Vádat emelnek Donald Trump amerikai elnök volt kampányfőnöke és annak volt üzlettársa, Rick Gates ellen annak a vizsgálatnak a nyomán, amelyet Robert Mueller különleges ügyész folytat Oroszországnak a tavalyi amerikai választási folyamatba való beavatkozásáról.

Amerikai sajtójelentések szerint Paul Manafort és Gates ellen az Egyesült Államok elleni összeesküvés, pénzmosás és adócsalás miatt emelnek vádat. Amerikai televíziós csatornák hétfői helyszíni tudósításai és videófelvételei arról tanúskodnak, hogy a 68 éves Paul Manafort helyi idő szerint a reggeli órákban ügyvédje kíséretében meg is jelent a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) washingtoni székházában.

A igazságügyi minisztérium és Robert Mueller hivatala egyelőre nem adott ki közleményt, és kommentálni sem kívánta a történéseket. Nem válaszolt a megkeresésekre Rick Gates és Jason Maloni, Manafort szóvivője sem.

Ez az első vádemelés annak a vizsgálatnak a nyomán, amelyet Robert Mueller irányít. Muellert az idén májusban nevezték ki az FBI által már tavaly júliusban megkezdett vizsgálat irányítására. Péntekről szombatra virradó éjjel a CNN hírtelevízió szivárogtatta ki, hogy a vádemelési jogkörrel felruházott nagyesküdtszék jóváhagyta a Mueller javasolta vádemeléseket.

A vizsgálat során kiemelt figyelmet fordítottak Paul Manafort korábbi munkáira Ukrajnában, ahol – mielőtt még Donald Trumpnak dolgozott volna – éveken keresztül politikai konzultánsa volt egy oroszbarát politikai pártnak.

Vizsgálták Manafort személyes pénzügyeit is, és azt, vajon megsértette-e a külföldi ügynökökre vonatkozó kötelező regisztrációs törvényt, elmulasztotta-e külföldi bankszámla kötelező bejelentését és ezzel kapcsolatos adózási kötelezettségeit. Az idén júliusban az FBI rajtaütésszerű házkutatást tartott Manafort Washington melletti, a virginiai Alexandriában lévő lakásában.

Paul Manafort, aki korábban több republikánus elnökjelölt kampánycsapatában dolgozott, 2016 márciusában csatlakozott Donald Trump kampánycsapatához, és májusban Trump kampányfőnöknek nevezte ki. 2016 augusztusában – miután kiderült, hogy oroszbarát ukrán pártnak dolgozott korábban – Trump lemondatta őt, ám sajtóhírek szerint üzlettársa, Rick Gates továbbra is fontos szerepet játszott a kampányban. A választás után Gates részt vett a beiktatási ünnepségek szervezésében.

Donald Trump Twitter-bejegyzésben reagált a fejleményekre. “Sajnálom, de ez évekkel azelőtt történt, mielőtt Paul Manafort a kampánycsapat tagja lett. De miért is nem összpontosítanak a Hamiskártyás Hillaryre és a demokratákra?” – írta az elnök egykori ellenlábasára, Hillary Clinton demokrata párti politikusra utalva.

Közben az igazságügyi minisztérium bejelentette: vádat emelnek a Trump-kampány volt külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos ellen is.

Papadopoulos bűnösnek vallotta magát abban, hogy korábban hamis nyilatkozatokat tett az FBI-nak. Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) bírósági dokumentumokra hivatkozva azt közölte: Papadopoulosnak “széleskörű kapcsolatai voltak olyan emberekkel, akikről tudta, hogy kapcsolatban állnak az orosz kormánnyal”. Miközben Manafort és Gates hétfőn reggel megjelent az FBI washingtoni központjában, Papadopoulos hollétéről nincsenek információk.

Forrás: MTI/Jogi fórum

Elfogadhatatlan mindenféle szexuális visszaélésre irányuló magatartás, és az is, hogy rejtve maradjon akár a köz-, akár a magánszférában, valamint az Európai Unió intézményeinek falai között is – jelentette ki Cecilia Malmström, a kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén szerdán.

Az uniós parlament az Európában tapasztalt szexuális zaklatásokról és bántalmazásokról folytatott vitáján Cecilia Malmström elmondta, hogy Európában minden harmadik nő áldozata volt már valamiféle szexuális zaklatásnak.

Az uniós biztos hangsúlyozta, az Európa Tanács 2011-ben aláírt egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, közismert nevén az isztambuli egyezmény kötelező szabályokat állít fel a szexuális zaklatással szemben. Az ügyek azonban nem jutnak a bíróságok elé, ezért a nemzeti hatóságokkal együttműködve kell érvényt szerezni az egyezménynek, amely bűncselekményként fogalmazza meg a szexuális visszaélés minden formáját.

“A szexuális zaklatás olyan rák, amelyet meg kell állítani, ezért valamennyi országnak ratifikálnia kell az egyezményt, hogy Európa megszabaduljon az emberi méltóság sérülésével járó átoktól” – tette hozzá.

Az Európai Parlament képviselői a vita során elfogadhatatlannak nevezték, hogy a nők mindenhol ki vannak téve a pszichológiai és fizikai természetű szexuális visszaéléseknek és azt, hogy Európában négyből egy ember elfogadhatónak tartja a beleegyezés nélküli szexuális közeledést.

Mint elmondták, az EP-ben több ilyen jellegű ügy látott napvilágot, de ezek egyetlen esetben sem jutottak el a sajtó nyilvánosságához. Tavaly egy zárt EP-bizottság 15 képviselő estében tárt fel hatalommal való visszaélést asszisztensekkel szemben, de az ügyük nem került nyilvánosságra. Egyes információk szerint Martin Schulz, az EP korábbi elnöke személyesen állította le azt az eljárást, amely kivizsgálhatta volna a konkrét eseteket.

A vitában elhangzott: fel kell számolni a büntetlenséget. Nem szabad, hogy ritka kivétel legyen egy-egy bíróságokig, szembesítésig eljutó eset. A képviselők véleménye szerint ki kell vizsgálni az Európai Parlament falai között is tapasztalt, a férfiakat és nőket egyaránt szexuális tárggyá alacsonyító visszaéléseket és el kell ítélni az érintetteket, ugyanis, ha ez nem történik meg, hiteltelenné válik az intézmény. Valós lehetőséget kell adni a bejelentésre, hatékony intézkedéseket kell hozni és azokat be kell tartatni szankciók kilátásba helyezése által az EP képviselőire nézve is – hangsúlyozták.

A képviselők speciális bizottság felállítását javasolták az EP-n belül, valamint pszichológusok és jogi tanácsadók részvételével külső szakértő csoport létrehozását az esetek kivizsgálása érdekében. A képviselők fontosnak nevezték, hogy a férfiak bevonásával szülessen megoldás az ügyekben.

Felszólalásaikban irányelv és világos mechanizmusok elfogadására szólítottak fel a nők elleni erőszakról, amelyek azt céloznák, hogy minden nő biztonságban érezze magát a munkahelyén.

Az EP-képviselők vitájuk során azt hangsúlyozták, hogy a hatalommal való visszaélés minden formája elfogadhatatlan, “nulla toleranciára” van szükség az EP-n belül és minden más munkahelyen a szexuális visszaélésekkel szemben.

A Politico brüsszeli hírportál az Európai Parlamenten belül elkövetett hatalommal való visszaélésről és szexuális erőszakról írt szerdai cikkében.

A megszólalók – akik a parlamenti munkakörnyezetet az “elhallgatás kultúrájának” nevezték – arról számoltak be, hogy csak az elmúlt hetekben, főként asszisztensek ellen elkövetett, több mint 30 szexuális visszaélés történt az uniós intézményben, ezért panaszt nyújtottak be a parlament illetékeseinek.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke hétfőn sokkolónak nevezte és felháborodását fejezte ki az Európai Parlamentben tapasztalt szexuális zaklatásokkal kapcsolatosan. Az elnök bizottság felállítását ígérte az ügyek kivizsgálása, a felelősök kiderítése és szankcionálása céljából.

Az EP tavalyi év végén megelőző kampányt indított, amellyel az európai parlamenti képviselők körében esetlegesen tapasztalható visszaélésekre hívta fel a figyelmet bejelentési lehetőséget biztosítva az áldozatok számára.

forrás: MTI/Jogi fórum

A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint a fogyasztók sokszor nem tanúsítják a közüzemi szolgáltatásoknál azt a tudatosságot, amit az adott szolgáltatás jellege – és maga a jogszabály is – megkíván.

A közüzemi szolgáltatások megkerülhetetlenek napjainkban, áramot, vizet és megannyi más szolgáltatást minden fogyasztó használ. Ugyanakkor nem könnyű annak a fogyasztónak a dolga, aki maradéktalanul tudni szeretné, milyen főbb kötelezettségei vannak például a víziközmű-, földgáz- vagy épp a villamos energia szolgáltatás igénybevételekor. És akkor még nem is esett szó például a távhőszolgáltatásról vagy épp a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról.

A Testület mindezek miatt összeállította ajánlását, amely a közüzemi szolgáltatások igénybevétele soránkövetendő tudatos fogyasztói magatartásról szól. Az alábbiakban ízelítőt adunk a villamos energia-, földgáz- és víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos jó tanácsokról, magában az ajánlásban pedig kitérünk még többek között a távhőszolgáltatásra és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra is.

A villamos energia-, földgáz- és víziközmű-szolgáltatás esetében követendő fogyasztói magatartás

1. Ingatlan megvásárlása esetén a fogyasztók ne mulasszanak el egyeztetni az előző tulajdonossal, hogyvan-e bármilyen díjhátralék! Ha nem járnak el körültekintően és kiderül, hogy korábbról még tartozás áll fenn, bizonyos esetekben akár az is előfordulhat, hogy ezt nekik kell kifizetniük!

2. Társasházi- vagy lakásszövetkezeti ingatlan esetén tájékozódjanak a fogyasztók az ingatlanon fennálló esetleges közös költség- vagy költségtartozásról! Javasolt akár már az ingatlan adásvételi szerződésben kikötni azt, hogy az eladó köteles beszerezni a közüzemi szolgáltatók és a lakóközösség képviselője által kiállított úgynevezett „nullás igazolást” is, amely tanúsítja, hogy a lakáson nincsen tartozás!

3. Ne feledjék a fogyasztók, hogy a felhasználó személyében bekövetkező változást, így például a tulajdonosváltást a közüzemi szolgáltató által meghatározott módon és határidőn belül be kell jelenteniük (víziközmű-szolgáltatás esetén 30 napon belül, villamos energia- és földgázszolgáltatás esetén 15 napon belül)! Amennyiben ezen kötelezettségüknek a fogyasztók nem tesznek eleget, úgy adott esetben akár a más által felhalmozott tartozásért is felelőssé tehetőek!

4. Tartsák észben a fogyasztók, hogy a közüzemi szolgáltatóval aláírt szerződés hiányában is meg kell fizetniük a szolgáltatás díját! Közüzemi szolgáltatások esetén ugyanis a közüzemi szolgáltató és a lakossági felhasználó között általában már a szolgáltatás igénybevételével is létrejön a közszolgáltatási szerződés! Így például, a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan esetében a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével már létrejön a közszolgáltatási szerződés.

5. Ne mulasszák el a fogyasztók a mérőórák állapotát, működését, mérőállását időközönként ellenőrizni! Ha az óra sérült vagy úgy látják, hogy az hibásan mér, haladéktalanul jelentsék be ezt a közüzemi szolgáltatónál! Ne feledjék azt sem, hogy ha a fogyasztásmérő nem mér, hibásan mér vagy a hitelesítési ideje lejárt, az azon mért adatok nem képezhetik számlázás alapját! A fogyasztók joga egyúttal az is, hogy kérjék a mérőóra hitelességi vizsgálatát!

6. A fogyasztó köteles a mérő állapotát megóvni, de nem mindenáron! Nem lehet kötbért kiszabni ekötelezettség megsértésére hivatkozva akkor, ha a mérő például társasházi folyosón, közös pincében vagy más egyéb, nem a fogyasztó kizárólagos őrizetében lévő helyiségben volt.

7. Őrizzenek meg minden papírt a fogyasztók – már az elejétől kezdve -, ami a mérővel kapcsolatos! Ez később fontos bizonyíték a kezükben. A szolgáltató ugyanis csak akkor hivatkozhat az óra sérülésére és szabhat ki kötbért, ha bizonyítani tudja, hogy sérülésmentes állapotban adta át.

8. Ha mérőóra cserére vagy -ellenőrzésre kerül sor, ne hagyják azt őrizetlenül és ügyeljenek arra, hogy a művelet a jelenlétükben történjen! Bármilyen kifogásuk, észrevételük van, tüntessék azt fel a cseréről vagy ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben és csak abban az esetben írják azt alá, ha annak tartalma megfelel a valóságnak.

9. Ne feledjék a fogyasztók, hogy a fizetési késedelem adott esetben a közüzemi szolgáltatás korlátozásával, sőt akár megszüntetésével is járhat! Ha fizetési nehézségük támadt, keressék meg az érintettközüzemi szolgáltatót az olyan, rendelkezésre álló lehetőségek feltérképezése érdekében, mint a fizetési haladék adása és a részletfizetés! Fontos tudni, hogy az egyeztetést nem a szolgáltatónak, hanem a fogyasztónak kell kezdeményeznie!

10. A közüzemi szolgáltatók által önként biztosított részletfizetés, és fizetési haladék lehetősége mellett bizonyos esetekben egyenesen kötelező a szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztók (védendő fogyasztók) számára részletfizetést, fizetési haladékot adni! Kérjenek felvilágosítást ezért lehetőségeikről a fogyasztók a szolgáltatóknál!

11. Ne feledjék a fogyasztók, hogy jogukban áll vitatni a számlát és azzal szemben kifogást emelni, amelynek bizonyos esetekben akár halasztó hatálya is lehet a fizetésre! Földgáz szolgáltatásnál a kifogás bejelentésének a számla kifizetésére akkor van halasztó hatálya, ha a számlán elszámolt földgázmennyiség az előző év azonos időszakára vetített mennyiség 150%-át meghaladja. Villamos energia szolgáltatás esetében akkor érvényesül a kifogásnál a halasztó hatály, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző év azonos időszakában elszámolt mennyiség 150%-át meghaladja. Végül víziközmű-szolgáltatásnál a számlakifogás akkor halasztó hatályú, ha azt a fogyasztó még a fizetési határidő lejártát megelőzően közölte és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap havi átlagfogyasztásának 150 százalékát meghaladja.

12. Vegyék figyelembe a fogyasztók, hogy ha tartozásukat a közüzemi szolgáltató már eladta egy harmadik fél vállalkozásnak, például egy követeléskezelőnek, úgy a továbbiakban már ez utóbbi céggel állnak kapcsolatban és vele kell egyeztetniük a fizetés menetéről, egyéb részleteiről! Ha vitatják a tartozás mértékét, ezzel kapcsolatos panaszukat is a követeléskezelőnél kell jelezniük!

forrás: BBT/ Jogi fórum

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, hogy az unió a városházákon, könyvtárakban, parkokban és egyéb nyilvános helyeken elérhető ingyenes wifi-hozzáférési pontok létesítését finanszírozza – közölte a testület sajtószolgálata hétfőn.

A tájékoztatás szerint az Európai Unió (EU) külön alappal támogatja, hogy 2020-ig mintegy 6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen építsenek ki hotspotokat a közösségi élet helyszínein.

A kezdeményezés célja, hogy a városházákon, könyvtárakban, parkokban, közterületeken és egyéb nyilvános helyeken mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá. Az erre elkülönített összeg 120 millió euró.

Közölték, a rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az uniós országok között, és főszabály szerint az “érkezési sorrendet” kell figyelembe venni. A pontos kiválasztási kritériumokat az Európai Bizottság dolgozza majd ki, és ugyancsak a bizottság irányítja majd a rendszer működését.

Önkormányzatok, kórházak és más közintézmények pályázhatnak az új wifi-hozzáférési pontok létesítéséhez nyújtandó támogatásra, amennyiben az új hozzáférési pont nem egy már meglévő magán- vagy közszolgáltató által biztosított hasonló internethozzáférési lehetőséggel párhuzamosan jön létre. A közintézményeknek emellett kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy legalább három éven keresztül lehetővé teszik az internethozzáférést.

Az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása által már 2018 elején megnyílhat a pályázatok benyújtásának lehetősége.

Forrás: MTI/Jogi fórum

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

Október 2-ával néhány kivétellel valamennyi, az Uniós Vámkódex hatálya alá eső engedélyt a korábbi papír alapú ügyintézés helyett kizárólag elektronikus úton intézhetnek a gazdálkodók. A benyújtott kérelmekkel és az engedélyezési eljárással kapcsolatosan ettől kezdve csak a rendszeren keresztül kaphatnak információt a vállalkozások – figyelmeztetnek az EY szakértői.

Idén október 2-ától új uniós, központi váminformatikai rendszert (Customs Decision Managment System – CDMS) állít üzembe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal („NAV”), mely összhangban van a 2016. május 1-jével életbe lépett Uniós Vámkódex legfontosabb célkitűzésével, az elektronikus ügyintézés bevezetésével.

Az új rendszer az Uniós Vámkódex hatálya alá tartozó engedélyek iránti kérelmek kezelésére szolgál. A felületen keresztül 22 engedélytípus vonatkozásában nyújtható be kérelem, illetve ezen típusok esetében kérelmezhető többek között az engedélyek módosítása, felfüggesztése vagy visszavonása. A rendszerbe többlépcsős elektronikus azonosítással lehet belépni.

Fülöp Attila, az EY vámszakértője felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodók az engedélyekkel és az engedélyezési eljárással kapcsolatos vámhatósági értesítéseket (mint például hiánypótlás, engedély kiadásáról szóló határozat) október 2-át követően egyenlőre csak a rendszeren belül tekinthetik meg, azokról e-mailben vagy egyéb úton nem kapnak értesítést a gazdálkodók. Ezért fontos, hogy minden gazdálkodó rendszeresen bejelentkezzen az új rendszerbe, különös tekintettel a folyamatban lévő engedélyezési eljárások esetén.

Az EY vámszakértője a rendszert ismertetve azt is kiemelte, hogy bár uniós szabályozás alá tartoznak, továbbra is papír alapon lesz intézhető például az AEO engedélyre, a Kötelező Érvényű Tarifális Felvilágosításra (KTF), Kötelező Származás Felvilágosításra (KSZF), a vám visszafizetésre és elengedésre vonatkozó kérelem engedélyezési folyamata.

A NAV tájékoztatása alapján a 2016. május 1-jét követően az Uniós Vámkódex alapján kiadott már meglévő engedélyeket a NAV folyamatosan tölti fel a CDMS rendszerbe.

forrás: NAV /jogi fórum

Emmanuel Macron francia államfő elindítja az eurózóna elmélyítését szolgáló folyamatot és bemutatja az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervét. Az európai reformprogrammal megválasztott francia köztársasági elnök elképzeléseit semmiben sem módosította a német szövetségi parlamenti választások eredménye – hangzott el a francia elnöki hivatalban szervezett sajtóbeszélgetésen.

Emmanuel Macron a párizsi Sorbonne egyetemen francia és uniós diákok előtt mutatja be délután “a több formájú Európáról” szóló elképzelését, amelynek célja az Európai Unión belüli egyhangú döntéshozatali folyamat nehézségeinek áthidalása. A francia elnök azt szeretné, hogy az uniós tagállamok témánként (energia, védelem, migráció, adó és szociális harmonizáció) lépnének előre azokkal az országokkal, amelyek erre hajlandók, “nem akadályoztatva azon államok által, amelyek erre nem vágynak”.

A német választások miatt, amelyek következtében elképzelhető, hogy Angela Merkel német kancellár az EU megerősítését nem támogató liberálisokkal lép koalícióra, Párizs nem kívánja módosítani a javaslatait, s azt reméli, hogy azokhoz az új német kormány is csatlakozni fog.

“A német liberális párt hangsúlyozta, hogy fontos számára az Európához tartozás, és a Zöldek, akik szintén tagjai lehetnek a következő német kormánykoalíciónak, pedig nagyon Európa-barátok” – mondta Emmanuel Macron egyik tanácsadója. A francia elnöki hivatal annak a jelentőségre hívta fel a figyelmet, hogy Párizs továbbra is “ugyanazzal a partnerrel (Angela Merkellel) tárgyal”, mint eddig.

“Négy év kormányzati stabilitás áll előttünk Franciaországban és Németországban” – hangsúlyozta az elnöki forrás. “Ez a jó pillanat az elképzelésünk bemutatására, mert ha túl sokat várunk, a német koalíciós tárgyalások már túlságosan előrehaladott állapotban lesznek, és azt vethetik Párizs szemére, hogy nem ismertette előzetesen a javaslatait” – tette hozzá.

A francia elnök “semmit nem szeretne a partnereire kényszeríteni, különösen nem a németekre, de szeretné, ha a javaslatai tárgyát képeznék a koalíciós tárgyalásoknak”.

Emmanuel Macron már többször bemutatta európai vízióját, keddre viszont “több konkrétumot” ígér, mégpedig konkrét példákon keresztül. Ezekből egyik egy európai innovációs ügynökség létrehozása lehet, amelynek fő feladata az európai kezdő vállalkozások, start-upok finanszírozása lenne.

Az elnöki beszédben várhatóan szó lesz az európai Erasmus-program kiszélesítéséről, a terrorizmus elleni küzdelem európai feladatairól, valamint a digitalizálás fejlesztéséről.

Emmanuel Macron a pénzügyi és szociális konvergencia témáját, az oktatási és kulturális politikát is hangsúlyozni fogja, valamint olyan gazdasági eszközök európai fejlesztését, amelyekkel a monetáris válságokkal szembe tud nézni Európa. A francia elnök ígéretének megfelelően javaslatot tesz majd az eurózóna gazdasági kormányzásának felállítására önálló költségvetéssel, miniszterrel és parlamenttel. Az elnöki hivatal szerint hosszú távon mindenképpen elengedhetetlen, hogy az eurózónának saját költségvetése legyen, de Emmanuel Macronnak jelenleg a folyamat beindítása a cél, nem feltétlenül a részletek meghatározása

forrás: MTI/jogi fórum.

Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása – írta a Politico brüsszeli hírportál.

Az összeállítás szerint a legtöbb verdiktet Olaszország nem hajtotta végre (2219), amelyet Oroszország (1540), Törökország (1342), Ukrajna (1172), Románia (620), Magyarország (464) és Görögország (309) követ.

A 47 tagú páneurópai szervezetnek mindössze egy olyan tagállama van, amely a strasbourgi bíróság minden eddigi ítéletének eleget tett, de a lap ezt nem nevezte meg.

Mint írták, ez azt jelenti, hogy bizonyos jogsértő gyakorlatokat a bírósági döntések dacára sem számoltak fel Európában, például a HIV-pozitív rabok görögországi elkülönítését.

Amikor a bírói fórum egy ügyben megállapítja a jogsértés tényét, akkor általában elrendeli a panaszos kárpótlását és felszólítja az érintett országot a szükséges intézkedések meghozatalára a kifogásolt helyzet orvoslása érdekében, konkrétan azonban nem szabja meg, milyen változtatásokra van szükség, és a továbbiak nemzeti szinten dőlnek el.

Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a szervezet legnagyobb hiányosságának nevezte, hogy nem sokat tudnak tenni, ha valamely tagország nem akarja végrehajtani az EJEB ítéletét.

“A munkánk az együttműködésen és a jóhiszeműségen alapul. Nagyon nehéz hatást elérni, ha ezek nincsenek meg. Hiányoznak azok az eszközök, amelyekkel segíthetnénk azon országoknak, amelyek visszautasítják a segítséget” – mondta a lett biztos.

A Politico arról is beszámolt, hogy az ilyen esetek száma az ezredforduló után ugrott meg ennyire, 2001-ben csak 2624 végrehajtatlan ítéletet tartottak számon.

Forrás: MTI/Jogi fórum

Eljött az idő, hogy az Európai Unió felhagyjon a “krízismódban” működő politikájával, és visszaálljon a rendes működésére, ehhez pedig az ideiglenes belső határellenőrzéseket novemberi határidővel meg kell szüntetni – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja Brüsszelben, az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozását követően.

Az uniós biztos hangsúlyozta, hogy meg kell védeni a belső uniós határok szabad átjárhatóságát, amelyet a schengeni megállapodás rögzít. Leszögezte, hogy a hatályos szabályozáson – egyes javaslatok ellenére – nem szükséges lazítani, ugyanis az a lehető legnagyobb szabadságot biztosítja a tagállamoknak és az uniós polgároknak egyaránt.

A több tagállam által 2016-ban, a belső uniós határokon ideiglenesen bevezetett határellenőrzés oka a váratlanul nagy migrációs nyomás volt, amely azonban a nyugat-balkáni útvonal lezárásával lényegesen csökkent. Eljött az ideje annak, hogy Európa visszatérjen a schengeni határok rendes működéséhez – szögezte le Avramopulosz.

Elmondta, hogy az illegális migráció megállítására összpontosító uniós politika sikere Líbia stabilitásának megerősítésében, az illegális bevándorlók visszaküldési mechanizmusának felgyorsításában áll. Ezek mellett meg kell erősíteni a migránsok kiinduló és tranzitországaival folytatott együttműködést a kiváltó okok megelőzése érdekében.

Mindezek eredményeképpen meg kell teremteni a legális bevándorlás feltételeit, ez ugyanis pozitív hatást gyakorol az unió gazdaságára és társadalmára egyaránt – vélekedett a belügyi biztos. Ennek sikere érdekében a tagországoknak be kell tartaniuk a menekültek áthelyezésére vonatkozó vállalásaikat is – tette hozzá.

Avramopulosz azt mondta, hogy az Európai Unió Bíróságának múlt heti döntése egyértelmű útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy az európai szolidaritás “nem szabadon választható”. A biztos arra szólította fel a tagországok képviselőit, hogy az uniós szabályok és ígéreteik betartásával mutassanak szolidaritást.

Dimitrisz Avramopulosz elmondta, hogy a bizottság új keletű kihívások megjelenését tapasztalta, a veszélyt a nemrégiben elkövetett terrorcselekmények példázzák. Mivel a jelenleg érvényes schengeni megállapodás nincs felkészülve az olyan jellegű biztonsági kihívásokra, mint amilyet a több mint másfélmillió bevándorló megjelenése okozott, a bizottság hamarosan egy, a megállapodást megerősítő intézkedéscsomag javaslatát mutatja be a biztonság növelése érdekében – erősítette meg.

Több uniós tagország a migrációs nyomás miatt 2016-ban ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést az övezet belső határain.

Az Európai Bizottság korábban elővigyázatossági megfontolásokra hivatkozva indokoltnak tartotta ezt, de leszögezte, hogy az érintett tagállamok csak kivételes eszközként és szigorú feltételek mellett alkalmazhatják az ideiglenes belső határellenőrzést.

Jelenleg az osztrák-magyar és az osztrák-szlovén határon, a német-osztrák határon, a dán-német határon, a Svédország déli és nyugati rendőrségi körzetében található kikötőkben és az Öresund hídnál, a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben ellenőrzik a ki- és belépőket. A novemberig érvényes ideiglenes intézkedések meghosszabbítását a brüsszeli bizottságnak ellen kell jegyeznie.

forrás: MTI/Jogi fórum

Nyílt levélben kéri három kárpátaljai magyar szervezet Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy alkotmányos felhatalmazásával és politikai befolyásával élve akadályozza meg az új ukrán oktatási törvény hatályba lépését.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökei által aláírt, eljuttatott levél szerint a Legfelsőbb Tanácsban elfogadott, az oktatásról szóló, a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait sértő törvénnyel kapcsolatban fordulnak az ukrán államfőhöz mint Ukrajna Alkotmányáért, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméért garanciát vállaló személyhez, a magyar szervezetek partneréhez, akivel 2014. május 1-jén választási megállapodást írt alá a KMKSZ Ungváron.

“A 2017. szeptember 5-én Ukrajna Legfelső Tanácsa által elfogadott, oktatásról szóló törvény 7. cikkelye ellentétes az ország alkotmányával, semmibe veszi Ukrajna nemzetközi vállalásait, megfosztva a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, felgyorsítva ezzel az asszimilációs folyamatokat, ami alapjaiban veszélyezteti azok megmaradását” – állapítják meg az aláírók.

Az anyanyelvi oktatás joga – folytatódik a nyílt levél – Ukrajna számos nemzeti kisebbségi közössége, például a bolgárok, moldávok, románok, magyarok számára nem csupán a mai Ukrajna hatályos jogszabályaiból fakad, hanem évtizedek óta gyakorolt jogról van szó, amellyel hosszú éveken keresztül más állami formációk keretében is élhettek.

“Hangsúlyozzuk, hogy Ukrajna több kétoldalú nemzetközi szerződésben is vállalta a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó jogok biztosítását” – mutatnak rá a dokumentumot jegyzők.

“Emlékeztetnénk arra, hogy a fent említett, a KMKSZ-szel aláírt választási megállapodásban, melyet a választások előestéjén hirdettünk ki, Ön vállalta, hogy Ukrajna elnökévé választása esetén hozzájárul a nyelvi kérdések pozitív elbírálásához, mégpedig a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak biztosításához a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján, valamint ahhoz, hogy előmozdítja a nemzetiségi oktatási intézmények különálló irányítási egységeinek létrehozását” – állapítják meg a magyar szervezetek vezetői.

“Arra kérjük Önt, tisztelt Elnök úr, hogy alkalmazza az Ukrajna törvényei által biztosított hatásköreit és politikai befolyását annak érdekében, hogy ne lépjen hatályba az oktatásról szóló törvény, amely nemcsak sérti az alkotmány által szavatolt emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, hanem veszélyt jelent országunk tekintélyére nemzetközi szinten is, megkérdőjelezi európai integrációs törekvéseinket, melyek megvalósítása lehetetlen az emberi jogok és szabadságjogok megsértésével, különösen a lakosság olyan veszélyeztetett csoportjainak kárára, mint a nemzeti kisebbségek” – zárul a kárpátaljai magyar szervezetek nyílt levele.

Forrás: MTI/Jogi fórum

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com