Elvették a tévékészülékét, ezért polgári pert indított egy elítélt fogvatartotti jogainak védelmében a szegedi Csillagbörtön ellen. Március végén tartják az első tárgyalást az ügyben.

Tavaly nyárig – az addig hatályos szabályok alapján – minden fogvaratott magánál tarthatta zárkájában a televíziókészülélét, így azokban a zárkákban, melyekben több rab is töltötte büntetését, akár több tévékészülék is lehetett. A rabok fülhallgatót használva egyidőben is működtethették készülékeiket, így nem zavarták egymást a tévézésben, akkor sem, ha mindenki más csatornát nézett. Még egyeztetniük sem kellett a műsorválasztásnál.

Az elítéltek birtokában tartható tárgyakra vonatkozó szabályok 2018. július 1-jével azonban jelentősen megszigorodtak, azóta maximum 26 col nagyságú tévékészülék tartható a zárkában, kizárólag külön engedéllyel, azzal, hogy minden zárkában maximum egy db készülék lehet.

Az elítéltek birtokában tartható tárgyakra vonatkozó, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának honlapján is közzétett hatályos szabályzat ITT megtekinthető.

A pert indító rab készülékét tavaly nyáron az új szabályok alapján távolították el a helyiségből, melyben vele együtt többen is töltik büntetésüket. A Szegedi Fegyház és Börtön felháborodott lakója úgy véli: azzal, hogy megfosztották őt televíziókészülékétől alapvető fogvatartotti jogaiban korlátozzák, mitöbb – folytatódik az érvelés – a társadalom elleni bűnt követ el a bv-intézet, mert „amortizálja” a rabokat, megnehezítve ezzel a büntetésük letöltése után a civil életbe való visszatérésüket, reintegrációjukat.

A per precedens értékű lehet, hiszen amennyiben az elítélt javára dönt a bíróság, újabb elítéltek is pereket indíthatnak majd tévé-elvételi ügyekben. Forrás: Jogi Fórum/

Az elmúlt évtizedek válási tendenciái gyakran kérdéseket vetnek fel a házasfelekben vagyoni viszonyaikra vonatkozóan. Mit jelent a vagyonközösség, mikor és hogyan szüntethető meg? Mire számíthatok, ha nincs vagyonjogi szerződésünk? Mire tarthatok igényt a válást követően? – Lehetőségek, szabályok és gyakorlat az új Ptk. alapján

A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) a korábbi Családjogi törvényhez képest adekvátabb és gyakorlatiasabb vagyonmegosztási szabályokat, a házasfelek által kiköthető különböző mintarendszereket határoz meg a házasság megszűnésének esetére. A házastársi vagyonközösség csak az életközösség fennállása alatt értelmezhető, melyet két alvagyon tesz ki egy egésszé: a törvény elkülöníti a házastársi közös vagyont, valamint a házasfelek különvagyonát. Különvagyonnak minősül minden olyan, házastárs által tulajdonolt vagyon, amely nem képezi a közös vagyon részét. A vagyon a tulajdonnál azonban szélesebb fogalmat ölel fel, mivel a vagyonba az aktívákon felül a passzívák, a vagyoni értékű jogok és kötelezettségek is bele tartoznak. Ezt a felfogást következetesen alkalmazza a bírói gyakorlat, mely kulcsfontosságú a vagyonmegosztás szempontjából a házasság felbontása esetére.

A Ptk. tételesen felsorolja azon három esetkört, amikor a vagyonközösség megszűnik: (i) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják, (ii) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti, (iii) a házassági életközösség megszűnik. A vagyonközösség megszűnése egyben jelenti a közös vagyon vélelmének megszűnését is, melynek okán a vagyonközösség megszűnését követően szerzett vagyontárgyakra törvényi vélelem már nem áll fenn, a házasfeleknek a családjogi rendelkezéseket figyelembe véve közös vagyonuk már nem keletkezik. A vagyonközösség leggyakrabban az életközösség megszűnésével szűnik meg, mely egy rendezetlen jogi helyzetet teremtve hívja életre a közös vagyon megosztására való igényt, ennek rendezésére két lehetőséget biztosít a jogszabály. Egyrészt a házasfelek közös vagyont megosztó szerződés keretein belül rendelkezhetnek tulajdonukban álló vagyon felosztásáról, melynek alakiság szempontjából érvényességi feltétele, hogy azt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, melyben szabadon dönthetnek a közös vagyon felszámolásáról. Ilyen jellegű konszenzust tartalmazó döntés hiányában másrészről a bíróság hatáskörébe tartozó kérdés lesz a házasfelek által egyetértéssel nem rendezett vagyonjogi kérdések rendezése, mely esetben a bíróság kötve van a Ptk.-ban rögzített jogelvek betartásában. A Ptk. az ítélkezési gyakorlatban követendő általános jogelvként hangsúlyozza, hogy a vagyonközösségből származó igények rendezése az egységes rendezés elvét tartsa szem előtt, amely alkalmazásával egyik fél sem juthat méltánytalan vagyoni előnyhöz a másikkal szemben. „A méltányossági szabály alkalmazása csak az eset körülményeinek gondos mérlegelése mellett lehetséges.” [BH1997.190.]

A közös vagyon megosztása a gyakorlatban azonban korántsem egyszerű. Az alvagyonba tartozó vagyon szükségszerűen keveredhet – pl. közös vagyon meghatározott részének felhasználása, az egyik házasfél különvagyonának a közös vagyon gyarapítása céljából történő beinvesztálása, közös vagyon kezelési vagy fenntartási költségeinek finanszírozása az egyik házasfél különvagyonának terhére – mind-mind gyakorlati kérdésként merülhetnek fel a vagyonmegosztás kapcsán. A Ptk. a különvagyonból történő kiadásokat ráfordításként nevezi meg, lehetőséget biztosítva ez által a megtérítési igények, mint kötelmi igények érvényesítésére is. A korábbi ítélkezési gyakorlatban felmerülő visszásságok elkerülés érdekében a Ptk. beemelte szabályozási koncepciójába azt az esetkört is, amely alapján a házasfél által az ingatlan értékébe történő jelentős, értéknövelő ráfordítás eredményeképpen az érintett ingatlanon tulajdoni igényt érvényesíthet.

A vagyoni hányadok meghatározásakor a vagyonközösség megszűnése esetén fennálló vagyontárgyak állapota és értéke irányadó, a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell kiadni és felosztani, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy az egyik házasfél tulajdonába adott és később értékesített vagyontárgyak vételárának értéke felosztásra kerüljön a házasfelek között. A vagyontárgyak, valamint a tartozások, követelések viselésére vonatkozóan megegyezés hiányában az ítélkezésben elfogadott általános célszerűségi, okszerű gazdálkodási, arányossági és méltányossági jogelveket kell szem előtt tartani. „A vagyonmegosztás során a vagyontárgyak természetbeni szétosztása a felek érdekeinek, a célszerűségnek és az arányosságnak megfelelő mérlegelés alapján történik; ez felülvizsgálattal eredményesen nem támadható.” [BH2008.15.]

Az elmúlt években a válások száma egyre növekvő tendenciát mutat, azonban egyre inkább elterjedt a házasfelek között köttetett házassági vagyonjogi szerződés. Felmerül a kérdés: a bizalmatlanságot fémjelezi-e az erre irányuló akarat, avagy a biztonságot szolgálja? Főszabály szerint megállapodás hiányában a bíróság az egységes rendezés elve szerint dönt a közös vagyon felosztásának mikéntjéről, azonban 1986-tól áll rendelkezésre a házassági vagyonjogi szerződés jogintézménye a házasuló felek, vagy már életközösségben élő házastársak számára, hogy vagyoni viszonyaikat szerződéses keretek között rendezzék. A Ptk. két mintarendszert kínál a szerződni kívánó házasfelek részére: a közszerzeményi-, valamint a vagyonelkülönítési rendszert. A közszerzeményi rendszer alapján a házasfelek lényegében önálló vagyonszerzők, házasságuk felbontása esetére azonban bármelyikük követelheti a közszerzeményi vagyonból származó vagyonszaporulat megosztását. A vagyonelkülönítési rendszer kikötésével a házasfelek a közös vagyonszerzést a jövőre nézve teljességgel kizárják, kvázi közös vagyonszaporulattal a házasságuk fennállása alatt az általuk szabályozott vagyontárgyak tekintetében nem rendelkeznek. Hangsúlyozandó azonban, hogy ezek a rendelkezések ténylegesen csak mintaként szolgálnak, ettől a felek voltaképpen eltérhetnek, vagyonmegosztásukra eltérő vagyonjogi rendszert is kiköthetnek. Fontos érvényességi követelmény a közokirati, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formakényszer, valamint annak lehetősége, hogy a házastársak (és ezzel egyenértékűen az élettársak) a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába jegyeztethessék be szerződésüket, mely a fennálló vagyonjogi szerződések bizonyítását hivatott szolgálni. E vagyonjogi szerződések a házasság fennállása alatt bármikor módosíthatók és megszüntethetők, létüknek elemi érdeke többek között a családi viszonyok, valamint a harmadik személyek és hitelezők védelme is. A vagyonjogi szerződés hatályosulását követően már csak a jövőre nézve számolható fel, ez esetben bármelyik félnek joga van az elszámolás követelésére annak a vagyonjogi rendszernek megfelelően, amelyre a szerződés megkötése alkalmával közös akaratnyilatkozatuk irányult.

forrás: Jogi Fórum/Ferenc Adrienn

Részleges munkabeszüntetéssel tiltakozik Romániában a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a bukaresti kormánynak az igazságügyi törvényeket fél éven belül immár negyedik alkalommal módosító sürgősségi rendelete ellen.

Az erről szóló állásfoglalást a vádhatóság hétfői közgyűlésén részt vevő 231 ügyész közül 221 szavazta meg. A DIICOT ügyészei egyebek mellett azt a rendelkezést kifogásolták, amely a bírák számára is lehetővé teszi a vezető ügyészségi tisztségek megpályázását, másfelől ismét bírálták a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) létrehozását és a speciális vádhatóság kivonását a legfőbb ügyész hatásköre alól.

A DIICOT szerint a kormány sürgősségi rendelete több alkotmányos elvet is sért, valamint nem veszi figyelembe a Velencei Bizottság figyelmeztetéseit és az Európai Bizottságnak a Romániára vonatkozó, úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmusa (MCV) keretében megfogalmazott ajánlásait.

A DIICOT ügyészei tiltakozásuk jeléül március 8-ig délelőtt 8-tól 12 óráig felfüggesztik tevékenységüket, ez alól kizárólag a halasztást nem tűrő sürgős ügyek képeznek kivételt.

Vasárnap este Bukarestben és Románia több másik nagyvárosában ezrek vonultak utcára az igazságügyi törvényeket módosító 7-es számú sürgősségi kormányrendelet elleni tiltakozásul. A demonstrálók szolidaritásukat fejezték ki a bírákkal és ügyészekkel, akik pénteken az ország több városában néma tüntetéssel, munkabeszüntetéssel tiltakoztak a megkérdezésük nélkül, titokban előkészített jogszabály ellen.

Viorica Dancila kormányfő hétfő délutánra konzultációra hívta a bírák és ügyészek képviselőit, jelezve, hogy nem zárkózik el a jogszabály felülvizsgálatától. Egyes szakmai szervezetek azzal utasították el a meghívást, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem alku tárgya, és inkább a rendelet kiadása előtt, nem pedig hatályba lépése után kellett volna egyeztetni a szakma képviselőivel. forrás: MTI/Jogi fórum

Tisztelettel:

Dr. Kutas Gábor ügyvéd

www.sosjogisegitseg.com

A 2018. január 1-jén hatályba lépett új perrendtartási kódex (új Pp.) gyökeres változásokat hozott a polgári eljárásjogban. A jogalkotói cél a professzionális pervitel előtérbe helyezése volt. A járásbírósági perekben, jogi képviselő nélkül eljáró felek részére számos rendelkezést tett egyszerűbbé, többek között a kötelezően használandó nyomtatványok bevezetésével.

A Pp. hatályba lépése óta eltelt több, mint egy év alatt a nyomtatványok használatával kapcsolatban számos olyan tapasztalat merült fel, amelyek egy teljesen új nyomtatvány-rendelet megalkotását tették indokolttá.

A rendelet-tervezet elkészítésének folyamatába az IM az első lépésektől kezdve bevonta az OBH-t, többszörös egyeztetések után alakult ki a közigazgatási egyeztetésre megküldött anyag.

Az új nyomtatványok lényegesen rövidebbé, egyszerűbbé, közérthetőbbé váltak. A személyi állapotot érintő perekre nézve két teljesen új keresetlevél nyomtatványt vezetnek be. Az űrlapok terjedelmességét okozó lábjegyzetek végjegyzetbe kerültek, és azokat a jövőben nem kell kinyomtatni sem. A hiánypótlási kötelezettség teljesítésére új, egyoldalas nyomtatványt alkottak, csakúgy, mint a bizonyítási indítványok előterjesztésére. Felhatalmazást ad a tervezet az intelligens nyomtatványok kifejlesztésére is.

Az OBH eddigi észrevételeit túlnyomórészt beépítették a tervezetbe, azonban a teljes bírósági szervezetrendszer véleményének felmérése után, a beérkezett észrevételek szintetizálását követően még felmerültek olyan javaslatok, amelyek a nyomtatványokat közérthetőbbé tehetik. Ezen módosító javaslatokat küldte meg az OBH Elnöke az Igazságügyi Minisztérium részére.

Az új nyomtatványokról szóló rendelet várhatóan még márciusban hatályba lép. A javaslat megkönnyíti az ügyfelek jogérvényesítését és a perek időszerű befejezését. forrás: OBH/Jogi fórum

A Brexit nagymértékben érintheti az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok, köztük a magyar állampolgárok, valamint a Magyarországon élő britek helyzetét. Ila-Horváth Eszter, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértőjének segítségével jártunk utána annak a kérdésnek, hogy a tárgyalások jelenlegi, 2019 februári állása szerint a Brexit után várhatóan hogyan módosulnak a tartózkodásra vonatkozó szabályok.

Háttér

A 2016-ban tartott népszavazás eredményeként, a brit kormány 2017. március 29-én értesítést küldött az Európai Tanácsnak arról, hogy az Egyesült Királyság ki kíván lépni az Európai Unióból. Tekintettel arra, hogy a kilépési szándék bejelentéstől számított két év elteltével az uniós jog a kilépő államra többé nem alkalmazható, a Brexit várható dátuma 2019. március 29. napja.Azonban figyelembe véve a tárgyalások jelenlegi állását, így különösen azt, hogy a kilépési megállapodás még nem került elfogadásra, elképzelhető, hogy a kilépés határideje meghosszabbításra kerül.

Jelenlegi szabályok

A kilépés időpontjáig az Egyesült Királyság az Európai Unió teljes jogú tagja marad, így ezen időpontig nincs változás a hazájuktól eltérő államban élő polgárok jogaiban és kötelezettségeiben.

A jelenlegi szabályok szerint az EGT állampolgárok 3 hónapig korlátozás nélkül tartózkodhatnak hazájuktól eltérő tagállamban. Ezen időtartamot meghaladóan pedig akkor, ha keresőtevékenységet vagy tanulmányokat folytatnak és teljes körű egészségbiztosítással, valamint elegendő forrással rendelkeznek, vagyis rendelkeznek annyi pénzzel, amennyiből ők és családtagjaik meg tudnak élni, így nem jelentenek terhet a fogadó ország szociális ellátórendszerére.

A hazájuktól eltérő államban élő EGT állampolgároknak nem kell tartózkodási engedélyt igényelniük; helyette tartózkodásukat az illetékes hatóságnál be kell bejelenteniük. Magyarországon a bejelentésről a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal regisztrációs igazolást állít ki.

ʻBrexit deal’

Az Egyesült Királyság és az Unió jövőbeli kapcsolataira vonatkozó szabályokat a tárgyalások eredményeként létrejövő kilépési megállapodás tartalmazhatja, amelyben különösen rögzítésre kerülhetnek az állampolgárok tartózkodására és munkavállalására vonatkozó szabályok is.

A kilépési megállapodás jelenlegi (a britek által el nem fogadott) tervezete szerint az Unió és az Egyesült Királyság biztosítja az uniós és brit állampolgárok tartózkodási jogának kölcsönös védelmét. Ez azt jelenti, hogy a megállapodásban az Uniós és az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalnak annak biztosítására, hogy átmeneti időszak végén, a hazájuktól eltérő államban élő polgárok továbbra is azonos feltételek mellett a fogadó országban maradhatnak.

A megállapodás másik lényeges eleme lenne, hogy kilépést követően, 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak veszi kezdetét, amely tartama alatt a jelenlegi szabályozás változatlanmaradna.

Ez az előzetes megállapodás egyelőre még nem kötelező erejű, véglegessé a kilépési megállapodás mindkét oldalról történő jóváhagyását követően válhat. Ennek megfelelően a tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó szabályok még nagyban függnek a kilépési megállapodás létrejöttétől és annak végleges tartalmától.

Magyar állampolgárok az Egyesült Királyságban

A Brexitet követően az Egyesült Királyságban élő uniós (magyar) állampolgároknak várhatóan regisztrálniuk kell a brit hatóságoknál. Ennek megfelelően letelepedett jogállás vagyideiglenes tartózkodási engedély lesz majd várhatóan szükséges ahhoz, hogy az uniós polgárok továbbra is szabadon tartózkodhassanak az Egyesült Királyság területén, munkát vállalhassanak és igénybe vehessék a közszolgáltatásokat.

A tervek szerint az uniós állampolgárok egy online regisztrációs eljárás keretében letelepedett jogállást kérvényezhetnek („settled status”), amennyiben 2020. december 31-én öt éve jogszerűen és folyamatosan az Egyesült Királyságban tartózkodnak.

Akik 2020. december 31-ig még nem töltöttek el öt évet az ország területén, azok a regisztrációt követően ideiglenes tartózkodási engedélyt („pre-settled status”) kaphatnak, hogy elérhessék a letelepedett jogálláshoz szükséges öt éves időtartamot (mikor ez megtörténik, akkor kérvényezhetik a letelepedett jogállást). Az említett fenti két státusz jelenleg még nem igényelhető, a várakozások szerint a kilépés idejére állhat fel az elektronikus regisztrációs rendszer. A kérelmek benyújtására várhatóan 2021. június 30-ig lesz lehetőség.

A 2020. december 31. után (vagyis a tervezett átmeneti időszakot követően) érkező uniós polgárokra vonatkozó szabályokról egyelőre még nincs információ. Rájuk majd a Brexit nyomán hatályba lépő új bevándorlási rendszer jelenleg még nem ismert szabályai fognak vonatkozni.

Brit állampolgárok Magyarországon

Általánosságban elmondható, hogy a Brexitet követően azok a brit állampolgárok részesülhetnek védelemben, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarország területén a kilépés időpontjában; vagyis akik a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál a regisztrációs kötelezettségüknek eleget tettek.

Annak érdekében, hogy a brit állampolgárok még a kilépés várható időpontja (2019. március 29.) előtt teljesíthessék regisztrációs kötelezettségüket, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal elkülönített ügyfélfogadást működtet számukra (minden szerdán 10-12-között, a 1117 Budapest, Budafoki út 60. alatt található ügyfélszolgálaton).

A Brexitet követően az unió, így Magyarország területén tartózkodó brit állampolgároknak valószínűleg letelepedési státuszt kell majd igényelniük. A státusz igénylésére az átmeneti időszak lejártát követően 6 hónapig lesz lehetőség (2021. június 30-ig). Az eljárásra vonatkozórészletszabályokat a tagállamok saját hatáskörben állapíthatják majd meg. Magyarországon azonban még nem került nyilvánosságra, hogy a Brexittel összefüggésben, hogyan fognak módosulni a jelenlegi tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárások.

ʻNo deal scenario’

Amennyiben nem jön létre megállapodás az Unió és az Egyesült Királyság között, az egyes tagállamok és az Egyesült Királyság között létrejövő kétoldalú megállapodásokban kerülhetnek kölcsönösen rendezésre a tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó szabályok.

forrás:Jogi Fórum / Ila-Horváth Eszter

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd
www.sosjogisegitseg.com

A cégek közel 80 százalékát érte valamilyen kiberbiztonsági incidens az elmúlt hónapokban Magyarországon. A sikeres támadások középpontjában legtöbb esetben a vállalatok saját munkavállói állnak – derült ki az EY közel 50 vállalat- és IT vezető körében végzett felméréséből. Zala Mihály szakértő szerint három összetevőn múlik, hogy egy társaság meg tudja-e védeni adatait a bűnözőktől.

A hazai vállalatok 78 százalékát érte valamilyen IT-biztonsági incidens az elmúlt 12 hónapban. A kibertámadások leggyakrabban az ügyfelek vagy felhasználók adataira irányulnak (75%), ezt követik a pénzügyi információk és a stratégiai tervek – az EY szakmai konferenciáján megkérdezett vezetők szerint.

A válaszadók 28 százaléka úgy látja, hogy cége elavult biztonsági protokollokkal rendelkezik. Harmincnyolc százalékuk szerint munkavállalóik nincsenek tudatában annak, hogyan kerülhetik el a kényes információk kiszivárogtatását. A legtöbb szervezetnek nagy mértékben fejlesztenie kell biztonsági felkészültéségét, de a vezetői elkötelezettség- (40%), a szükséges technológiai ismeretek- (25%) és a szakemberek (22%) hiánya gátolja ebben őket.

Egy szervezet biztonsága alapvetően három tényezőn múlik: „a munkavállalókon, a folyamatokon és a technológiai háttéren. A legkritikusabb láncszem maga az ember. A legfontosabb lépés ezért a dolgozók megfelelő és folyamatos edukációja, ami tapasztalatink szerint akár 80 százalékkal is emelheti egy vállalat biztonsági szintjét” – emelte ki Zala Mihály, az EY Kibervédelmi üzletágának vezetője.

Legkönnyebben az alkalmazottakon keresztül lehet hozzáférni egy szervezet érzékeny információihoz. Amint valaki rákattint egy adathalász e-mailre vagy gyanútlanul beenged egy idegent a vállalat épületébe, máris komoly károkat okoz.

Nem elég azonban a cég minden dolgozójára kiterjedő IT-biztonsági stratégia kialakítása. Sok esetben ugyanis agyengébb védelmi rendszerrel bíró alvállalkozókon keresztül jutnak be a kiberbűnözők a nagyvállalatokhoz. Érdemes ezért külső szakértő bevonásával rendszeresen felülvizsgálni, hogy a beszállítók betartják-e a biztonsági követelményeket.

A külső, etikus szakértőkkel történő tesztek szintén kulcsfontosságúak lehetnek az esetleges biztonsági rések feltárásában. Az ilyen vizsgálatok során ugyanis a legfrissebb módszerek elleni felkészültség kerül górcső alá. Mivel a támadási módszerek akár naponta változhatnak, fontos annak tudatosítása, hogy a kibervédelemmel kapcsolatos munkavállalói és IT-oldali tudást folyamatosan karbantartani csak nagy erőfeszítések árán lehet egy nem erre a területre specializált cégnél. forrás: Jogi fórum

Tisztelettel:
Dr. Kutas Gábor ügyvéd

www.sosjogisegitseg.com

A bíróság a rendőrség eljárási hibája miatt helyezte hatályon kívül a Lánchíd elfoglalását megtiltó rendőrségi határozatot, nem pedig a “hídfoglalás megengedéséről” döntött, ahogyan az a sajtóban megjelent – közölte a Fővárosi Törvényszék hétfőn.

A Lánchídra február 10-ére bejelentett gyülekezés megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását a rendőrség megtiltotta. A rendőrség döntését vitató perben a Fővárosi Törvényszék érdemben nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta a rendőrségi döntés megalapozottságát – szögezte le a bíróság. Hozzátették: a sajtóhírekkel ellentétben a törvényszék ítéletében szó sincs a forgalomkorlátozás arányos vagy aránytalan jellegéről, vagy arról, hogy hány híd van még a fővárosban, amelyen az autósok közlekedhetnek.

“Ennek az érdemi vizsgálatnak ugyanis akadálya volt, hogy az új gyülekezési törvény alkalmazása során a rendőrség eljárási hibát vétett: a kötelező jogszabályi előírás ellenére nem személyesen hallgatta meg a bejelentőt, továbbá nem ajánlott fel számára alternatív lehetőséget a rendezvény lebonyolítására” – tették hozzá.

A törvényszék leszögezte: a bíróság értelmezésében így a rendőrség kiüresítette az előzetes egyeztetés jogintézményét, amelynek célja, hogy az alaptörvényben biztosított gyülekezéshez való jog – akár más helyszínen, akár más időpontban – esetleg gyakorolható legyen.

Ezek alapján a súlyos eljárási hiba törvényes következménye volt a rendőrségi tiltó határozat hatályon kívül helyezése.

Vasárnap délelőtt a Fiatalok a demokráciáért elnevezésű civil szerveződés foglalta el a Lánchidat. forrás: MTI/Fővárosi Törvényszék/Jogi Fórum

Tisztelettel:

Dr. Kutas Gábor ügyvéd

www.sosjogisegitseg.com

Egy közbeszerzési eljáráson résztvevő, személyszállító cég ügyvezetőjét próbálták meg rávenni cége átadására; a bíróság váddal egyezően elítélte a vádlottakat. A vádirat szerint egy személyszállítással, autóbuszvonalak üzemeltetésével foglalkozó cég 2013-ban közbeszerzési eljárásra jelentkezett résztvevőként egy 17 milliárd forintot meghaladó értékű ajánlattal.

A cég ügyvezetőjét, a sértettet megkereste egy 46 éves férfi, és megkísérelte rávenni, hogy – egy ismeretlen megbízói kör részére – adja el a cégét, mert csak ebben az esetben nyerheti meg a cég a közbeszerzési eljárást. A 46 éves férfi többször – egy alkalommal 47 és 57 éves társai jelenlétében – azzal fenyegette meg a cég vezetőjét, hogy ha nem adja el a céget, és az nem nyeri meg a közbeszerzési eljárást, akkor több milliárd forintos bevételtől esik el a cég. A 46 éves férfi elmondta, hogy ez nem presszió, de vannak visszautasíthatatlan ajánlatok. A vádlottak végső célja az volt, hogy a közbeszerzési eljárás elnyerése esetén jelentősen megnövekvő árbevétellel bíró céghez a saját tőke értékéhez közeli vételáron jussanak.

A Fővárosi Főügyészség a három férfi ellen kényszerítés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

A bíróság a vádlottakat a váddal egyezően bűnösnek mondta ki, a 46 éves férfit 8 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 1.250.000,- Ft pénzbüntetésre, társait pedig 1.000.000,- Ft és 800.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyészség súlyosításért jelent be fellebbezést. forrás: Fővárosi főügyészség/Jogi fórum

Tisztelettel:

Dr. Kutas Gábor ügyvéd
www.sosjogisegitseg.com

Megszületett a Kúria jogegységi határozata a hibásan kiadmányozott NAV-határozatok ügyében: a határozatok hibás aláírása nem olyan súlyú hiba, ami miatt a határozatokat semmisnek kellene tekinteni. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező, ezért a Kúria döntése számtalan, a NAV és az adózók között folyamatban lévő bírósági perre kihatással van.

A közelmúltban számtalan per indult a NAV ellen azon az alapon, hogy a NAV által kiadott határozatot nem a döntés meghozatalára jogosult személy, az ún. hatáskör gyakorlója írta alá, hanem a helyettese, és sok esetben az aláírásból a helyettes személye sem volt beazonosítható. A közigazgatási bíróságok ezekben a perekben a NAV határozatát rendszerint megsemmisítették és a NAV-ot új határozat meghozatalára kötelezték. A NAV határozatok megsemmisítése azért kardinális kérdés az adóhatóságnak és a vállalkozásoknak, mert több bírósági döntés is szól amellett, hogy amennyiben az új határozat meghozatalának időpontjában az adózók adókötelezettsége már elévült, úgy a NAV az új eljárásban már egyáltalán nem hozhat marasztaló határozatot a vállalkozásokkal szemben.

Az ügyek sokasodó száma és hordereje miatt a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője kezdeményezett jogegységi eljárást, arra hivatkozással, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlata nem egységes.

„Ezeknek az ügyeknek a központi kérdése az, hogy egy adminisztrációs hiba az adóhatóság részéről járhat-e azzal a következménnyel, hogy az adóhatóság végérvényesen elesik az adó beszedésétől. A bíróságok eddig szigorú és az adóhatóságokra nézve kedvezőtlen álláspontot képviseltek. A Kúria jogegységi határozata azonban elveszi a kérdés élét, mert a kiadmányozás körében elkövetett hibát nem tekinti semmisségi oknak”– nyilatkozta Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

A Kúria hét bíróból álló jogegységi tanácsa az eljárása során figyelembe vette a Legfőbb Ügyész nyilatkozatát, továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének álláspontját, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke egyetemi tanárának véleményét is, továbbá az Alkotmánybíróság egy tavalyi – ugyancsak a kiadmányozás kérdéskörét érintő – határozatát is.forrás: Jogi fórum.

Tisztelettel
Dr. Kutas Gábor ügyvéd

www.sosjogisegitseg.com