Napjainkban az egyik legprosperálóbb üzletág a párkapcsolati magánnyomozói munka, nyomozói szlenggel élve: a „bugyiügy”, de egyre népszerűbbek a “hűségtesztek” , és az “alibiirodák” is. Hazánkban mintegy ezerhatszázan rendelkeznek magánnyomozói igazolvánnyal. Míg egy évszázada jogvégzettség vagy a rendvédelmi testületnél huzamos ideig tartó szolgálat volt a praxis előfeltétele, ma elég hozzá egy féléves OKJ-s tanfolyam.

„A magánnyomozó megbízási szerződése alapján a megbízóját megillető jogok keretein belül figyelő, kutató, felderítő, dokumentáló munkájával elemző, értékelő, informáló, javaslattevő tevékenységével és személyes közreműködésével segíti megbízója jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését”– olvasható a magánnyomozó definíciója a Magyar Detektív Szövetség (MDSZ) honlapján. Az 1991-ben alapított szövetség önmeghatározása szerint az MDSZ a hazai magánnyomozók legnagyobb hagyományokkal, legjelentősebb tagsággal és leghitelesebb programmal rendelkező szakmai és érdekképviseleti non-profit szervezete.

Az elmúlt hónapokban több olyan eset is történt, ami rossz fényt vetett a magánnyomozói tevékenységre. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség május 29-én kiadott közleménye szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése és feljelentése alapján indult bűnügyben a megalapozott gyanú szerint egy nyugállományú rendőr és egy másik férfi, mint magánnyomozók a bűnügyi hatóságoknál fennálló kapcsolataik – köztük egy pénzügyőr őrnagy – közreműködésével a munkájukhoz kapcsolódó olyan adatokat szereztek be, amely adatokhoz törvényesen nem juthattak volna hozzá. Előtte pedig, Ausztriában, az a gyanú állt fel, hogy egy magánnyomozó is részt vett egy olyan műveletben, amiben videó csapdát állítottak Heinz-Christian Strache és Johann Gudenusosztrák politikusaknak Ibiza szigetén. Idén májusban került ki az internetre az a 2017-ben készült videó, amelyen kampánytámogatásért, illetve médiabefolyás biztosításáért cserébe állami megbízásokat ígértek egy magát gazdag mágnásnak kiadó orosz nőnek. A politikai botrány nyomán azóta előrehozott választásokat írtak ki Ausztriában.

A mundér becsületének megmentése érdekében az MDSZ szükségesnek látta egy közlemény kiadását, amelyben leszögezte: „A Magyar Detektív Szövetség tagjai kizárólag törvényesen szerzett adatokkal dolgoznak és nem vesznek részt etikátlan, politikailag motivált műveletekben. Ezzel is óvva a megbízója és a saját hírnevét, elkerülve bármilyen törvénytelenséget. A szövetség célja, hogy emeljen a szakma etikai szintje és a törvény keretein belül szolgálja az ügyfelei érdekét, ezért minden esetben érdemes egy olyan magánnyomozóhoz fordulni, aki az MDSZ tagja, és aláveti magát a szövetség, illetve a Nemzetközi Detektív Szövetségek (IKD) etikai előírásainak.”

A többször (legutóbb 2019 áprilisában) módosított 2005. évi CXXXIII. számú, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény 34. § (1) alapjána magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében

• adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet;
• az igazolvány bemutatását követően – külön jogszabályokban foglaltak szerint – az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta vagy a minősített adat védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik;
• kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a személyes adatok védelmére és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok megtartásával készíthet, illetve használhat fel;
• a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti.

Lesben – Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Emellett nem készíthető kép- és hangfelvétel olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.

A 35. § szerinta magánnyomozás nem irányulhat

• diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére;
• a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy hivatalos tevékenységére.

A hazai magánnyomozók túlnyomó többsége hétköznapi ügyekkel foglalkozik. Manapság az egyik legprosperálóbb üzletág a párkapcsolati magánnyomozói munka, nyomozói szlenggel élve: a „bugyiügy”.

Az emberi kapcsolatok rendszerében az egyik legbonyolultabb, legsérülékenyebb kontaktus a párkapcsolat. Sok ember életében meghatározó fordulópont, ha ez a kapcsolat bármi módon sérül, változik. Az előidéző okok sora szinte végtelen: féltékenység, bizalmatlanság, titkos harmadik, lopott pillantások, kitérő válaszok, mellébeszélés és ki tudja még mi minden, de a lényeg: valami a kapcsolatukban megváltozott. Ilyenkor jön a kétségbeesés, a reménytelennek tűnő kiútkeresés, felindulásból hozott döntés.

Az esetleges félreértések tisztázása érdekében megnyugvást hozhat egy magánnyomozói iroda felkeresése. Párkapcsolati ügyben a magánnyomozókat több nő keresi fel, mint férfi, továbbátöbbségben vannak a budapesti megbízók, mint a vidékiek, és mindegyre népszerűbb az úgynevezett hűségteszt is. Növekszik azon hölgyek száma, akik házasságkötésük előtt próbára teszik leendő férjüket. Az egyik hazai nyomozói iroda vezetője nem híve a tesztnek, ezért igyekszik lebeszélni a hozzájuk fordulókat a hűségtesztről, mert jó előre sejthető, mi lesz a végeredmény. Tapasztalatai szerint ugyanis két embertípus létezik: a monogám, akinél kicsi az esélye, hogy félrelépjen, és a nem monogám, aki szinte biztos, hogy elbukik a próbatételen. Ráadásul a megbízónak mindezért legalább háromszázezer forintot is fizetnie kell.

A legtöbb „bugyiügyet” házastársak indítják a párjuk ellen. Kétféle eredmény születhet: ha bebizonyosodik, hogy a megbízó párjának hűsége töretlen, fölösleges jelenetek nélkül lehet rendezni a félreértést. Amennyiben viszont a nyomozás a hűtlenség bizonyításával zárul, úgy az ügyfél tiszta fejjel dönthet a kapcsolat további sorsáról.

Párkapcsolati ügyekben a nyomozók munkája korántsem körömrágóan izgalmas, követéskor hosszú órákat kell várakozniuk egy autóban a félrelépő férj vagy feleség felbukkanására várva, de olykor maguk is alakíthatják az eseményeket. Például ha a megbízó a munkája miatt időközönként utazni szokott, javasolják, hogy utazzon el néhány napra, mert így a házastársa szabad lesz, és adva lesz a lehetőség a félrelépéshez.

Az in flagranti fotózásnak ezerféle trükkje van: ha a megfigyelt személy nagyon óvatos, akkor távolról, teleobjektívvel örökítik meg, de vannak, akik akkor sem fognak gyanút, ha egy romantikus pillanatban pár méterről készítenek róluk felvételt. Megtörtént, hogy a nyomozó turistának öltözött, és társával angolul beszélgetve fotózta a helyi nevezetességeket, valójában a háttérben (előtérben) magát a félrelépőt.

A magánnyomozói irodák mellett vannak olyan vállalkozások is, amelyek a félrelépő félnek nyújtanak segítséget. Ezek az úgynevezett alibiirodák.„Teljes diszkréció mellett biztosítjuk Önnek a legmegfelelőbb alibit és szolgáltatunk álbizonyítékokat az Ön problémájához és személyes igényeihez igazítva” – hirdeti magát az interneten az egyik ügynökség, amely azt is hozzáteszi, „a törvényeket nem szegjük meg, ahhoz semmilyen formában nem nyújtunk segítséget, nem fogadunk el mások zaklatására irányuló munkákat”. Az egyik hazai alibiiroda vezetőnője szerint – aki egyébként már alakított pincérnőt és leszbikus álbarátnőt is – sokan félreértik a tevékenységüket: ők elsősorban nem feldúlni szeretnék a kapcsolatokat, hanem éppen ellenkezőleg: megmenteni. Úgy véli, hogy aki hajlamos külön utakon járni, nélkülük is megszervezné a randevúját. „Abban hiszek – állítja az irodavezető –, hogy minden hűtlen embernek előbb-utóbb vállalnia kell az erkölcsi következményeket.”

Ismert személyiségek is foglalkoznak hivatásszerűen párkapcsolati kérdésekkel. Kánya Kata, egy társközvetítői iroda tulajdonosa évekkel ezelőtt szerzett magánnyomozói képesítést. “Azért végeztem el a tanfolyamot – mondta a színésznőből lett társkapcsolati szakember, aki saját bevallása szerint negyedszázad alatt mintegy húszezer ember történetét hallgatta végig –, hogy megtudjam, miként dolgozik egy magánnyomozó, milyen információkra van szüksége, milyen lehetőségei vannak egy ügyben, és ha szükségét látom, akkor profi magánnyomozóhoz irányítsam az ügyfeleimet.” Kánya Kata úgy látja, hogy a párkapcsolatok nagy részét a bizalmatlanság ássa alá: az egyik fél belenéz a másik mobiljába, megnézi az sms-eket, emaileket, lekéri – ha tudja – a részletes híváslistát. “A legtöbb párkapcsolat a híváslisták miatt bomlik fel– hangsúlyozza. – Megesik, hogy az asztalon felejtett telefonra este 11-kor érkező SMS lesz a „corpus delicti”.” forrás: Jogi Fórum!

Tisztelettel:

Dr. Kutas Gábor ügyvéd

www.sosjogisegitseg.com

Az örökhagyó halálának pillanatában az örökös minden további jogcselekmény vagy elfogadó nyilatkozat nélkül, a törvény erejénél fogva örököl. De mi van akkor, ha nem szeretne örökölni? Kié lesz a visszautasított örökség? Érdemes-e egyáltalán az adóssággal terhelt hagyatékról lemondani?

Az öröklési jogviszonyaz örökhagyó halálával, valamint jogutódainak az örökhagyó helyébe lépésével keletkezik. Az öröklés az örökhagyó halálának pillanatában, az örökös minden további jogcselekménye vagy elfogadó nyilatkozata nélkül a törvény erejénél fogva – ipso iure – áll be, a közjegyző által meghozott hagyatékátadó végzés – mely nem jogkeletkeztető hatályú – „csupán” az öröklés közhitelű tanúsítására szolgál. A magyar jogban nem létezik a nyugvó hagyaték: akinek az életében vagyona volt, örököse is kell, hogy legyen. Az öröklési igénytulajdoni igény, így nem évül el. Azonban az öröklési jogban vannak kötelmi jogi igények, például a kötelesrész iránti igény, ezek elévüléséről a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) külön rendelkezik.

A hagyaték fogalmáta törvény nem határozza meg, lényegében az örökhagyó egész vagyonát jelenti, a személyhez kötött jogosultságok és kötelezettségek kivételével. Ez utóbbiak a jogosult halálával − jellegüknél fogva − megszűnnek, mint például a tartásra való jogosultság, a haszonélvezeti jog. Utóbbiak alól kivételt képeznek a szerzőt megillető vagyoni jogok, ezek nem szűnnek meg, róluk halál esetére rendelkezni lehet, illetve a vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára is rendelkezhetnek.

A Ptk. öröklési rendje a végintézkedésen, valamint a törvényen alapuló öröklést ismeri. Az öröklést elsődlegesen – a végintézkedés szabadságának elvéből kiindulva – az örökhagyó végakarata határozza meg, aki a kötelesrész korlátai között szabadon dönthet a hagyaték sorsáról. Végintézkedés hiányában vagy annak „hézagaiban” érvényesülnek a törvényes öröklésszabályai. A két öröklési forma egymás mellett is érvényesülhet, így amennyiben az örökhagyó végintézkedésében csak a vagyonának egy részéről rendelkezett, a vagyon fennmaradó része tekintetében a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Ha a törvényes öröklés szabályai szerint az örökhagyónak nincsen örököse, törvényes örökösévé az állam válik.

Az öröklésnek – az örökhagyó halálán túlmenően – további feltételei vannak: a hagyatékban részesülő személynek öröklési képességgelkell bírnia, valamint a hagyatékban részesülő személyre nézve kiesési ok nem állhat fenn. Aki a polgári jog szabályai szerint jogalanynak minősül, az öröklési képességgel is rendelkezik, amely jog – az élve születés feltételével – a méhmagzatot is megilleti, amennyiben az örökhagyó halálának időpontjában már megfogant. A jogi személy is rendelkezik öröklési képességgel, ha az öröklés megnyíltakor jogi értelemben létezőnek volt tekinthető. Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót; aki az öröklésre érdemtelen; akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott; aki lemondott az öröklésről; valamint az, aki az örökséget visszautasította. A kieső személyt öröklési szempontból úgy kell tekinteni, mintha nem is létezne, függetlenül attól, hogy végintézkedés vagy a törvény alapján örökölne, de a kieső személy leszármazóira és más családtagjaira főszabály szerint nem terjed ki a kiesés.

Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben –egészben vagy részben – lemondhat az örökségről.Lemondani előre kell, amikor még él az örökhagyó,létrejöttére az élők közötti szerződés szabályai az irányadók. A lemondás főszabály szerint csak a lemondó örökösökre – eltérő megállapodás hiányában a többi leszármazó javára – hat ki, ugyanakkor a törvényes örökös egy meghatározott személy javára is lemondhat, ha ez a személy az örökhagyó után örökölne. Amennyiben a felek nem kötnek ki mást, a lemondás a teljes hagyatéki részesedésére – az anyagi mellőzhetetlenségre, a köteles részre is – vonatkozik. Ha kizárólag a köteles részről történik a lemondás, akkor az nem terjed ki arra a hagyatéki részre, amely más öröklési jogcímen, például hagyomány formájában hárul a lemondóra.

Mi történik akkor, ha a szerződés megkötését követően másnak a kiesése okán a lemondó hányada vagy az örökhagyó vagyona megnő?A lemondás – eltérő megállapodásának hiányában – mindkét esetkörre kiterjed, kivéve, ha az örökhagyó vagyonában rendkívüli vagyonnövekedés következett be, és ennek ismeretében a lemondó nem tette volna meg nyilatkozatát.

Az örökhagyó leszármazóinak lehetőségük van arra, hogy egymás között, az örökhagyó életében, írásban szerződést kössenek a várt örökség tárgyában. Az örököstársak – nemcsak a leszármazók – az örökhagyó halálát követően, a hagyatéki eljárásban is köthetnek olyan megállapodást, amellyel a hagyaték megosztása tárgyában a törvényes, vagy a végrendeleten alapuló öröklési rendtől eltérően rendelkeznek. Az osztályos egyezség a hagyatékból való részesedést a hagyaték megnyíltára visszamenőleges hatállyal meghatározó, élők közötti jogügyletnek nem minősülő egyezség, mely alapján a hagyatékot öröklés jogcímen kell átadni.

Az öröklésre külön elfogadó nyilatkozat nélkül kerül sor, azonban az örökös az örökséget annak megnyílta után egyoldalú nyilatkozattal akár kifejezetten, a hagyatéki eljárásban, akár hallgatólagosan, írásban vagy szóban visszautasíthatja. A visszautasító nyilatkozatalakszerűséghez nincs kötve, de egyértelműnek és vitathatatlannak kell lennie. A feltételhez vagy időhöz kötött, megszorítással tett visszautasítás érvénytelen. A visszautasító nyilatkozatot visszavonni nem lehet, a lemondáshoz hasonlóan csak a visszautasító személyére terjed ki. A hagyaték más személy javára nem utasítható vissza, így a törvény szerinti örökrész a következő örökösre száll. A visszautasítás az egész örökrészből való kiesését eredményezi, ez alól kivételt képez a mezőgazdasági termelés céljáró szolgáló föld, a hozzátartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök, ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Ezzel szemben a gyakorlatban előfordul, hogy amennyiben az örökös kiskorú és a törvényes képviselője – a Ptk. „engedélye” alapján – visszautasítja az örökségnek a mezőgazdasági termeléssel összefüggő részét, az eljárásba bekapcsolódik – a kiskorú érdekét szem előtt tartva – a gyámhivatal, igényt tartva a kiskorú nevében a visszautasított örökrészre.

Az örökös, ha végintézkedés alapján és a törvény szerint is annak minősül, a visszautasítás jogát külün-külön is gyakorolhatja. Dönthet úgy, hogy előbbi jogcímen igényt tart az őt megillető örökségre, míg utóbbi esetben visszautasítja azt. Ha a hagyatékot az állam szerzi meg, mint szükségképpeni törvényes örökös, akkor a visszautasítás jogát e minőségében nem gyakorolhatja.

Az elmúlt években megszaporodtak az adóssággal terhelt hagyatékok. Sokan gondolkodás nélkül – félve attól, hogy a saját vagyonukat is elveszítik a megörökölt adósság miatt – visszautasítják az örökséget, pedig az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért, a saját vagyonával kizárólag a hagyaték és a hagyatéki eljárás költségeiért felel. Érdemes a hagyaték ismeretének birtokában mérleget vonni, – amennyiben adóssággal is terhelt, a hitelezőkkel megegyezni – és amennyiben gazdaságilag számunkra kedvező, elfogadni az örökséget. forrás: Jogi Fórum

Tisztelettel:

Dr. Kutas Gábor ügyvéd

www.sosjogisegitseg.com

Bár egyre többen kötnek azzal a céllal házassági vagyonjogi szerződést, hogy elkülönítsék adósságaikat, és így megóvják a családi vagyon egy részét, ez még nem tipikus. A leggyakrabban azok kötnek vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek, és jelentősebb vagyonnal rendelkeznek. Pedig “nem csak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket. Kifejezetten fontos lehet olyan esetekben, amikor a férj vagy a feleség vállalkozásához, vagy egyéb célból hitelt vesz fel” – hívja fel a figyelmet Tóth Ádám MOKK elnök.

Tavaly 8 százalékkal több házassági és élettársi vagyonjogi szerződést jegyeztek be a nyilvántartásba az egy évvel korábbihoz képest. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásábaévről-évre több szerződés kerül be. Több tízezerre tehető azonban azoknak a vagyonjogi szerződéseknek a száma, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásban, ennek hiányábanviszont harmadik féllel – például hitelezővel, bankkal – szemben nem feltétlenül hatályosak.

“Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben a házassági és élettársi vagyonjogi szerződés nem csak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket. Kifejezetten fontos lehet olyan esetekben, amikor a férj vagy a feleség vállalkozásához, vagy egyéb célból hitelt vesz fel” – hívja fel a figyelmet Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A közjegyzők tapasztalatai szerint, noha egyre többen kötnek ebből a megfontolásból is házassági vagyonjogi szerződést, nem ez a tipikus ok. Pedig ezzel a szerződéssel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Házassági vagyonjogi szerződés hiányában a házassági vagyonközösség miatt ugyanis – ha nem különíthető el egyértelműen, hogy mi számít a felek közös, illetve különvagyonába – nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem általában a kötelezettségek, hitelek, adósságok is közösek. Ha a szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a házastárstól e vagyonból nem követelhető a tartozás.

Ugyanakkor ehhez arra is szükség van, hogy a házasfelek a szerződést bejegyezzék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). Enélkül a felek könnyen bajba kerülhetnek a hitelezőkkel szemben, mert a szerződés harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a szerződést a HÉVSZENY-be bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.A bejegyzést a házasfelek (illetve élettársak) kizárólag személyesen kérhetik a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerint illetékes, vagy a szerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyzőtől.

Tavaly 8 százalékkal több szerződést vezettek be a nyilvántartásba, mint 2017-ben, négy év alatt pedig 45 százalékos volt a bővülés. A 2014-ben hatályba lépett polgári törvénykönyv által létrehozott nyilvántartást egyre többen használják, a bejegyzések száma másfél ezerre tehető évente, míg a keresések, lekérdezések száma 2018-ban megközelíttette a 75 ezret.

A közjegyzők tapasztalatai szerint a leggyakrabban azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek. Céljuk, hogy leválasszák a korábbi életükben keletkezett vagyont (aktívumokat, passzívumokat egyaránt). Ezzel egyúttal azt is befolyásolni tudják, hogy mi, illetve milyen módon kerül a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha nem csak egy házasságból született gyermekük, aki örökössé válhat. Szintén gyakran kötnek házassági vagyonjogi szerződést akkor, ha az egyik házasulandó lényegesen vagyonosabb, mint a másik, például ajándékba kap lakást a szülőktől. Tipikusan ingatlanok, autók, értékpapírok, bankszámlák, üzletrészek kerülnek bele a házassági vagyonjogi szerződésekbe, de sokan egészen aprólékosan szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat. Egyesek azt is kikötik, melyik fél fizeti majd az internetet, kit terhel az egyikük által felvett diákhitel visszafizetésének a terhe.

Érvényes házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan köthető, az otthon, egymás között írt szerződés még akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták. “A közjegyző vagy az ügyvéd eljárása azt is biztosítja, hogy a megállapodás aláírását megelőzően a házastársak megismerjék a szerződésben rejlő kockázatokat” – hangsúlyozza Tóth Ádám. A MOKK elnöke hozzátette, hogy az ügyvéd által készített szerződés esetén a házasfeleknek, illetve élettársaknak személyesen kell intézkedniük annak érdekében, hogy a szerződés bekerüljön a nyilvántartásba, amelyet közjegyzőnél lehet kérni. Ha közjegyző előtt készül a szerződés, az okiratot készítő közjegyző a felek kérelmére azt nyomban bejegyzi a HÉVSZENY-be. Régebbi házassági vagyonjogi szerződés is bejegyeztethető a nyilvántartásba, amennyiben az megfelel a hatályos jogszabályok szerinti házassági vagyonjogi szerződés kritériumainak. forrás: MOKK

Tisztelettel:

Dr. Kutas Gábor ügyvéd

tel: (+36) 309 428 708.

Az Alaptörvény az Alkotmánybíróság jellegadó hatáskörévé az alkotmányjogi panaszt teszi. De mikor is alkalmazható ez a jogorvoslati eszköz? Mennyiben hatékony egy jogsérelem orvoslására? Mik a befogadás követelményei? És milyen határidők kötik a testületet az eljárás során? Mi az oka annak, hogy akár évekig is elhúzódhat a határozathozatal?

A West-Balkán budapesti szórakozóhely egyik jogerősen elítélt volt tulajdonosa a strasbourgi bírósághoz fordult, mert szerinte a tragédia miatt indult büntetőeljárásban a magyar hatóságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát. A Szalontay v. Hungary ügy, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése szerint, nem bírálható el érdemben, mivel a kérelmező az ügyben nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt, és a strasbourgi fórum csak abban az esetben járhat el, amennyiben a kérelmező kimerítette az összes hatékony jogorvoslati lehetőséget a saját hazájában. A bíróság megállapította, hogy mivel ez a típusú alkotmányjogi panasz is eredményezheti az emberi jogot sértő rendes bírósági határozat megsemmisítését, így azt igénybe kell venni az EJEB-hez fordulás előtt. Kérdés, hogy mennyiben hatékony jogorvoslati eszköz az alkotmányjogi panasz?

Az Alaptörvény az Alkotmánybíróság jellegadó hatáskörévé az alkotmányjogi panaszt teszi, melynek három típusát különböztetjük meg: az ún. „régi” alkotmányjogi panaszt, mely alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangja kerül felülvizsgálatra; az ún. „közvetlen” panaszt, amennyiben az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem; és a „valódi” alkotmányjogi panaszt, amellyel felülvizsgálja a testület a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Mind a három esetbenszükséges feltétel, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítse, vagy jogorvoslati lehetőség ne legyen számára biztosítva.

Az alkotmányjogi panaszok többsége az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény(Abtv.) 27. § szakaszára hivatkozással – ez 2018-ban 288 darab indítványt jelentetett – kerülnek benyújtásra a testülethez. Az indítványozók a bírói döntés alkotmányosságát kérik felülvizsgálni, ugyanis a rendes bíróságok alkotmányos feladata az Alaptörvénynek megfelelő bírósági eljárások lefolytatása, az Alaptörvénynek megfelelő döntés meghozatalával együtt. Az Alkotmánybíróság minden évben közzé teszi az ügyforgalmának az alakulását, azonban a közzétett statisztikák nem tartalmaznak arra nézve adatot, hogy a panasz benyújtása és az érdemi elbírálása között mennyi idő telik el.

Az alkotmányjogi panasz elbírálásának speciális eljárását részben az Abtv., részben az Alkotmánybíróságnak az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) TÜ. határozata (ügyrend) rögzíti. Az eljárás előkészítését a főtitkár végzi, aki – konkrét határidő betartásának kényszere nélkül – az előírt formai és tartalmi követelményeket, valamint az eljárást gátló akadályokat vizsgálja. Amennyiben a beadvány megfelel az Abtv. előírásainak, – tehát nem kellett az indítványozót hiánypótlásra felhívni, amelynek 30 napon belül köteles eleget tenni – vagy a panasz nem került visszautasításra, intézkedik az elbírálásra alkalmas indítvány nyilvántartásba vételéről, valamint tájékoztatja az indítványozót az eljárás megindításáról, ezzel lezárva az előkészítő eljárást.

Az Alkotmánybíróság az előkészítő eljárást követően, az indítványozói tájékoztatást követő 120 napon belül – tanácsban eljárva – dönt a panasz befogadásáról. A döntést megalapozó vizsgálat kiterjed arra, hogy a panasz megfelel-e az Abtv.-ben összefoglaló néven „határozott kérelemnek” nevezett feltételeknek, valamint a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés fennáll-e. Mindkét szempont – az alaptörvény-ellenesség és az alapvető alkotmányjogi kérdés – lehetőséget biztosít a mérlegelésre, így ezek alapján kerül végül eldöntésre, hogy melyek azok a jelentős ügyek, amelyekkel érdemben is foglakozni kíván a testület. Egyetértve Naszladi Georgina megállapításával, miszerint az alapvető alkotmányjogi kérdés objektivizálása nehéz feladat, de amennyiben a testület a kialakult gyakorlata alapján, a kialakított szempontrendszert következetesen alkalmazva jár el, úgy elkerüli azt, hogy az alkotmányjogi panaszok között szűrés helyett válogasson, ezzel is növelve az alapjogvédelem ezen intézményének hatékonyságát.

Bitskey Botond az Alkotmánybíróság főtitkára egy – Alkotmányjogi panasz a gyakorlatban című – interjúban arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy a panaszoknak csak nagyon kis része jut el az érdemi elbírálásig, a „többlépcsős szűrőt” jelölte meg indokként, melyek az ügyek beláthatatlan tömegének szelektálására hivatottak. Véleménye szerint az Alkotmánybíróság visszautasítási gyakorlata – összehasonlítva az olyan bíróságok gyakorlatával, ahol szintén vannak előzetes megfelelőségi vizsgálatok – nem tekinthető kirívónak. Ugyanakkor az érdemi határozatok csekély száma miatt olyan hangok is hallhatóak, hogy az AB eljárása felületes, az indítványozói tájékoztatás sokszor sablonos; az AB honlapjára feltöltött alkotmányjogi panasz-minta nem elégséges az előkészítő eljáráson való megfeleléshez; valamint még az Alkotmánybíróság főtitkárának társszerzőségében írt „Az alkotmányjogi panasz kézikönyve” című munka alapulvételével benyújtott beadvány sem garancia az érdemi elbírálásra való alkalmasságra.

Azonban a kritikusok nem tekinthetnek el attól, hogy az egyéni jogvédelemre fókuszáló eljárásokban törvényszerűen magasak a befogadási követelmények, hiszen ezen eljárások eredményeként kikerülhet az alkotmányellenes norma vagy döntés a jogrendszerből, és a mindenkire kötelező alkotmányos követelmény kimondása jogalakító hatással bír.

Amennyiben az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt érdemi vizsgálatra befogadja, azt az ügy előadó bírája a befogadást követően 180 napon belül az által jegyzett első tervezettel, az ügy érdemi elbírálását végző – főszabály szerint öt fős – tanács elé terjeszti. Azonban a tanács – amennyiben a befogadás mégsem volt indokolt – az eljárás ezen szakaszában is dönthet az indítvány visszautasításáról. A határidőket – az indítványozó értesítése mellett – az előadó alkotmánybíró javaslatára az elnök meghosszabbíthatja.

A választási eljárás során benyújtható alkotmányjogi panasz kivételével, ahol konkrét határidő került meghatározásra, az Alkotmánybíróságnak ésszerű határidőn belül kell döntést hoznia az alkotmányjogi panaszról. Így az ügyrend által megállapított határidőket figyelembe véve megállapítható, hogy 1 év telhet el úgy, hogy csak egy tervezet születik a beadvány ügyében, ezért nem példanélküli, hogy valamely jogkereső állampolgár 3 éve vár arra, hogy az ügyében döntés szülessen.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat vitájában számos kritika került megfogalmazásra az általános határidővel szemben. Egyes vélemények szerint az alkotmányjogi panasz elbírálására – a jogbiztonság követelményeként – konkrét határidőt kell megállapítani, javaslatként a 90 nap és az 1 év is felmerültek, mint lehetséges határidők. Ezzel szemben olyan álláspont is létezik, hogy nehéz konkrét eljárási határidőt megállapítani, amely biztosítja az Alkotmánybíróság kiegyensúlyozott, alapos és hatékony munkáját, ezért maga a testület állapítsa meg azt az ügyrendjében.

A közös pont a javaslatokban: a határidő kikötése, mely garanciális szempontból mindenképpen indokolt, a jogintézmény kiszámítható működésén túl pedig hozzájárulna ahhoz, hogy az alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatként funkcionálhasson, hiszen ahogyan egy ítélet, úgy egy jogorvoslat is, mint az alkotmányjogi panasz, sokat „veszít az erejéből”, ha a kezdeményezésétől számítottan csak évek múltával születik döntés, és kerülhet orvoslásra az alapjog sérelme.

forrás: Jogi Fórum Amit az alkotmányjogi panaszról még tudni érdemes! – Részletek ITT

1635. május 12-én alapította Pázmány Péter esztergomi érsek a Nagyszombati Egyetemet az ellenreformáció jegyében. Az Egyetemen az oktatás 1635. novemberében kezdődött el, a jogi kar – Lósy Imre és Lippay György érsekek adományából – 1667. január 2-án kezdte meg működését.

Pázmány Péter esztergomi érsek a Nagyszombati Egyetemet megalapítását megelőzően a grazi egyetemen már komoly oktatói múltat tudhatott magáénak. Egy erős teológiai fakultást akart létrehozni, amely hatékonyan veszi fel a küzdelmet a reformációval. 1619-ben Bécsben ugyanezzel a céllal alapított kollégiumot (mai nevén: Pazmameum) a magyar lelkészképzés elősegítésére.

1635-ben a jezsuita rend római vezetője is jóváhagyását adta az egyetem létrehozásához. Az intézmény alapító oklevelét Pázmány Péter 1635. május 12-én bocsátotta ki.

Az esztergomi érsek szerette volna az akadémiát a császárral és a pápával is elismertetni. II. Ferdinánd királyhelybenhagyta az alapítást, VIII. Orbán pápa azonban megtagadta, hogy pápai bullával erősítse meg. A pápa azt kifogásolta, hogy az egyetem csak teológiai és bölcsészeti fakultással rendelkezett, jogi és orvosi fakultása nem volt.

A Nagyszombati Egyetemen az oktatás 1635. novemberében kezdődött el. Az intézmény első rektora, tényleges megszervezője Dobronoki György volt. A jogi kar – Lósy Imre és Lippay György érsekek adományából – 1667. január 2-án kezdte meg működését.

A jogi karon az alapítólevél szerint háromféle jogot kellett volna tanítani: kánonjogot, római jogot és hazai jogot. A római és a hazai jog oktatásához nem volt elegendő tanár, és a hallgatók körében sem volt népszerű, számuk messze elmaradt a várttól.

Problémát jelentett az is, hogy az egyetem nem tudott önálló helyiséget biztosítani a jogi kar előadásainak. A kánonjogot a teológián, a római és a hazai jogot Nagyszombatban, az esztergomi káptalan helyiségeiben tanították. A helyhiány miatt az előadásokat és a gyakorlatokat csak a kora reggeli és a déli órákban lehetett megtartani.

1753-ban Mária Terézia elrendelte az egyetem szervezeti és oktatási reformját. Háromról két évre csökkentette a bölcsészeti tanulmányok idejét és elrendelte a tanulmányi rendszer reformját is. A reformok érdekében 1765-ben tanulmányi bizottságot hívott össze, amely részletes szervezeti reformtervet is kidolgozott.

Mária Terézia 1769-ben az egyetemet királyi pártfogás alá helyezte és elrendelte az orvosi kar felállítását.

1770-ben megjelent az egyetem új szabályzata, a Norma Studiorum. A Norma Studiorum szerint az intézet élére elnököt (főigazgatót), a karok élére pedig kari igazgatókat neveztek ki. Az egyetem legfőbb irányító testületét (Consistorium) az elnök, a kari igazgatók és a kancellár alkotta.

A Consistorium mellett működött az akadémiai Magistratus, amely választott tisztviselőkből (rektor, kancellár, dékánok, seniorok) állt. A Magistratus szerepe csak formális volt.

1775-ben a jogászok tanulmányi idejét három évre emelték. A jogi fakultástól a jól képzett és a fennálló rendhez hűséges állami hivatalnokok oktatását várták el.

Mária Terézia 1777-ben rendelte el, hogy az egyetem Budára költözzön. forrás: OBH/jogi fórum

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd
www.sosjogisegitseg.com

A Fővárosi Törvényszéken a mai napon folytatódott a Prisztás József sérelmére elkövetett emberölés tárgyában indult megismételt büntetőeljárás, mely során Jozef Rohác szlovák bérgyilkos önmagára terhelő, azaz beismerő vallomást tett.

A Laczó Adrienn bírónő vezette szigorú biztonsági intézkedések mellett zajló büntetőper Jozef Rohác korábban a Hír Tv – Riasztás című műsorába eljuttatott telefonos üzenet szó szerinti beidézésével indult – miszerint „én ismerem az ügy hátterét, vannak bizonyítékok, ismerem az elkövetőt és meg akarom nevezni” – melyben foglalt állításait Rohác továbbra is fenntartotta. A szlovák bérgyilkos összefüggően és részletesen feltárta a közel 23 évvel ezelőtt elkövetett emberölés bűntettének körülményeit, miszerint Prisztás Józsefet 1996. november 1-én fényes nappal biciklis elkövetőként ő lőtte fejbe az óbudai Ladik utcában. Rohác ismételten elmondta, hogy már több alkalommal visszatérően jelezte a hatóságok felé, hogy vallomást kíván tenni az ügyben, mivel abban „ártatlan emberek vannak elítélve 15 évekre”, azonban ez a médiába juttatott hangüzenet indította el a lavinát.

Az ügyben 2016-ban 3 személyt (felbujtóként, elkövetőként és bűnsegédként) már jogerősen elítéltek, Rohác elmondása szerint „nem szeretne filozofálni”, de morális okai vannak mindannak, hogy beismeri: nem H. István, hanem ő ölte meg a dúsgazdag vállalkozót, és arra nem P. Tamás adta a megbízást, hanem Jozef Hamalán keresztül az ukrán kapcsolatokkal is rendelkező Dunaszerdahelyi-csoport.

Rohác kritikával illette a hatóságok eljárását, a vele szemben eszközölt kihallgatás körülményeit, valamint azt, hogy a legfontosabb momentumot kihagyták a vallomásáról készült jegyzőkönyvből, miszerint a töltényhüvely – amelyet a helyszínen nem talált meg az akkori nyomozó hatóság – hollétéről az elkövetési módszerének köszönhetően kizárólag ő és Hamala tudhatott.

Rohác összeszedetten tett vallomást és az akkor rögzített tényekhez, bizonyítékokhoz képest csupán apró részletekben tévedett – melyet az idő múlására való hivatkozással indokolt. Rohác megnevezett 3 személyt, akik – elmondása szerint – szem és fültanúi voltak egy közte és Hamala között zajló beszélgetésnek, melyben a Prisztás-gyilkosságról beszélgetnek. A bírónő mérlegelendőnek vélte a nevezett személyek tanúkénti meghallgatását.

Részletes vallomást tett könnyeivel küszködve F. Ferenc harmadrendű vádlott, köszönetet nyilvánított Rohác vallomásáért H. Istán másodrendű vádlott, P. Tamás elsőrendű vádlott pedig felmentését kérte.

A bírónő a tárgyaláson kiemelte, hogy jelen perújrafelvételi-szakban folyamatban lévő eljárás kizárólag Rohác tanúvallomására, mint bizonyítékra szorítkozik, így egy sor védői indítványt utasított el szóban, melyek – a március 11-i tárgyaláson előterjeszteni kívánt bizonyítási indítványokkal egyezően – újabb szakértők bevonására, tanúkihallgatásokra irányultak.

A tárgyalás szeptember 16-án folytatódik, melyen P. Tamás elsőrendű vádlott fizikai jelenlététől eltekintenek – azaz távmeghallgató rendszeren keresztül követheti nyomon a Budapesti Fegyház és Börtönből a tárgyaláson zajló eseményeket – tekintettel arra, hogy személye fokozott és kiemelt őrzést igényel. Mindezzel kapcsolatban P. Tamás és védője Szikinger István tiltakozását fejezte ki. (P. Tamást jelen tárgyalás alatt is hat gépfegyveres TEK-es őrizte.) forrás: Jogi Fórum

A kapitány gondatlansága okozta a dunai tömegszerencsétlenséget? – Elrendelték a szállodahajó vezetőjének letartóztatását

2019.06. 3.

A Fővárosi Törvényszék egy hónapra elrendelte a szerdai dunai hajóbaleset ügyében meggyanúsított hajóskapitány letartóztatását – tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség szombaton az MTI-t. A Fővárosi Törvényszék azt közölte: a megalapozott gyanút egyebek mellett a helyszíni szemle jegyzőkönyve, fényképfelvételek, kamerafelvételek támasztják alá.

A bíróság megállapította azt is, hogy a gyanúsított – a végzés véglegessé válását követően – 15 millió forint óvadék letétele esetén, Budapest területén bűnügyi felügyeletbe kerülhet, nyomkövető eszköz alkalmazása mellett.

Az óvadék lehetőségének megállapítása ellen az ügyészség fellebbezést jelentett be – olvasható az ügyészségi közleményben.

A Fővárosi Törvényszék szombat délután kiadott közleményében azt írta: a Budai Központi Kerületi Bíróság szökés és elrejtőzés veszélye miatt rendelte el annak a terheltnek a letartóztatását, akit halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével gyanúsít az ügyészség.

A bíróság a gyanúsított védője által előterjesztett óvadék megállapítására irányuló indítványt elfogadta, de mivel annak megállapítása ellen az ügyészség fellebbezett, ezért a döntés nem végleges.

Ha a fellebbezés ügyében másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék helybenhagyja a szombati döntést, majd azt követően a gyanúsított az óvadékot befizeti, akkor a terhelt Budapestre kiterjedő bűnügyi felügyeletet kap, nyomkövetővel együtt alkalmazva. Ebben az esetben a gyanúsított nem hagyhatja majd el a főváros területét – emelték ki.

A gyanú szerinti cselekmény – bizonyítottság esetén – 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek minősül. A megalapozott gyanút egyebek mellett a helyszíni szemle jegyzőkönyve, fényképfelvételek, kamerafelvételek támasztják alá. A bíróság indokolásában felhívta a figyelmet arra, hogy a “megalapozott gyanú még nem jelent ítéleti bizonyosságot, a nyomozás még folyamatban van”.

A bíróság megállapította, hogy a gyanúsítottal szemben a személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés alkalmazásának különös oka, azaz a szökés, elrejtőzés veszélye megállapítható, mert bár a terhelt személyi, családi, megélhetési és lakhatási körülményei teljes mértékben rendezettek, s ezek a szökés, elrejtőzés veszélye ellen ható tényezők, ugyanakkor az adott cselekmény jelentős tárgyi súlyú és igen súlyos következményekkel járt.

A gyanúsított nem magyar állampolgár, magyarországi tartózkodási hellyel vagy kötődéssel nem rendelkezik, s munkájából adódóan tartózkodási helye gyakran változik, illetve nehezen elérhető. Indokolásában a bíróság arra a körülményre is felhívta a figyelmet, hogy a terhelt úgy a környező nyugat-európai országokban, mint saját hazájában jelentős helyismerettel rendelkezik, továbbá mind az anyagi lehetőségei, mind pedig az esetleges személyi kapcsolatai lehetővé tennék számára, hogy a hatóságok látóköréből adott esetben hosszabb időre kikerüljön, márpedig a cselekmény jellege miatt indokolt annak biztosítása, hogy a gyanúsított az eljárás kezdeti szakaszában a hatóságok számára lényegében bármikor elérhető legyen.

Védői indítványra a bíróság megvizsgálta, hogy a kényszerintézkedés céljának elérése érdekében letartóztatás helyett bűnügyi felügyelet óvadékkal együtt alkalmazható-e. Az első fokon eljáró bíróság álláspontja szerint egy, a vállaltnál magasabb összegű, de a gyanúsított személyi és vagyoni helyzetével arányos mértékű óvadék alkalmazása esetén a letartóztatás helyett a bűnügyi felügyelet alkalmazható, mert az óvadék, valamint a nyomkövető együttes alkalmazása megfelelően szolgálja a büntetőeljárás érdekeit és a gyanúsított részére visszatartó erővel bír a szökés, elrejtőzés vonatkozásában – fejtette ki a törvényszéki közlemény.

Szerda este nem sokkal 9 óra után a Margit hídnál a Viking szállodahajóval ütközött a jóval kisebb, dél-koreai turistákat szállító Hableány turistahajó, amely másodpercek alatt elmerült. Hét embert a környező hajókon utazók mentettek ki, hét embernek a holttestét találták meg, mindannyian dél-koreai állampolgárok voltak. A hajóbalesetben 21 ember eltűnt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtökön közölte, hogy a vízi baleset körülményeinek tisztázása érdekében hajózási nautikai szakértő bevonásával nyomozást rendelt el. A nyomozók szemlét tartottak, tárgyi bizonyítási eszközöket foglaltak le. A nyomozás során beszerzett személyi és tárgyi bizonyítékok alapján felmerült a személyre szóló megalapozott gyanú, ezért a szállodahajó kapitányát a nyomozók halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

A szállodahajó 64 éves ukrán állampolgárságú kapitányát – gyanúsítotti kihallgatása után – csütörtökön vették őrizetbe. A nyomozó hatóság előterjesztése alapján pénteken a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség indítványt tett a gyanúsított letartóztatására.

Pénteken a férfi ügyvédei nevében M. Tóth Balázs azt közölte: védencük a gyanúsítással szemben panasszal élt, tagadja, hogy szabályt szegett volna vagy bűncselekményt követett volna el.

A Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyként kezeli az ún. dunai hajóbalesetet

A legfőbb ügyész a dél-koreai turistákat szállító hajó balesetét a kiemelt tárgyi súlyra és a nemzetközi összefüggésekre figyelemmel kiemelt üggyé nyilvánította.

A Dunán 2019. május 29-én történt baleset miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Közlekedésrendészeti Főosztályán halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt indult nyomozás. A nyomozás irányításával kapcsolatos ügyészi jogköröket a közlekedési bűncselekményekkel is foglalkozó Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészség teljesíti.

A legfőbb ügyész rendelkezése nyomán az ügyészség kiemelt ügyként kezeli a büntetőeljárást, amelynek során szorosan együttműködik más bel- és külföldi hatóságokkal. A Legfőbb Ügyészség ezen intézkedése az átlagosnál is gyorsabb, még inkább körültekintő, nagyobb erőkkel történő eljárási lépéseket szolgálja – áll a szervezet közleményben. forrás: MTI.

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd
www.sosjogisegitseg.com

Pató Pál nem fiktív figura, hanem a reformkorban ténylegesen élő köznemes volt. Neve Petőfi Sándor költeményének köszönhetően vált a semmittevő köznemes mintájává. Alszolgabíró volt Esztergom vármegyében, majd Magyarszőgyén községi jegyzői tisztséget is betöltött.

Pató Pál 1795. június 7-én a ma Szlovákiához tartozó Muzslán látta meg a napvilágot és 1855. április 28-án Magyarszőgyén halt meg.

Pályája csúcsán Esztergom vármegyében alszolgabírói tisztséget, majd Magyarszőgyén községi jegyzői tisztséget is betöltött.

Élete során kétszer házasodott meg, először Menyhárt Teréziát, majd Varga Erzsébetet vette feleségül. Két feleségétől összesen hét gyermeke született.

Azért lett a halogatás mintaképe, mert a falusi legendák szerint a gyermeknemzést sem siette el, első feleségétől a házasságuk tizenhatodik évében született meg első utódja.

Az alszolgabíró – így Pató Pál is – a járásokban teljesített szolgálatot, a főszolgabíró vezetése alatt. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztásáig a szolgabírók mindkét területen tevékenykedtek. Az alszolgabírók az igazgatási jellegű cselekményeken kívül, a 16. század végétől kezdődően önálló bíróság tartására is jogot kaptak.

Az 1588. évi 40. tc. alapján tiszta adóssági perekben és kisebb értékű polgári ügyekben a szolgabírók jártak el. A 18. századra feladataik megszaporodtak: hatáskörükbe került minden 200 forint perérték alatti tiszta adóssági, zálog-, osztály iránti és örökösödési per.

A frissen lediplomázott köznemesi származású jogászok gyakran szereztek szolgabírói állást, többéves tapasztalat után pedig magasabb állásra is pályázhattak.

Az 1848-ban kezdődött polgárosodás előtt a vármegye minden tisztségére, így a szolgabírói, főszolgabírói állásra is csak a nemesek pályázhattak – ez egyik kiváltságuk volt. Nem véletlen, hogy a forradalmi eszmék által áthatott Petőfi, a korszak eme szignifikáns jelenségét választotta gúnyverse céltáblájaként.

Az alszolgabírók a fennálló rendszer minden olyan gyermekbetegségét megtestesítették, mint a restség, a kivagyiság vagy az úrhatnám stílus, amellyel a polgárosodó Magyarország a reformkorban le kívánt számolni.

forrás: OBH /jogi fórum.

Petőfi Sándor 1847-ben írt költeményében így szól Pató Pálról:

„Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet.
Ha egy ifjú feleség…
Közbevágott Pató Pál úr:
“Ej, ráérünk arra még!”
Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj’ isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég…
Közbevágott Pató Pál úr:
“Ej, ráérünk arra még!”

Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bőven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres?
Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr:
“Ej, ráérünk arra még!”

Hát a mente, hát a nadrág,
Úgy megritkult, olyan ó,
Hogy szunyoghálónak is már
Csak szükségből volna jó;
Híni kell csak a szabót, a
Posztó meg van véve rég…
Közbevágott Pató Pál úr:
“Ej, ráérünk arra még!”

Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
“Ej, ráérünk arra még!”

Könnyen kezelhető, átlátható, egyszerű és gyors megoldást jelent a hazai vállalkozások számára a hatóságokkal való kapcsolattartásban a Cégkapu. A cégek életébe komoly változásokat hozó megoldásnak ugyanakkor vannak még hiányosságai.

Az idei évtől kötelező a hazai vállalkozásoknak a Cégkapu-használata. A Cégkapu kialakítása azonos a korábban megszokott Ügyfélkapu felépítésével, előnye, hogy a hozzáférési jogosultságok módosíthatók, valamint különböző, a tárhely használatával kapcsolatos beállítási opciók is rendelkezésre állnak. A regisztráció folyamata alapesetben egyértelmű, könnyen és gyorsan elvégezhető, a tárhely kezelése átlátható, azonban a működési folyamatnak még vannak hiányosságai.

“A gyakorlatban felmerül az a probléma, hogy a hivatalok által küldött dokumentumot nem az adott ügykörre meghatalmazott személy tölti le. Amennyiben a hatóság a kézbesítést szabályosan végezte el, és a címzett a dokumentumot a tárhelyén megnyitotta és letöltötte, akkor az adott irat kézbesítettnek minősül, függetlenül attól, hogy az irat eljutott-e a felelős személyhez. Ez komoly hátrányt jelenthet azokban az esetekben, amelyeknél jogvesztő határidő merül fel”– jelezte Rátky Miklós, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Továbbá fontos megjegyezni, hogy a belföldi székhellyel nem rendelkező külföldi társaságoknak (áfa-regisztráltaknak) a Cégkapu-regisztráció ugyan nem kötelező, azonban ők is elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. Lényeges, hogy amennyiben az áfaregisztrált társaságnak nincs belföldi meghatalmazottja, illetve a törvényes képviselő sem rendelkezik KÜNY tárhellyel, akkor a társaság részére továbbra is papír alapon történik az iratkézbesítés.

„Utóbbi lehetőség azonban nem mentesíti az áfaregisztrált társaságot az alól, hogy a törvényes képviselő teljesítse a KÜNY tárhely regisztrációs kötelezettségét, vagy olyan meghatalmazott bejelentéséről gondoskodjon, aki az elektronikus kapcsolattartási kötelezettségnek eleget tud tenni”– mutatott rá Rátky Miklós.

Az eredeti kormányzati szándék az volt, hogy az összes hatósággal történő kapcsolattartásnak a Cégkapu lesz a színtere. Bár itt még nem tartunk, de az a tapasztalat, hogy a sorban első állami adóhatóságon túl egyre több hatóság tér át a Cégkapura, ami nagy könnyebbség a vállalkozások számára.

A fent említett problémák kiküszöbölésével azonban, amelyen a hatóság a folyamatos fejlesztésekkel, a felhasználókkal történő rendszeres egyeztetésekkel igyekszik gyorsítani, a Cégkapu egy könnyen kezelhető, átlátható, egyszerű és gyors megoldást jelent a hatósággal történő kapcsolattartásra.

“A hatóságok pozitív hozzáállását jelzi az is, hogya problémákat észlelve rugalmasan álltak ahhoz, hogy a Cégkapu mellett a korábbi Ügyfélkapu rendszert is egyelőre megtartották, azonban várható, hogy rövid időn belül ez utóbbi teljesen kivezetésre kerül”– tette hozzá Vojtek Endre, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

Jogi Fórum / Deloitte

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd

www.sosjogisegitseg.com

A „Digitális Bíróság” projekt keretében a bírósági szervezet sikeresen csatlakozott a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) szolgáltatáshoz, amellyel számos közhiteles nyilvántartás automatikus információátadáson alapuló elérhetősége valósult meg. Ennek köszönhetően szinte azonnal és ingyenesen, emberi beavatkozás nélkül hozzáférhetővé válnak a bíróságok számára az olyan nyilvántartások adatai, amelyek az ítélkezési munkát segítik.

A fejlesztés eredményeképpen az eljárásokban gyorsan beszerezhető, pontos és naprakész adatok állnak majd rendelkezésre, amely hozzájárul a minőségi és időszerű munkavégzéshez. A KKSZB szolgáltatás útján jelenleg elérhető nyilvántartások között olyan adatbázisok szerepelnek, mint a Cégnyilvántartás, a Személyi adat- és lakcímnyilvántartás, az Egyéni vállalkozói nyilvántartás, az Útiokmány nyilvántartás, a Vezetői engedély nyilvántartás, vagy a Származás-ellenőrzési nyilvántartás. Az adatok lekérdezésének célhoz kötöttségét és az adatkezelésnek az általános adatvédelmi rendelet (GDPR – 2016/679 EU rendelet) szabályainak történő megfelelőségét a folyamatokba épített ellenőrző mechanizmusok biztosítják.

A fejlesztés eredményeképpen létrehozottlekérdező szolgáltatás a bíróságok számára a„Digitális Bíróság” projekt zárását követően, valamennyi fejlesztéssel egyidejűleg kerül bevezetésre. A „Bírósági igazgatás további elektronizálása (Digitális Bíróság)” című, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00052 azonosító számú projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. forrás: OBH.

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd
www.sosjogisegitseg.com