékosan nem fedték fel a beléptetett személyek gépkocsijában vagy ruházatában elrejtett termékeket.

A vádirati tényállás szerint a jellemzően dohányáru, üzemanyag, permetezőszer, szeszes ital és élelmiszer rendszeres, kereskedelmi mennyiségű behozataláért az összehangoltan működő csoportba szerveződött aktív vesztegetők többnyire pénzt, cigarettát és szeszes italt adtak illetve ígértek a volt pénzügyőröknek. A vonatkozó rendelkezések megszegésével Magyarország területére behozott áruk beléptetéshez kapcsolódó vámvizsgálata és a közterhek megfizetése elmaradt, jogsértés esetén a pénzügyőri szolgálatot ellátó vádlottak nem intézkedtek, a termékeket pedig a magánszemély vádlottak saját céljaikra fordították vagy továbbértékesítették.

A csoport mindennapos, jól működő, pontosan meg nem határozható időpontban megkezdett, legkésőbb 2014 decemberétől folytatott tevékenységét a Központi Nyomozó Főügyészség Készenléti Rendőrség munkatársai közreműködésével végrehajtott eljárási cselekményei szakították meg. A 2015. július 29. napján történő elfogásban a Terrorelhárítási Központ is részt vett.

A Záhonyi Közúti Határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő pénzügyőrök beosztotti állománykategóriába tartoztak. Az egy főhadnagy kivételével, tiszthelyettesi rendfokozatú pénzügyőrök hivatásos jogviszonya megszűnt, valamennyi vádlott szabadlábon védekezik.

A vesztegetést elfogadó volt pénzügyőr vádlottak terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati büntetési szabályokra is figyelemmel – huszonnégy év.

Központi Nyomozó Főügyészség / Jogi fórum. Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

Vádat emelnek Donald Trump amerikai elnök volt kampányfőnöke és annak volt üzlettársa, Rick Gates ellen annak a vizsgálatnak a nyomán, amelyet Robert Mueller különleges ügyész folytat Oroszországnak a tavalyi amerikai választási folyamatba való beavatkozásáról.

Amerikai sajtójelentések szerint Paul Manafort és Gates ellen az Egyesült Államok elleni összeesküvés, pénzmosás és adócsalás miatt emelnek vádat. Amerikai televíziós csatornák hétfői helyszíni tudósításai és videófelvételei arról tanúskodnak, hogy a 68 éves Paul Manafort helyi idő szerint a reggeli órákban ügyvédje kíséretében meg is jelent a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) washingtoni székházában.

A igazságügyi minisztérium és Robert Mueller hivatala egyelőre nem adott ki közleményt, és kommentálni sem kívánta a történéseket. Nem válaszolt a megkeresésekre Rick Gates és Jason Maloni, Manafort szóvivője sem.

Ez az első vádemelés annak a vizsgálatnak a nyomán, amelyet Robert Mueller irányít. Muellert az idén májusban nevezték ki az FBI által már tavaly júliusban megkezdett vizsgálat irányítására. Péntekről szombatra virradó éjjel a CNN hírtelevízió szivárogtatta ki, hogy a vádemelési jogkörrel felruházott nagyesküdtszék jóváhagyta a Mueller javasolta vádemeléseket.

A vizsgálat során kiemelt figyelmet fordítottak Paul Manafort korábbi munkáira Ukrajnában, ahol – mielőtt még Donald Trumpnak dolgozott volna – éveken keresztül politikai konzultánsa volt egy oroszbarát politikai pártnak.

Vizsgálták Manafort személyes pénzügyeit is, és azt, vajon megsértette-e a külföldi ügynökökre vonatkozó kötelező regisztrációs törvényt, elmulasztotta-e külföldi bankszámla kötelező bejelentését és ezzel kapcsolatos adózási kötelezettségeit. Az idén júliusban az FBI rajtaütésszerű házkutatást tartott Manafort Washington melletti, a virginiai Alexandriában lévő lakásában.

Paul Manafort, aki korábban több republikánus elnökjelölt kampánycsapatában dolgozott, 2016 márciusában csatlakozott Donald Trump kampánycsapatához, és májusban Trump kampányfőnöknek nevezte ki. 2016 augusztusában – miután kiderült, hogy oroszbarát ukrán pártnak dolgozott korábban – Trump lemondatta őt, ám sajtóhírek szerint üzlettársa, Rick Gates továbbra is fontos szerepet játszott a kampányban. A választás után Gates részt vett a beiktatási ünnepségek szervezésében.

Donald Trump Twitter-bejegyzésben reagált a fejleményekre. “Sajnálom, de ez évekkel azelőtt történt, mielőtt Paul Manafort a kampánycsapat tagja lett. De miért is nem összpontosítanak a Hamiskártyás Hillaryre és a demokratákra?” – írta az elnök egykori ellenlábasára, Hillary Clinton demokrata párti politikusra utalva.

Közben az igazságügyi minisztérium bejelentette: vádat emelnek a Trump-kampány volt külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos ellen is.

Papadopoulos bűnösnek vallotta magát abban, hogy korábban hamis nyilatkozatokat tett az FBI-nak. Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) bírósági dokumentumokra hivatkozva azt közölte: Papadopoulosnak “széleskörű kapcsolatai voltak olyan emberekkel, akikről tudta, hogy kapcsolatban állnak az orosz kormánnyal”. Miközben Manafort és Gates hétfőn reggel megjelent az FBI washingtoni központjában, Papadopoulos hollétéről nincsenek információk.

foprrás: MTI/ Jogi fórum