Az 1687/88 során, Pozsonyban tartott országgyűlésen a magyar rendek I. Lipót kérésére lemondtak a több évszázada fennálló ellenállási jogukról. Az országgyűlés alsótáblája 1687. november 7-én, a felsőtábla november 10-én fogadta el a határozatot.

A lemondásra azután került sor, hogy az I. Lipót által vezetett Habsburg-csapatok a magyarokkal karöltve 1686-ban visszafoglalták Buda várát.

A nemesi ellenállási jog gyökerei II. András 1222. évi Aranybullájáig vezethetők vissza. Az Aranybulla 31. cikkelye úgy szólt, hogy amennyiben a király a nádor figyelmeztetésére sem tartja meg a bullában foglaltakat, az egyházfők, a jobbágyurak és az ország nemesei a hűtlenség vétke nélkül fellázadhatnak az uralkodó ellen. A nemesek ellenállási jogát több koronázáskor kiadott királyi hitlevél is megerősítette.

Az ellenállási jogot az adómentesség, a személyes szabadság és a speciális katonáskodási kötelezettség mellett a nemesek negyedik sarkalatos jogának tekintette Werbőczy István is a Tripartitumban.

Az 1687/88. évi országgyűlésen a rendek döntöttek az akkor 9 és háromnegyed éves, később I. József néven uralkodó magyar király megkoronázásáról is, és elfogadták Magyarországon az örökös királyságot.

Az ellenállási jogról való lemondást követően tért át az uralkodó az abszolutista jellegű kormányzásra. Az abszolutizmus Magyarországon 1790-ig, II. József haláláig tartott.

(A képen: I. Lipót – Forrás: wikipedia.org)

Kibeszéletlen fiatalkori élménye inspirálta a Szép csendben rendezőjét, Nagy Zoltánt, akinek első nagyjátékfilmjében egy ifjúsági zenekarban játszó 13 éves csellista lány válik zaklatás áldozatává.

AMagyar Nemzeti Filmalap Inkubátor Programjának keretébenmegvalósult filmet csütörtöktől vetítik a magyar mozikban.

A történetben a 18 éves Dávid (Major Erik) egy ifjúsági zenekar tehetséges szólistája. Országos versenyre készülnek, amikor csatlakozik a zenekarhoz az elsőéves Nóri (Bognár Lulu). Dávid hamarosan megsejti, hogy a 13 éves csellista lánynak viszonya van a 60 éves karmesterükkel, akit Máté Gábor alakít. Őrlődve a fiatal lány és mestere között, nyomozásba kezd, hogy kiderítse az igazságot.

Nagy Zoltán elmondta, hogy tizenhét éves korában látott egy hasonló esetet, amely a közvetlen környezetében történt. “Fiatalként annyi megoldatlan és kibeszéletlen kérdés maradt ezzel kapcsolatban, ami nem hagyott nyugodni, úgy éreztem, ebből a történetből kell az első nagyjátékfilmemet forgatni” – hangsúlyozta.

Kutatásokat végzett a témában: interjúkat készített áldozatokkal és elkövetőkkel, de pszichológusokkal, kriminológusokkal és nyomozati bíróval is konzultált. Csaknem 100 történetet vizsgált meg és ezek alapján írta meg a forgatókönyvet Horváth János Antallal együtt.

Nem a büntetőjogi és kriminológiai probléma érdekelte, hanem az egyén és a közösség saját felelőssége. “Úgy látom, hogy mindig csak az elkövetőt és az áldozatot vizsgálják, miközben ott van a környezetük is, amelynek elvileg védőhálóként kellene működnie, de mégis lehetőséget adnak az ilyen esetek megvalósulására vagy elhallgatására” – hangsúlyozta.

Sokszor a szülők nem akarják kitenni a gyereküket a több éves jogi procedúrának, amely során újra és újra szembesítik az áldozatot az elkövetővel, felelevenítik a történeteket, amely újabb traumát okozhat. Egy ilyen eset felszínre kerülése rontja az iskola vagy más intézmény hírnevét is. “Nemcsak a közvetlen elszenvedők sérülnek, hanem az egész környezet, ezért nagy a felelősségünk abban, hogyan kezeljük az ilyen történeteket” – hangsúlyozta a rendező.

Sok esetben felmentő körülményként merül fel, hogy az áldozat is benne volt, ugyanúgy akarta a kapcsolatot, hiszen szerelmes volt. Kifejtette, hogy örök vita, hogy a tanár és diák között lévő viszonyt lehet-e szerelemnek nevezni. A pszichológia álláspontja szerint nem lehet, hiszen egy gyermek még nem tanulta meg, valójában milyen a szerelem.

Nagy Zoltán elmondta azt is, hogy azért helyezte a történetet egy zenekar életébe, mert ismeri ezt a közeget, hiszen zenész családból származik, több hangszeren játszik.

Elmondta azt is, hogy Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban forgattak, a film nagy részét azonban vidéken vették fel: többek között Nyíregyházán, Szatmárcsekén és a Tisza-parton. Terveik szerint oktatási segédanyag is készül a filmhez. forrás: MTI/Jogi fórum

Nem a fegyelmi eljárás megszüntetésének okai, hanem a fegyelmi felelősség megállapítása vagy annak hiánya határozzák meg a visszatartott illetmény kifizethetőségét – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1002/2016. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. A Kúria nem tett eleget a bírói indokolással szemben támasztott követelménynek, döntése sértette a tisztességes eljáráshoz való alapjogot is.

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz indítvány alapján megsemmisítette a Kúria visszatartott illetmény megfizetése tárgyában hozott ítéletét.

Az ügy előzményei szerint az indítványozó egy rendőrkapitányság állományában hivatásos szolgálatot teljesített. Egy éjszaka szolgálatteljesítés közben a fogdába fogadott egy embert, és nem észlelte, hogy nála tiltott tárgyak voltak. Miután az indítványozó ezt később felfedezte, elvette a fellelt tárgyakat, és utólag bevezette a letéti jegyzőkönyvbe. Az indítványozót az ügyészség hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki, és elrendelte a bűnügyi őrizetbe vételét. A büntetőeljárásra tekintettel a rendőrkapitány fegyelmi eljárást rendelt el és az indítványozó szolgálati beosztásából való felfüggesztéséről, illetőleg távolléti díja 50%-ának a visszatartásáról rendelkezett. Később az indítványozóval szemben folyt valamennyi büntetőeljárás megszüntetésre került. Ezt követően az indítványozó szolgálati viszonyát munkáltatója felmentéssel megszüntette. A rendőrkapitány az indítványozóval szemben korábban indított fegyelmi eljárást megszüntette, azzal, hogy a visszatartott illetménye utólagos kifizetésének a szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján nincs helye.

Az indítványozó a visszatartott illetmény kifizetésének megtagadását jogszerűtlennek tartotta, ezért panasszal élt, amelyet a megyei rendőrfőkapitány – mint alaptalant – elutasított. Ezt követően az indítványozó bírósághoz fordult.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetnek helyt adott, amelyet a Veszprémi Törvényszék helybenhagyott. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú határozatot pedig megváltoztatta és az indítványozó keresetét elutasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy az indítványozó szolgálati viszonya egészségi állapotára tekintettel felmentéssel szűnt meg, ami a fegyelmi eljárás megszüntetését is maga után vonta, ezt viszont nem lehet a fegyelmi felmentéssel azonosítani, így a visszatartott illetmény kifizetésére sem kerülhetett sor.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában lényegileg a hátrányos megkülönböztetés tilalmára és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére hivatkozott. Előbbivel összefüggésben azzal érvelt, hogy a Kúria határozata és a megjelölt jogszabályi rendelkezések nem megfelelő alkalmazása folytán nem kerülhetett sor a visszatartott távolléti díja kifizetésére, annak ellenére, hogy vele szemben sem a bűncselekmény elkövetését, sem a fegyelemsértést nem állapították meg. Szerinte ez hátrányos megkülönböztetését jelenti azokkal szemben, akiknek ugyan szintén felmentéssel szűnt meg a szolgálati viszonya, azonban az esetleges fegyelmi eljárás ellenük a felmentésük előtt lezárult. Utóbbi vonatkozásában azt adta elő, hogy a Kúria a jogalkotói céllal ellentétes határozatot hozott, és nem adott számot annak indokairól, hogy az ügyben releváns elvi döntést miért nem tartotta irányadónak.

Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során ahátrányos megkülönböztetés tilalmának állított sérelmével összefüggésbenrámutatott, hogy Kúria a fegyelmi eljárásnak a szolgálati viszony megszűnése folytán kötelező megszüntetése esetét azonos módon értékelte azokkal az attól egyébként különböző esetekkel, amikor a fegyelemsértés – érdemi vizsgálatot követő – megállapítására és szankció (valamely fegyelmi fenyítés) alkalmazására kerül sor. Vagyisaz indítványozó a Kúria ítélete folytán a fegyelemsértést elkövetőkkel került azonos csoportba, annak ellenére, hogy a két személyi kör heterogén. Vagyis – a Kúria érvelésével ellentétben – nem a fegyelmi eljárás megszüntetésének okai, hanem a fegyelmi felelősség megállapítása vagy annak hiánya határozzák meg a csoportképzés mércéjét, ennek folytán a visszatartott illetmény kifizethetőségét, vagyis a fegyelmi eljárás alá vont személy illetményhez való hozzájutását. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével összefüggésben az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy a Kúria ugyanis azon túl, hogy nem osztotta az első- és másodfokú bíróság – egyébként lényegét tekintve egybehangzó – indokait, valamint megismételte a szolgálati jogviszonyról szóló törvény rendelkezéseit, nem fejtette ki döntésének releváns indokait, vagyis nem tett eleget a bírói indokolással szemben támasztott követelménynek. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kúria ítéletét megsemmisítette. forrás: Alkotmánybíróság/Jogi fórum

Lakás kiadó 1+2 fél szoba összkomfortos gázfűtéses a főváros határában. Azonnal költözhető keretes Duna-parti házban. Jól hőszigetelt téglaépület, alacsony rezsi, kerthasználat. Elhelyezkedés közvetlen Duna parton. Csendes mégis biztonságos környék, kamerákkal védett terület. Friss, tiszta, egészséges, levegő, madárcsicsergős, környezet.

Az ingatlan bútorozott, hozni csak ágyat, mosógépet, és igény szerint, szórakoztató elektronikát kell. Üzletek, szolgáltatások gyalog, kerékpárral, elérhetők. Könnyen megközelíthető, a Hévmegálló kb. 10 perc kényelmes séta. Budapest bérlet is elég. Gk. parkolás a ház előtt. 3 gépkocsi részére kamerákkal biztosított. Díj: 120, Ft/hó + alacsony rezsi. Kaució szükséges. Érdeklődni: 06-30-880 84 05.

kiadó8..pdf

A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2019. szeptember 11-én megváltoztatta a Nagykátai Járásbíróság ítéletét annak a férfinak az ügyében, akit nagyobb kárt okozó folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, mint különös visszaesőt mondtak ki bűnösnek és egy év börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 3 év közügyektől való eltiltásra ítéltek.

A vádlott az ítéleti tényállás szerint 2011. szeptember 14-től 2016. május 3-ig, illetve 2016. május 12-től augusztus 22- ig rendszeresen, legalább 760 alkalommal jegy nélkül utazott a Nagykáta-Budapest közötti vasúti vonalon.

Az érvényes jegyárak alapján a vádlott ezen cselekményeivel 870.460 forint, pótdíjazása alapján 11.059.555 forint kárt okozott a MÁV Zrt.-nek.

A vádlottat a MÁV jegyvizsgálói már jól ismerték, tudták, hogy jegy nélkül közlekedik.

A vádlott minden alkalommal, mikor az ellenőrök bliccelésen kapták készségesen együttműködött, kitöltötte és aláírta az utasleadási lapot.

Az utasleadási lap aláírásával azt vállalta vádlott, hogy a jegy árát és a pótdíjat utóbb rendezi, azonban ezeket egyetlen alkalommal sem fizette meg, sem a vonaton, sem később.

Azonban, ha valaki közreműködik az utasleadási lap kiállításában, akkor az a vonatról nem szállítható le, utazása jogszerű, hiszen együttműködő magatartásával arra nyer jogosultságot, hogy eljusson a szándéka szerinti célállomásra.

Az első fokú tárgyalás során a vádlott a bíróság előtt elismerte bűnösségét.

A vádlottat korábban márjelentős kárt okozó csalás bűntette, valamint közokirat hamisítás bűntette miatt elítélték, mely büntetések végrehajtását felfüggesztették. A vádlott jelen cselekményét a büntetések felfüggesztésének hatálya alatt követte el.

A Budapest Környéki Törvényszék, mintmásodfokú bírósága kialakult bírói gyakorlattal összhangban azt a döntést hozta, hogy a vádlott cselekménye csalás bűntetteként nem értékelhető.

A menetjegy megváltásának elmaradása jelen esetben a MÁV Személyszállítási Üzletszabályzatában írt feltételek megszegése, ami polgári jogi szerződésszegés és nem értékelhető büntetőjogi kategóriaként.

Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a vádlottat a folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének vádja alól felmentette és mellőzte a szabadságvesztés kiszabásáról és végrehajtásáról, valamint a közügyektől való eltiltásról szóló rendelkezéseket.

Az ítélet jogerős.

Forrás: Budapest Körnéyki Törvényszék

A világsajtót is megrázta a 2019 májusában történt dunai hajókatasztrófa, mely szerint a magyar Hableány sétahajóval ütközött egy svájci folyami szállodahajó. Az ütközés hatalmas pusztítást végzett: a tragédia 28 halálos áldozatot követelt, 1 dél-koreai származású nő az óta sem került elő. A nyomozás 5 hónapig tartott, melyet október 10-én zárt le a rendőrség. Hogyan zajlott a nyomozati munka? Vajon ki a felelős a tragédiáért?

AHableány nevű turistahajó 2019. május 29-én 21 óra magasságában ütközött aViking Sigynsvájci folyami szállodahajóval, melynek következtében a kisméretű turistahajó 7 másodperc alatt a víz alá került magával ragadva a hajó fedélzetén tartózkodó 33 főből álló dél-koreai turistacsoportot, valamint a hajó magyar kapitányát és matrózát. Az eltűnt személyek felkeresésére speciálisan kiképzett búvárosztag érkezett különböző államokból, 1 személyt azonban a mindennapi munkába illesztve a hatóságok mai napig keresnek. A tömegszerencsétlenség körülményeinek feltárása érdekében a magyar hatóságok nemzetközi együttműködéssel végeztek széleskörű nyomozati munkát, amelynek eredményeképpen előre láthatólag több személy felelősségre vonásának van helye.

Október 15-én a Budapesti Rendőrfőkapitányság bűnügyi helyettese, Pál Adrián rendőrezredes sajtótájékoztató keretében ismertette a kiterjedt nyomozati munka körülményeit, amely még aznap, május 29-én megkezdődött. A 135 napig tartó nyomozás során 133 db bűnjelet foglaltak le – mely a Hableány hajótesten kívül közel másfél köbméternyi objektumot jelent. A 135 nap alatt közel 11 ezer oldalnyi nyomozati irat keletkezett, amely 5 hónap leforgása alatt igencsak nagy teljesítménynek számít. A nyomozás során 24 tolmácsot vettek igénybe, mely összesen 9 nyelven folyt, 109 tanút hallgattak ki, és mintegy 230 embert hallgattak meg az eset körülményeiről. A szemlebizottság több mint 52 órán keresztül szemlézett, amikor is sikerült a 133 bűnjelet lefoglalni, továbbá ez idő alatt 4292 fényképet rögzítettek. A nyomozás során 300 DVD, 5 Pendrive, 8 merevlemez, valamint több mint 22 giga byte fényképfelvétel készült.

Pál Adrián ezredes hangsúlyozta: „A kollégáim, a nyomozó csoport megtettek mindent annak érdekében, hogy az összes bizonyítékot beszerezzék és alátámasszák azt a feltevésüket, hogy ebben az ügyben a Viking ukrán származású kapitánya hibázott. A nyomozás nem a sajtó és az ügyvédek szája íze szerint, hanem a büntetőeljárás szigorú szabályainak betartásával történt – és történik a mai napig.”

A Viking Sigyn ukrán származású hajókapitányát, Jurij C.-t őrizetbe vették, majd 1 hónappal a tragédia után tartóztatták le. Az ügy iratai a nyomozás lezártát követően vádemelési javaslattal kerültek a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészségre. A hajókapitányt egyrendbeli halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetése vétségével (mely bűncselekmény 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő), illetve 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztása bűntettével (mely bűncselekmény 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő) gyanúsították meg. A tanúvallomások szerint azonban a svájci Viking Sigynt követő szintén svájci Viking Idun hajó a tömegszerencsétlenség után tovább haladt, a túlélők pedig elmondásuk szerint attól féltek, hogy halálra gázolja őket a viharos éjszakán. A nyomozati anyag iratai szerint a Viking Idun hajó a baleset bekövetkeztekor annak helyszínétől kb. 600 méterre volt a Dunán, azonban megállás nélkül haladt továbba tervezett útvonalán. A részletes nyomozás eredményeképpen további gyanúsítottak is felmerülhetnek az ügyben, a sajtó kérdéseire válaszolva az ezredes kiemelte, hogy segítségnyújtás elmulasztása miatt vizsgálják a Viking Sigyn után érkező másik hajó, a Viking Idun kapitányának és legénységének felelősségét is, melyet külön büntetőeljárás keretében vizsgálnak. forrás: Jogi fórum.

A becstelenség (infamia) a magánbűncselekmények körébe tartozott a rendi Magyarországon. Becstelenség elkövetése esetén a sértett, vagy a sértett rokonainak keresetével indult büntetőeljárás.

Becstelenné több cselekmény megvalósításával is válhatott valaki.Becstelenségnek számított az álorcásság, a vértagadás vagy vérárulás, illetve a hűtlenül viselt gyámság.

Az minősült álorcásnak, aki azért, hogy hasznot vagy előnyöket szerezzen, hiteleshely, vagy valamely okiratkiállító szerv előtt olyan bevallást tett, amellyel másnak kárt okozott. Álorcásnak számított az is, aki magát másnak adta ki, más családjába, rokonságába akart betolakodni.

Vértagadást követett el az, aki a rokonait, osztályos atyafiait csalárd módon az őket megillető vagyonból, törvényes osztályrészből kitagadta, vagy meg akarta attól fosztani. Vértagadás volt az is, ha úgy kért valaki adományt a királytól, hogy rokonai létezését letagadta, atyafiait őrültnek nevezve, és azok felett gondnokságot akart szerezni.

Hűtlen gyámnak bizonyult az a személy, aki egy esetleges perben nem megfelelően képviselte a gyámsága alá tartozó gyermek érdekeit. Hűtlen gyám volt az is, aki a gyámgyermek javait tékozolta, vagy a maga számára akarta megszerezni. A hűtlen gyám rosszul nevelte a gyermeket, neveléséről nem gondoskodott, vagy ok nélkül fenyítette.

A becstelenségetváltságfizetéssel, vagyonvesztéssel, megszégyenítéssel büntették. A becstelen személy perbeli cselekvőképességét is elveszíthette. OBH/JogiFórum

Mentes a vírusoktól. www.avast.com

A Suzuki nem hajlandó elismerni a nála megalakult szakszervezeti alapszervezet létezését, és ellehetetleníti, hogy a Vasas bebizonyítsa, megvan a kellő számú tagsága. Eddig tart a hír, de milyen jelentősége van az autógyár lépésének? Miért fontos, hogy a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteket alakíthassanak, vagy már meglévőkhöz csatlakozhassanak? Mire szolgálnak a munkaügyi kapcsolatok?

A munkajoga munkavállaló, a munkáltató és az érdekképviseletek, más néven a szociális partnerek jogait és kötelezettségeit meghatározó normáknak a halmaza, amely három részre osztható: egyéni és kollektív munkajogra, továbbá munkaügyi igazgatásra. Míg az individuális munkajog jellemezője, hogy a munkaviszony két alanya egyénileg kerül kapcsolatba egymással, „szemtől szemben” állnak és állapodnak meg a munkavégzés feltételeiről, addig a kollektív munkajog a munkavállaló, a munkáltató és ezek érdekképviseleti szervei közötti viszonyrendszert határozza meg. Az ország egészét érintő kérdések, szakpolitikák megvitatása során, az állam harmadik félként – nem szabályozó szerepében, hanem a felekkel egyenlő tárgyalópartnerként – beléphet a szociális partnerek mellé, ezzel háromoldalúvá (ún. tripartittá) téve a konzultációt vagy tárgyalást. Ilyenkor a közhatalmi eszközeit nem alkalmazza, „mindössze” autonóm tárgyalópartnerként van jelen.

Az individuális munkajog alanyai kollektíven is felléphetnek – a hatalmi egyenlőtlenséget korrigálandó – a munkaviszonnyal összefüggő érdekeik érvényesítése érdekében. A „kollektív fellépés jogát” az Alaptörvény – a nemzetközi egyezményekhez hasonlóan, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is – biztosítja, így az egyesülési jog alapján szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A munka törvénykönyve (Mt.) az alkotmányos szintű rendelkezést mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldalán deklarálja, vagyis a gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül érdek-képviseleti szervezetet alakíthatnak, az általuk választott szervezetbe beléphetnek, illetve az ilyen jellegű szervezetektől távol maradhatnak. A kollektív munkajogra vonatkozó rendelkezések szükségessége abból a felismerésből ered, hogy a munkavállaló egymaga nem feltétlenül képes érdekeit a szabad megállapodások rendszerében hatékonyan képviselni, a kollektív fellépés és a kollektív alku ugyanakkor megteremtetheti a lehetőséget arra, hogy másokkal együtt hatékonyabban lépjen fel érdekei védelmében. Tipikusan ilyen a bérmegállapodás, hiszen a „két oldal” között ebben a kérdésben ritkán van egyetértés, a munkavállaló érdeke, hogy minél több bért kapjon a munkájáért, ezzel szemben a munkáltató a profitját szeretné maximalizálni, ehhez az egyik lehetséges út, hogy kevesebb bért fizet.

Másfelől a munkaügyi kapcsolatok rendszerének van egyfajta preventív hatása is, a felek megkísérlik az esetleges konfliktus kialakulását megelőzni, együttesen dolgoznak egy közös cél elérésén, vagyis megoldást akarnak találni a munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő sokrétű és összetett problémákra, lehetőleg békés, tárgyalási úton.

Az Mt. vonatkozó szabályai először általános, valamennyi munkaügyi kapcsolatra irányadó rendelkezéseket állapítanak meg, a meghatározott fogalmak, eljárási szabályok a teljes rész tekintetében irányadóak. Ezt követően kerülnek kibontásra az egyes jogintézmények. Azüzemi tanács, amelyen keresztül valósul meg a munkavállalók részvételének (participációjának) biztosítása a munkáltató döntéseiben. A részvétel joga – a szakszervezet közvetítésével megvalósuló érdek-képviselettel szemben – mindig egy adott munkáltatóhoz kötődik, és nem eredményez a munkáltatón kívül is intézményesülő struktúrát. Ellentétben a szakszervezeti, ún. szembenálló érdek-képviselettel, a participációs jogok gyakorlása a felek együttműködésére épül. A következő „kapcsolat” a szakszervezet, melynek elsődleges célja a munkavállalók érdekeinek a védelme, azonban funkcióját tekintve – az Alkotmánybíróság megállapítása szerint – közvetlenül kapcsolódik a szociális piacgazdaság magvalósításához, mivel a szakszervezetek léte, működése a tagok magánérdekein túlmutató közérdeket is szolgál.

Az Mt. nagy hangsúlyt fektet a szociális partnerek megállapodására és az önszabályozásra.A kollektív alkuhoz való jogot– amely jog a kollektív szerződés formájában ölt testet – az Alaptörvény biztosítja, munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül, a munkáltató és a szakszervezetek kötik, megkötése nem kötelező, ugyanakkor a megkötésére irányuló tárgyalást egyik fél sem utasíthatja vissza. Magyarországon a kollektív alku meghatározó szintje a munkahelyi, vállalati szint, melynek előnye, hogy itt van leginkább lehetősége a feleknek a helyi sajátosságoknak megfelelően kialakítani a szükséges szabályokat, kikötni a többletkötelezettségeket, valamint megállapítani a többletjogosultságokat. A mikroszint további előnye az országos, valamint az ágazati megállapodásokhoz képest, hogy – főszabály szerint – minden annál magasabb szinten kötött megállapodásnál kedvezőbb feltételeket tartalmazhat a munkavállalókra nézve.

A munkaügyi kapcsolatok rendszere a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Philadelphiai Nyilatkozatánakegyik legfontosabb,„a munkaerő nem áru” alapvetéséterősítendő, a munkavállalói érdekek előmozdításának egyik alapvető eszköze, amely a szociális partnerek közötti konfliktusok megelőzése, a munkabéke fenntartása és az országok gazdasági, társadalmi stabilitása szempontjából is különös jelentőséggel bír. forrás: Jogi Fórum

Az Európai Parlament jogi bizottsága (JURI) összeférhetetlenséget állapított meg csütörtökön Trócsányi László biztosi pozíciója, valamint az Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda állami megrendelései miatt – közölte újságírókkal Sergey Lagodinsky, a JURI egyik alelnöke Brüsszelben csütörtökön.

A zöldpárti német EP-képviselő tájékoztatása szerint a szakbizottság 11 tagja az ellen szavazott, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága meghallgassa az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosi pozíciójára jelölt magyar politikust. Kilenc képviselő támogatta Trócsányi László meghallgatását, ketten tartózkodtak.

A magyar biztosjelöltetaz Európai Parlament jogi bizottsága hallgatta meg annak érdekében, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy az EP külügyi bizottsága megvizsgálja Trócsányi alkalmasságát a biztosi pozíciójára. A szakbizottság döntése értelmében Trócsányi László uniós parlamenti meghallgatásának folyamata szünetel.

A zárt ülést követően kiszivárgott információk szerint a parlamenti szakbizottság nyilvánosságra fogja hozni azokat a pontokat, amelyek alapján a döntés megszületett. Hamarosan a nyilvánosság számára is hozzáférhető levelében a jogi bizottság azt fogja javasolni Ursula von der Layennek, az Európai Bizottság megválasztott elnökének, hogy vizsgálja felül Trócsányi László biztosi jelölését – közölték.

Az EP jogi bizottsága csütörtöki meghallgatásán a román biztosjelöltet is leszavazta. Rovana Plumbot Ursula von der Leyen a közlekedési porfóliója javasolta. A megfogalmazott indokok szerint a román jelölt azért nem kapta meg az EP-s szakbizottság támogatását, mert nem számolt el olyan kölcsönökkel, amelyekből ingatlant vásárolt, illetve saját pártját támogatta.

Az uniós parlament frissen hozott eljárási szabályzata szerint, amennyiben egy parlamenti bizottság összeférhetetlenséget állapít meg egy biztosjelölttel összefüggésben, az nem léphet tovább a meghallgatás folyamatában. Az EP-s szakbizottsági vélemény semmilyen kötelezettséget nem ró az Európai Bizottságra, azonban az uniós testület elnöke megvizsgálja a kialakult helyzetet. Döntését követően a biztosjelölt ügye újra az Európai Parlament elé kerülhet.

A novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságba jelölt tagokat a nekik szánt területtel foglalkozó parlamenti szakbizottságok hallgatják meg.

Trócsányi Lászlót az uniós biztosi pozíció betöltésére az EP külügyi bizottsága az eredeti menetrend szerint október 1-jén hallgatja meg. Ha erre sor kerül, a magyar biztosjelöltre mintegy háromórás vita vár, amellyel a képviselők a jelöltek alkalmasságát kívánják felmérni.

Az első meghallgatások után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár azonnal is jóváhagyhatják az érintetteket, akik ennek hiányában azonban további kérdéseket kaphatnak írásban vagy újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely ez esetben végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket. Ebben a fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása.

Az esetleges második, illetve jelöltcsere esetén újabb első meghallgatásokra október 14-én és 15-én kerülhet sor. Az Elnökök Értekezlete október 17-én értékeli az eredményeket. A testület végleges összetételét tükröző listáról október 23-án szavaznak a képviselők az EP strasbourgi plenáris ülésén. Végül pedig az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.

Trócsányi: megteszem a szükséges jogi lépéseket

Trócsányi László szerint biztosjelölti ügyében minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született, amellyel szemben “megteszi a szükséges jogi lépéseket” – közölte a politikus csütörtökön.

A magyar biztosjelölt közleményében azt írta: A zárt ülésen a hozzá feltett minden kérdésre transzparens választ adott, összhangban a már korábban benyújtott dokumentumokkal – közölte az EP-képviselő, aki egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták, hogy a Magyarország számára történelmi jelentőségű portfólióra megfelelően készülhessen fel.

Trócsányi László segített megvédeni Magyarországot a migrációtól, és most ezt“dörgölik az orra alá”– mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő úgy fogalmazott: Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter nemzetközi tekintélyű jogtudós, tapasztalt diplomata, a legalkalmasabb ember arra, hogy az Európai Bizottság tagja legyen.

Közölte: csütörtökön beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság megválasztott elnökével, és abban maradt vele, hogy megvárják, amíg írásba adják a jogi bizottság véleményét, majd ismét konzultálnak. forrás: MTI.