Érvénybe lép az az egységes uniós szabályozás, amelynek értelmében az új gépjárműmodellek csak akkor közlekedhetnek az európai utakon, ha megfeleltek a valós vezetési feltételek (RDE) mellett végzett új és megbízhatóbb kibocsátási vizsgálaton – közölte az Európai Bizottság.

Az uniós bizottság véleménye szerint az új kibocsátási teszteljárások hozzájárulnak a bizalom helyreállításához az új személygépkocsik iránt, ugyanis a levegőszennyezés egyik fő okát jelentő nitrogén-monoxid- és szállópor-kibocsátást megbízhatóbban, valós vezetési körülmények között fogják mérni.

Ez a vizsgálat az új, reálisabb laboratóriumi vizsgálati eljárás (WLTP) kiegészítése, amely az összes kibocsátásra kiterjed, ideértve a szén-dioxid, az nitrogén-monoxid és egyéb légszennyező anyagok kibocsátását is, valamint az üzemanyag-fogyasztást. Mindkét vizsgálat 2017 szeptemberétől kötelező az új személygépjármű-modellek esetében, majd 2018-2019-ben fokozatosan az összes új személygépkocsira vonatkozóan.

A tagállamoknak péntektől több szennyezőanyagra, többek között a nitrogén-dioxidra be kell tartaniuk a szennyezési határértékeket, és levegőminőségi terveket kell készíteniük azon zónákra vagy agglomerációkra, ahol a határértékeket túllépik.

A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság 2016. januári rendeletjavaslata elfogadását követően biztosítani fogja a járművizsgálatok függetlenségét és minőségük javulását, a már forgalomban lévő autók felügyeletének szigorítását, valamint bevezeti a rendszerbe az uniós felügyeletet.

Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégia célja a közlekedési rendszer hatékonyságának növelése, az alacsony kibocsátású alternatív energiaforrások bevezetésének felgyorsítása és a kibocsátásmentes járművekre való fokozatos átállás. A stratégia középpontjában a személygépkocsik és az autóbuszok alternatív, alacsony kibocsátással járó energiával való üzemeltetésének lehetőségei, a vasúti közlekedés villamosítása, valamint a bioüzemanyagokkal működtetett légi járművek, tehergépkocsik és autóbuszok állnak.

Mint közölték, az uniós bizottság azt tervezi, hogy 2017 novemberéig elfogad egy, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó cselekvési tervet annak érdekében, hogy elősegítse az ilyen típusú üzemanyagok lehető legszélesebb körű használatát Európában

 forrás:MTI / Jogi fórum Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

A Roland Berger tanulmánya az EU Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló irányelvének (PSD2) hatásait vizsgálja, amely 2018-ban lép érvénybe és eurómilliárdokat fog befolyásolni. A bankok számára elengedhetetlen, hogy készen álljanak az új versenyhelyzetre, ennek ellenére Közép- és Kelet-Európában 40%-uk egyelőre nem dolgozott ki a PSD2 kihívásaira megoldást adó stratégiát. A magyar bankok a szabályozásnak való megfelelés és IT fejlesztés szintjén készülnek a PSD2-re, de a stratégia, üzleti terv és az üzleti modell fejlesztését illetően többségük még nem rendelkezik pontos elképzeléssel

Az Európai Unió 2009-es, első Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló irányelve (PSD) írta elő a SEPA, az Egységes Euró Fizetési Övezet kialakítását, míg a második, banki szektort megreformáló irányelv 2018-ban esedékes. A PSD2 irányelv harmadik szereplőknek (fintecheknek, tech cégeknek és más iparágak, például energetikai és telekommunikációs szektor szereplőinek is) lehetővé fogja tenni, hogy ügyfeleik nevében végrehajtsák azok pénzügyi tranzakcióit, ill. hozzáférjenek számláikhoz. Ennek értelmében a bankok az ügyfeleik által történő meghatalmazást követően hozzáférést biztosítanak harmadik felek számára is átutalási és számlavezetési rendszereikhez.

A kereskedelmi bankok számára ez komoly kihívást jelent, hiszen a náluk vezetett számlák feletti kizárólagos rendelkezési jog elvesztését eredményezi, ami ezidáig a piaci megkülönböztetés egyik alapjának számított. A bankok változó piaci környezethez való alkalmazkodása érdekében, valamint hogy a PSD2 ne a bevételi források kiesését, hanem üzleti lehetőségek révén új bevételi forrásokat jelentsen, elengedhetetlen, hogy újragondolják és kiigazítsák digitális stratégiájukat.

A Roland Berger legújabb tanulmánya, a “Payment Service Directive 2 in CEE” alapján annak ellenére, hogy a PSD2 határideje egyre közeledik, Közép-Kelet-Európában a bankok 40%-a még nem rendelkezik stratégiával az intenzívebb versenyben való helytállásra.”Különösen az idő nyomása és a változások komplexitása miatt kockázatos, ha egy bank késlekedik a stratégiája módosításával – véli Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezető igazgatója. – A PSD2 jelentős változásokat eredményezhet a bankok hagyományos üzleti modelljében, eddigi kivételes helyzetük a fizetési tranzakciók lebonyolításában meginogni látszik. Amely bankok nem veszik komolyan egy új, a változásoknak megfelelő stratégia kialakítását és megvalósítását, bevételi forrásaik jelentős részét teszik kockára. Határozott intézkedések híján a bankszektor milliárdos veszteségeket könyvelhet el. Azonban a változásokat az ügyfelek jobb megismerése és új szolgáltatások létrehozása révén a saját előnyükre is fordíthatják.”

A Roland Berger szakértői 50 nagybankot vontak be a felmérésbe nyolc közép-kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovénia). Általánosságban elmondható, hogy a kockázatok felismerése mellett a pénzügyi intézmények pozitívan állnak a PSD2-höz. 70 százalékuk magasabb profit realizálását várja az ügyfelek alaposabb megismerése által, ami pontosabb scoringot és hatékonyabb ügyfélakvizíciót, az ügyfélélmény javítását és újabb szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé. A válaszadók háromnegyede gondolja úgy, hogy üzleti modellje jelentős, vagy akár radikális mértékben fog megváltozni az irányelvhez való alkalmazkodás eredményeképpen. Több bank már készen áll stratégiájával, hogy a PSD2 általi lehetőségeket kihasználva új termékeket és szolgáltatásokat vezessen be, ezáltal a változtatásokat saját előnyükre fordítsa. Többek között a válaszadók közel fele tervezi, hogy harmadik félként, TPP-ként (third party provider) is aktívan pozícionálják magukat, ezáltal a piacnak ezt a részét is lefedjék. Ugyanígy a válaszadók fele tervezi a digitalizáció felgyorsítását és minél több folyamatra való kiterjesztését, új partnerségekkialakítását és adatkezelésük modernizálását.

Eltérő válaszok Közép-Kelet-Európán belül is

“A tanulmányunkból az is kiderül, hogy még a régión belül is eltérő a hozzáállás a PSD2 által jelentett kihívások kezeléséhez – teszi hozzá Schannen. – Amíg Magyarországon, Ausztriában és Csehországban a bankok jellemzően pozitívan viszonyulnak az új direktívához és legtöbbjüknél már folyamatban van az új stratégia kialakítása, addig a román és bolgár bankok még nem igazán kezdték el a változásokra való felkészülést.”

A meghatározó cseh pénzügyi intézmények kétharmada készítette már el új stratégiáját és kíván TPP-ként is meghatározó szereplővé válni a piacon, továbbá tervez fintech cégekkel szorosabb együttműködésre lépni és új termékeket, szolgáltatásokat bevezetni. A tanulmányban résztvevő osztrák bankok nem csak hogy előálltak már konkrét tervvel, de kétharmaduk már el is kezdte a válaszlépések megvalósítását. A legtöbbjük mind rövid, mind hosszú távon a bevételek emelkedését várja. Ezzel ellentétben, Romániában a bankszektor még mindig hezitál új stratégiai megközelítéseket illetően, ennek egyik fő oka, hogy itt a bankok digitalizációs érettsége is alacsonyabb a régióhoz viszonyítva.

A magyar bankok optimisták

A magyar bankok a legoptimistábbak a PSD2 bevételre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Már rövid távon is a bevételek szerény szintű növekedésére számítanak, míg hosszú távon a PSD2-től egyértelműen nagy pozitív hatást várnak. Ezzel együtt legfőbb kihívásnak a fintechek piacra lépését és a banki szolgáltatások kommoditizációját tekintik. A pozitív várakozások ellenére a válaszadó magyar bankoknak több mint a fele még nem határozott új partnerségek kialakításáról, hogy a PSD2 által jelentett kihívásokra fintech, esetleg más iparági cégekkel közösen, vagy egyedül hozzanak válaszlépéseket. “A magyar bankok nagy része már megkezdte a PSD2-re való felkészülést a szabályozásnak való megfelelés, illetve IT implementáció szintjén, azonban a változások stratégiába és üzleti tervezésbe való átvezetése és új üzleti modellek kidolgozása a piaci szereplők kevesebb mint felénél történt meg – mondja Schannen.”

Három lehetőség – egy út a sikerhez

A Roland Berger tanácsadóinak véleménye egyöntetű: egy defenzív válaszstratégia még a legjobb esetben is csak az irányelvek által előírt minimum követelmények teljesítéséhez vezet. Ezzel szemben egy offenzív, a változások elébe menő stratégia a jelenlegi üzleti modell optimalizálása által lehetővé fogja tenni a pénzügyi intézményeknek harmadik félként, TPP-ként való szerepvállalását is. Az egyetlen megoldás, ami a jövőbeli siker alapjait biztosíthatja, az olyan diszruptív stratégia kialakítása, amely a TPP-ként való szerepvállaláson felül még a bankok partnerségi hálózati szolgáltatóként való működését és számos együttműködés kialakítását is biztosítja. Addícionális bevételi forrást jelenthet, amennyiben a partnerségek által kialakított infrastruktúrához más bankoknak is hozzáférést biztosítanak. “A fintechek erősödő szerepét nem lehet már tovább figyelmen kívül hagyni – szögezi le Schannen. – Ideje, hogy a bankok alkalmazkodjanak a változó piaci környezethez, aktív szereplőként vegyenek részt a szektor konszolidációjában, és hogy hosszú távon megőrizzék relevanciájukat.”

	forrás: Jogi Fórum/ Roland Berger Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

Mi értelme van annak, ha fizetés helyett valakitől váltót fogadunk el? Miért jobb ez, mint ha az illető leírja egy darab papírra, hogy tartozik nekünk és csak később fog teljesíteni. Mi értelme erről egy speciális tartalmú okiratot kiállítani? Ezekre a kérdésekre az a válasz, hogy a váltó – a jogalkotó által hozzá fűzött speciális joghatások folytán – megkönnyíti, csaknem biztossá teszi a benne foglalt követelés későbbi tényleges megtérülését. Ez az, ami miatt a gazdasági élet szereplői egy jól működő piacgazdaságban előszeretettel alkalmazzák

A váltó ugyanis feltétlen fizetési ígéretet (meghagyást, vagy kötelezettségvállalást) tartalmazó okirat, amely jogszabályban taxatíve meghatározott kellékekkel rendelkezik és a benne pontosan meghatározott pénzkövetelés érvényesítését teszi lehetővé. Ahhoz tehát, hogy egy okiratot váltónak hívjunk, nem elég egy egyszerű „Fizetek xy-nak 300.000 forintot 2017. december hó 31. napján” tartalmú fizetési ígéret írásba foglalása, az okiratnak ugyanis meg kell felelnie a váltó kiállítására vonatkozó speciális szabályoknak és az értékpapírokra vonatkozó mögöttes jogszabályi rendelkezéseknek is.

Az értékpapír fogalmának meghatározásakor a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény(Tpt.) rendelkezéseit, valamint a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatályos szabályait[i] kell felhívnunk. Mindezeken felül a váltó esetében az 1930-ban született ún. genfi váltójogi egyezmények[ii] rendelkezéseire is figyelemmel kell lennünk, amelyeket az 1965. évi 1. törvényerejű rendelet hirdetett ki Magyarországon, hatályos szövegét pedig a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 1/1965. (I.24.) IM. rendelet (Vár.) tartalmazza.

1. Az értékpapírról általában

Az értékpapír egy olyan egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó okirat, amelyet annak kötelezettje állít ki (mint kibocsátó) és amelyben a kibocsátó kötelezettséget vállal az abban foglalt feltételek szerinti teljesítésre. Ennek az okiratnak a törvényben meghatározott minimum kellékekkel kell rendelkeznie. Amennyiben külön törvény egyedi kellékeket nem határoz meg, úgy ezekre a kellékekre a Ptk. mögöttes szabályai az irányadóak (Ptk. 6:565. § (3) bekezdése).

1.1. Az alapjogviszony

Azt az alapjogviszonyt, amelyből a kötelezettségvállalás keletkezik – az 1959. évi IV. törvénnyel szemben – az új Ptk. nem korlátozza. A külföldön kibocsájtott, de belföldön forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos jogviták esetén ugyanakkor figyelemmel kell lennünk a Tpt. 5. § (1) bekezdés 42. alpontjára, amely szerint „értékpapír a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz”.

1.2. Az értékpapír kibocsátása

Az értékpapír létrejötte (kibocsátása) történhet okirati formában, vagy dematerializált úton. Előbbi esetben az okirat lehet névre szóló és bemutatóra szóló, míg utóbbi esetben csak névre szóló, hiszen az értékpapírszámlán feltüntetett személy jogosult afelett rendelkezni.

1.3. Az értékpapír átruházása

Az értékpapír gazdasági funkcióját azzal éri el, hogy átruházható. Ezen aktus okirati formában kibocsátott értékpapír esetében bemutatóra szóló okiratnál egyszerű birtokátruházással, névre szóló okiratnál pedig birtokátruházással és forgatmány útján valósulhat meg, míg dematerializált formában kiállított értékpapír esetében az átruházás módja az értékpapírszámlán történő megterhelés/jóváírás.

A szabályos forgatmány, mint egyoldalú átruházási jognyilatkozat az átruházási szándékot, a forgatmányos nevét (azt, akire az átruházás történik), valamint a forgató (az átruházó) aláírását tartalmazza. A nyilatkozatot az értékpapír hátiratára vagy toldatára vezetik rá. Utóbbi a hátirattól annyiban különbözik, hogy perforációval van az okirathoz illesztve.

A forgatmányi láncolat, vagyis a hátiraton egymás alatt elhelyezett átruházási jognyilatkozatok vizsgálatakor annak van jelentősége, hogy ún. teljes vagy üres forgatmánnyal történt-e meg a követelés átruházása, az üres forgatmány ugyanis nem szakítja meg a forgatmányi láncot. Akkor minősül üresnek a forgatmány, ha a forgatmányos neve abban nincs feltüntetve, de az átruházó hátoldalon szereplő puszta aláírása is üres forgatmánynak minősül. Az üres forgatmánnyal ellátott névre szóló értékpapír átruházható egyszerű átadással (birtokátruházás), a forgatmány kitöltésével (az átruházó saját maga vagy más nevére), vagy – a korábbi üres forgatmány kitöltése nélkül – újabb teljes vagy üres forgatmány okiratra történő rávezetésével. A lánc vizsgálatakor mindig az utolsó forgatmányból kell kiindulnunk és visszafelé kell visszakövetnünk a láncot egészen a kibocsátóig.

Az átruházással az értékpapírból eredő valamennyi jog átszáll az új jogosultra függetlenül attól, hogy az átruházó rendelkezett-e azokkal vagy sem. Ezzel a speciális joghatással az értékpapír áttöri a klasszikus nemo plus iuris elvet. A jóhiszemű jogosult esetében a kiállítót akkor is terhelik az értékpapírban foglalt kötelezettségek, ha az értékpapír kibocsátás nélkül vagy érvénytelen jogügylettel került forgalomba. A kiállítón kívül a további átruházók szintén felelnek, még akkor is, ha jogcímük a szerzésre nem volt, vagy az érvénytelen, illetve hatálytalan volt (teljes alaki legitimációs hatás).

A kibocsátó dönthet úgy, hogy kizárja a forgatmány útján történő átruházás lehetőségét. Ekkor ún. negatív rendeleti záradékot vezet az okiratra, amely megszövegezésben váltó esetén például a „fizetek e váltó alapján xy-nak, de nem rendeletére” fordulat alkalmazását jelenti. Ekkor az átruházás csak az engedményezés joghatásával bír, nem fűződnek hozzá sajátos joghatások.[iii]

Az okiratban foglalt jogok gyakorlására bemutatóra szóló okiratnál a birtokos, névre szóló okiratnál pedig az a birtokos jogosult, akit az okirat megjelöl, a megszakítatlan forgatmányi láncolat igazol, vagy üres forgatmány esetén az, aki az okiratot birtokolja.[iv]Dematerializált értékpapír esetében az minősül jogosultnak, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják. A jog gyakorlása, vagyis az okiratban foglalt követelés érvényesítése, bizonyítása és átruházása csak az okirat által, annak birtokában lehetséges, vagyis az értékpapír ebben a vonatkozásban dologként, testi tárgyként viselkedik.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy a kötelezett az értékpapír tartalmából kitűnő kifogásokon kívül a jóhiszemű jogosulttal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely valamely korábbi jogosulttal szemben fennálló személyes viszonyán alapul (ez az ún. kifogás korlátozás szabálya).

Az értékpapírok az értékpapírban foglalt jog alapjogviszonya szerint lehetnek pénzkövetelésről szóló értékpapírok (váltó, csekk, adósságlevél, kötvény, jelzáloglevél, kincstárjegy, letéti jegy), részesedésről szóló értékpapírok (részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész), valamint áruval kapcsolatos tulajdonjogról vagy más jogról szóló értékpapírok (kárpótlási jegy, befektetési jegy, közraktári jegy).

2. A váltó

A váltót[v] funkció szerint elsősorban halasztott fizetésnél alkalmazzák, vagyis akkor adják biztosítékul, amikor például a kötelezettnek harmadik személynél kintlévő követelése van, vagy valamiért csak később tud csak a jogosult részére teljesíteni.

A váltó névre szóló okirat, bárki kibocsájthatja, a gazdasági életben általában rövid lejáratú követeléseknél szokták kiállítani. Két klasszikus fajtája van, az idegen váltó és a saját váltó. Az idegen váltó fizetési felszólítás, a saját váltó pedig fizetési ígéret. Mindez megszövegezésben idegen váltónál a „Fizessen e váltó alapján xy-nak 300.000 forintot 2017. december hó 31. napján” formában, míg saját váltónál a „Fizetek e váltó alapján xy-nak 300.000 forintot 2017. december hó 31. napján” fordulat alkalmazásával jelenik meg.[vi]

Ezen fizetési felszólítást, illetve fizetési ígéretet tartalmazó okiratot azonban csak akkor lehet váltónak tekinteni és csak akkor fűződnek hozzá váltójogi joghatások, ha a váltóra vonatkozó speciális jogszabályban meghatározott további kötelező kellékeket (váltókellékeket) is tartalmazza.

2.1. A váltókellékek

A váltókellékekkel az okiratnak nem a kibocsájtásakor és nem is az elfogadásakor, hanem az érvényesítésekor kell rendelkeznie, tehát akár egy esetleges peres eljárás során, a tárgyalóteremben is kitölthető a hiányos (blanketta) váltó, nyilván a Vár. 10. §-ának figyelembe vétele mellett.

A váltó érvényessége a kellékekhez kötődik. Ennek az a fő oka, hogy a váltó a gazdasági életben betöltött szerepét akkor tudja igazán érvényre juttatni, ha egyértelmű, kiszámítható szabályok vonatkoznak rá. A váltóhoz ugyanis egyfajta bizalmi hatás is kötődik, ezt pedig jól mutatja az is, hogy a váltó elfogadója nem köteles a váltón szereplő aláírások valódiságát vizsgálni.[vii]

A váltókellékek (saját és idegen váltó esetében is):[viii]

• a „váltó” elnevezés magában a váltó szövegében az okirat kiállításának nyelvén,
• határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás (idegen váltónál) /kötelezettségvállalás (saját váltónál),
• a kötelezett (címzett) neve,
• az esedékesség megjelölése és a fizetés ideje,
• a fizetési hely megjelölése,
• a rendelvényes (jogosult) neve,
• a kiállítás napja és helye,
• a kibocsátó aláírása.

Ha a váltókellékek csak később kerülnek kitöltésre és a pótlás a létrejött megállapodástól eltér, akkor a váltóbirtokossal szemben csak akkor lehet kifogással élni, ha a váltót rosszhiszeműen szerezte, vagy ezzel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el (Vár. 10. §-a). Itt fontos utalni arra is, hogy ha nem az eredeti tartalom szerint töltik ki a váltót, akkor az bűncselekménynek (váltóhamisításnak) minősül.

A címzett neve mellett feltüntetett hely a fizetés helye és a címzett lakóhelye is egyben. Ha a kiállítás helye a váltón nincs feltüntetve, akkor a kibocsátó neve melletti hely minősül a kiállítás helyének.[ix]

2.2. A váltó átruházása

A váltó átruházása értékpapír jellegénél fogva forgatmánnyal történik, amelynek három joghatása van, úgymint “átruházó, igazoló és kötelező hatás.”[x] Az átruházó hatás azt eredményezi, hogy a jogosult a váltóból eredő összes jogot megszerzi. Az igazoló (legitimáló) hatás azt jelenti, hogy a váltó birtokosát jogos birtokosnak kell tekinteni, ha őt a forgatmányok megszakítatlan láncolata igazolja. A kötelező hatás pedig abban áll, hogy a forgató ellenkező kikötés hiányában (amely megszövegezve a váltón „megtéritési igény nélkül” vagy „viszkereset nélkül” záradékként jelentkezik) váltójogilag felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért a váltó minden későbbi jogos birtokosával szemben.[xi]

Az átruházás vonatkozásában külön kiemelést érdemel, hogy ha a váltót a kötelezettje, kibocsátója, vagy a címzettje szerzi meg (Vár. 11. § (3) bekezdése), akkor ez nem jár a kötelem megszűnésével, az okirat ugyanis tovább forgatható.[xii]

A törölt forgatmányokat nem írottnak kell tekinteni[xiii], vagyis úgy kell tekinteni, mintha nem léteznének.

A tulajdoni forgatmányokon kívül a forgatmányoknak vannak speciális fajtái, mint például a meghatalmazási forgatmány, a zálogforgatmány[xiv] és az utóforgatmány.

A meghatalmazási forgatmány anyagi jogilag meghatalmazásnak minősül, azt a váltón tulajdoni forgatmány nem követheti, ahogy a zálogforgatmányt sem. Az utóforgatmány – fizetés hiánya miatti – óvás felvétele utáni váltóátruházást tanúsít és lényegében váltójogi engedményezésnek minősül, vagyis az utóforgatmányos az „engedményező” forgató váltóhitelező helyébe lép és a forgató jogait szerzi meg. Az ilyen engedmény igazolása a váltó bemutatásával megtörténik, azt követően a váltóadósok az engedményezővel szemben fennálló kifogásaikat, ellenköveteléseiket az utóforgatmányossal szemben is érvényesíthetik.[xv]

2.3. A váltó érvényesítése

A váltó érvényesítésének lépései az ún. bemutatás elfogadás érdekében, az elfogadás, a bemutatás fizetés érdekében és a fizetés, illetve annak hiánya.

Idegen váltónál a címzett az előlapon aláírásával, vagy a hátlapon az „Elfogadom” szóval és aláírásával fogadja el a váltót, amelyet ebből a célból az esedékesség napján kell neki a lakóhelyén bemutatni. Ahol az esedékesség nincs feltüntetve, azt a váltót megtekintésre szóló váltónak kell tekinteni. A kibocsátó kikötheti az elfogadás végetti bemutatást, de ennek ellenkezőjét is. A bemutatást követően a váltót – mivel a rendelkezési jog gyakorlásához azt birtokolni kell – nem kell a címzettnél hagyni.

Az elfogadással a címzett arra vállal kötelezettséget, hogy a váltót az esedékességkor kifizeti.[xvi]

A váltó esedékességét a rendelet 33. §-a definiálja. Ez alapján a váltó kiállítható megtekintésre, megtekintés után bizonyos időre, kelet után bizonyos időre, valamint határozott napra. Ennek részletszabályait a Vár. az alábbiak szerint rögzíti.

Megtekintésre szóló váltó esetén a teljesítés a bemutatáskor esedékes. E bemutatásra a váltó keltétől számított egy éven belül kell, hogy sor kerüljön (fizetés érdekében), de a határidőt mind a kibocsátó, mind a forgató megrövidítheti, sőt a kibocsátó azt meg is hosszabbíthatja, illetve kikötheti, hogy azt az esedékesség előtt a váltót egyáltalán ne mutassák be.[xvii]

Megtekintés után bizonyos időre szóló váltó esetén fő szabályként az elfogadástól, illetve az óvás keltétől kell az esedékességet számítani.Kelet vagy megtekintés után egy vagy több hónapra kiállított váltó annaka hónapnak megfelelő napján esedékes, amelyben a fizetés teljesítendő. A részletes számítást a Vár. 36. §-a rögzíti. A határozott napra, valamint a kelet vagy megtekintés után bizonyos időre szóló váltó birtokos köteles a váltót a fizetési napon vagy az azt követő két munkanap valamelyikén fizetés végett bemutatni (Vár. 38. §-a).

A kibocsátó a forgatóval szemben nem zárhatja ki a felelősségét a fizetésért, csak a váltó elfogadásáért. Az elfogadásnak feltétlennek kell lennie, de vonatkozhat az összeg egy részére is.

forrás:dr. Morvai Viktória (Budakörnyéki Járásbíróság, bírósági titkár)

Tisztelettel:

 Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

1. BELFÖLD

Kiderült, hol piheni ki fáradalmait Orbán Viktor

MN

2017. augusztus 16., szerda 11:05, frissítve: szerda 11:22

A képet a punati Lara étterem tulajdonosa töltötte fel a Tripadvisor oldalára

Fotó: Tripadvisor

Okostelefonnal is azonosíthatóak lesznek a pénzügyi intézmények ügyfelei az új pénzmosás elleni törvény alapján. Szigorúbb ellenőrzési kötelezettsége lesz a szolgáltatóknak, és a céges ügyfelek tényleges tulajdonosi adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

Az Európai Unió „negyedik pénzmosás elleni irányelve” hatására 2017. június végétől új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (új Pmt.) lépett hatályba. A jogszabály azokra a gazdasági szereplőkre terjed ki, akiknek szolgáltatásait mások könnyen bűncselekményből származó vagyon legalizálására, vagy a terrorizmus támogatására használhatják fel. Jellemzően ilyenek a hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, posták, könyvelők, adószakértők, játékkaszinók. Olyan szolgáltatóknak is alkalmazniuk kell ezentúl a pénzmosás elleni szabályokat, akikre a korábbi törvény hatálya nem terjedt ki, így a szerencsejáték szolgáltatók is bekerültek ebben körbe.

Kiemelt szerepet kap a kockázatalapú megközelítés az ügyfél-átvilágítás során és fontos változásként az Irányelv lehetővé teszi – persze csak a megfelelő garanciák biztosításával – az ügyfél-átvilágítás és üzleti kapcsolat létesítés személyes megjelenés nélkül történő lefolytatását. Az online, távolról történő ügyfélazonosítás csak olyan hírközlő rendszer – például okostelefon vagy számítógép – segítségével történhet, ami valós időben tud kép- és hangfelvételt készíteni. A szolgáltató alkalmazottjának be kell azonosítania az ügyfél arcképét az általa mutatott személyi igazolvány vagy jogosítvány alapján, illetve össze kell vetnie a kártya adatait egy számára hozzáférhető nyilvántartással.

Ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell tennie a szolgáltatónak üzleti kapcsolat létesítésekor; a legalább hárommillió-hatszázezer forint összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; fogadást szervező esetében a legalább hatszázezer forint összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; árukereskedő esetében a legalább kétmillió- ötszázezer forint összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor. Akkor is kell ügyfél átvilágítást végezni ezen kívül, ha háromszázezer forintot meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítése történik; pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az átvilágításra még nem került sor; illetve akkor is, ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.

Ügyfél átvilágítás keretében a szolgáltató köteles az ügyfelet azonosítani és személyazonosságát megállapítani, és az ügyfél mögött álló tényleges tulajdonos kilétét azonosítani. Ezen kívül szolgáltató adatokat rögzít az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan, majd az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni.

A szolgáltató a vele szerződő ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt köteles beazonosítani. A kért adatok köre többnyire a magánszemély személyi adataira, illetve a cégek cégnyilvántartásban, alapító okiratában szereplő adatai egy részére terjednek ki. A játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató azonban jogosult rögzíteni a természetes személy ügyfele képmását is, tevékenységéről videofelvétel készíteni, valamint a képmást elektronikus nyilvántartási rendszerében tárolni.

A tényleges tulajdonos vizsgálata a korábbi szabályokkal többnyire azonos maradt. A természetes személy ügyfél továbbra is csak akkor lesz köteles a szolgáltató részére nyilatkozatot tenni, ha az tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Ezzel szemben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője mindig köteles nyilatkozatot tenni a tényleges tulajdonosára vonatkozóan. Új kötelezettségként jelenik meg a tényleges tulajdonosok adatainak központi nyilvántartásba kerülése.

A szolgáltató az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát; ügyleti megbízáskor pedig a megbízás tárgyát és összegét; a teljesítés körülményét. Ha az ügyfél-átvilágítást nem lehet végrehajtani, akkor a szolgáltató köteles megtagadni a fizetési művelet végzését, az üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot az ügyféllel.

Az adatrögzítési kötelezettség alól kivételt képeznek egyes kis összegű jogügyletek, melyek esetében aránytalan adminisztratív tehernövekedést jelentene a fenti eljárás. Ilyenek jellemzően a kis összegű készpénzbefizetések a biztosításokhoz kapcsolódóan, vagy a kis összegű az áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló ún. „sárga csekken” és „fehér csekken” történő bankkártyás és készpénzbefizetések.

Az új Pmt. előírja a szolgáltatóknak, hogy belső szabályzatukban rögzítsék azokat az alacsony kockázatú esetköröket, melyek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás végzése indokolt. Az Irányelv ugyanakkor a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében a magas kockázattal bíró ügyfelek és üzleti kapcsolatok, ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. A törvény azokban az esetekben mondja ki a fokozott ügyfél- átvilágítás alkalmazását, amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából; külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése esetén; kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létrejötte vagy ügyleti megbízás teljesítésekor; illetve a pénzváltó irodák tekintetében.

A korábbi pénzmosás elleni törvény különbséget tett hazai és külföldi kiemelt közszereplők között, s míg korábban csak a külföldi kiemelt közszereplők esetén írt elő fokozott intézkedéseket, addig az új szabályok egységesen minden kiemelt közszereplő tekintetében nyilatkozattételi feladatokat írnak elő. Kiemelt közszereplő a törvény szerint az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél- átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A kissé általános megfogalmazást pontosítja ugyanakkor a definíció elemeinek meghatározása, melyben részletes felsorolás kapunk arról, ki számít fontos közfeladatot ellátó személynek (államfő, kormányfő, miniszter, stb.). Az előírások betartatása érdekében a jogszabály kijelöli a felügyeletet ellátó szerveket, így ilyen funkciót lát el többek között az MNB, az állami adóhatóság, a területi kamarák vagy Budapest Főváros Kormányhivatala, mint kereskedelmi hatóság is. A felügyeletet ellátó szervek közül az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi információs egység a jogsértés súlyával arányosan a törvényben meghatározott intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja a felügyelete alá tartozó szolgáltatókkal szemben abban az esetben, ha azok a Törvényjavaslat rendelkezéseit megsértik, vagy nem megfelelően alkalmazzák.

A jogszabály idén június végén lépett hatályba, bizonyos rendelkezései azonban csak később kerülnek alkalmazásra. A szolgáltatók 2019. június 26-át követően kötelesek az ügylet teljesítését megtagadni olyan ügyfeleknél, akikkel még 2017. június 26-a előtt szerződtek, de 2019. június 26-áig az ügyfél-átvilágítás nem végezte el.

A jogszabály betartása érdekében a szolgáltatóknak belső szabályzatukban kötelezően rögzítendő tartalmi elemeket kell szerepeltetniük, mely tartalmat illetően a Nemzetgazdasági Minisztérium kapott felhatalmazást alsóbb szintű jogszabály létrehozására. A rendelet idő közben 21/2017. (VIII. 3.) NGM számon megjelent, és pontokba szedve tömören határozza meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit. Így például a belső szabályzatban kell rögzíteni a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontokat, az ügyfélazonosítás belső eljárási rendjét, az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit vagy például a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendjét és formáját.

Fontos rendelkezéseket tartalmaz továbbá egy másik, az új Pmt.-hez kapcsolódó jogszabály, a Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2017. (VII. 19.) MNB rendelete, mely július 19-től alkalmazandó, és olyan lényeges részletszabályokat rendez, mint az azonosításhoz szükséges elektronikus hírközlő eszköz minimumkövetelményei, az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, a megerősített eljárás esetei, vagy a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere.

forrás:Jogi fórum.

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

Az árfolyamgát fokozatos kifutása miatt 59 ezer ügyfélnek átlagosan 7 ezer forinttal emelkedik a havi törlesztőrészlete a jegybank szerint, közülük 13 ezernek csak 1000 forinttal, 5 százalék esetében azonban a futamidő hosszabbításával is számolni kell. A megkérdezett bankok emiatt nem számítanak tömeges fizetési nehézségre, az esetleges problémákat egyedileg kezelik.

-

A K&H Banknál körülbelül 17 ezer ügylet érintett 107 milliárd forint kitettséggel. Jelenlegi számításaik szerint az ügyfelek körülbelül 82 százaléka 10-15 százalék közötti törlesztőrészlet növekedésre számíthat. Az érintett ügyfelek 5 százalékának emelkedik a törlesztőrészlete 15 százaléknál nagyobb arányban, 5-10 százalékos és 5 százaléknál alacsonyabb törlesztőrészlet növekedéssel egyaránt az érintett ügyfelek mintegy 6 százaléka számolhat. Körülbelül 12 700 ügyletnél lesz futamidő hosszabbítás, ebből 5 évnél hosszabb hosszabbítás mintegy 6 százalékot érint. A K&H-nál az eddigi tapasztalatok alapján úgy látják, az ügyfelek többségének nem okoz problémát a törlesztőrészlet növekedése. A banknál minden jogszabályon alapuló lehetőség az érintett ügyfelek rendelkezésére áll, szükség esetén egyedileg keresik a mindkét fél számára megfelelő megoldást – tették hozzá.

A CIB Banknál az árfolyamgáttal érintett mintegy 8000 kölcsönszerződés 45 százalékánál jár törlesztőrészlet-emelkedéssel az árfolyamrögzített időszakból történő kilépés, ennek átlagos összege 6 ezer forint. A teljes darabszámhoz viszonyítva körülbelül 19 százalék esetében szükséges futamidőt hosszabbítani a jogszabályi előírások szem előtt tartásával, és kevesebb mint 2 százalék esetében várható 5 évet meghaladó futamidő-hosszabbítás. A CIB az MNB ajánlásának megfelelően már megkereste azon ügyfeleit, akiknél úgy találta, hogy a törlesztőrészlet emelkedése várhatóan nagyobb mértékű lesz a kilépést követően. A CIB-nél is úgy látják, az érintett ügyfelek többsége számára nem okoz jelentős nehézséget a törlesztőrészlet emelkedése. Eddig kevesebb, mint 100 ügyfél jelezte igényét valamilyen fizetéskönnyítés iránt, a bank által kínált átstrukturálási lehetőségek az ő számukra is megfelelő megoldást tudnak nyújtani.

A Raiffeisen Banknál még mintegy 4700 ügyfél van a programban, közülük 2900 esetben várhatóan 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedne a törlesztőrészlet, ha nem kellene alkalmazni a kötelező futamidő hosszabbítást, így azonban nagyságrendileg csak 100 ilyen ügylet lesz – közölték az MTI megkeresésére. Hozzátették: a fizetéskönnyítési időszak minél zökkenőmentesebb lezárása érdekében a Raiffeisen Bank már március óta kiemelten kezeli az érintett ügyfélállományt. Az elmúlt hónapokban több száz ügyfél élt a könnyítési periódus önkéntes lezárásával, azaz állt vissza a normál törlesztési szintre, sok esetben elkerülve ezzel a futamidő kötelező meghosszabbítását. A több mint kétezer ügyfél telefonos megkeresése alapján a bank nem számol jelentős fizetési nehézséggel az emelkedő törlesztőrészletek miatt, azon kevés ügyfélnél, akiknél számottevőbb lehet az emelkedés, a bank hitelátalakítási csoportja vizsgálja a közös megoldás kidolgozásának lehetőségét.

Az UniCredit Bank arról tájékoztatott, hogy nyilvántartásuk szerint az árfolyamgát megszűnése következtében várhatóan több mint 2000 ügyfelük törlesztője emelkedik majd, átlagosan 6500 forinttal. A futamidő hosszabbítása az érintett ügyfelek szerződéseinek mintegy háromnegyedét érinti, melyből 5 évnél nagyobb mértékű futamidő-kitolás a szerződések 15 százaléka esetében szükséges. A bank törlesztési gondokkal küzdő ügyfelei részére hitelkönnyítő eszköztárából az ügyfelek élethelyzetéhez és anyagi lehetőségeihez igazodó megoldásokat tud kínálni – ismertették.

Az MKB Bank banktitokra hivatkozva nem közölt adatokat. Tájékoztatásuk szerint a lejáró ügyleteknél nem tapasztaltak visszajelzéseket tömeges fizetési problémákról. Arra számítanak, hogy jövőre – mivel az árfolyamgát miatt csökkentett törlesztőrészletek többsége 2017 vége felé, illetve 2018 elején lejár – az ügyfelek körében nagyobb érdeklődés várható a hitelkiváltás vagy a fizetéskönnyítés iránt. A bank standard megoldásokat biztosít (a lejárt tartozás tőkésítése, futamidő hosszabbítás, 1-24 hónapos tőkefizetési moratórium, választható törlesztőrészlet konstrukció, amely átmeneti időszakra fixálást jelent). A problémák kezelésére szakértőik – egyedi döntéssel igénybe vehető – adósságrendező megoldásokat dolgoztak ki.

Az OTP Bank közölte: részesedése a teljes jelzáloghitel piacból 25 százalék, a devizaalapú jelzáloghitel piacból pedig 20 százalék körüli. Az árfolyamgát-szerződések esetében az utóbbi részesedésnek megfelelő számokról van szó, kivéve az 5 évet meghaladó futamidő-hosszabbítási igényt, amelynél jelentősen alacsonyabb az arány. Megjegyezték: a forintra váltást követően a bankok az árfolyamgáttal érintett ügyfelek számára a 60 hónapos rögzítési időszak végéig biztosították, hogy törlesztőrészletük ne haladja meg a 2015. januárit, és a rögzítési időszak leteltét követően is legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet. A kedvező kamatkörnyezet hatására számos ügyfél törlesztőrészlete még csökkent is a 2015 januárihoz képest. Az árfolyamgátasok mintegy háromnegyedét egyáltalán nem érinti a rögzítési időszakot követő futamidő hosszabbítás – tették hozzá.(forrás: MTI/Jogi Fórum)

Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

V

Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette valósul meg, ha magánszemély vonatkozó engedély hiányában rendszeresen és haszonszerzés érdekében folytat pénzkölcsönzési tevékenységet – szögezte le nemrégiben jelentős ügyben hozott határozatában a Kúria.

Az elsőfokú bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés
a) pont] és három rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §); ezért halmazati büntetésül felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte. Emellett vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.

A fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terhelt terhére megállapított bűncselekményeket az 1978. évi IV. törvény 298/D paragrafus a) pontja szerinti jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének minősítette. A bíróság megállapította, hogy a büntetés nem halmazati jellegű, így mellőzte a szabadságvesztést, és felemelte a vagyonelkobzás összegét.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

Álláspontjuk szerint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzéséhez a szükséges engedély hiánya szükségszerű tényállási elem, amelyet azonban az eljárt bíróságok nem vizsgáltak, ezen körülmény sem az alapos gyanúban, sem a vádiratban nem szerepelt. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy a terhelt büntethetősége elévült.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, és megállapította, hogy az eljárás során beterjesztett vádirat mindenben megfelel a büntetőeljárásról szóló törvény 2. paragrafusának (2) bekezdésében foglaltaknak, azaz pontosan körülírt törvénybe ütköző cselekményt tartalmazott, és a vádló pontosan körülírta a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét, idejét stb.

A Kúria rámutatott, hogy nem értékelhető a törvényes vád hiányaként és a vádon való túlterjeszkedésként az, ha a bíróság egy bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító elkövetési magatartás kapcsán a tettazonosság keretei között a vádiratban le nem írt tényt is megállapít; a vádelv nem jelent minden részletre kiterjedő azonosságot a vádban leírt és az ítéletben megállapított történeti tények között.

A járási ügyészség vádirata részletesen leírta, hogy 2008., 2009. és 2010. évben a terhelt milyen nagyságrendben nyújtott, összesen négy alkalommal kölcsönt a vádiratban megjelölt személyeknek, az adósok milyen összegű kamatot fizettek, tehát pontosan tartalmazta a kölcsönök idejét, azok összegét és kamatait. A vád valamennyi releváns tényt tartalmazott, amely a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének megállapításához szükséges.

Rámutatott a Kúria, hogy a jogosulatlan pénzügyi tevékenység keretében a pénzügyi szolgáltatás fogalmának megállapítására a keretdiszpozíció tartalommal kitöltő igazgatási norma rendelkezései az irányadók. Így a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) rendelkezései alapján egyértelmű, hogy magánszemély pénzügyi szolgáltatási tevékenységet nem végezhet, ahogy pénzügyi intézmények is csak törvény által szabályozott szigorú feltételek mellett tehetik azt.

Az irányadó tényállás szerint pedig a terhelt a pénzkölcsönöket minden esetben ellenérték – az általa kikötött kamat – fejében nyújtotta, azaz haszonszerzés végett rendszeresen, ismétlődő jelleggel, vagyis üzletszerűen.

A terhelt a vádirat szerint is magánszemélyként végezte ezt a tevékenységet, így bűnösségének megállapítása törvényes vádon alapul.

A Kúria végül megállapította, hogy az ügyben az elévülés nem következett be. A megtámadott határozatokat ezért hatályában fenntartotta.

Forrás: Kúria/adózóna.hu

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

2017.07.27.

Ormós Zoltán internetes szakjogász szerint a büntetőeljárásban értékelhető, de önmagában nem ment fel senkit az, ha jobbító szándékkal hackerkedik.

A szakértő a BKK és a T-Systems elektronikus jegyvásárlási felületével kapcsolatban a múlt héten kipattant botránnyal kapcsolatban elmondta, ha valaki egy bank biztonsági rendszerét kívülről akarja tesztelni, az könnyen belefuthat abba, hogy letartóztatják. Ugyanez érvényes az internetes biztonsági rendszerekre is – tette hozzá.

Hangsúlyozta: önmagában az, hogy valaki javító szándékkal tör be, még nem ment fel, mert a büntető törvénykönyvben meghatározott magatartást hajt végre. “Más kérdés” viszont, hogy értékelhető a büntetőeljárásban a javító szándék, és külön vizsgálat tárgya, hogy a cselekmény veszélyes-e a társadalomra.

A BKK jegyértékesítési rendszerét feltörő fiatal hacker ügyével kapcsolatban azt mondta, nem tudni, hogy pontosan mit csinált, de a rendőrségnek erős bizonyítékra volt szüksége ahhoz, hogy nem tanúként, hanem gyanúsítottként hallgatták ki.

Forrás: Jogi Fórum / MTI http://www.jogiforum.hu/hirek/37976

Kép forrása: alfahir.hu

A GFK Hungary felmérése szerint 2017-re a magyar lakosság több mint fele tervezett nyaralást, közülük is a legtöbben azt belföldön szeretnék tölteni. Legyen szó akár belföldi, akár külföldi utazásról, ma már nem nélkülözhető a tudatosság az utazási iroda vagy épp a szálloda kiválasztásakor sem.

Ha például utazási irodától vásárolunk, már az sem mindegy, hogy csak egyelemű szolgáltatást (például: szállást vagy repülőjegyet), vagy esetleg utazási csomagot veszünk igénybe. Utóbbi esetben például kötelező vagyoni biztosítás védi az utazási iroda fizetésképtelenségekor a fogyasztókat. Az iroda kiválasztásánál pedig bárki által megtekinthető nyilvántartásban nézhetünk utána annak, megtörtént-e a kötelező bejelentés, van-e egyáltalán vagyoni biztosíték, és ha igen, annak mekkora az összege.

Amennyiben csak egy belföldi szállást foglaltunk le külön egy szállodánál, akkor is több dologra érdemes ügyelni. A rendkívüli kuponos ajánlatokkal és akciókkal sokat lehet spórolni, ugyanakkor itt sokszor problémát okoz, hogy nem tudják a fogyasztók, kinél reklamálhatnak. Ha közvetlenül a szálloda honlapján volt a foglalás, akkor ez a kérdés fel sem merül, de itt is, a helyben felmerült fogyasztóvédelmi probléma esetén rögtön jelezni kell a panaszt, mert később már csak kevesebb sikerrel érvényesíthető az igény. A Budapesti Békéltető Testület tanácsai a fogyasztóknak.

Ha utazási iroda mellett döntünk

1.Egyre több utazási iroda kínálja már online is a szolgáltatásait, így ma a fogyasztók már nem az utcai kirakatokban lévő ajánlatok alapján, hanem az interneten fellelhető lehetőségek közül kiválasztva vásárolják meg a nyári utakat. Az internet térnyerésével azonban – csakúgy, mint egy webáruház esetében – megnő a kockázat is, hisz fogalmunk sincs, kinek fizetünk ki akár több százezer forintokat például egy nagy értékű körutazásért. Mint minden esetben, itt is fontos a fogyasztói tudatosság, főleg, hogy a piacon olyan utazási irodák vannak, amelyek két fő típusa (utazásszervezők és utazásközvetítők) szerint a számon kérhető felelősség is teljesen eltér akkor, ha probléma lenne a szolgáltatással. Ekkor ugyanis az utazásszervező a felelős cég, de az utazási szerződés miatti panasz egyébként bejelenthető az utazásközvetítőnél is, tehát annál a vállalkozásnál, ahol a fogyasztó a szerződést ténylegesen megkötötte.

Lényeges, hogy az utazásszervezőknek, utazásközvetítőknek be kell jelenteniük tevékenységüket előzetesen Budapest Főváros Kormányhivatalának, amely az így bejelentett – azaz a legálisan működő – irodákról bárki által megtekinthető, nyilvános listát vezet a következő webcímen: http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/idegenforg_nyilv/utazasszerv.Itt bárki megnézheti, hogy mely utazási irodák kerültek ténylegesen bejelentésre, vagy éppen, hogy melyik céget tiltották el a tevékenység folytatásától. Nagyon fontos, hogy csak a nyilvántartásban szereplő bejelentett, és eltiltás alatt nem álló vállalkozással szerződjünk, ellenkező esetben ugyanis nem illeti meg a fogyasztót többletvédelem! Így például az a lehetőség sem, hogy ha jelentősen módosítja az utazásszervező – rajta kívül álló okból – az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt, akkor a fogyasztó elállhat a szerződéstől és visszajár a befizetett díj kamattal megnövelt összege.

2. A nyilvános listából egyébként az is elérhető, hogy az adott utazási iroda utazásszervezőként vagy utazásközvetítőként működik, sőt több olyan vállalkozás is van, amely mindkét tevékenységet végzi, illetve végezheti. Ez azért nem mindegy, mert a tényleges utazási szolgáltatást, és az egyes részprogramokat az utazásszervező köteles összeállítani és nyújtani. Ezzel szemben az utazásközvetítés azt jelenti, hogy az utazási iroda egy másik, utazásszervező cég nevében és annak megbízása alapján köti meg a fogyasztóval a szerződést. Ha tehát a fogyasztók utazásközvetítőnél kötötték a szerződést, mindenképp kell lennie egy olyan felelős vállalkozásnak (az utazásszervezőnek), amellyel szemben probléma esetén fel tudnak lépni. Magáért az utazási szerződés és a vállalt szolgáltatások teljesítéséért ugyanis már az utazásszervező felel, csakúgy, mint az ebből eredő, fogyasztót ért károkért. A kötelező segítségnyújtás szintén az utazásszervezőt terheli.

Mindezektől függetlenül a fogyasztó, ha egy utazásközvetítőnél kötötte meg a szerződést, akkor az utazási szerződésből származó szavatossági, kártérítési, valamint sérelemdíj iránti igényét a közvetítőnél is bejelentheti, ügyét pedig már az utazásszervező lesz köteles elintézni. Ugyanúgy az utazásszervezőnek kell előzetesen szólni akkor – ha a feltételek lehetővé teszik -, hogy az utas eladta/átadta az utazás jogát egy harmadik személynek. Arról, hogy éppen utazásközvetítővel vagy utazásszervezővel van dolgunk, az a megkötött utazási szerződésből derül ki. Ezt mindig írásba kell foglalni és át kell adni a fogyasztónak, ha pedig online történt a szerződéskötés, akkor is rendelkezésre szükséges bocsátani. Kötelező tartalmi elemei e dokumentumnak az utazásszervező neve, székhelye, telefonszáma, ha pedig utazásközvetítővel szerződtünk, akkor ez utóbbi cégnek is meg kell adni az elérhetőségeit.

3. Figyeljenek arra is a fogyasztók, pontosan mit rendelnek meg a vállalkozástól és azzal mire szerződnek, hiszen később ettől is függ, hogy probléma esetén milyen védelemben részesülhetnek. Ha ugyanis például ún. egyelemű szolgáltatást vásároltak (például: szállás vagy csak és kizárólag személyszállítás: akár egy repülőjegy utazási irodán keresztül történő megvásárlása), akkor az utazási iroda fizetésképtelensége esetén arra nem vonatkozik a kötelező vagyoni biztosítás. Sőt, az ilyen esetekben bánatpénzt akkor is követelhetnek a fogyasztótól, ha az indulást megelőző hatvan napnál még korábban mondja le az utat vagy épp, ha a célországot időközben átminősítik az „utazásra nem javasolt” kategóriába. Épp emiatt arra is érdemes ügyelni, hogy ha az utas a szolgáltatások egyes különálló részelemeire más-más vállalkozásoktól kapja meg a számlát, akkor szintén nem illeti meg az előzőekben említett védelem. Természetesen ettől függetlenül megszervezhetjük úgy is a nyaralásunkat, hogy egyénileg és külön foglaljuk le a repülőjegyeket vagy a szállást, sokan ezt a megoldást is választják, mivel adott esetben az sokkal olcsóbb is lehet.

4. Érdemes egyúttal biztosítást is kötni arra az esetre, ha valamilyen váratlan ok (baleset, betegség, stb.) miatt a fogyasztó utazása meghiúsulna. Az útlemondási biztosítás megkötésének lehetőségét már számtalan iroda biztosítja. Ugyanakkor itt se felejtsük el áttanulmányozni a megkapott biztosítási kötvényt, a biztosítási termék szabályzatát (ezeket a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani). A biztosítók ugyanis a biztosítási feltételekben tételesen meghatározzák azokat az eseteket és feltételeket, amelyek bekövetkezténél visszatérítik a befizetett részvételi díj teljes összegét vagy adott részét. Egyéb okok vagy kizáró feltételek esetében viszont ezt elutasíthatják.

Ha mi magunk foglaljuk le önállóan a szállodát és/vagy intézzük a repülőjegy megvásárlását

Fontos tudni, hogy ha önállóan intézzük a szállodai szobafoglalást és ehhez is a repülőjegyet külön foglaljuk le és vásároljuk meg, tehát az interneten külön-külön kattintva rendeljük meg ezeket, úgy az ismét nem minősül utazási csomagnak!

Ennek pedig az a következménye, hogy ha például késik a gépünk vagy törlik a járatot, esetleg a vasúti járat marad ki és nem tudjuk igénybe venni emiatt a szállodai szobát sem, akkor nem kérhetjük vissza a szoba árát utólag a szállodától (tehát itt más a helyzet, mint az utazási csomagok esetében, amelyeknél az utazásszervező – bizonyos kivételekkel – felel az utazási szerződés és a szolgáltatások teljesítéséért). Ez igaz mind a belföldi, mind a külföldi szállások esetében, érdemes ezért erre is figyelemmel lenni már az utazás megtervezésekor.

A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint, ha a fogyasztók maguk foglalnak szállodát, úgy leginkább a hotelszobák minősége, a kapott szoba elhelyezkedése, az étkeztetés színvonalának alacsony volta vagy más kiegészítő szolgáltatások (például: wellness, úszómedence) hiányosságai szokták okozni a legtöbb problémát. Itt is sokat számít a fogyasztói tudatosság.

1.Mindig nézzünk ezért utána, kivel is szerződünk, az interneten, az egyes fórumokon és blog bejegyzésekben ugyanis a más, már pórul járt fogyasztók rendszeresen beszámolnak rossz tapasztalataikról, élményeikről. Gyanúra adhat okot, ha egy szállodáról csupa negatív értékelés vagy bejegyzés született.

2. Ha kuponos oldalról vásárolunk, mindig győződjünk meg arról pontosan, hogy melyik vállalkozás az, amelynek a szolgáltatását kínálják számunkra. Ugyanis a későbbiekben, ha probléma lenne, ettől a cégtől – vagy adott esetben a kuponos oldaltól is – várhatjuk a probléma orvoslását. Itt tehát a vita jellege a döntő, így például, ha nem volt szabad szoba az ígért időpontban, akkor egyértelműen a szálloda a felelős. Ha viszont nem is kapott értesítést a szálloda a foglalásról, úgy a kuponos oldalnál kell írásos panaszt tenni.

3. Alaposan nézzük át mindig a honlapot, hogy milyen felszereltséget és szolgáltatásokat kínálnak a szobához, illetve, hogy mi az, amit a megrendelését cserébe ígértek. Ha például különböző kiegészítő szolgáltatásokat is kínálnak a szobák mellé és nem teszik hozzá sehol sem, hogy ezek csak külön díj ellenében vehetők igénybe, úgy rendszerint nem is követelhetnek ezért további fizetést! Ilyen eset lehet, ha például a wellness igénybevételét vagy a vacsorát, annak ellenére, hogy a szobaárhoz az hozzátartozna, további felárhoz kötik. Ilyenkor nyugodtan adjunk hangot panaszunknak, de tegyünk így bármilyen más esetben rögtön, ha hiányosságot tapasztalunk a kapott szolgáltatással kapcsolatban. Ha ezt elmulasztjuk és csak később szólunk, akkor utóbb már kevesebb sikerrel érvényesíthetjük igazunkat. Ekkor is törekedjünk arra, hogy írásban közöljük a panaszt, vetessünk fel jegyzőkönyvet a recepción!

Forrás: Jogi fórum/ Budapesti Békéltető testület

 Tisztelettel: Dr. Kutas Gábor ügyvéd www.sosjogisegitseg.com

Nem tartozik a szólásszabadság hatálya alá az interneten terjesztett iszlamista gyűlöletbeszéd – mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

Az ügy előzménye, hogy a 2012-ben feloszlatott Sharia4Belgium szalafista terrorcsoportot vezető Fouad Belkacemet gyűlöletbeszéd miatt elítélte egy belga bíróság, amiért olyan videókat töltött fel az internetre, amelyekben a “hitetlenek” legyőzésére, megleckéztetésére, és szent háborúra szólított fel, illetve a saría, az iszlám törvénykezés bevezetését sürgette.

A terrorszervezet működtetése miatt tizenkét évi börtönbüntetését töltő férfi az EJEB-hez fordult fellebbezéssel, mondván, hogy nem állt szándékában gyűlöletet vagy erőszakot szítani, pusztán elmondta a véleményét, amely meglátása szerint így a szólás- és a vallásszabadság hatálya alá tartozik.

A bírói fórum azonban egyhangúlag elutasította a beadványát.

A strasbourgi székhelyű törvényszék megállapította, hogy Belkacem kijelentései gyűlöletkeltőek voltak és erőszakra buzdítottak a nem muszlimokkal szemben, ezért nem összeegyeztethetőek a tolerancia, a társadalmi béke és a megkülönböztetés tilalmának értékeivel.

Mint az ítéletet ismertető közleményben írták: a férfi megpróbálta “eltéríteni valódi céljától” az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét, és olyan célokra felhasználni azt, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek az egyezmény szellemével.

A marokkói-belga kettős állampolgárságú Fouad Belkacem által vezetett Sharia4Belgium egyebek mellett fiatalokat toborzott a Szíriában küzdő dzsihadisták számára Belgiumban, legfőképpen Antwerpenben és környékén.

forrás: MTI / jogi fórum